Jazz/World

Hard bop tiszteletadás Michael Breckernek

2008.01.24. 00:00
Ajánlom
Tony Lakatos kezdeményezése nyomán Michael Brecker-emlékkoncertet rendeztek a Művészetek Palotájában. A Németországban élő magyar szaxofonos által létrehozott szupergroup műsorára a hazai jazzélet színe-java kíváncsi volt.

Azért érdemes ezt a legutóbbi mondatot megjegyezni, mert az eset szokatlannak mondható. Az utóbbi években világhírű művészek sorát láttam vendégszerepelni különböző honi porondokon, ám e koncertekről a magyar jazzélet távol maradt, néha egy-két árva muzsikus lézengett a nézőtéren. Vajon ezúttal mi indokolta a nagy érdeklődést? Brecker nimbusza? Tony Lakatosé? A szupergroup többi tagjáé? Mindez együtt? Vagy egy ezeknél sokkal materiálisabb okkal lenne magyarázható a szakemberek jelenléte? A kérdés maradjon nyitott.

Aligha megkérdőjelezhető, hogy Tony Lakatos szép és nemes kezdeményezéssel állt elő, amikor kiváló magyar és külföldi zenészekkel Brecker-emlékestet szervezett. Adódik azonban egy kérdés, melyet szintén nem a kritikus tiszte megválaszolni: 2007-ben sajnos elég sok meghatározó jelentőségű jazzmuzsikus hagyott itt minket, olyanok is, akik fél évszázadon át szerepeltek a műfaj élvonalában, s hangszerük egyedülálló mestereiként emlegették őket Detroittól Varsóig. Ilyen volt a zongorista/hárfás Alice Coltrane (meghalt 2007. január 12-én), John Coltrane felesége és zenészpartnere a szaxofonos utolsó éveiben; a hegedűs Leroy Jenkins (meghalt 2007. február 24-én), a free mozgalom egyik kulcsfigurája; a klarinétos Tony Scott (meghalt 2007. március 28-án), Billie Holiday egykori kísérője, akinek művészetére Olaszország és Amerika egyaránt büszke lehet; a zongorista Andrew Hill (meghalt 2007. április 20-án), a mértékadó Blue Note kiadó egyik meghatározóan fontos művésze; valamint a dobos Max Roach (meghalt 2007. augusztus 16-án), akit elegendő a saját nevével jellemezni, hiszen az egyetemes jazztörténet kiemelkedő alakja. Nos, miért van az, hangzik a második nyitott kérdés, hogy a műfajnak eme tiszteletet parancsoló reprezentánsai emlékére nem rendeznek hangversenyeket Budapesten? Vajon nincs-e mindez összefüggésben a jazzipar gépezetének mai, az üzleti szempontokat nemegyszer a „békebeli” jazz-feeling, sőt, alkalmasint a zenei minőség kárára érvényesítő működésével? Higgadt hangnemű vitát, szakmai érveket sorakoztató kerekasztal-beszélgetést érdemlő probléma ez.

A Brecker-koncert a fenti kérdőjelek kitevése ellenére is dicsérő kritikát érdemel. Lakatosék két szaxofonossal bővített klasszikus akusztikus hard bop felállásban emlékeztek az egy évvel ezelőtt elhunyt amerikai muzsikusra. A zenekarból többen, így a bőgős Boris Kozlov és a dobos Adam Nussbaum zenészpartnere volt Breckernek, testvére pedig, a trombitás Randy Brecker pályája kezdetétől mindennapi munkakapcsolatban állt öccsével. Együtt játszottak a Dreams nevű jazz/rock együttesben, s ugyancsak közösen alapították meg a példátlanul sikeres Brecker Brotherst. Tony Lakatos mellett két további tenoros színesítette az emlékzenekart: mind Rick Margitza, mind pedig Gary Thomas neve jól cseng a fusion zenéket kedvelők fülében, ezúttal azonban a bíráló minden elfogultság nélkül kénytelen bevallani: egy Brecker-Lakatos-Oláh-Kozlov-Nussbaum felállású klasszikus hard bop zenekar játékának még jobban örült volna. Thomas kedvetlenül fújt, Margitza terjengős szólói többször útvesztővé váltak, ahonnan csak nagy erőfeszítések árán tudott a muzsikus visszavergődni a témához. Lakatos sokkal tetszetősebb szólókkal kedveskedett a hallgatóknak, újabb bizonyítékát adva, hogy az egymástól legeltérőbb formációkban és stílusokban képes feltalálni magát anélkül, hogy egyéniségét feladná.

Randy Brecker szintén kellemes pillanatokat szerzett játékával. Lemezein gyakran esik áldozatul a képzett instrumentalista a divatos stílusirányzatoknak, itt azonban kristálytisztán szólt a hangszere. Oláh Kálmán nagyszerű Night Silence témájában különösen feltűnő volt Brecker játékának érzékenysége.

A ritmusszekcióból Oláh és Nussbaum nevét kell feltétlenül kiemelni. Kozlov ezúttal szerényebb szerepet vitt. Oláh Kálmán néhány igen finomra csiszolt szólóval gazdagította a koncertet, Nussbaum hangszere pedig szinte végig külön életet élt, távolról a régi Blakey-felvételeket idézve, ahol nehéz eldönteni, vajon a dobos kiszolgálja vagy titkon irányítja a fúvós szólistákat.

A műsort összeállítók szakavatott kézzel nyúltak a Brecker-életmű egy-egy tényleg fontos darabjához (Not Ethiopia, Straphangin’), ezeket stílusban harmonizáló saját szerzeményekkel (Lakatos, Oláh) és híres zeneszerzők (Ivan Lins, Horace Silver, Don Grolnick) szintén jól megválogatott kompozícióival egészítették ki. A hosszú szaxofonintró ellenére izgalmas élmény volt a Margitza játékát kidomborító Love Dance, melyet általában énekesnők tűzik műsorukra. Gary Thomas a szünet után helyenként fuvolára váltott (Straphangin’, Night Silence). Valami enyhe tétovaság ekkor is maradt a soundjában, de még így is jobb lett volna, ha tenorszaxofont ezen az estén nem vesz a kezébe.

(2008. január 19. 19:30 Művészetek Palotája – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) – Michael Brecker-emlékkoncert; Randy Brecker (trombita), Tony Lakatos, Gary Thomas, Rick Margitza (tenorszaxofon), Oláh Kálmán (zongora), Boris Kozlov (bőgő), Adam Nussbaum (dob))

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

A muzsika hangja szigorú valósága

Talán nem meglepő, hogy számos musicalhez hasonlóan a Broadway színpadáról vászonra álmodott, öt Oscar-díjjal jutalmazott és minden idők ötödik legjövedelmezőbb filmjeként számon tartott A muzsika hangját is valós események ihlették, arról viszont már kevés szó esik, hogy a szereplők olyannyira az életből csöppentek a képernyőre, illetve a színpadra, hogy a szerzők még a neveket sem változtatták meg.
Színház

Az SZFE szerint szabályt szegve zárhatták ki őket az Európai Színházi Iskolák és Akadémiák Uniójából

Az E:UTSE márciusban úgy határozott, hogy kizárja tagjai közül a Színház- és Filmművészeti Egyetemet. Döntésüket azzal indokolták, hogy a vezetőtestületben történt jelentős változások miatt az egyetem már nem tekinthető ugyanannak az intézménynek, melyet korábban felvettek. Az SZFE szerint a kizárás szabályellenes.
Vizuál

Ingyenesen látható Szomjas György kultikus filmje

Szerda éjfélig ingyenesen elérhető a FILMIO-n Szomjas György 1976-os filmje, a Talpuk alatt fütyül a szél. A Nemzeti Filmintézet ezzel az alkotással tiszteleg az április 7-én elhunyt rendezőlegenda előtt.
Vizuál

Hétfőtől újra látogatható a Virág Judit Galéria

A virtuális túra mellett április 12-től kezdve már a galéria kiállítóterében személyesen is megnézhetjük az első tematikus grafikai aukció és a tavaszi kortárs aukció ritkaságait - köztük Rippl-Rónai József, Czóbel Béla és Kassák Lajos egy-egy művét is.
Klasszikus

80 éves korában elhunyt Bartalus Ilona zenepedagógus, karvezető

Az Artisjus-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett zenepedagógust, karvezetőt, a Duna Televízió egykori főszerkesztőjét és zenei vezetőjét hosszan tartó betegség után, 81. életévében érte a halál.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Vers és elektronika a költészet napján – páros interjú Pátkai Rozinával és Fenyvesi Mártonnal

Elektronika teszi emlékezetessé Pátkai Rozina új lemezén a magyar verseket. Elektronikai eszközökre Fenyvesi Mártonnak is szüksége van, aki az utóbbi időben hangmérnökként és producerként legalább annyit dolgozott, mint gitárosként. Az életben egy párt alkotnak, kézenfekvő volt, hogy együtt ültetjük őket mikrofon elé.
Jazz/World pályázat

Támogatást nyújt a zeneipari háttérmunkásoknak a Fábián Juli Emlékalapítvány

A Fábián Juli Emlékalapítvány ismét pályázatot ír ki a koronavírus-járvány, az elmaradt koncertek, rendezvények és a tervezhetetlen szakmai jövő miatt nehéz helyzetbe került zeneipari háttérmunkások számára.
Jazz/World videó

A Nagymező utcáról énekel Bolyki Sára

Nagymező utca címmel jelent meg a két fiatal jazz-zenész – Bolyki Sára és Bolyki Tamás – első közös dala, amelyben felidézik a Bartók Konziban töltött éveket.
Jazz/World fonó

Rangos magyar lemezdíjra jelölték a Fonó öt lemezét

Legjobbak közé került a Balázs Elemér Group, a Cimbaliband, a Besh o droM, a Dalinda és az Ötödik Évszak lemeze a Fonogram-díjak idei jelöltjeinek listáján.
Jazz/World hír

Megvannak a Fonogram-díj idei jelöltjei

Április 24-én derül ki, kik nyerik idén a magyar zenei élet legrangosabb szakmai elismerését, a Fonogram - Magyar Zenei Díjat 18+1 kategóriában.