Jazz/World

Harcsa Veronika: "Kísérletező alkatnak vallom magam"

2011.10.04. 18:14
Ajánlom
A népszerű jazzénekesnőnek ugyan csak egyetlen hangszere van, a torka, de a megszólalás területén semmivel sem szűkebbek a lehetőségei, mint a hangszereseknek. Hangszerelem rovatunkban arról is mesélt, hogyan vált matekszakos gimnazistából énekesnővé.

- Az elmúlt években sok zenészt volt alkalmam bemutatni a Hangszerelem sorozatban, akik szinte kivétel nélkül hangszeres előadók voltak. Ennek egyszerű az oka: azt gondolom, hogy az énekhang esetében meghatározóbbak a veleszületett adottságok, mintha valaki a hangszerén szeretne kiteljesedni. Másrészt kisebb érdeklődést látok az énekesek körében a hangszereikkel, erősítési alternatívákkal kapcsolatban, mint instrumentalista társaiknál.

- Nem teljesen értek egyet. Nyilvánvalóan a hangi adottságok nagyon meghatározók egy énekes esetében, ugyanakkor sok kivételt is fel lehetne sorolni. Chet Baker például, akinek kicsi volt a hangterjedelme és nem is mondható szépnek a hangja, mégis fantasztikusan közvetített érzelmeket. Vagy Billie Holiday, akiről azt mondják, pont azért vált különlegessé, mert kis hangterjedelme miatt át kellett alakítania a darabokat, amiket énekelt. De Elvis Costello is jó példa lehet. Igen, a hangi adottságok nagyon meghatározók, de sokfélék is egyben. A nem szokványosból is lehet előnyt kovácsolni. Nekem például a gimnáziumi énektanárom azt mondta, hogy nincs hangom...

- Nem biztos, hogy ezeket a dolgokat annyira komolyan kell venni, nekem az általános iskolai tanítónőm felajánlott egy négyest, cserébe azért, ha megígérem, hogy soha sem énekelek... De hadd kérdezzek vissza! Ha így gondolod, miért van mégis sokkal kisebb affinitás az énekesekben, hogy odafigyeljenek arra, mi közvetíti a hangjukat a közönség felé? Miért hiányzik ez a fajta tudatosság sok énekesből?

- Szerintem nem csak ez a fajta tudatosság hiányzik sok énekesből. Sok hangszeres zenész van rossz véleménnyel általánosságban az énekesekről. Nem mindenki játszik például szívesen énekesekkel. Ennek - be kell vallani, - van alapja. Énekelni fizikai szempontból viszonylag könnyű, sokkal előbb és jóval kisebb felkészültséggel lehet eljutni oda, hogy valaki kiálljon a színpadra. Ha az embernek van valamennyi hallása, kotta nélkül is el tud sajátítani egy dalt. Ehhez jóval kevesebb energia befektetése szükséges, mint megtanulni ugyanazt egy hangszeren előadni. Ha egy énekes nem kellően motivált, nem fog elmélyedni abban, amit csinál, nem válik majd tudatos zenésszé.

- Lehet, hogy ezt a fajta tudatos, átgondolt hozzáállást hallom ki a zenekarodból? Nekem úgy tűnik, hogy te nagyon is átgondolod a zenekari megszólalást, és igen tudatosan választod ki hozzá a zenészeidet. Amikor elkezdtél énekelni tanulni, már akkor jellemzett téged ez fajta hozzáállás?

- A legelején még nem. Pont nemrég hallgattam meg régebbi felvételeimet, és nem vagyok elégedett azzal, ahogy bizonyos hangokat képeztem. Tudom, hogy ma mennyire máshogy tenném. Én nem készültem zenésznek, matematika tagozatos voltam és az informatika szakot el is kezdtem a Műszaki Egyetemen. Hétéves korom óta tanulok zenét, de sokáig nem hittem abban, hogy zenésszé válok. Szerettem a zeneiskolát, de nem volt az énképem része, hogy zenész lennék. Talán amikor a jazz-zel először találkoztam, az változtatott a hozzáállásomon. Sőt, szaxofonon is elkezdtem játszani.

- Amit szaxofonon tanultál, azt egy az egyben át tudtad vinni az éneklésbe?

- Nem mindent, de az biztos, hogy sok minden visszahatott, ahogy később a zongora tanulmányaim során is. Sajnos azonban annyira nem tanultam meg zongorázni, hogy magamat kísérjem színpadon. Mégis, az, hogy hozzá tudok nyúlni egy-egy hangszerhez, biztosít lehetőségeket, amiknek amúgy nem lennék a birtokában. Ami viszont a hangképzést illeti, az elején igen komoly problémáim voltak. Évekig kellett azon dolgoznom, hogy behozzam a lemaradásom azon társaimmal szemben, akik kis koruk óta erre a pályára készültek. A mai napig járok két énektanárhoz is.

- Hogy van erre időd?

- Muszáj, hogy legyen. Három éve diplomáztam, de a tanulás az életem része továbbra is. Kazai Ági barátnőm az egyik tanárom, aki klasszikus és jazz tanulmányokat is folytatott, ő fiatal kora ellenére kiemelkedő a hangképzés terén. A másik, akitől órákat veszek az első énektanárom Pollák Zsuzsanna, tőle klasszikus éneket tanulok.

- Mennyire dolgoztál azon tudatosan, hogy megtaláld az egyéni, csak rád jellemző hangod? Vagy ez adottság? A jó énektechnika, a felkészültség nyilván nem feltétlenül jár együtt azzal, hogy valaki egyéniséggé váljon.

- Az elején ez nem volt szándékos, egyszerűen csak nagyon szerettem énekelni. A visszajelzésekből vált nyilvánvalóvá az, hogy valamit máshogy, unikálisan csinálok. Később ezt tudatosítanom kellett, hogy ne váljon korláttá. Ami ebből jó volt azt megtartottam, de egyben finomítottam is rajta. Ez az útkeresés a mai napig folyik, és nem is hiszem, hogy valaha véget kéne, hogy érjen.

- Az, hogy a Műszaki Egyetemre jártál, sokmindent megvilágít számomra. Nemrég hallottalak egy kísérleti, improvizatív zenei koncerten közreműködni. Ott egy loopert (digitális hangrögzítőt) használtál, ami lehetővé teszi, hogy miközben énekelsz, visszajátsszad azt, amit épp felvettél. Úgy érkeztél egy számodra kiszámíthatatlan szituációba, hogy egy technikai eszközzel egészítetted ki a lehetőségeidet. Használsz más effekteket is?

- Ez az első eszköz, amit használok de izgat hogy kipróbáljak továbbiakat is. A Bin-Jip zenekar, ami tavaly óta koncertezik, adta az első lökést arra, hogy nyissak ebbe az irányba. Azért is buzdítottam a többieket a Bin-Jip létrehozására, hogy mind stilárisan mind technikai értelemben valami kísérleti dologban vegyünk részt. Minden résztvevő zenész használ effekteket és szekvenszereket, akár jóval többet, mint más zenekarokban. A mai technika lehetővé teszi, hogy élőben is változtassunk a hangszíneken. De nem egyszerűen csak a hangszíneket lehet megváltoztatni, akár a tempón is lehet módosítani, vagy lehetőség van egy felvett dallam visszafelé való lejátszására, és többszólamú vokált is tudok élőben létrehozni a koncerteken.Gyémánt Bálint például egy Apogee Gio pedált használ, ami azt segíti, hogy a gitár jól tudjon működni a laptopján futó zenei alkalmazásokkal. Ez szinte korlátlan lehetőségeket biztosít számára. A saját kvartettemben is kipróbálhatnánk effekteket, de mivel az egy akusztikus megközelítésű zene, ott nem érzem ennek a szükségét.

- Nem gondolkoztál azon, hogy kipróbálj egy harmonizert? A több szólamú vokálokhoz sokan használják.

- Igen, néztem már a harmonizereket is, valamint nagyon izgalmas hangzás például a torzító az énekhangon, ilyet nemrég hallottam Dányi Krisztától.

- Az a fajta különbség, amit említettél az akusztikus kvartett, és a Bin-Jip-beli részvételedben, mennyire jelenik meg egyébként a munkamódszeredben? Van különbség abban például, ahogy rögzítetek valamit?

- Teljes mértékben. A kvartettben az én ötleteim valósulnak meg, amihez természetesen hozzátesznek a többiek. Ha kész a zenei anyag,  elmegyünk egy stúdióba, és egy hét alatt felvesszük a megszokott módon. A Bin-Jip-pel most készülő második albumunk ennél jóval hosszabb ideig alakul. Akár egy éven keresztül is dolgozunk rajta, Andrew J házi stúdiójában. Nem kell hozzá más, mint egy jó számítógép hangkártyával, egy minőségi mikrofon, és egy jó lehallgató rendszer. Ha valami elkészül, akkor azt el lehet egymásnak emailben küldeni. Aztán újra felveszünk valamit, és így épülnek egymásra a rétegek, akár több héten keresztül is egy-egy számban. Egy elektronikus album esetében nagyon sokat számít az utómunka is. Enter című bemutatkozó lemezünk esetében Moldvai Márk és Schram Dávid érdemben tettek hozzá az elkészült zenei anyaghoz.

- Kicsit kanyarodjunk még vissza a színpadi megszólaláshoz. A hangszeres zenészek annak örülnek a legjobban, ha nem kell semmit kérniük a kontroll hangszórókba, hanem azt hallják a színpadon, ami akusztikusan a hangszerekből vagy a saját erősítőjükön megszólal. Ez egy énekes esetében természetese nem járható út. Neked milyen elvárásaid vannak ezzel kapcsolatban? Viszel saját mikrofont magaddal?

- Igen, kvartettben egy Audio-Technica mikrofont használok, míg a Bin-Jipnél egy Neumannt. Ez utóbbi nem az enyém hanem a hangmérnökünké. Mivel némileg máshogy kell megszólalnom a két zenekarban, jól jön, hogy ennek a két mikrofonnak eltér a karaktere. Az Audio-Technica némileg lágyabban szól, mint a Neumann, amiben több a magas átvitel. A kvartett egyébként jóval kevésbé kényes arra, hogy milyen hangosítási körülmények között lépünk fel, mint a Bin-Jip. Nem szoktam túl sokat visszakérni magamból, és hasznosnak is tartom, hogy úgy is megtanultam tisztán intonálni, ha nem a legjobban hallom magam. A lehető legközelebb állunk fel egymáshoz, függetlenül a színpad méretétől és a külső körülményektől, így számomra a hangszerek hangzása viszonylag állandónak mondható.

- Végezetül azt szeretném megtudni, hogy - nem stiláris értelemben, hanem kifejezetten a megszólalást figyelembe véve - van-e olyan énekes, aki nagy hatást tett rád az elmúlt időben?

- Feltétlenül, főleg ami az elektronikus zenéket illeti. A Radiohead énekesének, Thom Yorke-nak van egy 2008-as szólólemeze, ahol nagyon izgalmas effektek szólalnak meg. De említhetném akár James Balke-ot is, aki egy fiatal angol énekes, ő is sokat kísérletezik az énekhang módosításával. Nemrég lépett fel a Trafóban Sidsel Endresen norvég énekesnő, akinek sámánéneklés-szerű megszólalása szintén nagy benyomást tett rám. Az ilyen típusú alkotók nagyon inspirálnak, még ha jelenleg a klasszikus értelemben véve használom is inkább a hangomat. Kísérletező alkatnak vallom magam, és élményt ad, ha kipróbálhatok valamit ami eltér a megszokottól.

Mikrofon:

Audio-Technica AE3300
Neumann KMS105

Effektek:

Electro-Harmonix 2880 super multi-track looper

Szintetizátor:

KORG SP200

Gitár (komponáláshoz):

Yamaha akusztikus gitár

Szoftver:

Logic Pro 

Harcsa Veronika énekes, dalszerző 2008-ban diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola jazz tanszékén. 2005-ben alapította saját jazz zenekarát, mellyel még ugyanabban az évben elkészítették Speak Low című, jazz standardeket feldolgozó lemezüket. A korong 2007. júliusában jelent meg Japánban a Nature Bliss kiadónál, és megjelenésekor rögtön a legnagyobb japán lemezbolthálózat, a Tower Records vokális jazz eladási listájának élére ugrott.

Az énekesnő 2008-ban megjelent, You Don't Know It's You című albumán már saját szerzeményei szerepeltek. Az album szintén listavezető lett Japánban, Magyarországon pedig jazz-platinalemez. Legismertebb dala, a Too Early 2008. februárjában vezette az MR2 Petőfi Rádió játszási listáját. A 2009-es Fonogram díjátadón az év hazai jazz albumának választották. Harmadik, Red Baggage című lemeze hasonló sikereket ért el mind itthon, mind Japánban, ahol a lemezmegjelenéseket két bemutató turné is követte.

A Harcsa Veronika Quartet zenészei: Blaho Attila (zongora), Oláh Zoltán (nagybőgő) és Majtényi Bálint (dob). Rendszeres vendégük Gyémánt Bálint, gitáros. Az énekesnő a Quartet mellett a 2010. óta működő, Bin-Jip nevű kísérleti elektronikus zenekar tagja. Enter című bemutatkozó lemezük az év hazai alternatív albumának járó díjat nyerte a 2011-es Fonogram gálán. A lemez címadó dalához Pater Sparrow rendezett videoklipet. 2011. májusában jelent meg a Harcsa Veronika Quartet negyedik, Lámpafény című lemeze, amelyen a zenekar 20. századi magyar költők verseit dolgozza föl. Ez az énekesnő első magyar nyelvű albuma.

Harcsa Veronika eddig húsz ország fesztiváljain és klubjaiban lépett fel. Neves hazai produkciók meghívott vendége, rendszeresen dolgozik együtt Nicola Conte olasz producerrel. Korábbi szereplések: az Erik Sumo Band énekese volt 2005. és 2010. között. Az Off társulat Fészek (2007.) és Szomjas vagyok (2008.) című kortárstánc-darabjaiban énekesként működött közre. A Centrál Színház Shakespeare: A velencei kalmár című darabjának zeneszerzője (2008.) Az Utolsó idők (2009. Budapest Film) című film dalszerzője.

Díjai:  A Fringe legjobb hangja (2007);  Fonogram - Az év hazai jazz albuma a You Don't Know It's You (2009); 40. Magyar Filmszemle - A legjobb eredeti filmzene díja az Utolsó időkért, Márkos Alberttel közösen (2009); Antropos.hu - A legjobb énekesnő (2009); Fonogram - Az év hazai alternatív albuma a Bin-Jip: Enter (2011)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Nézze meg Törőcsik Mari három felejthetetlen alakítását

Törőcsik Mari emléke előtt tiszteleg a Nemzeti Filmintézet streaming platformja, a Filmio, ahol szerda éjfélig ingyenesen megtekinthető a pénteken hajnalban elhunyt színművész három meghatározó filmje.
Színház

Egy vidám tekintet, egy izgalmas száj – és a kettő között az évek múlása

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.
Színház

Az emlékezés rózsái a Nemzeti Színház előtt

Gyűlnek a virágok a Nemzeti Színház épülete előtt, ahol a pénteken elhunyt Nemzet Színésze, Törőcsik Mari tisztelői róhatják le kegyeletüket.
Klasszikus

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Jazz/World

„A jazz passzol a lázadáshoz” – Harcsa Veronikával indul a Fidelio új podcastja, a Fülbemászó

Örök kísérletező, akinek nem kell kompromisszumokat kötnie, ha jazzről van szó. Pályája szorosan összefügg a budapesti Fringe Fesztivállal, ahol először adhatta elő saját dalait közönség előtt, mégpedig komoly sikerrel. Harcsa Veronikával Tompa Diána beszélgetett a Fülbemászóban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Igazi francia dzsesszcsemege Thomas de Pourquery új lemeze

Korlátoktól mentes, felszabadult, improvizatív zene hallható a francia dzsessz aktuális színfoltja, Thomas de Pourquery új albumán. Az énekes, szaxofonos Droles de Dames című anyaga a magyar BMC gondozásában jelent meg.
Jazz/World podcast

„A jazz passzol a lázadáshoz” – Harcsa Veronikával indul a Fidelio új podcastja, a Fülbemászó

Örök kísérletező, akinek nem kell kompromisszumokat kötnie, ha jazzről van szó. Pályája szorosan összefügg a budapesti Fringe Fesztivállal, ahol először adhatta elő saját dalait közönség előtt, mégpedig komoly sikerrel. Harcsa Veronikával Tompa Diána beszélgetett a Fülbemászóban.
Jazz/World ajánló

Prince egykori zenésze is a Müpa Home fellépői között

Három egyedülálló online koncertpremiert kínál április 16-17-én és 30-án a Müpa Home. Tzumo Árpád zenekara, a Solati Music és a Blahalouisiana mellett látható lesz a basszusgitár dán ikonja, Ida Nielsen koncertje is.
Jazz/World interjú

„Szíven üt, hogy EP már soha többé nem ülhet itt” – Interjú Lukács Miklós cimbalomművésszel

Esterházy Péter születésnapján, április 14-én az E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok című online produkcióval tiszteleg a Katona József Színház az író emléke előtt. EP írásai Máté Gábor hangján szólalnak meg, játszótársa Lukács Miklós cimbalomművész.
Jazz/World interjú

Vers és elektronika a költészet napján – páros interjú Pátkai Rozinával és Fenyvesi Mártonnal

Elektronika teszi emlékezetessé Pátkai Rozina új lemezén a magyar verseket. Elektronikai eszközökre Fenyvesi Mártonnak is szüksége van, aki az utóbbi időben hangmérnökként és producerként legalább annyit dolgozott, mint gitárosként. Az életben egy párt alkotnak, kézenfekvő volt, hogy együtt ültetjük őket mikrofon elé.