Jazz/World

Gryllus Dániel: "Szerintem minden elénekelhető"

2011.09.25. 08:35
Ajánlom
Hatvanadik születésnapján barátai és zenésztársai vele együtt zenélték és énekelték Weöres Sándor szövegeit Gryllus Samu hangszerelésében. A koncert annyira jól sikerült s az erre az alkalomra verbuválódott társaságot úgy összekovácsolta, hogy senkinek sem volt ellenére a folytatás. Azóta mindössze egyszer játszott együtt a hazai folk- és világzene sztárcsapata, s most a Müpa színpadán prezentálják a sokak számára fontos útravalóul szolgáló A teljesség felé című Weöres "bölcsesség-gyűjteményt". A koncert kapcsán Gryllus Dániellel beszélgettünk.

- Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Palya Bea, Szalóki Ági, Bognár Szilvi, Szirtes Edina Mókus, Ferenczi György, Both Miklós és sok kiváló zenész Gryllus Dániel mellett. Igazi sztárparádé.  

- Az a koncert tényleg fantasztikus volt. Mindenki együtt maradt még utána, és jó hosszasan beszélgettünk, volt valami közös szívdobbanás ebben az egészben. A Weöres-műben is, amellyel mindenki tökéletesen tud azonosulni, és Samu hangszerelésében is, ahol mindenkinek megvolt a maga "labdája". Mindez egy olyan közösséget kovácsolt, ami valóban ritkaság.

- A teljesség felé című Gryllus-lemez a 80-as években jelent meg, akkor még élt a költő, Weöres Sándor, milyen volt a kapcsolatuk?

- Először 1971-ben találkoztunk a Vízivárosi Pinceklubban, akkor az volt a Kaláka törzshelye. Sanyi bácsi nézőként volt ott. Aztán rendszeressé váltak ezek a találkozások. A Kalákával mindig bemutattuk neki az új nótákat, elmondtuk neki a terveinket, és ő nagy szeretettel és kedvesen fogadott minket. A teljesség felé kapcsán először azt mondta, szabad kezet ad, azt csinálok, amit akarok, de ő ezt nem tudja elképzelni feldolgozva. A Kalákánál egyszer előfordult, hogy beleszólt a munkánkba, de akkor is úgy, hogy átírta a saját versét, mert szerinte úgy jobban stimmelt a mi dallamunkra.

- Ezek az írások rövid prózák. Nem egyszerűbb rímekbe szedett verseket megzenésíteni? 

- Az a kérdés, hogy mit tekintünk megzenésítésnek. Mert ha az énekelt szövegeket vesszük, akkor annak egy része vers, ezt jobb híján vers megzenésítésnek szokták mondani, noha tulajdonképpen dalnak kellene neveznünk. Egy olyan dalnak, amelyben a szöveg született meg előbb. Ám ha az a szöveg vers formájú, akkor azt, főként régi versformáknál, valamilyen dal formából örökölte, hiszen a dalformák úgy maradtak meg, hogy versekké váltak. Az énekelt szövegek nagyon nagy része, az operák librettói vagy a szakrális szövegek sem versek. A Kaláka repertoárjában is van Örkény-novella, ami nem vers, de attól még elénekelhető. Szerintem minden elénekelhető. Azt is olvastam, hogy Jézus mondatait az evangélium megszületéséig énekelt formában őrizték meg. Az ének ugyanis könnyebbé teszi a szöveg megjegyezhetőségét. Bizonyos szempontból a zeneszerzők nem is szeretik azokat a verseket, amelyek dal formájúak, mert nagyon megkötik zeneszerzői lehetőségeiket. Én viszont ezt szeretem. Ahogy egy költő szereti azt, hogy a szabályok szabta korlátok hozzák az ötleteket, az asszociációkat. Kosztolányi rengeteget ír erről vagy Weöres Sándor is a Vers születésében. Valójában A teljesség felé is néha átmegy versbe, így én költői prózának szoktam nevezni.

- Hogyan kezd hozzá az ember egy próza elénekléséhez? Ezen a lemezen például több dalban feltűnnek távolkeleti dallamok, motívumok, ezeket a könyv forrásául szolgáló keleti tanítások inspirálták?

- Én nem dokumentálom a munkáim során az alkotói folyamatot. Mindenesetre az a könyv, amiből akkor dolgoztam, teljesen rongyos, tele van aláhúzogatásokkal. Először megnéztem, mi az, amiről zenei gondolat jut az eszembe. Aztán addig válogattam, míg lett ez az egy százalék. Ami a zenei inspirációt illeti, a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején a feleségem révén megismertem egy indiai jógamestert, akivel nagyon jó kapcsolatba kerültünk. Tőle tanultam sok éneket, amelyeket leírtam, s beleszőttem a dalaimba. Mondhatjuk azt, hogy a dallamok felét az indiai vallásos énekek ihlették A teljesség felében.

- A koncert első felében megszólaló Pál apostol leveleiben viszont inkább közel-keleti zenei motívumok a jellemzőek. Miért ez lett a Weöres-est párja?

- Tematikájában és zeneiségében valóban nem azonos a kettő, hiszen a Pál apostol leveleit megéneklő lemez egy keresztény elkötelezettségű mű, Weöres Sándor pedig azt írja A teljesség feléről, hogy ez a mű több mint világnézet és kevesebb mint vallás. Ami összefogja a két produkciót, az az, hogy mindkettő hozzám kötődik és a citerámhoz, és mindkettő valami új, 21. századi formában szólal meg, új hangszerelésben.

- Milyen érzéseket kelt egy húsz évvel ezelőtti munka feldolgozása?

- Rájöttünk, mennyire törvényszerű volt, hogy épp akkor foglalkoztunk Pál leveleivel. Ezeknek a gondolatoknak akkor kellett előjönniük, amikor mindenki kereste a tiszta eszmeiségű dolgokat. A mi életünkben a 89-es, 90-es változás teljesen átrendezte az egész közösségi életet. Pál, amikor a maga idejében közösségeket alapított, és a közösség ügyes-bajos dolgait levelekben rendezte, állandó kapcsolatban állt ezekkel a közösségekkel. Ezekben a levelekben olyan problémafelvetések és azokra adott válaszok olvashatóak, amelyek érvényesek ma is. A páli levelek egy része agitatív, más része a teológia alapvetéseit határozza meg, és egy másik része pedig a jövő felé mutató, útkijelölő írás.

- Pál apostol levelei, illetve Sumonyi Zoltán versátiratai nem csak újrahangszerelést éltek meg, hanem egy stílusában eltérő zenekar, Ferenczi György és a Rackajam is csatlakozott az előadáshoz. Könnyen egymásra hangolódtak?

- Nagyon érdekes volt, ahogy Gyuriékkal elkezdődött az együtt zenélés. Azt hiszem, hogy a Rackajam közösségérzésében is szép időszak volt. Gyuri azt szokta mondani, amikor ezt játsszák, Halmos Béla hegedül,ők pedig kontráznak. Elképesztő, ahogyan ő, aki egy energiabomba a színpadon, milyen alázatos és visszafogott tud lenni, ugyanakkor a teljes koncentráltság állapotában van, amikor irányítja a bandát és együtt játszunk. Aversek persze nem változtak, bár a szöveg értelmezés vagy a gondolati hangsúlyok áttevődtek adott esetben más helyekre a húsz év alatt. De hát ez kétezer év óta így van, így a levelekből mindenki minden korban a maga módján tud magának meríteni.

Gryllus Dániel és barátai

2011. október 2. 19:30

Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Pál apostol levelei
Km.: Gryllus Dániel (ének, citera), Halmos Béla (brácsa), Ferenczi György és a Rackajam (tagjai: Ferenczi György/ének, szájharmonika, Apáti Ádám/szájzongora, vokál, Jankó Miklós/cajon, Kormos Levente/gitár, vokál, Pintér Zsolt/mandolin, gitár, vokál)

Weöres Sándor: A teljesség felé
Km.: Gryllus Dániel (ének, citera, furulyák), Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Palya Bea, Szalóki Ági, Bognár Szilvi, Szirtes Edina Mókus, Ferenczi György, Both Miklós (ének), Pálhegyi Máté (fuvola), Bacsó Kristóf (klarinét, szaxofon), Bizják Gábor (kürt), Frankie Látó (hegedű), Kovács Ferenc (hegedű, mrdanga), Halmos Béla (brácsa, hegedű), Kovács Zoltán (nagybőgő), Balogh Kálmán (cimbalom), Bolya Mátyás (citera, brácsa), Tömösközi László (ütőhangszerek)
Narrátor: Scherer Péter
Vez.: Gryllus Sámuel

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

10 film, amit novemberben látni kell

Méghozzá moziban, nagyvásznon, amíg csak lehet! Szubjektív összeállításunkban a hazai mozipremierek novemberi kínálatából válogattunk Juliette Binoche új filmjétől kezdve Mika Kaurismäkin át Scorseséig, sőt egészen Woody Allenig.
Vizuál

„Ne azon botránkozzunk meg, hogy meztelen gyerektesteket mutogatok, hanem a valóságon!”

A karizmatikus hatvanas zenetanár és az újonnan érkezett tinédzserlány közötti furcsa viszonyt igyekszik kibogozni a zenekar tehetséges szólistája, Dávid. Nagy Zoltán bemutatkozó filmjében főhős és néző egyaránt a rejtett jelek és a sorok közt rejlő lényeg felkutatására van ítélve.
Klasszikus

A Mozart, aki nem a Wolfgang Amadeus

Háromszáz éve született Leopold Mozart, korának egyik legjobb hegedűtanára, akire csodagyerek és csodafelnőtt fia révén emlékezünk.
Klasszikus

Bösendorfer zongorát hallunk Érdi Tamás új Beethoven-lemezén

Mindig, mindenhol a Steinway, most viszont egy olyan lemez jelent meg, amelyen Bösendorfer-zongora szól. De korántsem ez Érdi Tamás felvételének érdeme.
Klasszikus

Ha a rezesek viccelni kezdenek...

... csinálják úgy, mint ez az öt plusz egy fickó. Most, amikor kis hangszórókon hallgatunk zenét, mindennél fontosabb, hogy megismertessük a legkisebbekkel az élő zene izgalmait. A Brass In Five harsány humorral és a hangszereik sokféle hasznosításával végzik ezt a munkát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Visszahelyezik a verset ősi jogaiba – 50 éves a Kaláka

Idén ötvenéves a Kaláka zenekar, akinek dalain már több generáció nőtt fel. A jubileumot november 30-án a Müpában is megünneplik, ennek kapcsán kérdeztük Gryllus Dánielt a vers szerepéről, a gyerekközönségről és Latinovits Zoltánról.
Jazz/World ajánló

"Akusztikusan zenélni a legszebb dolog"- Dresch Mihály és formációi Kolozsváron és a Fonóban

Dresch Mihály 'húros' formációjával november 29-én Kolozsváron, legendás Dresch Quartetjével pedig november 30-án a budapesti Fonóban lép fel. VIDEÓ!
Jazz/World

Novák Péter és az Etnofon újra a Fonóban

A Fonó Budai Zeneházban tartott nagysikerű nyilvános főpróba és a hat állomásos nyári turné után november 16-án 21 órától újra a Fonóban ad koncertet a Novák Péter és az Etnofon zenekar.
Jazz/World videó

Színeket hoz a télbe az Antal Gábor Trió zenéje – Videópremier!

A Fidelión debütál az Ávéd János szaxofonossal kiegészült Antal Gábor Trió új videója, amit a Winter Colors című dalhoz készítettek.
Jazz/World ajánló

Egy egész nap a népzene jegyében – A Halmos Béla Program napja az A38-on

Az NKA Halmos Béla Program egy igazi minifesztivált varázsol november 17-én az A38 Hajó több helyszínére. Izgalmas előadásokkal, szórakoztató gyermekműsorokkal, fantasztikus koncertekkel és az elmaradhatatlan táncházzal várják az érdeklődőket.