Jazz/World

Hangfestés USB-kábellel

2013.03.11. 12:21
Ajánlom
Az improvizatív, élő elektronikus zene egyik legfontosabb hazai képviselője, a Bin-Jip a Planetárium csillagkupolája alatt ünnepelte harmadik születésnapját. Kérdés még, mitől annyira más Harcsa Veronika, mint korunk magyar énekesei? KRITIKA

Döbbenetes erejű video-installáció a fejem fölött. Fantasztikusan összeszokott zenészközösség, amely képes a technikai bakikat is beépíteni a zene kontextusába. Élén az a művésznő, aki olyan örömmel és magabiztossággal lubickol a színpadon hömpölygő hang és fényárban, mint hal a vízben.

A minap újra megnéztem a Bin-Jipet, a dél-koreai rendező, Kim Ki-duk moziját. Olyan öt-hat éve kaptam karácsonyra, amikor Harcsa Vera elektronikus zenekara talán még csak gondolatban létezett. És emlékszem, amikor bemutatkoztak az A38-on három éve: az élményhez hozzájárult az a fajta bizsergés is, amit akkor érez az ember, ha barátjával összekacsint valami közös titkon: te is ismered? én is...! Meg arra is emlékszem, milyen jó volt látni, hogy a többiek között a billentyűs alapító, Kaltenecker Zsolt képes saját markáns stílusát egy újabb zenei irányba fordítva is remekül kibontakoztatni.

Zsolt tavaly óta nem vesz részt a Bin-Jipben (nagy kár a hiányáért), és én most láttam először a zenekart trióban. Élő zenészt géppel helyettesíteni mindig nagy kockázat, főleg, hogy vele a zenekar egyik markáns szólistája távozott. Az átrendeződött viszonyok azonban nem ártottak meg a Bin-Jipnek. Inkább arról van szó, hogy immár felvállaltan jelentkezik az a jelleg, amely eddig is ott bujkált, csírázott a zenekarban. Ennek a zenének ugyanis egyik meghatározó esztétikai jellemzője a művésznő fölérendeltsége - és talán ebből fakadó magánya. Sok énekes van persze, akinek hangi adottságai ugyanolyan izgalmasak, mint Veráé. Sokat közülük saját zenekara kísér, ahol mindenki végzi a dolgát: hangszert kezelnek, kommunikálnak egymással, mindenki beleadja saját magát és így valósul meg valami közös. Harcsa Veronika azonban annyira sokszínű, sugárzó, nyitott és szabad egyéniség a színpadon, hogy ez egyszerűen nem szorul további egyéni magyarázatra. Nem arról van szó, hogy az exhibicionista frontember elnyomná zenésztársait. Sokkal inkább dicséri a gitáros Gyémánt Bálint és az élő elektronikát vezérlő Andrew J intelligenciáját, érzékeny emberismeretét és zenei alázatát, hogy felismerik a nagy titkot: minden további árnyalat, brillírozás, egyéni akció felesleges ebben a muzsikában - összekutyulná a zenei összképet, amelynek origójában az énekesnő áll, és kész. A zene nem kíséri őt, nem "támogatja", sokkal inkább a létéből fakad: paradox módon, mintha a művészi egyéniség önmagában teremtené a digitális hangzásképet a színpadon. Az élő elektronika olyan organikusan forr egybe az énekessel a Bin-Jipben, amire igen kevés példa van a kortárs zenében (Björkre gondolok hirtelen, aztán csend jó sokáig).

Ezt az illúziót találom az egyik legizgalmasabb impulzusnak, mozgásban tartó erőnek a Bin-Jip stílusában. A kötöttségek ellenére nincs merevség a zenében, és még hangszeres szólóknak is helye van. Gyémánt Bálint effektezett gitárjával keveset mond, de akkor bölcsen beszél. Andrew J óriási szerepet vállal a zene atmoszférájának megteremtésében, ő a kreativitás kereteit biztosítja a háttérből - és talán épp ez a tulajdonság magyarázza, hogy improvizátorként scratch-szólóival nem mindig képes újat mondani és magán tartani a figyelmet.

A Bin-Jip kompozíciói - a készülő második lemezről megszólaló dalokkal együtt - trióban is folytatják azt az izgalmas irányt, amelyre egyfajta feszült és távolságtartó meghökkentés jellemző. A sokszor kacskaringósan fejlődő, nagy hangközökkel tördelt dallamokat fülbemászó refrének ellenpontozzák. Az este kiemelkedő vizuális élményét jelentette a Kiégő Izzók műhely munkája: a Planetárium teljes kupolafelületét egyedi animációval ruházták fel, amely posztmodern poézissel varázsolta teljessé a koncert hangulatát.

Bin-Jip trió hároméves ünnepi koncertje
2013. március 8. - Planetárium

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Miranda Liu három órán át játszott a zenekarnak, míg megkapta a koncertmesteri széket

Tizenkilenc évesen vált a legfiatalabb hazai koncertmesterré, igaz, meg is dolgozott érte. Miranda Liu még mindig csak huszonkettő, de már kvartettalapító, most pedig egy új kamarazenei fesztivált szervez az ősz beköszöntekor. Ez lesz a New Millennium.
Könyv

Ernest Hemingway ritkán látott családi fotói

Felépítette saját mítoszát: síelt, horgászott, vadászott, bikaviadalokat látogatott, szenvedélyesen érdekelte a háború és fáradhatatlanul kereste a személyes boldogságot. A Nobel-díjas amerikai író, akinek tárgyilagos szikár stílusát sokan próbálják utánozni azóta is, 1899. július 21-én született.
Klasszikus

Amikor Maria João Pires másik zongoraversennyel készült, mint a zenekar

Ma ünnepli 75. születésnapját Maria João Pires, az egyik legjobb Mozart-játékos az elmúlt évtizedekből. Leghíresebb koncertfelvételével köszöntjük őt.
Vizuál

Aki pestiesítette a párizsi divatot

Egyszerű másoló, remek divatérzékű üzletasszony vagy tervezőzseni? Rotschild Klára szalonja a luxust jelentette a harmincastól a hetvenes évekig. Simonovics Ildikó mesélt arról, milyen kihívás összegyűjteni a még megmaradt ruhákat, dokumentumokat és kibogozni a valóságot a legendák és pletykák közül.
Klasszikus

Barokk randevú Gödöllőn

A barokk zenének ad otthont augusztusban a Gödöllői Királyi Kastély, ahol Bach egyik ritkán játszott világi kantátájának színpadi változata és Vivaldi a-moll kettősversenye is elhangzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Oláh Szabolcs: "A zenét spirituális útnak tartom"

A Fidelión debütál a gitáros-zeneszerző Oláh Szabolcs kvintettjének új sessionvideója, mely a szeptember 6-án megjelenő – de az iTunes-on már előrendelhető – Crystal Brook című lemezen szereplő Dawn Rider című kompozícióhoz készült. Ennek apropóján fel is tettünk néhány kérdést Oláh Szabolcsnak.
Jazz/World magazin

Tényleg segít a zenehallgatás a koncentrációban?

Miért segítene? Miért lenne jobb az agyunknak, ha egy dolog helyett rögtön kettőre kellene figyelnie: a zenére és arra, amit csinálsz?
Jazz/World balatonfüred

Kedden kezdődik a Balatonfüredi Prímásverseny

Ebben az évben a cigányprímásokon a sor, hiszen a 7. Prímásverseny nekik szól. A versenyre idén tíz prímás jelentkezett az ország több pontjáról.
Jazz/World hegedű

Ez Amerika egyik legjelentősebb hegedűkollekciója, mégis fel fogják darabolni

David Bromberg 263 historikus értékű hegedűjét tudósoknak, hangszerészeknek kellene tanulmányozni, de az amerikai Library of Congress nem akarja megvenni a gyűjteményt. Pedig megígérték.
Jazz/World gyász

Elhunyt a zenész, aki Mandelával egy színpadon énekelte az apartheid-ellenesek himnuszát

Hatvanhat éves korában kedden meghalt Johnny Clegg dél-afrikai énekes, dalszerző. Ő írta az Asimbonanga című dalt.