Jazz/World

Gryllus Dániel: "Szerintem minden elénekelhető"

2011.09.25. 08:35
Ajánlom
Hatvanadik születésnapján barátai és zenésztársai vele együtt zenélték és énekelték Weöres Sándor szövegeit Gryllus Samu hangszerelésében. A koncert annyira jól sikerült s az erre az alkalomra verbuválódott társaságot úgy összekovácsolta, hogy senkinek sem volt ellenére a folytatás. Azóta mindössze egyszer játszott együtt a hazai folk- és világzene sztárcsapata, s most a Müpa színpadán prezentálják a sokak számára fontos útravalóul szolgáló A teljesség felé című Weöres "bölcsesség-gyűjteményt". A koncert kapcsán Gryllus Dániellel beszélgettünk.

- Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Palya Bea, Szalóki Ági, Bognár Szilvi, Szirtes Edina Mókus, Ferenczi György, Both Miklós és sok kiváló zenész Gryllus Dániel mellett. Igazi sztárparádé.  

- Az a koncert tényleg fantasztikus volt. Mindenki együtt maradt még utána, és jó hosszasan beszélgettünk, volt valami közös szívdobbanás ebben az egészben. A Weöres-műben is, amellyel mindenki tökéletesen tud azonosulni, és Samu hangszerelésében is, ahol mindenkinek megvolt a maga "labdája". Mindez egy olyan közösséget kovácsolt, ami valóban ritkaság.

- A teljesség felé című Gryllus-lemez a 80-as években jelent meg, akkor még élt a költő, Weöres Sándor, milyen volt a kapcsolatuk?

- Először 1971-ben találkoztunk a Vízivárosi Pinceklubban, akkor az volt a Kaláka törzshelye. Sanyi bácsi nézőként volt ott. Aztán rendszeressé váltak ezek a találkozások. A Kalákával mindig bemutattuk neki az új nótákat, elmondtuk neki a terveinket, és ő nagy szeretettel és kedvesen fogadott minket. A teljesség felé kapcsán először azt mondta, szabad kezet ad, azt csinálok, amit akarok, de ő ezt nem tudja elképzelni feldolgozva. A Kalákánál egyszer előfordult, hogy beleszólt a munkánkba, de akkor is úgy, hogy átírta a saját versét, mert szerinte úgy jobban stimmelt a mi dallamunkra.

- Ezek az írások rövid prózák. Nem egyszerűbb rímekbe szedett verseket megzenésíteni? 

- Az a kérdés, hogy mit tekintünk megzenésítésnek. Mert ha az énekelt szövegeket vesszük, akkor annak egy része vers, ezt jobb híján vers megzenésítésnek szokták mondani, noha tulajdonképpen dalnak kellene neveznünk. Egy olyan dalnak, amelyben a szöveg született meg előbb. Ám ha az a szöveg vers formájú, akkor azt, főként régi versformáknál, valamilyen dal formából örökölte, hiszen a dalformák úgy maradtak meg, hogy versekké váltak. Az énekelt szövegek nagyon nagy része, az operák librettói vagy a szakrális szövegek sem versek. A Kaláka repertoárjában is van Örkény-novella, ami nem vers, de attól még elénekelhető. Szerintem minden elénekelhető. Azt is olvastam, hogy Jézus mondatait az evangélium megszületéséig énekelt formában őrizték meg. Az ének ugyanis könnyebbé teszi a szöveg megjegyezhetőségét. Bizonyos szempontból a zeneszerzők nem is szeretik azokat a verseket, amelyek dal formájúak, mert nagyon megkötik zeneszerzői lehetőségeiket. Én viszont ezt szeretem. Ahogy egy költő szereti azt, hogy a szabályok szabta korlátok hozzák az ötleteket, az asszociációkat. Kosztolányi rengeteget ír erről vagy Weöres Sándor is a Vers születésében. Valójában A teljesség felé is néha átmegy versbe, így én költői prózának szoktam nevezni.

- Hogyan kezd hozzá az ember egy próza elénekléséhez? Ezen a lemezen például több dalban feltűnnek távolkeleti dallamok, motívumok, ezeket a könyv forrásául szolgáló keleti tanítások inspirálták?

- Én nem dokumentálom a munkáim során az alkotói folyamatot. Mindenesetre az a könyv, amiből akkor dolgoztam, teljesen rongyos, tele van aláhúzogatásokkal. Először megnéztem, mi az, amiről zenei gondolat jut az eszembe. Aztán addig válogattam, míg lett ez az egy százalék. Ami a zenei inspirációt illeti, a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején a feleségem révén megismertem egy indiai jógamestert, akivel nagyon jó kapcsolatba kerültünk. Tőle tanultam sok éneket, amelyeket leírtam, s beleszőttem a dalaimba. Mondhatjuk azt, hogy a dallamok felét az indiai vallásos énekek ihlették A teljesség felében.

- A koncert első felében megszólaló Pál apostol leveleiben viszont inkább közel-keleti zenei motívumok a jellemzőek. Miért ez lett a Weöres-est párja?

- Tematikájában és zeneiségében valóban nem azonos a kettő, hiszen a Pál apostol leveleit megéneklő lemez egy keresztény elkötelezettségű mű, Weöres Sándor pedig azt írja A teljesség feléről, hogy ez a mű több mint világnézet és kevesebb mint vallás. Ami összefogja a két produkciót, az az, hogy mindkettő hozzám kötődik és a citerámhoz, és mindkettő valami új, 21. századi formában szólal meg, új hangszerelésben.

- Milyen érzéseket kelt egy húsz évvel ezelőtti munka feldolgozása?

- Rájöttünk, mennyire törvényszerű volt, hogy épp akkor foglalkoztunk Pál leveleivel. Ezeknek a gondolatoknak akkor kellett előjönniük, amikor mindenki kereste a tiszta eszmeiségű dolgokat. A mi életünkben a 89-es, 90-es változás teljesen átrendezte az egész közösségi életet. Pál, amikor a maga idejében közösségeket alapított, és a közösség ügyes-bajos dolgait levelekben rendezte, állandó kapcsolatban állt ezekkel a közösségekkel. Ezekben a levelekben olyan problémafelvetések és azokra adott válaszok olvashatóak, amelyek érvényesek ma is. A páli levelek egy része agitatív, más része a teológia alapvetéseit határozza meg, és egy másik része pedig a jövő felé mutató, útkijelölő írás.

- Pál apostol levelei, illetve Sumonyi Zoltán versátiratai nem csak újrahangszerelést éltek meg, hanem egy stílusában eltérő zenekar, Ferenczi György és a Rackajam is csatlakozott az előadáshoz. Könnyen egymásra hangolódtak?

- Nagyon érdekes volt, ahogy Gyuriékkal elkezdődött az együtt zenélés. Azt hiszem, hogy a Rackajam közösségérzésében is szép időszak volt. Gyuri azt szokta mondani, amikor ezt játsszák, Halmos Béla hegedül,ők pedig kontráznak. Elképesztő, ahogyan ő, aki egy energiabomba a színpadon, milyen alázatos és visszafogott tud lenni, ugyanakkor a teljes koncentráltság állapotában van, amikor irányítja a bandát és együtt játszunk. Aversek persze nem változtak, bár a szöveg értelmezés vagy a gondolati hangsúlyok áttevődtek adott esetben más helyekre a húsz év alatt. De hát ez kétezer év óta így van, így a levelekből mindenki minden korban a maga módján tud magának meríteni.

Gryllus Dániel és barátai

2011. október 2. 19:30

Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Pál apostol levelei
Km.: Gryllus Dániel (ének, citera), Halmos Béla (brácsa), Ferenczi György és a Rackajam (tagjai: Ferenczi György/ének, szájharmonika, Apáti Ádám/szájzongora, vokál, Jankó Miklós/cajon, Kormos Levente/gitár, vokál, Pintér Zsolt/mandolin, gitár, vokál)

Weöres Sándor: A teljesség felé
Km.: Gryllus Dániel (ének, citera, furulyák), Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Palya Bea, Szalóki Ági, Bognár Szilvi, Szirtes Edina Mókus, Ferenczi György, Both Miklós (ének), Pálhegyi Máté (fuvola), Bacsó Kristóf (klarinét, szaxofon), Bizják Gábor (kürt), Frankie Látó (hegedű), Kovács Ferenc (hegedű, mrdanga), Halmos Béla (brácsa, hegedű), Kovács Zoltán (nagybőgő), Balogh Kálmán (cimbalom), Bolya Mátyás (citera, brácsa), Tömösközi László (ütőhangszerek)
Narrátor: Scherer Péter
Vez.: Gryllus Sámuel

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Elhunyt Vadász Zsolt, az Operettszínház művésze

A Budapesti Operettszínház egyik legfoglalkoztatottabb művészét 51 éves korában érte a halál június 21-én, adta hírül a Szinház Online.
Vizuál

Öt Donald Sutherland-film, amit látni kell

Filozofikus sci-fi, háborús szatíra, feszült kémjátszma vagy éppen sokkoló erejű horrordráma: Donald Sutherland számtalan műfajban bizonyította rendkívüli tehetségét. Kedvenc filmjeinkkel emlékezünk a kanadai színészlegendára.
Zenés színház

„Brünnhilde szerepe olyan, mintha maratont futnánk” – villáminterjú Iréne Theorinnal

A kiváló svéd szoprán a Budapesti Wagner-napok rendszeresen visszatérő vendége, akit a magyar közönség különösen érzékeny, lelki finomságokra kihegyezett szerepformálása miatt zárt a szívébe. Iréne Theorin egy nappal színpadra lépése előtt válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház

Ami szembejön, nem biztos, hogy akadály – interjú Béres Attilával a szegedi Rebecca-bemutató kapcsán

Pont ilyennek képzeltem: elfoglalt, egymást érik a beérkező hívásai, többször kér fél percet, mire leül és belehelyezkedik az interjúszituációba. Béres Attilával, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójával beszélgettünk, aki a Szegedi Szabadtéri Játékokon rendezi a Rebecca musicalt.
Vizuál

Műkincsrablás Lengyelországban – izgalmas politikai krimi érkezik a mozikba

Június 27-től érkezik országszerte a mozikba a lengyel-magyar koprodukcióban készült Szent című film, amely Szent Adalbert gnieznói ereklyetartójának 1986-os elrablását dolgozza fel.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Evolúció címmel ad jubileumi nagykoncertet az Anna and the Barbies a Margitszigeten

Az elmúlt húsz évben rengeteg teátrális, összművészeti, színes bacchanáliát vitt színpadra az Anna and the Barbies. A zenekar és a Margitszigeti Színház Szent Iván éjszakáját célozta be a kerek születésnap ünneplésére.
Jazz/World ajánló

A Zene ünnepe a Francia Intézetben

A Zene ünnepe címmel műfajokat felvonultató koncertsorozatot tartanak június 21-én, pénteken a budapesti Francia Intézetben. Az esemény ingyenes.
Jazz/World ajánló

Elefántdübörgés a Margitszigeten! – KARTHAGO 45 jubileumi koncert június 15-én

Június 15-én szombaton a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon ünnepli negyvenöt éve tartó sikertörténetét a Karthago. Az 1979-ben indult együttes tagjai teljes egyetértésben döntöttek a jubileum helyszínét illetően.
Jazz/World ajánló

A Rumbach utcai zsinagógában mutatja be új lemezét Kováts Kriszta

Víz-dalok címmel jelent meg a Jászai Mari-díjas színésznő, énekesnő legújabb lemeze, amelyhez Szirtes Edina Mókus szerzett zenét, a szövegeket pedig Fábri Péter jegyzi. 
Jazz/World ajánló

Szép dallamok egy kellemes este – Szűcs Kinga és Bárth János koncertje a XV. kerületben

Hangulatos szabadtéri koncertet hallgathat meg a közönség június 13-án, a Csokonai Művelődési és Rendezvény Ház kertjében. Az eseményről az egyenesen Brüsszelből érkező Szűcs Kinga énekesnő mesélt.