Jazz/World

Gryllus Dániel: Sosem voltunk divatosak

2011.06.28. 10:00
Ajánlom
A Diósgyőri várban nyaranta rendezett Kaláka Fesztivál a legrangosabb, egyben legvonzóbb folk- vagy világzenei esemény 1979 óta, de idén július 7-10. között utoljára lesz a szokott helyszínen. A várat ugyanis rekonstrukciós munkák miatt néhány évre bezárják, ezt követően az épület aligha lesz alkalmas szabadtéri koncertekre. Az ambivalens hatású hír hallatán kerestem meg Gryllus Dánielt, a fesztivál művészeti vezetőjét, a Kaláka együttes alapítóját.

Hol lesz a Kaláka Fesztivál jövőre? 

Még nem tudom, keressük a helyszínt. Tény, hogy a Diósgyőri vár számunkra a világ legszebb fesztiválhelyszíne volt, nehéz lesz hasonlót találni. Két évig lesz bezárva a vár, elképzelhető, hogy még szebb lesz, de a Nagy Lajos-korabeli formában visszaépített termekkel elvész az a tér, amelyen most a színpad áll. Szándékunk szerint fesztivál lesz továbbra is, Miskolcon sokan szeretnek minket, de egyelőre kérdés, hogy hol folytatjuk.

A fesztivál az elmúlt bő három évtizedben elképesztően széles skáláját vonultatta fel az autentikus- és városi népzenének, vagy népzenei ihletésű egyéb műfajoknak, például énekelt verseknek is, vagyis világzenének. Elfogadod ezt a kategóriát?

Köszönöm, hogy így látod. Egyszer egy külföldi rádiós riporterkollégád mondta nekem, hogy a world music első hangjait 1972-ban hallotta a Vízivárosi pinceklubban...

...nem nehéz kitalálni: tőletek.

...igen. Egyébként a „world music" nyilván a lemezboltok kínálatának egy tétele; valahogy kategorizálni kell legalább a fontosabb műfaji csoportokat, ahogy például az irodalomban is. A tipikus világzene, amikor a ma divatos popzenét összegyúrják a népi dallamokkal, de az autentikus népzenére is gyakran mondják, hogy world music, ami nem baj, legfeljebb kicsit tovább kell keresgélni a folk-, etno- vagy világzenei kiadványok szerint kategorizáló polcokon. A Kaláka Villon-lemezét például a meselemezek között lehetett megtalálni. A reális besorolást inkább a minőség dönti el.

A Kaláka együttes és a Kaláka fesztivál karaktere, arculata miben hasonló? Mondhatjuk például műfaji kötődéstől mentesnek...

Inkább úgy mondanám, stiláris kötődés nincs, vagyis a stílus az, ami nálunk szabadabban mozog. A műfajunk, hogy énekeljük a verseket. A fesztivál-programot illetően is jó, ha valamilyen műfaj érvényesül; például kötődik a produkció a saját népzenéjéhez, persze eredeti, s nem valamiféle másolt formában.  

Verséneklő előadók esetében érdekesek a versek kiválasztásának szempontjai. Ti mi szerint döntitek el: egy értékrend, vagy szellemiség, a tartalom, esetleg a vers ritmusa, dinamikája miatt esik a választás egy-egy műre?

Verse válogatja. Szoktam idézni Weöres Sándor A vers születése című munkáját, amelyben ő nagyon hasonlókat mond, mint amiket én is mondhatnék a dal születéséről; van, amikor egy ritmusképlet indítja el, van, hogy egy hangulat, de az is előfordult, hogy a régóta kerülgetett verset egy újságban másfajta tipográfiában láttam meg, és attól indult el az inspiráció. Volt, hogy egy verset évtizedekig hurcoltam magamban, mire dal született belőle, de olyan is, ami egy pillanat műve volt. A vers tematikája persze mindig meg kell, hogy fogjon.

Hogyan lehet egy zenekart több, mint négy évtizeden át ilyen egyenletesen-sikeresen működtetni?  

Azt hiszem, valami szerencsés ügybe nyúltunk bele, amikor elkezdtük. Nyilván van némi összhang a neveltetésünk, a kultúránk, az életfelfogásunk, a moralitásunk között, és az, hogy mindig vannak olyanok, akik erre fogékonyak. Elég széles közönséghez tudunk eljutni; van egy szervezett gyermek-réteg, akik teljesen homogén módon képesek befogadni a számukra készült előadásokat, van egy intellektuális réteg, akik például a Kosztolányi-dalainkat hallgatják szívesen, a klub-koncertjeinken négy évestől kilencven évesig mindenféle korosztályt látunk, és vannak templomi koncertjeink is, ahol megint egy másik réteget érünk el. Említhetném még a Pál apostol-dalok, vagy a zsoltárok közönségét is, a Betlehemes koncertekről nem is beszélve, ahol szintén teljesen más a közönség összetétele.

S talán nem lényegtelen az sem, hogy sosem voltunk igazán divatosak, ugyanis annak törvényszerűsége egyfajta hullámzáson alapul, amit legfeljebb ideig-óráig lovagolhat meg az ember.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Szabadon hozzáférhető Sára Sándor hét emblematikus filmje

A közelmúltban elhunyt Sára Sándor emléke előtt tisztelegve, hét emblematikus filmjét mától 20 napon át szabadon elérhetővé teszi a Magyar Nemzeti Filmalap.
Klasszikus

RENDKÍVÜLI: Ázsiai turnéra indulunk a Concerto Budapesttel

Három nagyvárosba, Bangkokba, Fucsouba és Sanghajba kísérjük el a világhírű magyar szimfonikus zenekart, amely többek között Bartók mesterművével, a Concertóval a bőröndben utazik.
Zenés színház

A János vitéz az Operettszínházban – negyven év után

Kacsóh Pongrác daljátéka, a János vitéz novemberben tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára. Szeptember 30-án sajtónyilvános olvasópróbával vette kezdetét a munka, ahol számos érdekesség kiderült az előadásról és az alkotógárdáról.
Klasszikus

Kicsoda Hildur Guðnadóttir, a Joker zeneszerzője?

Egy nő a férfidominálta zeneszerzőszakmában, aki a Chernobyl után a Joker eredeti filmzenéjével új színt hoz a film világába.
Zenés színház

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

Új sorozat indult az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselői beszélnek arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint mivel lehet megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdezték.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

40 feledhetetlen dal Koncz Zsuzsa új válogatásalbumán

Így volt szép címmel dupla válogatásalbummal jelentkezett Koncz Zsuzsa, amelyen a legkedvesebb dalait válogatta össze a legelső eredeti felvételétől kezdve napjainkig. Ritkaságok, eddig még nyilvánosságra nem hozott felvételek is színesítik a páratlan pályafutás esszenciáját.
Jazz/World improvizáció

Roby Lakatos videóüzenetben játssza el azt a dallamot, amelyre improvizációkat vár

A Roby Lakatos Improvizációs Hegedűverseny hivatalos Facebook-oldalán pénteken közzétették Roby Lakatos videóüzenetét, amelyben elmondja a jelentkezés feltételeit, a megmérettetés menetét, valamint eljátssza azt a dallamot, amelyre az improvizációkat várják.
Jazz/World hír

Jövőre ismét Budapesten rendezik meg a Womexet

Fantasztikus hír a különböző népzenék kedvelőinek, valamint a magyar zenészeknek: öt év után ismét a Hangvető szervezi és a magyar főváros ad otthont a földkerekség legnagyobb világzenei expójának.
Jazz/World interjú

Balogh Kálmán: „A dallam közös, élő egység”

Balogh Kálmán cimbalomművész 60. születésnapja alkalmából jubileumi koncertet ad a Zeneakadémián október 30-án. Az ünnepi koncert szellemi kerete a népzene lesz, de az akadémiai cimbalom-oktatás múltját és jelenét is érintik. Interjú.
Jazz/World fonó

Milyen zenékre figyelnek fel a nemzetközi rádiós szerkesztők?

Ismét eltelt egy hónap, sőt egy negyedév és közzé tették a világzenei toplistákat. A hazai lemezek közül több album – a Fonó kiadványai – kerültek fel a rangos névsorba.