Jazz/World

Grencsó István titkai

2011.05.16. 10:00
Ajánlom
Rovatunkból megtudhatják, hogy milyen hangszeren játszanak és milyen eszközöket használnak a legismertebb zenészek. Ezúttal a magyar jazz műhelyteremtő, fontos alkotója, Grencsó István fedi fel titkait kollégája, Párniczky András faggatózásának engedve. VIDEÓVAL

- Azt hiszem, abban a fajta zenében, amit ti játszotok, a színpadi jelenlétnek és a zenészek közötti párbeszédnek különösen fontos a szerepe. A hangszer képezi a megszólalás, a kommunikáció alapját, ezért valószínűleg az is nagy súllyal esik a latba, ahogy megszólal. Nálad mennyire tudatos munka a hang képzése, fejlesztése?

- Ha visszagondolok arra az időre, amikor elkezdtem a zenélést, a megszólaló hang nagyban függ az ember rendelkezésére álló hangszer minőségétől. A kezdeti időkben nem volt lehetőségem jó hangszereken játszani. Nem tudtam kiutazni egy jobb hangszerboltba, idehaza pedig nem lett volt arra mód, hogy kipróbáljak nádakat, fúvókát hogy hogy és mint szólalnak meg. A kérdés, amit feltettél valójában az elmúlt egy-két évben kapott kellő hangsúlyt nálam. Mostanában sikerült egy olyan hangszerparkot kialakítanom, amivel meg vagyok elégedve. A befújással, a hang megszólalásával is többet foglalkozom mostanában.

- Melyik volt az a hangszer, ami a leghosszabb ideig volt a birtokodban?

- Nagyon sokáig altón játszottam. Fuvolán kezdtem a fúvós hangszerek közül, de előtte a gimnáziumban már doboltam. Fuvolázni nem autodidaktaként, hanem zeneiskolában kezdtem anno, egy Amatin, az a hangszer azóta is megvan. A fuvola, mint váltóhangszer később is tökéletesen megfelelt.

- Úgy tudom, a fuvolán még az oktávváltás sem túl könnyű.

- Átfújással lehet oktávot váltani a második oktávnál, meg a fogások is mások. Aránylag egyszerű.

- Ez az időszak, amiről beszélünk, még a Masina zenekar megalakulása előtt volt, ugye?

- Igen, ez akkoriban volt. Szombathelyre költöztünk, ott ismertem meg több barátomat, zenész kollégámat, például Geröly Tomit, akikkel megalapítottuk a Masinát. A Masinában még mint fuvolista kezdtem játszani. Ez a hetvenes években történt. Cserélgettük a lemezeinket, akkoriban már érdekelt a jazz, így több értékesnek számító rock lemezemet cseréltem el jazz albumra. Főleg a lengyel jazz zene volt a látóterünkben, vagy például Jiri Strivin. Adódott tehát az ötlet, hogy be kéne szereznem egy altó szaxofont. 500 forintért vettem egy Mogyorósi-féle, rossz állapotú hangszert. Magamtól kezdtem el átrakni a fuvoláról ismerős fogásokat, ami persze azt jelenti, hogy a légzésen kívül szinte mindent hibásan sajátítottam el. '79 körül ismerkedtem meg Dresch Miskával, aki akkoriban végzett a Konzervatóriumban, tőle kaptam az első instrukciókat. Vele azóta is tart a barátságunk. Jazzoktatás vidéken akkor persze még nem volt. Nagyon erősen hatott a játékomra a Polish jazz című sorozat is. Tomasz Stanko és Tomasz Sukalski lemeze volt az egyik, ahol az amerikai Peter Warren bőgőzött, ami maradandó hatással volt rám. Improvizatív zene volt, ahol teljesen szabadon játszanak, néhány rövid témát leszámítva, de nem az amerikai értelembe vett free. Engem onnantól kezdve ez érdekelt, sokkal jobban, mint mondjuk a jazz örökzöldek játéka. Minden hangszeres egyenlően és kreatívan vett részt a lemezen a közös zenélésben, ami szintén iránymutató volt számomra. Nem volt iskolázottságunk ezért fontosabbá vált, hogy a saját ötleteinket valósítsuk meg. Ami a hangot, illeti nagy hatással volt rám Ornette Coleman éles, kurjongatós sound-ja. Pénzem nem nagyon volt, de azért lecseréltem az altót egy Amatira. Akkor már elkezdtünk kísérletezni a fúvókákkal és a fejekkel is. Magunknak reszeltük be őket, természetesen nem mindig sikerült túl jól. A fúvósoknak a fúvóka olyan, mint a dobosoknak a cintányér, soha sem lesz tökéletes.

- Én mindig drukkolok, hogy egyszer a végére érjek...   

- A feleségem is mindig azt mondja, hogy ennek sosincs vége. Nagyon nehéz volt abban az időben hozzájutni egy jó fúvókához. Kínálat sem igazán volt, bár Ausztriából be lehetett szerezni sok mindent, de nekem nem adatott meg ez a lehetőség. Később sikerült vennem egy Selmer Mark VI-os arany altót ötvenezer forintért, ami akkor nagyon nagy pénz volt. Az maga volt a csoda. Onnan datálódik, hogy a hanggal érdemben tudtam foglalkozni. Minden ember más, eltérő a fogazata, különböznek az izmok a szájában, ezért arra törekedni, hogy valakinek a megszólalását utánozzuk, teljesen fölösleges. Azért nyilván van az embernek egy hangkép-ideálja.

- Utánanéztél, hogy a kedvenc szaxofonosaid milyen hangszeren játszanak?

- Igen, de akkoriban nem volt internet, ezért leginkább a fotókat meg a TV-felvételeket nézegettük. Persze láttam Sonny Rollinst és Ornette Colemant is többféle fúvókával játszani, hiszen ők is váltogatták. Én nem olyan régen, csak nyolc-tíz éve váltottam át tenorra, többek között pont Rollins, valamint Rahsaan Roland Kirk és Coltrane hatására.

- Mennyire volt inspiráló hozzájutni egy jó hangszerhez?

- Mindenképpen, még most is az, ha veszek valami új összetevőt, akkor egészen beszippant a hangszer. 

- Az a cső, amit most használsz, megegyezik azzal, amit nyolc éve vettél?

- Nem, ez már nem az első tenorom. Amúgy sem egyik pillanatról a másikra álltam át a tenorra. A Jeszy Gyurival (Jeszenszky György dobos - a szerk.) még sokáig altón játszottam. Az első egy Amati tenor volt, amit elkezdtem az altó mellett használni. Elég jó, nyers, fanyar hangja volt egyébként. Ezt követte egy nevesincs hangszer, azzal is elégedett voltam, de hirtelen eladóvá vált a mostani hangszerem, így nagyon jó áron jutottam hozzá. Ebből a hangszerből azt hallom vissza, amit szeretnék, elégedett vagyok vele.

- Két éve, amikor egyszer együtt utaztunk és velünk volt Benkő Robi, a Kollektíva bőgőse, neki mesélted, hogy sikerült hozzájutnod egy régi csöves erősítőhöz. Megvan még?

- Igen, fiatalkorom erősítője, ez egy Regent. Két hangszórós, csöves erősítő ami még point-to-point technológiával készült, tehát kézzel vannak forrasztva az alkatrészek egy sasszéra. Gyönyörű meleg hangja van.

- Mihez használod?

- Szoktam gitározgatni, volt is egy trióm a Hunorral és az Ernővel (Hock Ernő bőgős és G. Szabó Hunor dobos - a szerk).

- Ez az a zenekar, ahol mindenki más hangszeren játszik, mint ami tőle megszokott?

- Igen, Ernő dobolt, Hunor pedig basszusozott, az volt a neve, hogy a Másik arc. Azt hiszem, régimódi vagyok a hangzást illetően. A fúvós hangszereken, de akár a gitáron is a klasszikus hangzást szeretem. Amit az ember húsz-harminc évesen magába szív, egy egész életen keresztül meghatározó marad számára.

- A Kollektívával kapcsolatban azt tapasztaltam, hogy a felállás akár koncertről koncertre is változik, persze egy meghatározott zenészi körből kerülnek ki a zenészek. Van egy bizonyos hangzás, amit egy adott fellépésen szeretnél és ahhoz kéred föl a partnereket?

- Vannak helyzetek, amik izgatnak, valóban, ilyen például a dupla ritmusszekció. A megvalósulás persze nem csak rajtam múlik. A Kollektíva régi barátaimmal működik, mint amilyen a Benkő Robi, de ez egy nyitott, befogadó művészeti csoportosulás. 

  

Életrajz:

Grencsó István szaxofonos és fuvolista a magyar avantgard jazz kiemelkedő alakja. Pályafutása 1979-ben, a Masina Jazz Csoport megalapításával indult, szélesebb körű ismertségre pedig a nyolcvanas években Szabados György partnereként tett szert. 1984-ben hozta létre a Kollektívát, amely azóta is első számú zenekara. Ezzel a folyton változó formációval tíz albumot jelentetett meg, közülük legfontosabbak a Plays Monk (1996), a Villa Negra (1997), a Fekete kenyér (1999), a 7 Ének az utolsó mohikánoknak (2000) a Dream Car (2003). Szőttes fekete - fehérben (2009), Local Time (2011).

Grencsó repertoárja rendkívül sokszínű, a zeneszerzőt a formai változtatások mesterének tartják. Improvizatív zenei kísérletei mellett feldolgozott számtalan jazz-standardet, aktuális divatirányzatoktól függetlenül játszott pop-, rock- és ethno zenét, újraértelmezte a hatvanas évekbeli magyar tánczenéket, sanzonokat, komponált klasszikuszenébe hajló szvitet. Játszik a a Kampec Doloresszel, állandó tagja a Szabados György vezette MAKUZ-nak és az elektronikát is alkalmazó Budbudas-nak. Az utóbbi időben többször is fellépett saját neobeat együttesével, az AMA-val, valamint együttműködött a noise rockot játszó Pozvakowski zenekarral.

Koncertezett és felvételeket készített többek között Lewis Jordannel, Paul Termos-szal, Peter Kowalddal, Tobias Deliusszal, Peter Brötzmannal és az orosz Noise Orchestrával. Ars poeticáját, konvencióktól mentes gondolkodását örökítette meg a Duna Műhely által készített Szabad vagyok című portréfilm (rendezte Medgyesi Gabriella).

Legújabb lemeze kapcsán készült interjúnkat itt olvashatják: http://www.fidelio.hu/jazz_vilagzene/interju/grencso_istvan_nem_preferalom_az_ipari_jazzt

Tenorszaxofon:

- Selmer Reference 54

- Fúvóka: francia ebonit, ismeretlen gyártó

- Nád: Vandoren Jazz 3

Fuvola:

- Yamaha YF 21

- Yamato alto

További információ: www.grencso.hu

    

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Klasszikus

Ma kezdődik a Kaposfest

A kamarazenei irodalom alapműveire helyezik a hangsúlyt a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztiválon (Kaposfest), amelyre augusztus 13. és 19. között kilencedik alkalommal kerül sor a somogyi megyeszékhelyen.
Jazz/World

Aretha Franklin a halálán van

Külföldi sajtóértesülések szerint a soul királynője nagyon beteg, családja detroiti otthonában az ágya köré gyűlve virraszt érte.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg augusztusban!

Júliusban indult sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent vagy megjelenés előtt álló magyar és külföldi kiadványok közül. Augusztusi válogatásunk már jellemzően az őszi hangulatra készít fel bennünket.
Jazz/World örökség

Kitagadták az örökségből Jean-Michel Jarre-t

Filmzeneszerző édesapja mindent a negyedik feleségére hagyott, Jean-Michel Jarre és féltestvére, Stéphanie azonban nem nyugszanak bele a dologba.
Jazz/World ünnep

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.
Jazz/World söndörgő együttes

Szentendrén látható először együtt hazánkban a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band

Varázslatos zenei szikraként érkezik a szentendrei MűvészetMalomba augusztus 17-én a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band.
Jazz/World hírek

Aretha Franklin a halálán van

Külföldi sajtóértesülések szerint a soul királynője nagyon beteg, családja detroiti otthonában az ágya köré gyűlve virraszt érte.