A Maros folyó forrásvidékén, a Görgényi-havasok és a Keleti-Kárpátok által határolt hegyi medencében létesült Gyergyószék közel egyidős a vele déli irányból határos Csíkkal. A 13-14. századi eredetű gyergyói székely telepek népi kultúrája fő vonalakban megegyezik a Csíkra és Kászonra jellemzőkkel, azt alapvetően ugyancsak a havasok közelsége határozza meg. A főként állattartással és erdei munkával foglalkozó gyergyói székelyek kirajzásaként a 18. századtól a kistáj északi peremén több irtványtelepülés is keletkezett (Orotva, Székpatak, Várhegy, Salamás, Gyergyóhodos), és a 18. században földesúri telepítés által kialakult egy viszonylag népes román falucsoport is Maroshévíz környékén. Ugyancsak Gyergyó részét képezik a Gyergyói-havasok magyar és román vegyes lakosságú, szűk hegyi medencéi (Borszék, Gyergyótölgyes, Bélbor).

"A gyergyói viszonylagos elzártság azon túl, hogy sok ősrégi dallamot őrzött meg (Bartók, Kodály és Molnár Antal gyergyói gyűjtéseihez köthető a pentatónia felfedezése a magyar népzenében), nem jelenti az Erdélyben áshol megszokott dallamtípusok hiányát. Nagy örömmel fedeztem fel például a gyergyói «marosszéki» (forgatós típusú) tánc dallamai között a Kalotaszegen legényesként megismert dallamokat, mint ahogy a csárdások között is sok az Erdélyben általánosan használt népdal. Lemezünkre sok kevésbé ismert, szokáshoz kapcsolódó dallamot is válogattunk az általános lassú vagy sebes csárdás mellé, a nagyon elterjedt és terjedelmes polgári társastáncok (cepperek) rovására." (Kelemen László)

A lemezsorozat ide kattintva vásárolható meg.