Jazz/World

Goran Bregovic Budapesten

2005.09.03. 00:00
Ajánlom
Goran Bregovic és zenekara ismét hazánkba látogat, s többek között fellép a Művészetek Palotájában. A Goran Bregovic Wedding & Funeral Orchestra koncertje szeptember 7-én, este nyolc órától lesz hallható a Nemzeti Hangversenyteremben.

Goran Bregovic szerb és horvát szülők házasságából született Szarajevóban, 1950-ben. Komolyzenei tanulmányaival felhagyva tizenhat éves korában hegedűjét gitárra cserélte, és különféle rockzenekarokban (Bestije, Kodeks, Mica – Goran – Zoran) tűnt fel, majd a legendás Bijelo Dugme etnorock-zenekar tagja lett. Több mint egy tucat albumot jelentettek meg, míg a jugoszláviai háború közeledtekor fel nem bomlott a zenekar. Bregovic akkortájt kezdett filmzenéket írni, lényegében a megélhetés kényszeréből, barátja, a filmrendező Emir Kusturica biztatására. Első közös munkájuk, a Cigányok ideje rendkívüli sikere azonnal az egekbe emelte Bregovic ázsióját: a kilencvenes évek első felében nem csak egymást követték felkérései, de olyan világsztárok énekelték dalait, mint Iggy Pop (az Arizonai álmodozók című Kusturica-filmben), Scott Walker (a Toxic Affair című Philomene Esposito-filmben), Ofra Haza (a Queen Margot című Patrice Chereau-filmben) vagy Cesaria Evora (az Underground című Kusturica-filmben). Amit egyik-másik szerzeményével elért, annál többről zeneszerző nem nagyon álmodhat: ma már világszerte, a Balkán örökzöldjeiként terjednek – a Cigányok idejéből, illetve az Undergroundból ismert – Djurdjevdan és Mesecina című dalai.

Az efféle muzsikák forrásai a menyegzők és a temetések táján kereshetők, erre utal Bregovic zenekarának neve is, ugyanakkor Bregovic igen finom kézzel bánik a Balkán cigányzenéjével: úgy tudja minden ízében emelkedetté tenni, hogy az közben mit sem veszít a hiteléből. Ugyanakkor az sem hallgatható el, hogy az utóbbi években többen is támadták Bregovic művészetét. Az Underground után Kusturica is ellene fordult, azt vetve a szemére, hogy a sajátjaként tüntet fel olyan népzenéket – vagy más által írt dalokat –, amelyeknek ő csak feldolgozója. Az sem aratott mindenütt egyértelmű tetszést, hogy számaiból több változatot is készített, hol a török Sezen Aksu, hol a görög George Dalaras, hol a lengyel Kayah közreműködésével. Mindez azonban legfeljebb árnyalta, valójában soha nem kezdte ki Bregovic kirívó rangját és népszerűségét.

A kilencvenes évek második felében a színházak világát is bevette: a szlovén Tomaz Pandur társaságában Hamburgban (Divine Comedy és a Purgatory and Paradise), a Teatro Stabile felkérésére Triesztben (Hamlet) s az ugyancsak olasz Marco Balani rendezésével Palermóban (The Children’s Crusade) dolgozott. Filmes sorozata sem szakadt meg, lásd Radu Mihaelanutól a Train of Vie vagy Nana Djordjazétől a Missing Kisses című alkotásokat.

Mindeközben a Balkán zenéjére építve – szerb rézfúvósok, bolgár és orosz énekesek, valamint lengyel vonósok közreműködésével – Bregovic megalkotta koncertprogramját is. Zenekarának létszáma egy-egy speciális projekt esetében meghaladta a száz tagot, de huszonöt-harminc fő alatt soha nem álltak színpadra. Elvégre egy-egy ilyen alkalommal a Bregovic-életmű valamennyi slágere felcsendül – a maga eredeti hangszerelésében, bő két órában.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Végigsöpör a tao-változások előszele a színházi szakmán

Az Orlai Produkciós Iroda és a Veres1Színház is csatlakozott a vészharangot megkongató magánszínházakhoz, akik a társasági adókból történő kultúratámogatási lehetőség megszűnése miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Vizuál

Színházi reklámfogás volt a megtalált Picasso-festmény

Hamisnak bizonyultak a hat éve ellopott Picasso-festmény felbukkanásáról szóló hírek. A kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint "tréfa áldozata lett". Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megtalálót és hamisítvány a Romániában talált, Picassónak tulajdonított festmény - közölte a holland NOS televízió.
Vizuál

A Ruben Brandt és a Napszállta tarolt Sevillában

Milorad Krstic akció-thrillere a legjobb forgatókönyv, a legjobb elsőfilm és az andalúz forgatókönyvíró szövetség díját is elnyerte a sevillai filmfesztiválon, Nemes Jeles László filmjét pedig a legjobb európai koprodukciót megillető Eurimages-díjjal tüntették ki.
Klasszikus

Ismét tehetséges fiataloké az Óbudai Társaskör színpada

Gitármuzsika, az év fiatal jazz-zenészei és olaszmánia Óbudán.
Tánc

Az arcukkal is táncolnak

Anton Lachky szlovák koregoráfus paradigmát váltott a Közép-Európa Táncszínházzal közös munkafolyamatban. Bebizonyította, hogy a táncos test nem ér véget a végtagok és a törzs mozgásánál. Arcot, hangot, konkrét gesztusokat adott nekik.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Terence Blanchard: „Itt az ideje az előítéletekről nyíltan beszélni”

A többszörös Grammy-díjas jazztrombitás, filmzene- és operaszerző azok közé tartozik, akiknek határozott véleménye van a világról, és ezt zenéjükben sem rejtik véka alá. Terence Blanchard november 21-én a Budapest Jazz Clubban játszik E-Collective nevű zenekarával, ezt megelőzően beszélgettünk telefonon.
Jazz/World kult50

Minden koncerten ízekre szedi magát – Szirtes Edina Mókus

Korkedvezménnyel vették fel a szegedi konzervatóriumba, ahol a legkisebb lévén a többiek Mókusnak becézték – innen ered a művészneve. Szirtes Edina Kult50-ben megjelent portréja.
Jazz/World ajánló

A Dunán ringatózva mutatja be új lemezét Cséry Zoltán

A zongoraművész - zeneszerző november 24-én az A38 Kiállítótérben mutatkozik be első önálló, szólózongorás nagylemezével, a Life Is A Playground című chillout, ambient albummal.
Jazz/World

Nem kopik – Suzanne Vega elvarázsolta Budapestet

Kortalan és nemtelen, maszkulin famme fatale, bohóc bőrbe bújt díva, drámai alkat és komika, kislány és érett nő, világhírű sztár és a „lány a szomszédból” – ez mind egy személyben Suzanne Vega, és még valami: időtlen dalok énekes-dalszerzője.
Jazz/World bjo

Jazz és inspiráció - interjú Náray Erikával és Urbán Orsival

Szilveszter estéjén két vendéggel, Náray Erika és Urbán Orsi jazz énekesnőkkel egészül ki a Budapest Jazz Orchestra (BJO) a Pesti Vigadó Dísztermében hallható koncertjén.