Jazz/World

Harmonikaszó a Mississippi partjáról

2008.03.17. 00:00
Ajánlom
Vannak olyan amerikaiak, akik július 4-én megtartják a Függetlenségi napot, majd tíz nappal később, a Bastille napján is ünnepelnek.

Szomszédaik szintén beszélnek franciául, ők viszont afro-karibi származásukra is büszkék, és a hegedű helyett inkább harmonikát használnak a tánczenéjükben. A néhány mérfölddel arrébb élő fekete muzsikusoknak elég egy gitár és egy szájharmonika, igaz, inkább helyi kesergőket és bujdosóénekeket játszanak.

Még el sem hagytuk a Nagy Folyó torkolatvidékét, a környék sokszínűsége máris hallható. Ha mégis elindulnánk, a Fesztiválszínházat vegyük irányba, hiszen a zydeco és a delta-blues izgalmas világa egy koncerten mutatkozik be.
Ha az amerikai történelemből a fél évezrede tartó folyamatos bevándorlás témáját emeljük ki, hamar beugrik az olvasztótégely ötlete. Közelebbről vizsgálva azonban olyan máig fejlődő, helyi kulturális jellegzetességeket láthatunk, amelyek legfeljebb egy közlekedőedényben alakulhatnak ki. Itt van rögtön a zydeco, a fekete-kreol lakosság zenéje. A félreértés megerősítése végett hamar le kell szögezni, a "kreol" kifejezés egyszerre jelöl etnikai csoportot, nyelvváltozatot, és szinte minden földrészen mást takar. Egyelőre azonban maradjunk az Újvilágban.

Amikor Robert Cavalier francia felfedező kanadai kalandozásai után, 1682-ben a Mississippi folyó torkolatához jutott, XIV. Lajos földjének nyilvánította a vidéket. Louisiana a francia bevándorlók egyik célpontja lett, alig negyven évvel később megalapították New Orleans városát, ahol a nyelvjárás, a konyhaművészet és a zene mindmáig az első telepesek hatását mutatja. A louisianai kreolok közé hamarosan a kanadai és a karibi francia gyarmatokról is érkeztek szép számmal lázadások elől menekülő földbirtokosok, rabszolgák és felszabadítottak, afrikaiak, spanyolok, franciák és mulattok.

A keveredésből sajátos mentalitás jött létre, amely a zenében is érezhető: tüzes, mediterrán népdalok találkoztak az ültetvények munkadalaival, humoros és érzelmes nóták az afrikai ritmusokkal. Az egyik későbbi eredmény az a stílus, amelyet Ferdinand Joseph Lamothe, ismertebb nevén Jelly Roll Morton zongoraművész, a város szülötte képviselt, aki névjegykártyájára szerényen ezt írta: a jazz feltalálója. Azonban közben más műfajok is kialakultak: az állam déli területein élő francia ajkú fehér lakosság cajun zenéje és a francia ajkú fekete lakosság, vagyis a fekete-kreolok zenéje, a zydeco – egymás kölcsönhatásában élő, fejlődő irányzatok. A második világháború után egyre markánsabb lett a különbség a kettő között: míg a cajunben a hegedű viszi a dallamot, a zydecóban az ének mellett a harmonikaszó kap főszerepet billentyűkkel, bőgővel, elektromos gitárral, dobokkal és mosódeszkával kiegészítve, manapság pedig a régi tánczene mellett a rhythm and blues, a soul, a funk és a hip-hop is érvényesül.

A műfaj egyik legnevesebb előadója Nathan Williams, aki The Zydeco Cha Chas nevű együttesével, elmaradhatatlan harmonikája, napszemüvege és mosolya mögül húsz éve szórakoztatja a közönséget. Williams a dél-louisianai St. Martinville-ben született, Clifton Chenier hatására már gyerekkorában kiválasztotta a zenét és a hangszert, amelyre életét feltette. A hét megjelent lemez és a rengeteg elismerés sem vette el a kedvét, a zenekar mindig tűzzel és őszinte lelkesedéssel játszik, hiszen félig családi vállalkozásról van szó: Nathan Williams testvére, unokatestvére és fia is itt muzsikál.

A koncert egy másik különlegességet is ígér. Ehhez a Mississippi torkolatvidékén kicsit északabbra kell keresni, arrafelé, ahol Huckleberry Finn rábukkant XIV. Lajos állítólagos örökösére. A felső-delta, vagyis Arkansas, Mississippi és Tennessee államok vidékéről származik ugyanis a blues egyik legrégebbi formája. Az amerikai polgárháború utáni években a számkivetettek, a faji üldözések áldozatai, egy szál gitárral és egy szájharmonikával vándorló muzsikusok foglalták dalba bánatukat. A kék színnel jelölt szomorúsághoz külön hangok is tartoznak; a blue hangok szűkített hangközöket alakítanak, szakszerűen szólva egy hangyányit alacsonyabban szólnak, így lesz egy moll-pentatonból blues skála. A szövegek témái pedig a vallástól a vonatokig, a háborútól a börtönön és az árvízen át a szerelmi csalódásig terjednek. A templomi himnuszokból, munkadalokból és afrikai ritmusokból építkező blues később együttesek előadásában is elhangzott, városokba és más hangszerekre is átköltözött, chicagói és detroiti variánsai alakultak, majd népszerűsége révén a legkülönbözőbb stílusok alapja lett a jazztől az R'n'B-n, a bluegrasszon és a rock and rollon át a legkönnyedebb popzenéig.

Az egyik későbbi, pontosabban mai együttes az Európa-szerte elismert Mississippi Grave Diggers, amely Oláh Andor szájharmonikás vezetésével jött létre, amikor 2003-ban Big Daddy Wilsonnal közösen kezdett tradicionális delta-bluest játszani. Tavaly a formáció megújult, a repertoárt pedig gospel, a chicagói blues és funk nóták is gazdagítják, csakúgy, mint Hudák Zsófi bőgős, Kárpáti Zoltán dobos és Nemes Zoltán zongorista játéka. Sőt, ezúttal egy fantasztikus énekesnővel is kiegészülnek, a chicagói születésű Karen Carollal, aki mind az amerikai, mind az európai szcéna jelentős előadója.

(2008. március 31. 19:30 - Művészetek Palotája - Fesztivál Színház (Budapest) - Nathan & The Zydeco Cha Chas (USA); Karen Carroll & The Mississippi Grave Diggers koncertje
Nathan & The Zydeco Cha Chas: Nathan Williams (harmonika, ének), Dennis Paul Williams (gitár), Nathan Williams Jr. (billentyűs hangszerek), Mark Williams (rubboard), Robert LeBlanc (basszusgitár), Herman "Rat" Brown (dob), Karen Caroll (ének, gitár); The Mississippi Grave Diggers: Hudák Zsófia (nagybőgő), Nemes Zoltán (zongora, vokál), Somos Péter (dob), Oláh Andor (harmonika, fúvós hangszerek))

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Keller András: A zenekar a kedvenc hangszerem

Vonósnégyesével, a Keller Quartettel elért világsikerek után Keller András karmesterként építi és irányítja tizenhárom éve a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekart. Úgy véli, jobban kellene figyelnünk saját, hazai kincseinkre, a kortárs zenére és egyáltalán – a zenére.
Vizuál

Elhunyt Reigl Judit festőművész

Kilencvenhét éves korában pénteken elhunyt Reigl Judit Franciaországban élő Kossuth-díjas festőművész, az európai absztrakt expresszionizmus jelentős képviselője.
Zenés színház

Csábító francia dallamok a Benczúr Kertben

Három fiatal, de a startvonalon már túl járó művész, madarak kórusától kísért estjét élvezhetik augusztus 16-án a lombok alatt. Offenbachtól Delibes-ig, a zenés színházi irodalom legjavából válogatva tíz népszerű operaária, illetve duett szólal meg Horti Lilla és Lusine Sahakyan előadásában.
Fidelio Tours

Tudod, hol áll Petőfi, Erkel és Anne Frank fája?

Naponta sétálunk el óriási törzsű, sokat megélt fák mellett, ám szinte sosem gondolunk bele, hogy mennyi történetet, mennyi legendát hordozhatnak magukban. Ha a fák mesélni tudnának, talán többet mondanának, mint a legtöbbet megélt nagyszülők. Most összegyűjtöttünk 8 híres fát, amelyeknek érdemes megismerni a történetét.
Plusz

Fáy Miklós: Férfias erények

Fáy Miklós kritikus ezúttal a Robert Capa Központ új kiállításával, a Zeneakadémia szeptemberi Bartók-hangversenyével, Az öreg halász és a tenger új kiadásával, valamint egy Maria João Pires összkiadással foglalkozik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Korb Attila, a harsonás-zeneszerző

A Modern Art Orchestra harsonása – a zenekar számos tagjával egyetemben – zeneszerzőként is közreműködik a MAO alkotói műhelyében. Attila már gyermekként egy professzionális nagyzenekari projekt harsonása volt, melynek köszönhetően belföldön és külföldön is építhette koncertrutinját. A húszas évek big band vénáját tanulmányozva a harsonás-zeneszerző több hangszeren játszó művésszé érett, s ennek a zenei utazásnak egy mérföldköve a nemsokára megjelenő Swinging on the Danube című szerzői lemez.
Jazz/World hír

5,3 milliárd forint a zenészeknek, kluboknak, fesztiváloknak és technikusoknak

Kezdjünk barátkozni a raktárkoncert fogalmával! A kormány a rendezvényszervezők, a klubok és a technikai személyzet támogatását tervezi a most bejelentett csomaggal. Gulyás Gergely az SZFE-t érintő kérdésekre is válaszolt.
Jazz/World interjú

A boglári közönséget táncoltatja meg pénteken a Budapest Bár

Azt már egyértelműen láthatjuk, hogy 2020 nem a nagykoncertek és a többezres fesztiválok éve, de a Budapest Bár legénysége ebben a nehéz helyzetben sem maradt tétlen. Az utóbbi hónapokban tökéletesítették friss lemezük dalait és előkészítettek egy koncertszínházi darabot, amit augusztusban és szeptemberben több ízben is meghallgathatunk. Legközelebb 7-én, pénteken lépnek fel Balatonbogláron, a Kultkikötő 15. születésnapján. A zenekar vezetőjével, Farkas Robival beszélgettünk.
Jazz/World mao

Tizenhét ember szíve egy akkordban - Beszélgetés Bacsó Kristóffal

Elvégezte a Liszt Ferenc Zeneakadémiát és a Berklee College of Music-ot, bizonyított a francia és az amerikai komolyzenei színtéren, londoni, barcelonai és pescarai jazz fesztiválokon nyűgözte le a szakmát, Orszáczky- és Artisjus-díjban részesült, és különböző formációival eddig négy saját lemezt jelentetett meg. Bacsó Kristóf szaxofonista és zeneszerző jelenleg a Modern Art Orchestra művésze – zenei pályafutásáról, a MAO-val közös munkájáról, jövőbeni terveiről beszélgettünk.
Jazz/World lemezajánló

10+1 magyar jazzlemez, amit hallanod kell idén

Összeszedtük az elmúlt hónapok legfontosabb megjelenéseit a magyar jazzben: Lukács Miklós, a Subtones, Dés András, a Modern Art Orchestra és Juhász Gábor, valamint egy külföldi csapat tisztelgése Bartók előtt – a Fidelio válogatásában.