Jazz/World

Gryllus Dániel: "Szerintem minden elénekelhető"

2011.09.25. 08:35
Ajánlom
Hatvanadik születésnapján barátai és zenésztársai vele együtt zenélték és énekelték Weöres Sándor szövegeit Gryllus Samu hangszerelésében. A koncert annyira jól sikerült s az erre az alkalomra verbuválódott társaságot úgy összekovácsolta, hogy senkinek sem volt ellenére a folytatás. Azóta mindössze egyszer játszott együtt a hazai folk- és világzene sztárcsapata, s most a Müpa színpadán prezentálják a sokak számára fontos útravalóul szolgáló A teljesség felé című Weöres "bölcsesség-gyűjteményt". A koncert kapcsán Gryllus Dániellel beszélgettünk.

- Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Palya Bea, Szalóki Ági, Bognár Szilvi, Szirtes Edina Mókus, Ferenczi György, Both Miklós és sok kiváló zenész Gryllus Dániel mellett. Igazi sztárparádé.  

- Az a koncert tényleg fantasztikus volt. Mindenki együtt maradt még utána, és jó hosszasan beszélgettünk, volt valami közös szívdobbanás ebben az egészben. A Weöres-műben is, amellyel mindenki tökéletesen tud azonosulni, és Samu hangszerelésében is, ahol mindenkinek megvolt a maga "labdája". Mindez egy olyan közösséget kovácsolt, ami valóban ritkaság.

- A teljesség felé című Gryllus-lemez a 80-as években jelent meg, akkor még élt a költő, Weöres Sándor, milyen volt a kapcsolatuk?

- Először 1971-ben találkoztunk a Vízivárosi Pinceklubban, akkor az volt a Kaláka törzshelye. Sanyi bácsi nézőként volt ott. Aztán rendszeressé váltak ezek a találkozások. A Kalákával mindig bemutattuk neki az új nótákat, elmondtuk neki a terveinket, és ő nagy szeretettel és kedvesen fogadott minket. A teljesség felé kapcsán először azt mondta, szabad kezet ad, azt csinálok, amit akarok, de ő ezt nem tudja elképzelni feldolgozva. A Kalákánál egyszer előfordult, hogy beleszólt a munkánkba, de akkor is úgy, hogy átírta a saját versét, mert szerinte úgy jobban stimmelt a mi dallamunkra.

- Ezek az írások rövid prózák. Nem egyszerűbb rímekbe szedett verseket megzenésíteni? 

- Az a kérdés, hogy mit tekintünk megzenésítésnek. Mert ha az énekelt szövegeket vesszük, akkor annak egy része vers, ezt jobb híján vers megzenésítésnek szokták mondani, noha tulajdonképpen dalnak kellene neveznünk. Egy olyan dalnak, amelyben a szöveg született meg előbb. Ám ha az a szöveg vers formájú, akkor azt, főként régi versformáknál, valamilyen dal formából örökölte, hiszen a dalformák úgy maradtak meg, hogy versekké váltak. Az énekelt szövegek nagyon nagy része, az operák librettói vagy a szakrális szövegek sem versek. A Kaláka repertoárjában is van Örkény-novella, ami nem vers, de attól még elénekelhető. Szerintem minden elénekelhető. Azt is olvastam, hogy Jézus mondatait az evangélium megszületéséig énekelt formában őrizték meg. Az ének ugyanis könnyebbé teszi a szöveg megjegyezhetőségét. Bizonyos szempontból a zeneszerzők nem is szeretik azokat a verseket, amelyek dal formájúak, mert nagyon megkötik zeneszerzői lehetőségeiket. Én viszont ezt szeretem. Ahogy egy költő szereti azt, hogy a szabályok szabta korlátok hozzák az ötleteket, az asszociációkat. Kosztolányi rengeteget ír erről vagy Weöres Sándor is a Vers születésében. Valójában A teljesség felé is néha átmegy versbe, így én költői prózának szoktam nevezni.

- Hogyan kezd hozzá az ember egy próza elénekléséhez? Ezen a lemezen például több dalban feltűnnek távolkeleti dallamok, motívumok, ezeket a könyv forrásául szolgáló keleti tanítások inspirálták?

- Én nem dokumentálom a munkáim során az alkotói folyamatot. Mindenesetre az a könyv, amiből akkor dolgoztam, teljesen rongyos, tele van aláhúzogatásokkal. Először megnéztem, mi az, amiről zenei gondolat jut az eszembe. Aztán addig válogattam, míg lett ez az egy százalék. Ami a zenei inspirációt illeti, a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején a feleségem révén megismertem egy indiai jógamestert, akivel nagyon jó kapcsolatba kerültünk. Tőle tanultam sok éneket, amelyeket leírtam, s beleszőttem a dalaimba. Mondhatjuk azt, hogy a dallamok felét az indiai vallásos énekek ihlették A teljesség felében.

- A koncert első felében megszólaló Pál apostol leveleiben viszont inkább közel-keleti zenei motívumok a jellemzőek. Miért ez lett a Weöres-est párja?

- Tematikájában és zeneiségében valóban nem azonos a kettő, hiszen a Pál apostol leveleit megéneklő lemez egy keresztény elkötelezettségű mű, Weöres Sándor pedig azt írja A teljesség feléről, hogy ez a mű több mint világnézet és kevesebb mint vallás. Ami összefogja a két produkciót, az az, hogy mindkettő hozzám kötődik és a citerámhoz, és mindkettő valami új, 21. századi formában szólal meg, új hangszerelésben.

- Milyen érzéseket kelt egy húsz évvel ezelőtti munka feldolgozása?

- Rájöttünk, mennyire törvényszerű volt, hogy épp akkor foglalkoztunk Pál leveleivel. Ezeknek a gondolatoknak akkor kellett előjönniük, amikor mindenki kereste a tiszta eszmeiségű dolgokat. A mi életünkben a 89-es, 90-es változás teljesen átrendezte az egész közösségi életet. Pál, amikor a maga idejében közösségeket alapított, és a közösség ügyes-bajos dolgait levelekben rendezte, állandó kapcsolatban állt ezekkel a közösségekkel. Ezekben a levelekben olyan problémafelvetések és azokra adott válaszok olvashatóak, amelyek érvényesek ma is. A páli levelek egy része agitatív, más része a teológia alapvetéseit határozza meg, és egy másik része pedig a jövő felé mutató, útkijelölő írás.

- Pál apostol levelei, illetve Sumonyi Zoltán versátiratai nem csak újrahangszerelést éltek meg, hanem egy stílusában eltérő zenekar, Ferenczi György és a Rackajam is csatlakozott az előadáshoz. Könnyen egymásra hangolódtak?

- Nagyon érdekes volt, ahogy Gyuriékkal elkezdődött az együtt zenélés. Azt hiszem, hogy a Rackajam közösségérzésében is szép időszak volt. Gyuri azt szokta mondani, amikor ezt játsszák, Halmos Béla hegedül,ők pedig kontráznak. Elképesztő, ahogyan ő, aki egy energiabomba a színpadon, milyen alázatos és visszafogott tud lenni, ugyanakkor a teljes koncentráltság állapotában van, amikor irányítja a bandát és együtt játszunk. Aversek persze nem változtak, bár a szöveg értelmezés vagy a gondolati hangsúlyok áttevődtek adott esetben más helyekre a húsz év alatt. De hát ez kétezer év óta így van, így a levelekből mindenki minden korban a maga módján tud magának meríteni.

Gryllus Dániel és barátai

2011. október 2. 19:30

Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Pál apostol levelei
Km.: Gryllus Dániel (ének, citera), Halmos Béla (brácsa), Ferenczi György és a Rackajam (tagjai: Ferenczi György/ének, szájharmonika, Apáti Ádám/szájzongora, vokál, Jankó Miklós/cajon, Kormos Levente/gitár, vokál, Pintér Zsolt/mandolin, gitár, vokál)

Weöres Sándor: A teljesség felé
Km.: Gryllus Dániel (ének, citera, furulyák), Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Palya Bea, Szalóki Ági, Bognár Szilvi, Szirtes Edina Mókus, Ferenczi György, Both Miklós (ének), Pálhegyi Máté (fuvola), Bacsó Kristóf (klarinét, szaxofon), Bizják Gábor (kürt), Frankie Látó (hegedű), Kovács Ferenc (hegedű, mrdanga), Halmos Béla (brácsa, hegedű), Kovács Zoltán (nagybőgő), Balogh Kálmán (cimbalom), Bolya Mátyás (citera, brácsa), Tömösközi László (ütőhangszerek)
Narrátor: Scherer Péter
Vez.: Gryllus Sámuel

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Rendeltek egy pepperonit, a pizzafutár egy Beethoven-szonátát is eljátszott ráadásként

Íme egy sztori arról, hogy az is arany lehet, ami nem fénylik. A tizennyolc éves Bryce Dudal pizzát kézbesített Detroitban, amikor észrevette, hogy a házban egy zongora áll. Nem tudott ellenállni.
Vizuál

24 óra alatt eltűnt a legújabb utcai Banksy-mű

Az egyik legismertebb kortárs művész minden munkájának feltűnése eseményszámba megy. Ilyen hamar viszont ritkán tűnnek el alkotásai.
Klasszikus

Ma kezdődik a Kaposfest

A kamarazenei irodalom alapműveire helyezik a hangsúlyt a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztiválon (Kaposfest), amelyre augusztus 13. és 19. között kilencedik alkalommal kerül sor a somogyi megyeszékhelyen.
Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Zenés színház

Ritka hangfelvétel került elő Birgit Nilsson svéd operaénekesnőtől

Egyedülálló hangfelvétel került elő a legendás svéd szoprán, Birgit Nilsson (1918-2005) korai szakaszából, a hatperces operarészletet CD-n adják ki az énekesnő születésének 100. évfordulója alkalmából.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World söndörgő együttes

Szentendrén látható először együtt hazánkban a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band

Varázslatos zenei szikraként érkezik a szentendrei MűvészetMalomba augusztus 17-én a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band.
Jazz/World hírek

Aretha Franklin a halálán van

Külföldi sajtóértesülések szerint a soul királynője nagyon beteg, családja detroiti otthonában az ágya köré gyűlve virraszt érte.
Jazz/World sárik péter

„Sokszor szitokszó a klasszikusok számára az, ha valaki jazz-zenész”

Sárik Péter jazz-zongoristával a Ritmus és hang blogon jelent meg tartalmas interjú Sümegi Noémi tollából, amelyben egyebek mellett a jazz „policájról”, zörgős cukorkákról, valamint a klasszikus és jazz-zenészek viszonyáról is szó esett a szeptember 21-ei Bartók-lemezbemutató kapcsán, ami a Zeneakadémián lesz.
Jazz/World interjú

Klippremier - Margo: Barefoot love

A Fidelión debütál a Margo első saját szerzeményéhez készült videoklip, melynek kapcsán Jéger Dorottya énekes és Bihari Márton gitáros meséltek zenei elképzelésükről.
Jazz/World ajánló

„A világzene a nyitottságról szól” - Ünnepel a Kobuci

Világzenei héttel ünnepli jubileumi, tizedik évadát a Kobuci. Augusztus 13. és 19. között a Boban Marković Orkestar, a Besh o droM, a Zuboly vagy éppen a Fanfara Complexa mellett a műfaj számos hazai kiválósága, fiatal formációk és táncház is várja a közönséget.