Jazz/World

Hogy fest a jazz és a hip hop házassága?

2018.10.28. 09:55
Ajánlom
Hagyományos házasságról a jazz és a hip hop esetében nem beszélhetünk, inkább poligámiáról, de a legközelebb talán akkor járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, a hip hop személyében újabb fővel bővült a jazz háreme.

A viszonyt legközelebbről ismerők egyikének, Kamasi Washingtonnak nemrég megjelent lemeze pedig azért is érdekes, mert nem csak a két műfaj összefonódását mutatja be, hanem a kapcsolat gyökereit is.

Az utóbbi években a reneszánszát élő hip hopra manapság sokan tekintenek a jazz megmentőjeként, mintha a születése óta a világgal együtt változó műfajnak megmentőre lenne szüksége.

A két műfaj kapcsolata ráadásul messze nem egyoldalú. A hip hop a mostani reneszánszát részben annak köszönheti, hogy elkezdett több műfajból is meríteni, a jazz nélkül ráadásul nem is létezhetne. Ebben a formában biztosan nem.

A hip hop egy olyan hibrid zenei stílus, amely némileg rendhagyó körülmények között jött létre, és a mély társadalmi beágyazottsága ellenére sem könnyű valamilyen, a társadalomban lezajlott átrendeződéshez kötni a születését. Részben talán ebből eredően maradt kitartóan a föld alatt a létezése első néhány évében. Rendhagyó abból a szempontból is, hogy alapvetően nem hangszeres zene, ráadásul messze nem csak zenei műfaj, ugyanis szorosan kötődik hozzá a break tánc és a manapság már sokszor street artnak hívott graffiti is. Néhány más dolog mellett. Előbbieknek a hip hop mainstreambe való beágyazódásában is szerepük volt, elég csak Beat Street, vagy a Wild Style című kultuszfilmekre gondolni, de hip hop tömegtermékké való alakulásánál a jazz is ott bábáskodott. Herbie Hancock 1983-ban megjelent Future Shock című lemeze volt az egyik legfontosabb lépcsőfoka a hip hop elterjedésének, bár ekkorra már az utcán volt a Rapper’s Delight (Sugarhill Gang), vagy a The Message (Grandmaster Flash and the Furious Five), előbbi esetében még nagyban támaszkodva a diszkó hagyományaira.

A kezdetekkor a hip hop erősen átpolitizált műfaj volt, ennek mentén könnyen beilleszthető az afroamerikai zene fejlődésének folytonosságába, mellesleg sokkal könnyebben megérthető a jazz és a hip hop találkozása napjainkban, mikor zenében rejlő politikai töltet ismét erős, és időnként talán eltúlzott hangsúlyt kap. A jazz egyik kortárs apostola, Kamasi Washington számára a zene elsődlegesen médium, amin keresztül az érvényességét és fontosságát sajnos a mai napig el nem veszített üzenetet tolmácsolni tudja.

Mégsem lenne több a művészete egyszerű valóság-kiállításnál, ha nem társulna hozzá egy kiemelkedően egyedi dialektus, ami egyesíti magában afroamerikai zene szinte teljes spektrumát, aminek jelentős szeleteit képes akár egyetlen kompozícióba is belefoglalni.

A korábban Snoop Dogg-gal- Nas-szel, vagy a nyáron, a Szigeten magát égető Kendrick Lamarral is együtt dolgozó tenorszaxofonos 2015-ben megjelent The Epic című, közel három órás maratoni albuma felidézte a jazz szinte teljes történetét, akárcsak a műfaj különböző leágazásait, mégis képes volt minden pillanatában egyedi hangon megszólalni. Washington soundja csak az övé. A dagályosság pedig nem csak a teljes album tükrében értelmezhető, ott van a szerzeményekben is, szinte pimasz módon.

A júniusban megjelent Heaven and Earth ezt a dagályosságot, ha lehet, még messzebbre viszi. Szinte minden dala túlzás, ugyanakkor az is érződik rajtuk, hogy egyszerűen nem lehetett volna belőlük elvenni. Az egyetlen kivételt talán a túladagolt kórusok jelentik, amik folyton makacsul, kérlelhetetlenül és időként bizony kéretlenül is visszatérnek. A dalok koncertfelvételeiből pedig kiderül, hogy az eredeti nyersanyag lett volna annyira erős, hogy mindent beborító tizenhárom tagú énekkar nélkül is megállja a helyét. A The Epic-hez képest a legnagyobb különbséget azonban a hangsúlyok eltolódása jelenti. Washington eszköztárában egyforma jelentőséggel bír a hip hop, a jazz, a funk, vagy a gospel, úgy építi őket a zenéjébe, hogy nem tesz különbséget köztük. A Heaven and Earth a korábbiaknál direktebb hip hop hatásai így teljesen organikusan szólalnak meg: a Street Fighter Mass teljes természetességgel simul bele az albumba, egyáltalán nem viselkedik kontrasztként, de a ritmusokban és rengeteg, elsőre rejtőzködő részletben is ott van a hip hop hatása. Kamasi Washington zenéjének ez jelenti a valódi különlegességét. Úgy fedi fel a huszadik század afroamerikai zenéjének gyökereit, hogy rámutat azok közös alapjára, és mindvégig azt kihangsúlyozva hozza létre a saját olvasatát a zenéről. Ettől pedig a hatások sem lesznek rögtön nyilvávalóak.

A jazz és a hip hop házasságát már rég elhálták.

A két műfaj közti kapcsolat jelenlegi fázisának a legfőbb érdekességét az jelenti, hogy több szempontból is visszanyúl annak kezdeteihez,

ami persze könnyen illeszthető a napjainkban uralkodó tendenciákra, a jazzre vetítve, főleg, ha Kamasi Washington lemezeit vizsgáljuk, leginkább az mutatkozik meg, hogy a jazz számára még mindig bőven van kölcsön, amit visszavehet más műfajoktól, akiknek így, vagy úgy, de ott bábáskodott a születésénél.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Modigliani napi száz rajzot is készített, de ugyanilyen tempóban meg is semmisítette műveit

1920. január 24-én, alig 36 évesen hunyt el Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász. A szegénységben élő művész jellegzetes elnyújtott alakjai ma már csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken.
Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Könyv

Bartis Attilának adják a Bartók Imre által visszautasított Térey-díjat

Ezzel az író lesz a 45. Térey-ösztöndíjas, miután Bartók nem kívánt élni az ösztöndíj kínálta lehetőséggel - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) szerdán.
Zenés színház

Világhírű baritonunk – 80 éves Miller Lajos

A hetvenes években aratta első komoly sikereit az Operaház színpadán, és baritonszerepekben sokak szívébe belopta magát. Európa és Amerika legrangosabb operaházaiban énekelt, az utóbbi években pedig a magyar vidéken szervezett koncerteket. Miller Lajost köszöntjük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hegedű

Visszakapta az ellopott hegedűjét Lajkó Félix

Sajtónyilvánosság előtt kapta vissza ellopott hegedűjét Lajkó Félix január 23-án, csütörtökön, Újvidéken.
Jazz/World hír

Világszínpad? – Zenei felkészítő magyar zenekaroknak 

A magyar zenészek, énekesek és zenekarok többnyire a műsorra helyezik a hangsúlyt, ez viszont már közel sem elég az ismertség eléréséhez. Ebben segít a Hangvető, a Halmos Béla Programiroda és a Hagyományok Háza ingyenes zenei felkészítő workshopja, amit a budapesti Womexhez kapcsolódóan szerveznek.
Jazz/World bmc

Francia barátaival közös koncerten játszik Ávéd János

Az elismert magyar jazzszaxofonos zenekara, az Ávéd János Balance két francia formációval, a D.U.O.-val és a REVERSE-zel mozdul ki a műfaji keretek közül: január 25-én az Opus Jazz Clubban kép és hang szenvedélyes, szoros házasságát kötik meg performatív estjükön.
Jazz/World ajánló

Micheller Myrtill örökzöld swingdalokat énekel a Müpában

The Great American Songbook címmel ad koncertet Micheller Myrtill a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben január 24-én.
Jazz/World kult50

Két énekes, két stílus – Lakatos Mónika és Dolhai Attila a Kult50-ben

Mit jelent örömmel zenélni? Mit jelent a csend? És mi a legborzasztóbb egy énekes számára? Ezek a kérdések is szóba kerültek Dolhai Attila és Lakatos Mónika között, akik ugyan más stílusokban tevékenyek, de egyvalami összeköti őket: a hangszalagjaikkal dolgoznak.