Jazz/World

"Ha kiváltságosabb családba születek, talán ma nem lennék énekes"

2018.05.21. 09:01
Ajánlom
Az isztambuli születésű, jelenleg Londonban élő Çiğdem Aslan a világzene egyik szupersztárja. Kurd aleviként egykor rejtegetnie kellett identitását, ma azonban büszkén népszerűsíti saját örökségét, sőt, a környező, balkáni tradíciók, leginkább a görög rebetikó avatott előadója lett. Május 24-én a Budapest Folk Fest keretében a Várkert Bazárban kaphatunk ízelítőt lélekteljes, eredeti zenéjéből.

Beleszülettél az alevi kultúrába, ami egy szóbeliségen alapuló hagyomány. Ez a zenei örökség máig élő, fejlődő kultúra? Születnek még új dalok?

Igen, nagyon is élő, köszönhetően azoknak az embereknek, akik rengeteg energiát fektettek bele, hogy életben tartsák; a vándorénekesek, bárdok, etnomuzikológusok, és persze a hétköznapi emberek. Rengeteg zenészünk van, aki ragaszkodik ahhoz, hogy ezt a zenét eredeti formájában, tradicionálisan játssza, na meg persze olyanok is bőven akadnak, akik kísérleteznek, és fúziós zenét hoznak létre. Azt gondolom, mindkét út egyaránt fontos az alevi kultúra életben tartása és más kultúrákkal való kommunikáció szempontjából. Születnek új dalok, például vannak kortárs énekmondók, mint Ozan Figani, Mehmet Kocak és Derttli Divani, akik az UNESCO szellemi kulturális örökségének részét képezik.

Cigdem Aslan

Cigdem Aslan

Úgy sejtem, Isztambul egyik nemzetiségének szülöttjeként erős tapasztalataid vannak arról, milyen kisebbségben élni. Mindig pozitívan élted meg azt, hogy egy szűkebb közösséget képviselsz, vagy voltak ezzel kapcsolatban harcaid – magaddal vagy a környezeteddel?

Kurd aleviként létezni folytonos küzdelem. Az egyik, hogy folyton rejtegetned kell az identitásodat.

Sok szinten szembesültünk diszkriminációval. De ahogy felül tudtam emelkedni ezeken a nehézségeken, mindez a negativitás átfordult kreativitásba. Talán, ha egy kiváltságosabb családba születek, ma nem lennék énekes.

Ha jól tudom, az alevi kultúra és vallás nagyon humanista. Milyen elveit emelnéd ki, amik szerinted minden ember számára követendő példák lehetnek?

Sok más hitrendszerrel összehasonlítva az alevizmus célja megtalálni az igazságot, vagy ha úgy teszik, Istent magadban, hisz minden létező Isten tükörképe.

Szóval ők nem magasabb rendű létezőt keresnek, hanem egy magasabb, emelkedettebb tudatállapotot.

És az a tény, hogy ezek a tanítások generációról generációra, szájról szájra hagyományozódtak, ezt az egész folyamatot még gyönyörűbbé teszi.

Amikor Londonba költözt é l, el őször a She'Koyokh klezmer zenekar énekeseként váltál ismertté. Milyen út vezetett a szólókarrieredig?

Már akkor elkezdtem görög rebeticót énekelni, amikor angol irodalmat tanultam az Isztanbuli Egyetemen. Amikor Londonba költöztem, Cahit Baylavnak köszönhetően megismerkedtem a londoni balkán és rebetiko szcénával (Dunav Balkan Band then SOAS Rebetiko band). Cahit Baylav egy hegedűs, zenetanár és a mentorom. Ő alapította a Nihavend Török Klasszikus Zenei Kórust Londonban, és nagyon fontos szereplője az én zenei karrieremnek. Körülbelül akkor, amikor csatlakoztam a She'koyokh-hoz 2008-ban, elkezdtem megalapítani a saját együttesemet, a 'Songs of Smyrna' elnevezésű szólóprojektemet, amiben rebetikó és szmirneiko dalokat énekeltem görögül és törökül. Ezután már nagyon gyorsan történtek az események. Rengeteg zenésszel adódott lehetőségem jamelni, előadni és megismertetni ezeket a műfajokat rengeteg olyan emberrel, akik nem ismerték azelőtt.

Ezen kívül partneremmel, Tahir Palalival közösem létezik a 'Two Breath & Three Strings' projektünk, ahol 14. századi alevi dalokat adunk elő. Londonban számos különböző származású zenész van, és a világzene iránti ilyen fokú érdeklődés mellett nem nehéz megtalálni a közönségedet. Szerencsésnek érzem magam, hogy találkoztam és találkozok olyan zenészekkel, akikkel meg tudom valósítani az álmaimat különböző stílusokban. Folyamatosan tanulunk egymástól és ez nagyon sokat jelent számomra.

Mit gondolsz, létezik egy olyan világszintű tendencia, miszerint egyre több előadó akarja megmutatni a saját kultúráját, lokális, nemzetiségi értékeit? Szemben mondjuk az angol nyelvű mainstreammel?

Igen, látok ilyen tendenciát, ami a világzene népszerűsége felé mutat. Rengeteg világzenei fesztivál és koncert van, szinte hetente. Miért ne? A világ nagyon gazdag és nincs is annál normálisabb, mint hogy az emberek meg akarják ismerni a másik kultúráját. A zenének nincsenek határai.

És a világzene és a tradicionális népzene közül melyik irányba húz a szíved?

Szerintem amíg egy zene táplálkozik a saját gyökereiből, addig mi is tudunk kapcsolódni hozzá.

Amíg a zenészek jól ismerik az eredeti stílust, addig kísérletezhetnek vele szabadon. De ha nincsenek tisztában a zene eredőjével, akkor hiányozni fog annak a lényege, esszenciája, valódi egyedisége.

Néhány éve felléptél már Budapesten Palya Bea Selymeim sorozatának keretén belük. Milyen érzés, tapasztalat volt az a koncert számodra?

Ez egy nagyon különleges élmény volt, több szempontból. Ez volt az első alkalom, amikor Budapesten énekeltem, sőt magyarul énekeltem – legalábbis próbáltam. Bea energiája magával ragadó volt mind a színpadon, mind a színpadon kívül, ami ez egész koncertet bensőségessé, örömtelivé tette. A helyszín és az emberek reakciója is különlegesen felejthetetlen volt számomra. Azt éreztem, hogy szeretnek és várnak engem itt. Egy előadó számára a közönséggel való közvetlen interakció mindennél fontosabb, mert így az előadó vissza tudja sugározni azt az energiát, amit a közönségtől kap. Előzőleg figyelmeztettek, hogy óriási a Müpa nagyterme, de a közönség reakciói miatt még otthonosabbnak és felszabadultabbnak éreztem magam, mint máskor.

Mit tanácsolnál azoknak az énekeseknek, akik hozzád hasonlóan tradicionális stílusokkal szeretnék megszólítani a közönséget, például a magyar népdalénekeseknek?

A kitartás és következetesség mellett és a promócióba fektetett pro-aktivitás jelenleg kulcsfontosságúak. Olyan időt élünk, amikor a közösségi média tudatos használatával óriási közönséget érhetsz el. Természetesen a fő, hogy szeresd, amit csinálsz, és igyekezz jó lenni. A többi pedig jön magától.

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Örökre megjegyzem ezt a két szót Lantos Zoltán új lemezéről

Lantos Zoltán új lemeze nagyszerű, felemelő és profi, mégsem ez az, ami elsősorban megragadott benne. Hanem két szó: Nada Brahma. A hang Isten. Mit jelent ez?
Tánc

Ezekben a feldolgozásokban láthatod idén A diótörőt

Vannak, akik számára nem telhet el az adventi időszak Csajkovszkij klasszikusa nélkül. Nekik igyekszünk segíteni gyűjtésünkkel.
Könyv

80 éves a verebek, a lóverseny, a plüssmacik és a gombfoci megszállottja

Tandori Dezsőt köszöntjük születésnapja alkalmából. Az író, költő, műfordító és intermediális grafikus művész irodalmi próbálkozásait Nemes Nagy Ágnes bátorította, rajta keresztül került szoros kapcsolatba többek között Mészöly Miklóssal, Ottlik Gézával és Mándy Ivánnal.
Zenés színház

Fischl Mónika a Mayáról: „Ezen a zenén nőttünk fel!”

Több mint negyven évvel az utolsó bemutató után látható a Budapesti Operettszínház Fényes Szabolcs népszerű revüoperettje, a Maya. Fischl Mónika és Bordás Barbara beszél az új produkcióról.
Klasszikus

Szirtes Edina Mókus és a Liszt Ferenc Kamarazenekar újévi koncertje

A Liszt Ferenc Kamarazenekar már harmadik éve ad újévi koncertet a Pesti Vigadóban. A január 3-i esemény sztárvendége Szirtes Edina Mókus lesz.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Világzenei toplistán landolt Lakatos Mónika szólólemeze

A Romengo énekesnőjének Romanimo című albuma a World Music Charts Europe 2018, éves listájának 14. helyére került.
Jazz/World magazin

Sötét sarkok a modern jazzben

Mitől sötét a darkjazz, milyen attribútumai vannak, és mi köze van a filmművészethez? Jazztörténeti sorozatunk következő epizódja.
Jazz/World ajánló

Úttörő könyv jelent meg az európai jazz történetéről

Az európai jazz már régen kilépett az amerikai őshaza árnyékából: önállóságának újabb bizonyítéka a The History of European Jazz című könyv, az európai jazz történetének első átfogó feldolgozása.
Jazz/World lemez

Örökre megjegyzem ezt a két szót Lantos Zoltán új lemezéről

Lantos Zoltán új lemeze nagyszerű, felemelő és profi, mégsem ez az, ami elsősorban megragadott benne. Hanem két szó: Nada Brahma. A hang Isten. Mit jelent ez?
Jazz/World interjú

"Néha remek dolog levetni a hírnevet" – Interjú Gregory Porterrel

A Grammy-díjas jazzénekest még november 19-ei, budapesti koncertje előtt értük el telefonon. Családjáról, a folytonos úton lét nehézségeiről, alkotói metódusáról és édesapjával való bonyolult viszonyáról is őszintén mesélt. Na meg jellegzetes jazzkalapjáról.