Jazz/World

Herczku Ágnes Bartók-népdalfeldolgozásai

2010.07.16. 17:50
Ajánlom
Herczku Ágnes a győri VII. Magyar Táncfesztiválon június 28-án szerepelt három Bartók ciklussal, Djerdj Tímea, Pál István „Szalonna” és bandája, valamint táncosok közreműködésével. KRITIKA

Egy véletlenül kínálkozó alkalmat felhasználva hallottam először Herczku Ágnest Bartók-dalokat énekelni 2006 novemberében Kolozsvárott. Addig csak arról a szakmai vitáról tudtam, mely az ő merőben új, alternatív Bartók-interpretációja kapcsán lángolt fel. Ugyanis nem hagyományos bel canto technikával, hanem a népi adatközlők természetes hangképzésével közelített Bartók népdalfeldolgozásaihoz. Érhető, hogy ezzel szelet vetett és vihart aratott. Engem azonban meggyőzött, amit hallottam. Ágnes akkoriban Kelemen László irányításával dolgozott Bartók-CD-jén, mely egy évvel később jelent meg a Hagyományok Háza gondozásában (Bartók Béla: Magyar népdalok énekhangra és zongorára, 2007)

Aztán tavaly júniusban következett a második felvonás: Bognár Szilvia és Herczku Ágnes közös koncertje a Művészetek Palotájában, ahol Ágnes autentikus népzenei betétek, Ligeti- és Bartók-zongoraművek, valamint kötetlen konferanszié-szöveg közé ágyazva énekelt Bartók-dalokat. Mi tagadás, ezt a világzenei revüműsort nem éreztem átütő erejűnek. Azonban június 28-án Győrött, a VII. Magyar Táncfesztivál keretében hallhattam Herczku Bartók-estjének legújabb verzióját. Ezt a harmadik felvonást (mert bizony egy egyfelvonásos drámáról van szó) ihletetten átgondolt, maximálisan kiérlelt produkciónak tartom. Megmaradt ugyan néhány zseniális ötlet a tavalyi műsorból, példának okáért a 7. Bolgár tánc, azaz Ligeti György Hungarian Rock című zongoraművének gardon(!)-kísérete, de alapvetően megváltozott az immár az egyik Bartók-dal címét (Pár-ének) viselő előadás koncepciója és műfaji formátuma. Utóbbiról a Táncfesztivál műsorfüzetében ez áll: táncszínház Bartók népdalfeldolgozásai és eredeti népdalok alapján.

Herczku repertoárján - és ez CD-felvételére ugyanúgy érvényes, mint az említett élő produkcióira - három Bartók-ciklus szerepel: az Öt magyar népdal, mely nem más, mint az 1906-ban Kodállyal együtt komponált Magyar Népdalok egyes tételeinek 1928-as átdolgozása, a Nyolc magyar népdal (1907-1917) és persze az 1929-es Húsz magyar népdal, mely a zongora-kíséretes szólóénekre írott népdalfeldolgozás műfajában az érett Bartók-stílus legnagyszerűbb megvalósulása. Része annak a zenetörténeti jelentőségű programnak, amely a népdalt a koncertpódium teljes jogú szereplőjévé tette. Nos, Herczku Ágnes ennél úgyszólván egy lépéssel tovább ment: nála Bartók népdalfeldolgozásai a zene, szöveg és tánc ősi egységén nyugvó zenei-drámai folyamattá forrnak össze. Műfajelméleti fejtegetések helyett szabadjon megjegyeznem: Bartók maga enciklopédikus szellemben, valamennyi népzenei stílus-réget, a szöveget illetően pedig az összes léthelyzetet (mondhatnám úgy is: átmeneti rítust) felvonultatva állította össze dal-sorozatait. Mivel azonban a dalok kiválasztását és sorrend meghatározását az előadóra bízta, az interpretáció a műsor-összeállításnál kezdődik és az előadó beleérző képességének, egyéni invenciójának határáig terjed. Szerencsés esetben az előadó egy Herczku Ágnes-kaliberű, nem mindennapi kísérletező-kedvvel megáldott művész, akihez az estet rendezőként jegyző Silló Sándor csatlakozik.

Kettejük víziójában a győri előadáson elhangzó tizenhat Bartók-dal ha nem is cselekmény, de szimbolikus mozzanatok hordozójává válik. Az előadás első fele (durván az első nyolc dal) szinte kizárólag nyomott hangulatú. A letargikus, a reménnyel csak elvétve (például a A tömlöcben című dal lezárásában) szembesülő szomorú nóták hallatán kénytelen vagyunk szembenézni a ténnyel: igen, mint tudjuk, „nekünk a legszebbik estét, fekete színűre festették...". De a második részben felizzik az érzékiség („Hatforintos" nóta, Székely „lassú"), a „Ne búsuljon komámasszony" szövegkezdetű Székely „friss"-ben pedig sikerül egy olyan élőképpel záruló imbroglio-jelenetet varázsolni a színpadra, amely vígoperák zárójeleneteként is megállná a helyét. Az alkotók becsületére legyen mondva, nem ezzel, hanem egy lírai lekerekítéssel fejezik be az előadást: a győri est a Müpában még a műsor elején szereplő Juhászcsufulóval ér véget. Telitalálat! Hisz ezzel a paradoxonokon merengő szöveggel a finálé színpadi látványosság szintjéről filozofikus magasságokba emelkedik.

Herczku Ágnes partnerei között vannak zenészek: a dalokat kísérő, valamint a Hungarian Rockot és Az éjszaka zenéjét jutalomjátékként megszólaltató igen kiváló zongorista, Djerdj Tímea; valamint Pál István „Szalonna" öttagú együttese. Az ő érdemük, hogy a műzenei és a mellettük megszólaló népzenei számok egyetlen hatalmas - és főleg: koherens - egységgé ötvöződnek. És ez nem semmiség: manapság Magyarországon a két műfajt néha még a legnagyobbaknak is csak didaktikus módon sikerül egymás mellé helyezni, ami nehezen szerethető, hibrid végterméket eredményez, még ha a kiindulási pont zseniális is a maga nemében... És persze nem feledkezhetünk meg a hat táncosról sem (Horváth Zsófia, Makovinyi Tibor, Gera Anita, ifj. Zsuráfszky Zoltán, Nagy Dorottya, Bakó András; közülük hárman - Horváth, Gera és Zsuráfszky - koreográfusaként is közreműködnek). Ha csak egy szóval kell jellemezni: kongeniális teljesítményük során modern, stilizált táncművészettel (helyenként egyenesen akrobatikus elemekkel) ötvözik a néptáncot. Több síkon, látványosan és nem utolsó sorban: sikerrel. Kiváncsian várjuk Herczku Ágnes Bartók-estjeinek következő felvonásait. Katartikus élményre számítunk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Könyv

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Zenés színház

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Próbálok nem dobosként hozzáállni a zenéléshez”

Gyárfás Attila egy sokat gondolkodó ember benyomását kelti, de a zenében pont ennek ellenkezőjére, a lehető legnagyobb ösztönösségre és szabadságra törekszik. Zenekarával nemrég jelentette meg Cloud Factory című albumát, ennek apropóján kérdeztük zenei vízióiról.
Jazz/World blues

A blues nem más, mint életérzés

Ezt vallja a VI. Óbudai Blues Fesztivál egyik amerikai fellépője, Big Daddy Willson. A július 23. és 27. közötti eseménysorozat idén is a műfaj legfontosabb hagyományaival és a legélesebb kortárs jelenével való találkozást ígéri.
Jazz/World lemez

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Jazz/World marokkó

Igazi riport egy marokkói popfesztiválról

Essauriában, a Gnawa és Világzene Fesztiválon járt szerzőnk, ahonnan egészen ambivalens érzésekkel távozott.
Jazz/World ajánló

Klezmer színesíti a Vajdahunyadvári Fesztivált

A 27. Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztivál a hagyományos komolyzenei koncertek mellett idén is otthont ad a klezmer muzsikának. Július 16-án a Sabbathsong Klezmer Band koncertjét élvezhetjük, ezt követően pedig „Mozart est” várja a kikapcsolódni vágyókat.