Szokolay Dongó Balázs (Fotó/Forrás: Fonó Budai Zeneház)

„A nyolcvanas évek legvégén Szegeden utcazenéltem mint kezdő dudás, amikor Révész Róbert fotóművész meghallott és azt mondta, nekem el kell mennem a vajdasági Temerinbe, a táncházba. Így is lett, ott zenéltek Fábri Gézáék. Ettől kezdve rendszeresen jártunk a Vajdaságba, és Gézával megszületett egy duó produkciónk, ami kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta is létezik” – idézte fel Szokolay Dongó Balázs.

Mint elmondta, a most megjelent Mikor megyek hazafelé című CD az első közös lemezük. A felvételek még 2017-2018-ban zajlottak Dongó szülővárosában, a Békés megyei Tótkomlóson, a muzsikus parasztházában. Az anyagon utóbb sokat molyoltak, végül a Fonó Buda Zeneház adta ki.

A tíz darabból kilenc moldvai csángó települések (Magyarfalu, Klézse, Lészped, Lujzikalagor, Pusztina) dalkincséből ered. Van közöttük olyan (a Búzaszemet szed a galamb), amelynek egy változata Kanalas Éva és Fábri Géza 1994-es kazettáján is hallható – azon az anyagon Dongó is közreműködött tilinkón.

„A CD dalai alapvetően Géza népdalfeldolgozásai, persze néhány ötletem nekem is volt. A Búzaszemet szed a galambra például született egy furulyaszólam, és általában az volt a munkamódszer, hogy az ő átirataira rápakoltam a hangszeres improvizációkat. Jó ideje annak, hogy elmerültem a moldvai zenében, korábban Bolya Mátyás kobzossal alkotott duónkban is meghatározó volt ez” - fejtette ki a zenész.

Mikor megyek hazafelé (Fotó/Forrás: Szokolay Dongó Balázs)

Kiemelte: a népzene saját megfogalmazása elsősorban azt jelenti számára, hogy a népdal egy újabb gondolatot, furcsa szólamot hoz neki elő, amelyet hozzátársít a kiindulási alaphoz.

A lemezt a tervek szerint először május 22-én Jászberényben fogják eljátszani koncerten, a járványhelyzet miatt még nem tudni, élő közönség előtt vagy stream keretében. „Egyéb munkáim között a Corpus Harsona Quartettel készülünk új anyaggal, Kónya István lantművésszel pedig középkori és reneszánsz dallamok átiratain dolgozunk.”