Jazz/World

"Hangszerként használom a kreol nyelvet"

2013.07.20. 07:03
Ajánlom
A zöld-foki morna, a latin és afropop, illetve amerikai jazz jegyei egyaránt fellelhetők Carmen Souza zenéjében, amelyből augusztus 2-án a Budapesti Nyári Fesztivál keretében a magyar közönség is ízelítőt kaphat a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A Portugáliában született, jelenleg Londonban élő, ám zöld-foki-szigeteki gyökereit művészetében is őrző énekesnővel a közelgő koncert apropójából beszélgettünk. INTERJÚ

- A budapesti koncerten a 2012 őszén megjelent új, negyedik albumodat mutatod be, amely a Kachupada címet kapta. Mire utal ez az elnevezés?

A katchupa egy tradicionális zöld-foki-szigeteki étel, az album és a turné címe pedig a zene és az étel közötti párhuzamra utal. A katchupa laktató és ízletes, tele nagyon különböző összetevőkkel. Ilyen az én zeném is - különböző izgalmas hatások egyvelege.

- A tradicionális zöld-foki-szigeteki ritmusokat és dallamokat kevered a jazzel és a brazil hatásokkal. Hogyan találtál rá a stílusodra?

- A zenei stílusomat még mindig építem, fejlesztem, és ez a folyamat valószínűleg életem végéig tartani fog. Lisszabonban születtem a Zöld-foki-szigetekről származó, bevándorló szülők gyermekeként, és szorosan kötődtem a portugál nyelvű országokban elterjedt luzofón kultúrához. Nagyon sok kulturális hatás ért, Brazília, Angola, Mozambik zenéjét hallgatva nőttem fel, ehhez a kulturális egyveleghez szoktam hozzá. Ezzel a diaszpórában született gyermekek nagy része így van, és ezt tükrözi vissza a zeném is.

- David Sylvian a "XXI. század világzenei soul"-jának nevezte a zenédet. Egyetértesz ezzel a definícióval?

- Valóban, a zeném a soulhoz kapcsolódik, mert ami belőlem jön, az a lelkem tükre és kifejeződése. Ugyanakkor a zöld-foki-szigeteki zene evolúciója is megfigyelhető benne, továbbá keverem a tradíciót a jazz hangzásaival és improvizatív stílusával. Nehéz definiálnom a saját stílusomat, de ha kéne, akkor azt mondanám, hogy ez inkább Carmen Souza zenéje, sokkal több két stílus ötvözésénél.

- Az albumodon A muzsika hangja című filmből is ismert My Favorite Things és egy zöld-foki népdal feldolgozása is szerepel. Mi alapján állítottad össze a lemez anyagát?

- A My Favorite Things esetében a Batuke elnevezésű tradicionális ritmust használtam, ami remekül illett hozzá, természetesen folyik, lüktet végig a dallal. Egy amerikai turné során hallottam egy John Coltrane-re emlékező rádióműsort, amiben az ő A Favorite Things-feldolgozását is játszották, ez inspirált, hogy átdolgozzam a Zöld-foki-szigetek stílusában. Ezt a Donne Lee című dallal is megcsináltam, írtam hozzá zöld-foki szöveget, és behelyettesítettem a bebop ritmust a hagyományos funanával. A legtöbb dalt egyébként Theo Pas'callal, a bőgősömmel és basszusgitárosommal együtt szerezzük.

- Theo Pas'cal meghatározó szerepet játszott a karrieredben. Hogyan lett belőled énekesnő?

- A zene mindig is az életem része volt. Keresztény szellemben neveltek a szüleim, így minden vasárnap templomba jártam és énekeltem. Theoval Lisszabonban találkoztam, aki akkor már elismert zenész volt Portugáliában, több zenekarnak is dolgozott zenei igazgatóként, és egy rendkívül innovatív szemléletet képviselt mind a projektjei, mind a szólóalbumai szintjén. Tizenhét évesen vettem részt az egyik bandája meghallgatásán, így kezdődött a munkakapcsolatunk. Az elmúlt tieznkét évben együtt játszottunk, együtt szereztünk zenét, fontos iránymutató szerepet tölt be a karrieremben.

- Zenei fejlődésed során milyen zenészek voltak rád hatással?

- Természetesen Theo, rengeteg mindenre ő tanított meg. Mellette Bill Evanst, Horace Silvert, Charles Mingust, Luis Moraist említeném, és olyan énekeseket, mint Ella Fitzgerald, Billie Holiday, Cesaria Evoria, Ildo Lobo vagy Bana.

- Pár angol nyelvű dal kivételével kreol nyelven énekelsz. Ennek milyen szerepe van az önkifejezésben?

- A kreol nagyon muzikális, és mivel szigetről szigetre változik az akcentus, egyfajta hangszerként is használhatom. A Zöld-foki-szigetek egyes részein lágyabb, melodikusabb fajtáját beszélik, más részeken a szaggatottabb, agresszívebb változatot. Ezekkel az önkifejezés során sokféleképpen lehet játszani.

- Le lehet-e bontani egyenként, hogy a különböző népzenei hatások milyen pluszt adnak hozzá a zenei élményhez?

- Ezek a hatások mélyről jönnek, és régre nyúlnak vissza. A portugálok a hódítások és a gyarmatosítás során teljesen lakatlan szigeteket fedeztek fel és tettek a rabszolgák fontos kereskedelmi központjává. Ez a zöld-fokiakat is teljesen más néppé tette. Változott a beszéd, a gondolkodás, a zene. Van lengyel mazurkánk, de értek minket zsidó hatások is, a gondolkodásmódunk pedig portugál. Nagyon sok különböző tulajdonság van belénk, a DNS-einkbe kódolva. Úgy gondolom, ez a keveredés érződik a zenémen is, és ha egyenként már nem lehet megragadni a hatásokat, mindenképpen gazdagítják azt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Káel Csaba lesz Andy Vajna utódja

A Kormányinfón árulta el Gulyás Gergely az új filmügyi kormánybiztos személyét.
Könyv

Mesekönyv segít feldolgozni a legrázósabb témákat is

Válás, halál, internet, egy barátság dinamikája – Shona Innes könyvei kisgyerekeknek segítenek megbirkózni a felnőtteknek is nehezen emészthető kérdésekkel. A klinikai pszichológus szerző nemrég Magyarországon járt, hogy személyesen is meglátogassa kötetei illusztrátorát, Agócs Íriszt.
Zenés színház

Emléktáblát avattak Moldován Stefánia operaénekes tiszteletére

A művészre emlékező alkotást egykori lakóháza, a Katona József utca 25. szám alatti épület falán helyezte el a XIII. kerület önkormányzata.
Vizuál

Emberi jogi díjat nyert Szabó Réka filmje Szarajevóban

A balkáni térség elsőszámú nemzetközi filmfesztiválján, a Szarajevói Filmfesztiválon összesen öt készülő magyar filmet, filmtervet díjaztak.
Vizuál

A ma textilművészete

A Textile Art of Today (A ma textilművészete) nemzetközi művészeti projekt korunk textilművészetét mutatja be a budapesti Vigadó Galériában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World magazin

A növények „énekéből” csinált zenét ez a férfi

Mit mondanának a növények, ha beszélni tudnának? Ismerd meg a kaliforniai Nico Georist, aki két évet töltött a növényvilág nyelvének megfejtésével egy olyan technológia segítségével, amely a növények rezgéseit zenévé változtatja.
Jazz/World hír

Több ezer fotó vált hozzáférhetővé a jazz fénykorából

Csaknem 50 évnyi „porosodás” után online elérhetővé tették Francis Wolff, a Blue Note Records producerének fotóarchívumát.
Jazz/World john coltrane

Coltrane újabb meglepetése az utókornak a Blue World című album

Szeptember 27-én újabb, eddig kiadatlan Coltrane-album lát napvilágot. Hallgasd meg a cikkben a címadó dalt!
Jazz/World ajánló

Az egyszerre három trombitán játszó jazz-zenebohóc is fellép a Müpa nyárzáró fesztiválján

Augusztus 20-án ingyenes jazzkoncertekkel várja a közönséget a Jazz 0820. Augusztus 30. és szeptember 1. között pedig a pezsgő swingkorszakot idézi meg a New Orleans Swingfesztivál, amin a svéd jazz-zenebohóc, Gunhild Carling is fellép.
Jazz/World hungarikum

A fiatal cimbalmos generációt szólítja meg a BMC Nemzetközi Cimbalomversenye

Lukács Miklós, a világ egyik legtöbbet foglalkoztatott és legsokoldalúbb cimbalomművésze a megálmodója a BMC-ben augusztus 25. és 31. között zajló versenynek.