A Cuncordu e Tenore de Orosei óriási energiákat szabadít fel énekével. A világhírű csapat vallásos (cuncordu) és világi (tenore) dallamokat is megszólaltat, amelyek minden esetben négyszólamúak.

Ennek sajátossága, hogy a basszus- és kontraénekesek erre a vidékre jellemző torokéneklési technikát alkalmaznak.

Kapcsolódó

Miben rejlik a torokénekesek titka?

Az európai fülnek szokatlan, misztikus, de a közép-ázsiai, afrikai és észak-amerikai zenei hagyományokban többféle stílusa is megkülönböztethető a torok- vagy felhangéneklésnek, ami az egyik legősibb énektechnika. De mi a tudományos háttere ennek a bonyolult hangképzésnek?

Jó énekesnek lenni náluk presztízs: a férfiak egész évben a húsvéti időszakra készülnek, amikor formális keretek között is megmutathatják énekestudásukat. A közösség pedig számon tartja azt, hogy az adott évben ki bizonyult a legkiemelkedőbbnek. Tudásuk rendkívül egyedi, hiszen zárt közösségekben, apáról-fiúra hagyományozódik. Ennek a jelentőségét az is mutatja, hogy amikor megpróbálták egyetemi keretek között tanítani ezt a tradicionális stílust, egyszerűen értelmét vesztette a dolog – lélektelenné vált. Ezért is lesz majd exkluzív az ő koncertjük a Pont Fesztivál második napján, március 31-én a Várkert Bazárban.

A fesztivál az UNESCO szellemi örökségének részét képező további zenék közül is igyekszik felvonultatni néhányat. Hallhatjuk majd április elsején Jonatan Miró, Yerai Cortés és El Bola Flamenco Trióját, akik 

bemutatják majd a duende egy autentikus formáját, amit Frederico Garcia Lorca „a fekete hang” és „a föld szellemének” találkozásaként írt le.

Ők tánc, gitár, ének – baile, toque és cante – felállásban érkeznek, ami a flamenco egy újabb keletű, körülbelül százéves formája. Azelőtt még csoportban táncoltak és énekeltek, de az alapvető eleme máig megmaradt: az improvizáció.

Flamenco trio (Fotó/Forrás: MAJADG)

A magyar előadók közül fellép a fesztiválon Szalóki Ági, aki idén adta ki első, autentikus népzenei lemezét. Kevesen tudják talán, de

– ő különösképpen az erdélyi Mezőségen, azon belül Buzában és Magyarszováton gyűjtött és tanult sokat idős néniktől, az ő dallamaikat pedig saját személyiségén átmosva adja elő. A Fújnak a fellegek című lemezét március 31-én mutatja be a Várkert Bazárban.

A Vujisics együttes első generációs zenészei a délszláv télűző rítusokhoz kapcsolódó zenéket és az UNESCO által is jegyzett 'Bećarac' (betyáros) dalokat mutatnak be. Ez utóbbi egy olyan közösségi – húsvéti – rítus, amiben zenén keresztül ünneplik az élet körforgását és az újjászületést. A szerb és horvát népzene avatott magyarországi tolmácsolói április elsején űzik a telet a Várkert Bazárban.

Vujicsics (Fotó/Forrás: Bácsi Róbert László)

Szombaton és vasárnap a délelőtti, szabadtéri koncerteken várják a gyerekeket a Rutkai Bori Banda tavaszcsalogató dalai Nyúl Ubullal és vitamindús családi diszkóval, de igazi élményt nyújt a Klárisok zenekar koncertje is, ahol a népdalokat és mondókákat mesélés és kreatív játékok kísérik. A délutáni koncertekre Tímár Sára és zenekara rendhagyó passióval, húsvéti népénekekkel és tavaszváró dalokkal készül. A Romano Drom és a Berán Vonósnégyes felszabadító kísérletében az oláh cigány dallamok keverednek klasszikusokkal.

A Nap és a Hold elrablása (Fotó/Forrás: Varga András)

Ezen kívül Kreatív gyerekjátékok, húsvéti népénekek, tavaszváró dalok, mesék és megannyi változatos program vonul fel. A gazdag tematikájú workshopokonkipróbálható a tojásfestés, de megismerhetjük a cremonai hegedű csodáját, felfedezhetjük a polifónikus éneklés szardíniai hagyományát és elsajátíthatjuk a flamenco alapjait. Lesz szőnyegszövés, megtudhatjuk, milyen a horvát mézeskalácskészítés, de ámulhatunk a hórihorgas gólyalábasokon és csodálhatjuk a világjáró marionetteket, amíg a gyerekek alakíthatják a mesék fonalát. A kicsik mindemellett készíthetnek húsvéti nyuszit, csirkét, ültethetnek tojáshéjba növénykét, az elkészült kincseket pedig haza is vihetik.