Jazz/World

Gőz László: "Borzasztó izgalmas az ismeretlenhez hozzányúlni"

2017.10.15. 10:08
Ajánlom
A BMC igazgatója most eredeti minőségében, harsonaművészként, kortárs zenei alkotóként mutatkozik be a színpadon Lukács Miklóssal (cimbalom) és Ifj. Kurtág Györggyel (elektronikus hangszerek). Moment's Notice elnevezésű kortárs zenei triójukkal október 20-án lépnek fel először Magyarországon, a Zeneakadémia Jazz itt! sorozatának keretén belül.
Gőz László

Gőz László (Fotó/Forrás: Hrotkó Bálint)

- Valószínűleg a világon is egyedülálló a Moment ' s Notice a cimbalom-fúvós-elektronikus triófelállással. Miért éppen ez a három ember találkozik ebben a formációban?

- A történetnek van egy véletlenszerűsége: a világ egyik jelentős zenei rendezvényére, a Chelsea Music Fesztiválra hívott engem játszani a szervező. Megkérdezte, hogy milyen formációban játszom éppen, és mivel nem volt működő formációm, viszont akkor lépett itt fel Kurtág Gyurival Barre Philips az Opus Jazz Clubban, felmerült, hogy mi lenne, ha ezt a New York-i felkérést hárman csinálnánk meg. Barre Philips – aki az egyik leghíresebb jazzbőgős volt Amerikában, majd eljött Európába és kortárs improvizációs központot alapított - akkor nagyon beteg lett (most már meggyógyult), és mivel már elvállaltuk a fellépést, szóltam Lukács Mikinek. Azért neki, mert számomra ő az a zenész, aki háromszázhatvan fokban játszik: Couperin, Bach, Kurtág, Dresch Misi zenéjét éppúgy kiválóan szólaltatja meg, mint a hagyományos népzenét, vagy a kávéházi zenét, a saját formációiról nem is beszélve. Ő tehát minden létező műfajban játszik, és Gyuri is nagyon örült az ötletemnek, hogy őt hívjuk meg. Mi hárman ezen a fellépésen, a Chelsea Music Fesztiválon találkoztunk életünkben először. Gyuri szerette volna, ha legalább megbeszéljük a koncert előtt, hogy mi fog történni, de

én mondtam neki, hogy ennek a zenének pont az a lényege, hogy semmit nem beszélünk meg. Nagyon élveztük a dolgot, borzasztó izgalmas volt az ismeretlenhez hozzányúlni.

- Önnek milyen érzés volt viszonylag hosszú idő után újra visszatérni zenészként a színpadra?

- Elég sok ideig a háttérben voltam, mert a BMC-re fordítottam az időmet, emiatt kiszálltam a zenei mókuskerékből, amit húsz évig boldogan csináltam. Ez a koncert újra felmelegítette bennem a zeneiséget.

Nehéz abbahagyni a zenélést, ha az ember húsz évig ezzel kel, ezzel fekszik, erről gondolkodik.

Ráadásul nem volt indokolt, hogy abbahagyjam, tehát nem lettem rosszabb zenész, nem süketültem meg, csak a körülmények miatt alakult így. A koncert után viszont elhatároztuk, hogy folytatjuk a muzsikálást ebben a trió formációban. Sorra jöttek a felkérések, viszont nagyon érdekes, hogy már kilenc koncertünk volt világszerte, de Magyarországon most fogunk először játszani.

- A trió John Coltrane azonos című kompozíciójáról kapta a nevét.  Bármi módon kapcsolódik a trió zenéje a coltrane-i örökséghez?

- A Moment's Notice Coltrane-nek abban a korszakában született, amikor már szinte teljesen improvizatív lett a zenéje, minden elemében áthágta a jazz és a klasszikus zene kötöttségrendszerét. A pillanat hangjait szólaltatta meg. Ez nem jelenti azt, hogy össze-vissza játszott, de eddigre olyan magasságokba jutottak a gondolatai, és annyira személyessé vált a zenéje, hogy azt szinte már csak a legnagyobb Coltrane-rajongók tudják meghallgatni, mert borzasztóan nehezen befogadható. Ebből a szempontból az ő zenéje érintkezett az akkori kortárs zenével.

Irodalmi példával élve ez a zene olyan, mint egy Proust-regény: nincs történetmesélés, hanem a szerző gondolatai szabad asszociációk szerint, meghatározatlan irányokban repkednek. Ez Coltrane-re és ránk is igaz.

Moment's Notice Trio

Moment's Notice Trio

- Mennyivel veszélyesebb ez a fajta kortárs zenei improvizációs technika, mint a jazz?

- Szemben a jazzel, nálunk még a határok sincsenek megszabva: a zenénk nincs periodizálva, előre szervezve, formailag és hangilag semmi sincs megbeszélve. Tehát az ég világon semmi nem történik a darab megszólalása előtt.

Leül három zenész, és abból épül föl a zene, ahogyan egymásra reagálnak - ott, abban a pillanatban.

Ez óriási kockázatot rejt magában, mert előfordulhat, hogy a három ember gondolata nem találkozik. Ahogy egy emberi beszélgetésben, úgy itt is kétesélyes a zenei párbeszéd kimenetele: ha a „beszélgetőtársad” elég nyitott, akkor le lehet menni a dolgok legmélyére, miszlikre lehet szednie egy bizonyos kis hangot vagy hangkörnyezetet, vagy éppen átugrani egy zenei mondatot és új bekezdést kezdeni, de lehet, hogy az egész unalomba fullad, ha elvész a figyelem.

- Ehhez a fajta „kötél nélküli csoportos akrobatamutatványhoz” milyen előzetes képességekkel kell rendelkezzen egy jó kortárs improvizatőr?

- Alapvetően szükséges egyfajta hangszeres tudás, fül, ami meghallja a világ összes létező zaját – legyen az zenei hang, zaj, harmónia, vagy bármi - és egy gyakorlott formaérzék.

Ahhoz, hogy ezek a készségek kialakuljanak, rengeteg olyan darabot kell játszani, aminek van formája.

Mozartnak és Kurtágnak is van formája. A kamarazenélésnek ez a módja elsőre bonyolultnak tűnik, de amikor az ember már benne van a zenében, akkor már nem az. Ez olyan, mint amikor egy hegymászó egy 4000 méteres csúcsnak vág neki: ismeri a megfelelő felkészülési metódusokat, és amikor odakerül a hegy lábához, már nem a félelem dominál benne, hanem a szabadságérzés, mert tudja, hogy felkészült és meg tudja mászni. Ugyanakkor, ahogy a hegymászás, úgy a kortárs zenei improvizáció is egy folyamatos, intenzív figyelmet igényel, egy felfokozott tudatállapotot él meg az ember játék közben, aminek a mi esetünkben a darab megszületése adja az izgalmát.

- Ezek szerint a nézők egy kísérletnek lehetnek a szemtanúi?

- Mondhatjuk, hogy ez kísérleti zene, de én úgy érzem, hogy ez már rég túlhaladott a kísérleti stádiumon. Régen általános dolog volt, hogy a zenészek maguk is zeneszerzők voltak, vagyis aki tudott zenélni, az zenét is tudott létrehozni. A zenetörténetnek rengeteg olyan időszaka volt, amikor az improvizáció alapvetés volt, például a barokkban. A romantika időszakában, majd a 20. században viszont már olyan precíz leírási mód alakult ki, ami az utolsó lélegzetvételt is rögzítette. Most éppen ennek az újragondolása történik: rengeteg szerző ír úgy zenét, hogy teret ad a zenész improvizációs szabadságának, vagyis sokszor csak a formát adják meg.

Azt gondolom, hogy a jövőben – ami már elkezdődött - nagyon fontos helye lesz a zenében az improvizációnak.

- Ha jól tudom, a mostani koncerten a vizualitás is nagy szerepet játszik majd. Hogyan kell ezt elképzelni?

- A New York-i, Chicagói és Los Angeles-i Moholy-Nagy kiállításra a szervezők meghívtak minket játszani. Ezekre az alkalmakra a A MOME két kollégája, Samu Bence és Nagy Ágoston fejlesztett egy hangkártyát, ami vizualitássá alakíta a zenénket.

Az eredmény olyan, mint egy élő kotta: ha belefújsz a hangszeredbe, vagy ha ráütsz a cimbalomra, az megjelenik grafikus formában is.

A visszajelzések szerint a közönségnek nagy segítség volt, hogy látták is, amit játszunk. Mi szerencsére nem látjuk ezt a képet, mert borzasztóan befolyásolna: abban a pillanatban, ahogy észlelnénk a vizualitást, elkezdené irányítani a gondolatainkat. Így viszont nekünk csak négy dologra kell figyelni: a hangra, a dallamra, a harmóniára, és ezek időrendi sorrendjére, a ritmikára. És itt jön a képbe az ötödik elem, ami összefogja az egészet: a forma. Mert attól lesz kerek valami, ha formája van.

Ahogy az ember eljut a születéstől a halálig, mi úgy haladunk a zenei építkezésben a rövid formáktól a nagyobb formákig.

Nem akarjuk megváltani a világot: mi hárman beszélgetünk a színpadon, és reméljük, hogy a beszélgetésünk érdekes lesz még pár száz, vagy ezer ember számára.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Gothár Péter a nyilvánosság elé lépett a Katona zaklatási ügyében

A budapesti Katona József Színház közösségi oldalán jelent meg a színházból kitiltott rendező közleménye.
Színház

Egy ideje már szóbeszéd tárgya volt a zaklató kolléga a Katonában

A Katona József Színház tegnap közleményben tudatta, hogy egyik munkatársát kitiltották a teátrumból, mert "erkölcsi határokat átlépő módon viselkedett". Többen úgy tudják, a Katona egyik ismert tagjáról van szó, akivel máshol is akadtak problémák.
Klasszikus

Fischer Iván megszólalt a Fesztiválzenekar megszorításai kapcsán

A Fesztiválzenekar karmestere az Indexnek elmondta: egy ideális rendszerben 4-5 évre előre lehetne tervezni. Szerinte az sem jó, ha többet kap az, aki ügyesebben lobbizik vagy jobb kapcsolatai vannak.
Színház

Schilling Árpád: „Csak az áldozatok tudják leleplezni a tettest”

A budapesti Katona József Színház zaklatási ügye kapcsán tette közzé véleményét Schilling Árpád rendező közösségi oldalán.
Klasszikus

„Az ember csak játszik és játszik” – interjú Lakatos Györggyel

A Partiúra kalocsai adásában vendégeskedett Lakatos György fagottművész, aki szülővárosában alapította meg a beteg gyerekek gyógyulását segítő jótékonysági Kék Madár Fesztivált. Kortárs zenéről, fagottról és Vivaldiról is beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Értelmi fogyatékosokat segítő koncertet adnak színészeink

December 9-én népszerű színészek előadásában hallhatunk világslágereket a Time After Time című koncerten, melynek teljes bevételét értelmi fogyatékosokat segítő egyesületnek ajánlják fel.
Jazz/World ajánló

Különleges basszusharsonaversenyt mutat be a Modern Art Orchestra

Korb Attila a Modern Art Orchestra (MAO) alapító tagja, zenésze és zeneszerzője. Harsonajátéka az összes MAO lemezről és a koncertekről is ismerős lehet. Egy korábbi szerzői est alkalmával több saját szerzeményét és hangszerelését is volt szerencsénk bemutatni. Most azonban egy teljesen új concerto hangzik majd el, eredeti címe Concert for Bass Saxophone & Big Band.
Jazz/World klip

Dallal emlékeznek Fábián Julira zenésztársai

„Játsszuk azt, hogy csak úgy elbújtál / Dolgod van, csak nekünk nem szóltál...” A Földrevaló című dalban a Konyha együttes mellett olyan előadók szerepelnek, mint Palya Bea, Rúzsa Magdi és Lábas Viki.
Jazz/World interjú

Visszahelyezik a verset ősi jogaiba – 50 éves a Kaláka

Idén ötvenéves a Kaláka zenekar, akinek dalain már több generáció nőtt fel. A jubileumot november 30-án a Müpában is megünneplik, ennek kapcsán kérdeztük Gryllus Dánielt a vers szerepéről, a gyerekközönségről és Latinovits Zoltánról.
Jazz/World ajánló

"Akusztikusan zenélni a legszebb dolog"- Dresch Mihály és formációi Kolozsváron és a Fonóban

Dresch Mihály 'húros' formációjával november 29-én Kolozsváron, legendás Dresch Quartetjével pedig november 30-án a budapesti Fonóban lép fel. VIDEÓ!