Jazz/World

Gyönyörű zene született Frida Kahlo ihletésére

2019.05.13. 15:30
Ajánlom
Melissa Aldana, az egyik legismertebb női szaxofonos Frida Kahlo és a latin művészek előtt tiszteleg új, május 24-én megjelenő lemezével, amelynek első száma már hallható cikkünkben.
55783921_1485163461618757_2448739663528067072_o-124814.jpg

Melissa Aldana: Visions

A chilei születésű szaxofonos a Berklee-n diplomázott, itt találkozott a magyar zongoristával, Oláh Tzumo Árpáddal is, akivel 2016-ban közös koncertet is adott a Müpában. Már debütáló lemeze, a 2010-ben megjelent Free Fall is nagy visszhangot keltett Aldana érzékeny, mégis erőteljes szaxofonjátékával, és briliánsan felépített kompozícióval. Az áttörést mégis a 2013-mas Thelonious Monk Nemzetközi Jazz Szaxofon Versenyen elért első helyezése hozta meg számára, amivel

ő lett az első női és egyben az első dél-amerikai győztes a verseny történetében.

Legújabb, Visions című albumával a latin művésznők öröksége előtt tiszteleg. Saját bevallása szerint 6 éves kora óta, amikor először fogott kezébe szaxofont – akkor még altszaxofont, amit később Sonny Rollins hatására cserélt tenor szaxofonra – a mesterek titkát kutatja. Egyrészt imád transzkripciókat készíteni olyan szaxofonosok szólóiból, mint Wayne Shorter, Michael Brecker, Charlie Parker és Cannonball Adderley, másrészt fiatalkorában festőként kedvenc művészei képeiről készített másolatokat: az ecuadori festő és szobrász Oswaldo Guayasamin műveiről, valamint Frida Kahlo festményeiről.

Frida számomra az a művész, aki tökéletesen ki tudta fejezni magát a művészeten keresztül. Aki beszél a csúnyaságról, a szépségről, arról, hogy milyen nőnek lenni, vallásról, politikáról, szerelmi csalódásról, szexualitásról és aki elfogadja magát. Mindezekben inspirált engem, hogy kezdjek el saját zenét írni

– fogalmazott Melissa Aldana Frida Kahlo hatásáról, akinek 2018-ban már egy egész szvitet írt. Ő egy párhuzamot is felfedezett Kahlo és önmaga között: „Ahogy neki, néha nekem is fájdalmasan kellett szembesülnöm chilei nőként az elnyomással: egy olyan társadalomban nőttem fel, ahol a nőknek a szégyen, a büntetés és a csend jutott osztályrészül. Művészi feladatomnak tekintem, hogy a jövőben is foglalkozzak ezekkel a témákkal és hogy ilyen női művészek inspirációjára alkossak”.

Gazdag zenei textúrájával és erős érzelmi töltetű kompozícióival valóban kapcsolódik Aldana zenéje Frida Kahlóhoz és más latin úttörőkhöz. Hallgasd meg a lemez La Madrina című számát, ami eredetileg a The Godmother címet viselte, és tudni fogod, hogy miről beszélünk:

Tíz női instrumentális jazz-zenész, aki megmutatta

Kapcsolódó

Tíz női instrumentális jazz-zenész, aki megmutatta

Gondolkodott már azon, hogy hol vannak a nők a jazzből? Persze énekeseket találunk szép számmal, akik csodás ruháikban tündökölnek, hangjukkal formálnak íveket, miközben kiváló férfizenészek csillogtatják meg improvizációs készségüket a háttérben. De míg a klasszikus zenében már-már egyértelmű a nők jelenléte, addig a jazzben fel sem tűnik a hiányuk a hangszeres zenészek közül. Most mutatunk tíz olyan női instrumentális jazz-zenészt, akik nélkül unalmasabb és szegényebb lenne a világ.

Frida Kahlo, a hagyománytisztelő feminista

Frida Kahlo, a hagyománytisztelő feminista

Először rendeznek kiállítást Budapesten Frida Kahlo képeiből, ráadásul riválisának gyűjteményéből. A mexikói festőművész maga építette „brandjéről” és magyarságáról Lantos Adriánával, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World gyász

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Jazz/World ajánló

Biblia Show a Zsidó Művészeti Napokon

Bibliai témájú történetekre, értékekre épülő pop-sanzonokból készít estet Kováts Kriszta színművész-énekesnő, a dalok zeneszerzője Wolf Péter, szövegírója Fábri Péter író lesz.
Jazz/World ajánló

Bacsó Kristóf és David Dorůžka közreműködésével folytatódik a MAO jazz sorozata

Folytatódik a Modern Art Orchestra "Art of Virus" elnevezésű zenei projektje. A nagyzenekarra hangszerelt, friss kortárs és jazz kompozíciók december 12-én este a Budapest Music Centerben hallhatók, a MAO 2021/22-es évadban zajló koncertsorozatának részeként.
Jazz/World ajánló

25 év után újra színpadon a Sziámi együttes

Müller Péter Sziámi egykori zenekara az 1991 és 1997 közötti felállásban a zenész december 4-i koncertjén tér vissza.
Jazz/World hír

Növények „zenélnek” két budai villamosmegállóban

Egy klímaváltozás elleni kampány részeként különleges installációt telepítettek két budai villamosmegállóba, ahol – szonifikációs technológia segítségével – növények biorezgéseiből generált zene szól.