Jazz/World

Hazaszeretet-export magasfokon - Interjú Rosonczy-Kovács Mihály népzenésszel

2021.11.26. 10:20
Ajánlom
Idén ünnepli megalapításának tízedik évfordulóját a Junior Prima Díjas hegedűs, Rosonczy-Kovács Mihály által alapított Hungarian FolkEmbassy. Az együttes november 30-án kétrészes ünnepi koncerttel várja a közönséget a Fonóban olyan vendégművészekkel, akikkel az elmúlt évtizedben dolgoztak együtt.

A jubileumi esten mások mellett fellép Lakatos Mónika Womex Artist-díjas énekes a Romengóval és a Liszt Ferenc-díjas népdalénekes, Navratil Andrea. A FolkEmbassy állandó közreműködője Kubinyi Júlia, Bede Péter és ifj. Szerényi Béla, ahogyan szintén rendszeres a művészi együttműködés az Andrejszki Judit által vezetett Musica Profana régizenei együttessel is. A zenekar hiánypótló vállalásaival és kultúrdiplomácia-fókuszú tevékenységével vívta ki magának a figyelmet itthon és külföldön, ezekről kérdeztük Rosonczy-Kovács Mihályt, aki civil életben lengyel–olasz politikai elemzőként tevékenykedik.

Milyen céllal alapítottad a FolkEmbassyt?

Egy olyan vonós népzenekart szerettem volna létrehozni, amelyiknek a tevékenységében a kultúrdiplomáciai szerepvállalás nemcsak következmény, hanem elsődleges cél. A zene nyelvi akadályok nélkül képes nagy tömegeket megszólítva rabul ejteni a szépségével, emellett pedig közösségi érzést kialakítani. Szerettem volna népzene-diplomáciával foglalkozni gyakorlati szinten; olyan műsorokat, programokat megalkotni, amelyekben a népzene segítségével tudunk képviselni a magyar diplomácia számára fontos üzeneteket.

Az, hogy az elmúlt évtizedben számos külképviselet tartott igényt a szolgálatainkra Ottawától Jakartáig, jó visszaigazolás arról, hogy az elképzelés életképes. Patetikusan hangzik, de szerintem minden zenei hang a békét szolgálja.

A magyar népzene tökéletes kiindulópont tud lenni ahhoz, hogy erősítsük a magyar kapcsolatokat Közép-Európában, például a románok felé, és ahhoz is, hogy a magyar társadalmon belül erősítsük a kölcsönös büszkeséget cigány és nem cigány honfitársainkban.

Rosonczy_KovacsMihaly_foto-095255.jpg

Rosonczy-Kovács Mihály (Fotó/Forrás: Fonó Budai Zeneház)

Mik a tapasztalataitok, hogyan fogadják külföldön a koncertjeiteket?

Külföldön bizonyos szempontból könnyebb megnyerni a közönséget, mint Magyarországon; a vonós magyar népzene eleganciája, szépsége, elemi ereje majdnem mindenkit rabul ejt, aki először hallja, a zenei élmény által megnyitott csatornákon keresztül nagyon jól lehet képviselni egy-egy témát, például a lengyeleknek azt, hogy mi minden köti össze a két nemzetet – legutóbb a Lengyel Rádióban állótapssal honorálták a magyar–lengyel lemezünk bemutatóját. Itthon sokszor át kell törni először a közönség előítéleteit.

Sokakban még mindig tévképzet él a vonós népzenéről, bár kétségtelenül hatalmas a fejlődés, amit az elmúlt években tapasztalunk e téren. Nagyon szeretem a „Europe in Hungary” koncepció köré épülő műsorokat, amelyek azt mutatják be, hogyan él tovább organikusan az európai összműveltség egy-egy része a magyar kultúrában.

A legnagyobb szabású ilyen műsort Magyarország berlini Nagykövetségén adtuk 2018-ban. A magyar nemzeti büszkeségről sokan azt gondolják, hogy befele forduló, magát valamivel, például Nyugat-Európával szemben meghatározó identitáselem. Lehet, hogy van ilyen is, mi mindenesetre arra hívjuk föl a figyelmet, hogy még az olyan, sajátosan magyar csodák is ezer szálon kötődnek az összeurópai műveltségünkhöz, mint a népzenénk, néptáncunk. Ilyen módon azt is hitelesíteni tudjuk, hogy a „Nemzetek Európája” felfogás nem üres politikai szlogen, hanem évszázadokon át érlelt, organikus Európa-felfogás. A Magyarország Barátai által rendezett berlini esten mindezt ottani nagyköveteknek, képviselőknek mutathattuk meg, többek között felszólalt Hans-Peter Friedrich, a Bundestag akkori alelnöke.

Mesélj a legemlékezetesebb fellépésekről, projektekről!

Erre a kérdésre keresve a választ a legtöbbször a következő jelenet jut eszembe: akkor éreztem meg először, hogy van keresnivalónk például az iménti üzenettel, amikor a milánói expón odajött hozzám egy úr, és azt mondta, hogy „köszönöm, hogy megmutattátok, hogy milyen szépen lehet szeretni az embernek a saját hazáját”. Itália szerelmeseként ez különösen meghatott, és megerősített benne, hogy tudunk egyfajta hazaszeretet-exportot folytatni Európában. Erre a hazaszeretet-exportra egyébként máshol is láttam példákat: az Attraction árnyékszínház a brit tehetségkutatóban aratott győzelme során a döntőben a brit büszkeség érzését tudták felkelteni a nézőkben és a zsűriben.

A magunk szerény eszközeivel mi is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy bemutassuk: lehetséges úgy megerősíteni az európai közösséget, hogy ki-ki a saját hazájára, kultúrájára büszke.

Felfedezzük a kapcsolódási pontokat, közös gyökereket, ünnepeljük az Unió mottóját – Egység a sokszínűségben – de nem akarjuk meghaladni a nemzeti kereteket, hiszen jól használva ezek a keretek tudják igazán segíteni Európa ezer varázslatos arcának megtartását.

Hogyan készültök a 10. évfordulóra?

Egy kétrészes koncerttel készülünk. Az első részben felvillantjuk a legfontosabb kész, illetve most érlelődő műsoraink egy-egy darabját. Ebben olyan vendégeink lesznek segítségünkre, mint például a Womex-díjas Lakatos Mónika, akivel tizenöt éve zenélek a Romengóban. Ezt a részt közös éneklés zárja a közönséggel, felidézve a 2016-os „Felsütött a nap az égre” – népzenei karaoke anyagunkat. A második részben pedig annak megjelenése óta első ízben adjuk elő a „Báthory-Balassi-Bem-Balatonboglár” – népzenével és régizenével a magyar–lengyel barátságról című lemezünk anyagát. A lemezen az Andrejszki Judit által vezetett Musica Profana mellett például Navratil Andrea is énekel.

Változtattok-e valamin a következő 10 évben? Melyek az új irányok, célok?

Nagyjából ugyanazt válaszolom tíz éve folyamatosan, amikor a célokról kérdeznek. Azok a pillérek, amelyeket tíz éve lefektettünk, változatlanok; felmutatni a magyar népzene európai beágyazottságát és a közép-európai népek lelki rokonságát, köszönetet mondani cigány honfitársaink zsenialitásának, amellyel gazdagítják a magyar kultúrát, emellett pedig olyan programokat szervezni a táncházmozgalomban, amelyek az értelmiség más képviselőit is megszólítják. De azért mégis van, ami változott. Az elmúlt évtizedben többször előfordult, hogy amíg a szememet e nemes célokon tartottam, a muzsikálás szeretete háttérbe szorult a sok szervezési feladat mellett. A következő évtizedben lehet, hogy kevesebb helyen járunk majd a világban – márcsak azért is, mivel időközben megtaláltam polgári hivatásomat: a lengyel és olasz politikát követem elemzőként a Nézőpont Intézetben –, de az biztos, hogy nagyobb tere lesz az alkotásnak, és kevesebb a vég nélküli szervezési munkának.

Inkább legyen egy évben csak öt koncertünk, de arra az ötre tudjunk teljesen ráhangolódni lélekben.

S ami a konkrétumot illeti; egy dupla lemezanyagot szeretnék véglegesíteni és rögzíteni. Az első része az „El kell menni nincs mit tenni” – a Nagy Háború a versek és népdalok alulnézetéből műsorunk, amely az első világháború tragédiájának egyetemes voltát mutatja be népzenével, angol, olasz, magyar versekkel. A második pedig ezt a tragédiát fogja ellenpontozni egymás után fűzött, különböző népek zenéinek dallamaival. Utóbbiból a Fonóban egy „Közép-európai szvit” című összeállítás fog elhangozni.

A november 30-ai koncertről bővebben a Fonó oldalán olvashatnak »»» 

Fejléckép: Hungarian FolkEmbassy / Fonó Budai Zeneház

 

Támogatott tartalom.

 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Emilia Pérez – megnéztük a 13 Oscarra jelölt botrányfilmet

Összességében érthetőnek tűnik, miért jutott el Jacques Audiard új rendezése tizenhárom Oscar-jelölésig, azt azonban már túlzásnak tartanánk, ha a legfontosabb kategóriákban diadalmaskodna is – ezt ugyanis több más produkció is jobban megérdemelné.
Könyv

Vámos Miklós: Régi szöveg, leporolva

Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal az Athenaeum Kiadó Érzelmes klasszikusok sorozatából William Somerset Maugham Színház című regényét ajánlja. Gondolataira kötet fordítója, Schmal Alexandra reagál.
Vizuál

Élje át újra nagyvásznon Milos Forman filmjeit!

Február 12. és március 26. között a cseh újhullám emblematikus rendezője, a kétszeres Oscar-díjas Milos Forman legismertebb filmjeit vetítik eredeti nyelven a Puskin moziban.
Plusz

Hegyet hágék, lőtőt lépék – tíz éve hunyt el Erdélyi Zsuzsanna

Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós, a nemzet művésze tíz évvel ezelőtt, 2015. február 13-án hunyt el Budapesten. Tanítványai, szellemi örökösei nem felejtik.
Könyv

„Világos volt számomra, hogy haldoklom” – támadója tárgyalásán szólalt fel Salman Rushdie

A hetvenhét éves, világhírű író megrázó vallomást tett annak a férfinak a tárgyalásán, aki 2022-ben egy nyilvános beszélgetésen késsel támadt rá, és tizenöt késszúrással sebesítette meg.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

A sanzonok királynője – a Benczúr Házban látható Nádasy Erika Piaf-estje

Egy halhatatlan legenda, Edith Piaf drámai fordulatokkal teli élettörténete és magukkal ragadó, keserédes érzelmekkel teli dalai elevenednek meg február 25-én a Benczúr Házban. A francia sanzonénekesnőt a darab írója, Nádasy Erika kelti életre.
Jazz/World hír

Idén is meghirdeti Fringe felhívását a Magyar Zene Háza

Mivel az intézmény kiemelt céljának tekinti a zenei tehetségek támogatását, a zenélés népszerűsítését kortól és zenei háttértől függetlenül, 2025-ben is meghirdeti a Fringe-t. Jelentkezési határidő: március 2., vasárnap éjfél.
Jazz/World magazin

KÉP-regény: Alice Cooper 77

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Alice Cooper születésnapján lepődött meg, és arról írt, hány tekerss filmet használt el a botrányhős előadó koncertjén.
Jazz/World interjú

Ajtai Péter: „Édesanyám kinyitotta a telefonkönyvet, és másnap már mentem bőgőórára”

Improvizációesztétikából doktorált, tanult klasszikus zenét, hagyományos jazzt, ma már legfőképpen free jazzt vagy szabad improvizációs zenét játszik. Tanít, számos zenekarban muzsikál, egy százhúsz éves bőgőt nyüstöl. Ajtai Péter bőgőssel beszélgettünk.
Jazz/World ajánló

Ismét megmérettethetik magukat a jazz feltörekvő tehetségei a Müpában

Az idén 20 éves Müpa 2025. február 7. és 9. között ismét megrendezi a Jazz Showcase-t. A régió egyik legjelentősebb zenei tehetségbörzéjére ez alkalommal is hat ígéretes pályakezdő formáció jutott be, akiknek produkcióit neves szakmai zsűri bírálja majd el.