Jazz/World

Hazaszeretet-export magasfokon - Interjú Rosonczy-Kovács Mihály népzenésszel

2021.11.26. 10:20
Ajánlom
Idén ünnepli megalapításának tízedik évfordulóját a Junior Prima Díjas hegedűs, Rosonczy-Kovács Mihály által alapított Hungarian FolkEmbassy. Az együttes november 30-án kétrészes ünnepi koncerttel várja a közönséget a Fonóban olyan vendégművészekkel, akikkel az elmúlt évtizedben dolgoztak együtt.

A jubileumi esten mások mellett fellép Lakatos Mónika Womex Artist-díjas énekes a Romengóval és a Liszt Ferenc-díjas népdalénekes, Navratil Andrea. A FolkEmbassy állandó közreműködője Kubinyi Júlia, Bede Péter és ifj. Szerényi Béla, ahogyan szintén rendszeres a művészi együttműködés az Andrejszki Judit által vezetett Musica Profana régizenei együttessel is. A zenekar hiánypótló vállalásaival és kultúrdiplomácia-fókuszú tevékenységével vívta ki magának a figyelmet itthon és külföldön, ezekről kérdeztük Rosonczy-Kovács Mihályt, aki civil életben lengyel–olasz politikai elemzőként tevékenykedik.

Milyen céllal alapítottad a FolkEmbassyt?

Egy olyan vonós népzenekart szerettem volna létrehozni, amelyiknek a tevékenységében a kultúrdiplomáciai szerepvállalás nemcsak következmény, hanem elsődleges cél. A zene nyelvi akadályok nélkül képes nagy tömegeket megszólítva rabul ejteni a szépségével, emellett pedig közösségi érzést kialakítani. Szerettem volna népzene-diplomáciával foglalkozni gyakorlati szinten; olyan műsorokat, programokat megalkotni, amelyekben a népzene segítségével tudunk képviselni a magyar diplomácia számára fontos üzeneteket.

Az, hogy az elmúlt évtizedben számos külképviselet tartott igényt a szolgálatainkra Ottawától Jakartáig, jó visszaigazolás arról, hogy az elképzelés életképes. Patetikusan hangzik, de szerintem minden zenei hang a békét szolgálja.

A magyar népzene tökéletes kiindulópont tud lenni ahhoz, hogy erősítsük a magyar kapcsolatokat Közép-Európában, például a románok felé, és ahhoz is, hogy a magyar társadalmon belül erősítsük a kölcsönös büszkeséget cigány és nem cigány honfitársainkban.

Rosonczy_KovacsMihaly_foto-095255.jpg

Rosonczy-Kovács Mihály (Fotó/Forrás: Fonó Budai Zeneház)

Mik a tapasztalataitok, hogyan fogadják külföldön a koncertjeiteket?

Külföldön bizonyos szempontból könnyebb megnyerni a közönséget, mint Magyarországon; a vonós magyar népzene eleganciája, szépsége, elemi ereje majdnem mindenkit rabul ejt, aki először hallja, a zenei élmény által megnyitott csatornákon keresztül nagyon jól lehet képviselni egy-egy témát, például a lengyeleknek azt, hogy mi minden köti össze a két nemzetet – legutóbb a Lengyel Rádióban állótapssal honorálták a magyar–lengyel lemezünk bemutatóját. Itthon sokszor át kell törni először a közönség előítéleteit.

Sokakban még mindig tévképzet él a vonós népzenéről, bár kétségtelenül hatalmas a fejlődés, amit az elmúlt években tapasztalunk e téren. Nagyon szeretem a „Europe in Hungary” koncepció köré épülő műsorokat, amelyek azt mutatják be, hogyan él tovább organikusan az európai összműveltség egy-egy része a magyar kultúrában.

A legnagyobb szabású ilyen műsort Magyarország berlini Nagykövetségén adtuk 2018-ban. A magyar nemzeti büszkeségről sokan azt gondolják, hogy befele forduló, magát valamivel, például Nyugat-Európával szemben meghatározó identitáselem. Lehet, hogy van ilyen is, mi mindenesetre arra hívjuk föl a figyelmet, hogy még az olyan, sajátosan magyar csodák is ezer szálon kötődnek az összeurópai műveltségünkhöz, mint a népzenénk, néptáncunk. Ilyen módon azt is hitelesíteni tudjuk, hogy a „Nemzetek Európája” felfogás nem üres politikai szlogen, hanem évszázadokon át érlelt, organikus Európa-felfogás. A Magyarország Barátai által rendezett berlini esten mindezt ottani nagyköveteknek, képviselőknek mutathattuk meg, többek között felszólalt Hans-Peter Friedrich, a Bundestag akkori alelnöke.

Mesélj a legemlékezetesebb fellépésekről, projektekről!

Erre a kérdésre keresve a választ a legtöbbször a következő jelenet jut eszembe: akkor éreztem meg először, hogy van keresnivalónk például az iménti üzenettel, amikor a milánói expón odajött hozzám egy úr, és azt mondta, hogy „köszönöm, hogy megmutattátok, hogy milyen szépen lehet szeretni az embernek a saját hazáját”. Itália szerelmeseként ez különösen meghatott, és megerősített benne, hogy tudunk egyfajta hazaszeretet-exportot folytatni Európában. Erre a hazaszeretet-exportra egyébként máshol is láttam példákat: az Attraction árnyékszínház a brit tehetségkutatóban aratott győzelme során a döntőben a brit büszkeség érzését tudták felkelteni a nézőkben és a zsűriben.

A magunk szerény eszközeivel mi is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy bemutassuk: lehetséges úgy megerősíteni az európai közösséget, hogy ki-ki a saját hazájára, kultúrájára büszke.

Felfedezzük a kapcsolódási pontokat, közös gyökereket, ünnepeljük az Unió mottóját – Egység a sokszínűségben – de nem akarjuk meghaladni a nemzeti kereteket, hiszen jól használva ezek a keretek tudják igazán segíteni Európa ezer varázslatos arcának megtartását.

Hogyan készültök a 10. évfordulóra?

Egy kétrészes koncerttel készülünk. Az első részben felvillantjuk a legfontosabb kész, illetve most érlelődő műsoraink egy-egy darabját. Ebben olyan vendégeink lesznek segítségünkre, mint például a Womex-díjas Lakatos Mónika, akivel tizenöt éve zenélek a Romengóban. Ezt a részt közös éneklés zárja a közönséggel, felidézve a 2016-os „Felsütött a nap az égre” – népzenei karaoke anyagunkat. A második részben pedig annak megjelenése óta első ízben adjuk elő a „Báthory-Balassi-Bem-Balatonboglár” – népzenével és régizenével a magyar–lengyel barátságról című lemezünk anyagát. A lemezen az Andrejszki Judit által vezetett Musica Profana mellett például Navratil Andrea is énekel.

Változtattok-e valamin a következő 10 évben? Melyek az új irányok, célok?

Nagyjából ugyanazt válaszolom tíz éve folyamatosan, amikor a célokról kérdeznek. Azok a pillérek, amelyeket tíz éve lefektettünk, változatlanok; felmutatni a magyar népzene európai beágyazottságát és a közép-európai népek lelki rokonságát, köszönetet mondani cigány honfitársaink zsenialitásának, amellyel gazdagítják a magyar kultúrát, emellett pedig olyan programokat szervezni a táncházmozgalomban, amelyek az értelmiség más képviselőit is megszólítják. De azért mégis van, ami változott. Az elmúlt évtizedben többször előfordult, hogy amíg a szememet e nemes célokon tartottam, a muzsikálás szeretete háttérbe szorult a sok szervezési feladat mellett. A következő évtizedben lehet, hogy kevesebb helyen járunk majd a világban – márcsak azért is, mivel időközben megtaláltam polgári hivatásomat: a lengyel és olasz politikát követem elemzőként a Nézőpont Intézetben –, de az biztos, hogy nagyobb tere lesz az alkotásnak, és kevesebb a vég nélküli szervezési munkának.

Inkább legyen egy évben csak öt koncertünk, de arra az ötre tudjunk teljesen ráhangolódni lélekben.

S ami a konkrétumot illeti; egy dupla lemezanyagot szeretnék véglegesíteni és rögzíteni. Az első része az „El kell menni nincs mit tenni” – a Nagy Háború a versek és népdalok alulnézetéből műsorunk, amely az első világháború tragédiájának egyetemes voltát mutatja be népzenével, angol, olasz, magyar versekkel. A második pedig ezt a tragédiát fogja ellenpontozni egymás után fűzött, különböző népek zenéinek dallamaival. Utóbbiból a Fonóban egy „Közép-európai szvit” című összeállítás fog elhangozni.

A november 30-ai koncertről bővebben a Fonó oldalán olvashatnak »»» 

Fejléckép: Hungarian FolkEmbassy / Fonó Budai Zeneház

 

Támogatott tartalom.

 

Fonó Budai Zeneház

Budapest folkfőváros, ahol összegyűlik a Kárpát-medence színes zenei világa és a mezőségi muzsikák, a balkáni fúvósok, vagy a roma közösségek zenéje békésen megfér egymás mellett. Ennek a színes zenei világnak az egyik első számú központja a Fonó, amely az újbudai Sztregova utcában olyan, mint egy városi falu: napról napra megtöltik a táncházak, a kötetlen örömzenélős közösségek, a világzenei- és a jazzkoncertek, teret adva a kísérletezésnek, az új utaknak épp úgy, mint bemutatva a nagy neveket, ápolva jelentős életműveket.

Itt próbál, találkozik, kávézik, sörözik a nép-, világ és jazz muzsika színe-java, ha betérsz, nagy eséllyel találkozol valakivel, akit ismersz, színpadról, vagy azon kívül. Kiadóként a kelet-közép-európai piac első számú képviselője a Fonó, a WOMEX a Top Label listán a régió egyetlen szereplőjeként jegyzi. Itt rögzítették az ezredforduló legnagyobb népzenei gyűjtését, az Utolsó Órát, amelynek gyűjteménye a mai napig meghatározó anyag a népzenészek számára.

A Fonó igazi zeneház, fészek, istálló, ahol tisztelik a régit és bátran adnak teret a gyökereinkből kinövő új zenei gondolatoknak, ahol az idős erdélyi hagyományőrzők épp úgy visszatérő vendégei a háznak, mint Dresch Mihály, Ferenczi György, vagy Harcsa Veronika.

Legolvasottabb

Vizuál

A Hat hét nyerte a fődíjat, a Larry pedig tarolt a magyar filmkritikusok díjátadóján

Február 3-án délután adták át a 60. Magyar Filmkritikusok Díjakat, amelynek fődíját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című drámája hódította el, Grunwalsky Ferenc pedig életműdíjat vehetett át.
Zenés színház

Az Éj királynője a levegőben

Az amerikai szoprán nem csupán virtuóz koloratúrkészségéről híres, hanem bravúros légtornászmutatványairól is, ráadásul képes ötvözni a kettőt: a levegőben lógva adja elő Az Éj királynőjének áriáját A varázsfuvolából.
Színház

„Soha nem kellett méltatlan dolgot elvállalnom” – Moór Marianna 80 éves

Bakfisként 8750 kislány közül választották ki egy filmfőszerepre, amit több mint harminc filmes alakítás és száznál is több színházi bemutató követett. Moór Marianna életműve gazdag és teljes. A színésznő február 5-én tölti be a 80. életévét.
Klasszikus

Hallgassa meg ön is a Szent Efrém Férfikar új lemezét!

Az együttes Kings & Queens címmel adta ki tizenhatodik albumát, melynek lemezbemutató koncertjére május 5-én kerül majd sor a Fonóban. A felvétel meghallgatható a nagyobb streamingplatformokon is.
Vizuál

Antal Csaba díszlet- és jelmeztervezői munkáiból nyílik kiállítás a Műcsarnokban

Eternal Yorick – Life Book Antal Csaba címmel nyílik kiállítás a Jászai Mari-díjas alkotó több évtizedes, gazdag életművéből. A tárlat február 3-tól látható.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World magazin

A fiatalok útkereséséről szól a Bolyki Tamás Quartet első lemeze

A GPS című album személyes értékek és élmények gyűjteménye. A lemez borítóját mesterséges intelligencia készítette, a megadott „hívószavak” alapján.
Jazz/World ajánló

Afousis Kréta szigetéről – megjelent a Meybahar új online kislemeze

Online kiadványként napvilágot látott a görög-magyar gyökerű Meybahar újabb single-je Afousis címmel. A zenekar első, Abyss (2019) című albuma rögtön a nemzetközi toplistákra került, az új kislemez klipje pedig azonnal nagy elérést produkált az online felületeken.
Jazz/World ajánló

Máshogy szól a Cimbaliband – remaster koncert a Fonóban

A többszörösen nemzetközi toplistás és Fonogram-díjas zenekar legnépszerűbb műsorában régi slágereiket keverte újra, igazította jelenlegi hangzásvilágukhoz. A dalok január 28-án két nagyszerű vendéggel együtt szólalnak meg: Maszkurával és Lócival.
Jazz/World ajánló

A jövő jazztehetségeit ismerhetjük meg a Müpa Jazz Showcase programján

2023. január 27. és 29. között ismét jelentkezik a közép-európai régió egyik legjelentősebb zenei tehetségbörzéje, a Jazz Showcase. A fiatal jazzcsapatok bemutatkozására is a Müpa Fesztivál Színházában kerül sor.
Jazz/World ajánló

Konkoi új dallal és friss klippel indítja az évet

A 33000 feet above sea level című számhoz készült videófilmben Molnár Csaba többszörös Lábán Rudolf-díjas kortárs táncos, koreográfus három szólója látható. A dal a zenész új lemezén is szerepelni fog, amelyet február 17-én mutatnak be a Három Hollóban.