Jazz/World

"Ha kiváltságosabb családba születek, talán ma nem lennék énekes"

2018.05.21. 09:01
Ajánlom
Az isztambuli születésű, jelenleg Londonban élő Çiğdem Aslan a világzene egyik szupersztárja. Kurd aleviként egykor rejtegetnie kellett identitását, ma azonban büszkén népszerűsíti saját örökségét, sőt, a környező, balkáni tradíciók, leginkább a görög rebetikó avatott előadója lett. Május 24-én a Budapest Folk Fest keretében a Várkert Bazárban kaphatunk ízelítőt lélekteljes, eredeti zenéjéből.

Beleszülettél az alevi kultúrába, ami egy szóbeliségen alapuló hagyomány. Ez a zenei örökség máig élő, fejlődő kultúra? Születnek még új dalok?

Igen, nagyon is élő, köszönhetően azoknak az embereknek, akik rengeteg energiát fektettek bele, hogy életben tartsák; a vándorénekesek, bárdok, etnomuzikológusok, és persze a hétköznapi emberek. Rengeteg zenészünk van, aki ragaszkodik ahhoz, hogy ezt a zenét eredeti formájában, tradicionálisan játssza, na meg persze olyanok is bőven akadnak, akik kísérleteznek, és fúziós zenét hoznak létre. Azt gondolom, mindkét út egyaránt fontos az alevi kultúra életben tartása és más kultúrákkal való kommunikáció szempontjából. Születnek új dalok, például vannak kortárs énekmondók, mint Ozan Figani, Mehmet Kocak és Derttli Divani, akik az UNESCO szellemi kulturális örökségének részét képezik.

Cigdem Aslan

Cigdem Aslan

Úgy sejtem, Isztambul egyik nemzetiségének szülöttjeként erős tapasztalataid vannak arról, milyen kisebbségben élni. Mindig pozitívan élted meg azt, hogy egy szűkebb közösséget képviselsz, vagy voltak ezzel kapcsolatban harcaid – magaddal vagy a környezeteddel?

Kurd aleviként létezni folytonos küzdelem. Az egyik, hogy folyton rejtegetned kell az identitásodat.

Sok szinten szembesültünk diszkriminációval. De ahogy felül tudtam emelkedni ezeken a nehézségeken, mindez a negativitás átfordult kreativitásba. Talán, ha egy kiváltságosabb családba születek, ma nem lennék énekes.

Ha jól tudom, az alevi kultúra és vallás nagyon humanista. Milyen elveit emelnéd ki, amik szerinted minden ember számára követendő példák lehetnek?

Sok más hitrendszerrel összehasonlítva az alevizmus célja megtalálni az igazságot, vagy ha úgy teszik, Istent magadban, hisz minden létező Isten tükörképe.

Szóval ők nem magasabb rendű létezőt keresnek, hanem egy magasabb, emelkedettebb tudatállapotot.

És az a tény, hogy ezek a tanítások generációról generációra, szájról szájra hagyományozódtak, ezt az egész folyamatot még gyönyörűbbé teszi.

Amikor Londonba költözt é l, el őször a She'Koyokh klezmer zenekar énekeseként váltál ismertté. Milyen út vezetett a szólókarrieredig?

Már akkor elkezdtem görög rebeticót énekelni, amikor angol irodalmat tanultam az Isztanbuli Egyetemen. Amikor Londonba költöztem, Cahit Baylavnak köszönhetően megismerkedtem a londoni balkán és rebetiko szcénával (Dunav Balkan Band then SOAS Rebetiko band). Cahit Baylav egy hegedűs, zenetanár és a mentorom. Ő alapította a Nihavend Török Klasszikus Zenei Kórust Londonban, és nagyon fontos szereplője az én zenei karrieremnek. Körülbelül akkor, amikor csatlakoztam a She'koyokh-hoz 2008-ban, elkezdtem megalapítani a saját együttesemet, a 'Songs of Smyrna' elnevezésű szólóprojektemet, amiben rebetikó és szmirneiko dalokat énekeltem görögül és törökül. Ezután már nagyon gyorsan történtek az események. Rengeteg zenésszel adódott lehetőségem jamelni, előadni és megismertetni ezeket a műfajokat rengeteg olyan emberrel, akik nem ismerték azelőtt.

Ezen kívül partneremmel, Tahir Palalival közösem létezik a 'Two Breath & Three Strings' projektünk, ahol 14. századi alevi dalokat adunk elő. Londonban számos különböző származású zenész van, és a világzene iránti ilyen fokú érdeklődés mellett nem nehéz megtalálni a közönségedet. Szerencsésnek érzem magam, hogy találkoztam és találkozok olyan zenészekkel, akikkel meg tudom valósítani az álmaimat különböző stílusokban. Folyamatosan tanulunk egymástól és ez nagyon sokat jelent számomra.

Mit gondolsz, létezik egy olyan világszintű tendencia, miszerint egyre több előadó akarja megmutatni a saját kultúráját, lokális, nemzetiségi értékeit? Szemben mondjuk az angol nyelvű mainstreammel?

Igen, látok ilyen tendenciát, ami a világzene népszerűsége felé mutat. Rengeteg világzenei fesztivál és koncert van, szinte hetente. Miért ne? A világ nagyon gazdag és nincs is annál normálisabb, mint hogy az emberek meg akarják ismerni a másik kultúráját. A zenének nincsenek határai.

És a világzene és a tradicionális népzene közül melyik irányba húz a szíved?

Szerintem amíg egy zene táplálkozik a saját gyökereiből, addig mi is tudunk kapcsolódni hozzá.

Amíg a zenészek jól ismerik az eredeti stílust, addig kísérletezhetnek vele szabadon. De ha nincsenek tisztában a zene eredőjével, akkor hiányozni fog annak a lényege, esszenciája, valódi egyedisége.

Néhány éve felléptél már Budapesten Palya Bea Selymeim sorozatának keretén belük. Milyen érzés, tapasztalat volt az a koncert számodra?

Ez egy nagyon különleges élmény volt, több szempontból. Ez volt az első alkalom, amikor Budapesten énekeltem, sőt magyarul énekeltem – legalábbis próbáltam. Bea energiája magával ragadó volt mind a színpadon, mind a színpadon kívül, ami ez egész koncertet bensőségessé, örömtelivé tette. A helyszín és az emberek reakciója is különlegesen felejthetetlen volt számomra. Azt éreztem, hogy szeretnek és várnak engem itt. Egy előadó számára a közönséggel való közvetlen interakció mindennél fontosabb, mert így az előadó vissza tudja sugározni azt az energiát, amit a közönségtől kap. Előzőleg figyelmeztettek, hogy óriási a Müpa nagyterme, de a közönség reakciói miatt még otthonosabbnak és felszabadultabbnak éreztem magam, mint máskor.

Mit tanácsolnál azoknak az énekeseknek, akik hozzád hasonlóan tradicionális stílusokkal szeretnék megszólítani a közönséget, például a magyar népdalénekeseknek?

A kitartás és következetesség mellett és a promócióba fektetett pro-aktivitás jelenleg kulcsfontosságúak. Olyan időt élünk, amikor a közösségi média tudatos használatával óriási közönséget érhetsz el. Természetesen a fő, hogy szeresd, amit csinálsz, és igyekezz jó lenni. A többi pedig jön magától.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Egy vidám tekintet, egy izgalmas száj – és a kettő között az évek múlása

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.
Klasszikus

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Vizuál

Catherine Deneuve és Gérard Depardieu új filmjeivel jön a Frankofón Filmnapok

Online rendezik meg a 11. Frankofón Filmnapokat április 22. és május 2. között. A tíz napon át látható válogatásban nyolc olyan játékfilm kapott helyet, amellyel a magyar közönség először találkozhat.
Vizuál

Hartung Dávid és Réder György is a legjobb operatőrök között

Hat kategóriában adták át Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny díjait szombat este a Pesti Vigadóban. A közönség a Facebookon nézhette élőben a rendezvényt.
Színház

A színházvezető, aki jegesember lett – Szentiványi Béla

Szentiványi Béla színész, rendező és felesége, Zimonyi Márta primadonna a két világháború közötti hazai színjátszás sztárjai voltak. A férj megalapította az Országos Művész Színházat: stagione-típusú vándortársulatával járták a vidéket. A Trianon utáni Magyarországon a magyar színművészet életben tartása volt a cél. Ám Szentiványi anyagilag belebukott vállalkozásába. Aztán 1944-ben félreállította a szélsőjobboldali vezetésű Színészkamara. 1945-ben az új politikai rendszer is eltiltotta a pályától. Feleségével együtt segédmunkákból éltek. Színházi múltjukról soha többé nem beszéltek. Még lányuknak, Mártának sem, aki nemrég átadta szülei színházi albumát – fotókkal, dokumentumokkal – az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek. Szentiványi Mártát felkereste a Fidelio.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Igazi francia dzsesszcsemege Thomas de Pourquery új lemeze

Korlátoktól mentes, felszabadult, improvizatív zene hallható a francia dzsessz aktuális színfoltja, Thomas de Pourquery új albumán. Az énekes, szaxofonos Droles de Dames című anyaga a magyar BMC gondozásában jelent meg.
Jazz/World podcast

„A jazz passzol a lázadáshoz” – Harcsa Veronikával indul a Fidelio új podcastja, a Fülbemászó

Örök kísérletező, akinek nem kell kompromisszumokat kötnie, ha jazzről van szó. Pályája szorosan összefügg a budapesti Fringe Fesztivállal, ahol először adhatta elő saját dalait közönség előtt, mégpedig komoly sikerrel. Harcsa Veronikával Tompa Diána beszélgetett a Fülbemászóban.
Jazz/World ajánló

Prince egykori zenésze is a Müpa Home fellépői között

Három egyedülálló online koncertpremiert kínál április 16-17-én és 30-án a Müpa Home. Tzumo Árpád zenekara, a Solati Music és a Blahalouisiana mellett látható lesz a basszusgitár dán ikonja, Ida Nielsen koncertje is.
Jazz/World interjú

„Szíven üt, hogy EP már soha többé nem ülhet itt” – Interjú Lukács Miklós cimbalomművésszel

Esterházy Péter születésnapján, április 14-én az E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok című online produkcióval tiszteleg a Katona József Színház az író emléke előtt. EP írásai Máté Gábor hangján szólalnak meg, játszótársa Lukács Miklós cimbalomművész.
Jazz/World interjú

Vers és elektronika a költészet napján – páros interjú Pátkai Rozinával és Fenyvesi Mártonnal

Elektronika teszi emlékezetessé Pátkai Rozina új lemezén a magyar verseket. Elektronikai eszközökre Fenyvesi Mártonnak is szüksége van, aki az utóbbi időben hangmérnökként és producerként legalább annyit dolgozott, mint gitárosként. Az életben egy párt alkotnak, kézenfekvő volt, hogy együtt ültetjük őket mikrofon elé.