Jazz/World

Goran Bregovic Budapesten

2005.09.03. 00:00
Ajánlom
Goran Bregovic és zenekara ismét hazánkba látogat, s többek között fellép a Művészetek Palotájában. A Goran Bregovic Wedding & Funeral Orchestra koncertje szeptember 7-én, este nyolc órától lesz hallható a Nemzeti Hangversenyteremben.

Goran Bregovic szerb és horvát szülők házasságából született Szarajevóban, 1950-ben. Komolyzenei tanulmányaival felhagyva tizenhat éves korában hegedűjét gitárra cserélte, és különféle rockzenekarokban (Bestije, Kodeks, Mica – Goran – Zoran) tűnt fel, majd a legendás Bijelo Dugme etnorock-zenekar tagja lett. Több mint egy tucat albumot jelentettek meg, míg a jugoszláviai háború közeledtekor fel nem bomlott a zenekar. Bregovic akkortájt kezdett filmzenéket írni, lényegében a megélhetés kényszeréből, barátja, a filmrendező Emir Kusturica biztatására. Első közös munkájuk, a Cigányok ideje rendkívüli sikere azonnal az egekbe emelte Bregovic ázsióját: a kilencvenes évek első felében nem csak egymást követték felkérései, de olyan világsztárok énekelték dalait, mint Iggy Pop (az Arizonai álmodozók című Kusturica-filmben), Scott Walker (a Toxic Affair című Philomene Esposito-filmben), Ofra Haza (a Queen Margot című Patrice Chereau-filmben) vagy Cesaria Evora (az Underground című Kusturica-filmben). Amit egyik-másik szerzeményével elért, annál többről zeneszerző nem nagyon álmodhat: ma már világszerte, a Balkán örökzöldjeiként terjednek – a Cigányok idejéből, illetve az Undergroundból ismert – Djurdjevdan és Mesecina című dalai.

Az efféle muzsikák forrásai a menyegzők és a temetések táján kereshetők, erre utal Bregovic zenekarának neve is, ugyanakkor Bregovic igen finom kézzel bánik a Balkán cigányzenéjével: úgy tudja minden ízében emelkedetté tenni, hogy az közben mit sem veszít a hiteléből. Ugyanakkor az sem hallgatható el, hogy az utóbbi években többen is támadták Bregovic művészetét. Az Underground után Kusturica is ellene fordult, azt vetve a szemére, hogy a sajátjaként tüntet fel olyan népzenéket – vagy más által írt dalokat –, amelyeknek ő csak feldolgozója. Az sem aratott mindenütt egyértelmű tetszést, hogy számaiból több változatot is készített, hol a török Sezen Aksu, hol a görög George Dalaras, hol a lengyel Kayah közreműködésével. Mindez azonban legfeljebb árnyalta, valójában soha nem kezdte ki Bregovic kirívó rangját és népszerűségét.

A kilencvenes évek második felében a színházak világát is bevette: a szlovén Tomaz Pandur társaságában Hamburgban (Divine Comedy és a Purgatory and Paradise), a Teatro Stabile felkérésére Triesztben (Hamlet) s az ugyancsak olasz Marco Balani rendezésével Palermóban (The Children’s Crusade) dolgozott. Filmes sorozata sem szakadt meg, lásd Radu Mihaelanutól a Train of Vie vagy Nana Djordjazétől a Missing Kisses című alkotásokat.

Mindeközben a Balkán zenéjére építve – szerb rézfúvósok, bolgár és orosz énekesek, valamint lengyel vonósok közreműködésével – Bregovic megalkotta koncertprogramját is. Zenekarának létszáma egy-egy speciális projekt esetében meghaladta a száz tagot, de huszonöt-harminc fő alatt soha nem álltak színpadra. Elvégre egy-egy ilyen alkalommal a Bregovic-életmű valamennyi slágere felcsendül – a maga eredeti hangszerelésében, bő két órában.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Székely Krisztát, Kováts Adélt és a kolozsvári társulatot is díjazta a POSZT

A XVIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó szakmai, színész- és közönségzsűrije idén is döntött a fesztivál díjairól. A Kolozsvári Állami Magyar Színházé a legjobb előadásnak járó elismerés, a Fidelio támogatásával átadott legjobb 30 év alatti színésznőnek járó díjat Szakács Hajnalka vehette át. Íme a díjazottak listája!
Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Vizuál

Frida Kahlo személyes tárgyai a Victoria és Albert Múzeumban

A Frida Kahlo: Making Her Self Up (Hogyan építette fel magát Frida Kahlo) című kiállítás több mint 200 tárgyat mutat be a művész mexikóvárosi szülőházából, a Kék Házból, ahol 1954-ben, 47 éves korában meghalt. Festményei július elején Budapestre érkeznek.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.
Jazz/World quincy jones

Andreas Varady nem akar iskolába menni

A magyar származású, csodagyerekként felfedezett gitáros a leghíresebb jazzmagazin, a Downbeat címlapján szereplő cikkben mondja el, miért nem akar a legjobb jazziskolákban továbbtanulni.
Jazz/World lukács miklós

Lukács Miklóssal lép fel Charles Lloyd Budapesten

A tervezettől eltérő helyszínen, a RAM Colosseumban lesz a világhírű amerikai jazzszaxofonos, Charles Lloyd és formációja, a Marvels budapesti koncertje július 1-jén.
Jazz/World ajánló

90 évesen is a legjobbak között a BJC-be látogató Lee Konitz

A Világsztárok a Budapest Jazz Clubban sorozat következő vendége az idén 90 éves Lee Konitz, aki a jazz történetének élő legendája és egyben krónikása.
Jazz/World rustico

Alázattal kísérletezni

Kubinyi Júlia már tizenévesen nyakig benne volt a népzenei koncertéletben, hiszen a Dűvő Zenekar énekeseként rengeteg helyen játszottak. Most izgalmas mérföldkőhöz érkezett, amikor Szokolay Dongó Balázzsal és Zimber Ferenccel közös, Rustico című lemezén újraértelmezték a népi hangzásvilágot.