Jazz/World

Hogyan hallgassuk a jazzt?

A jazz évszázada című könyv két szerzője útmutatót ad e sokak által nehezen értelmezhető zene „helyes” befogadásához, hogy ne csak szeressük, hanem értsük is, hogy mi a jazz, és miért nyújt élvezetet annak, aki megismeri.

1. Milyen általános jellemzők állapíthatók meg a zenedarab hallgatása során? Például: gyors-, vagy lassú a darab előadása, szvinges érzést kelt-e, vagy rockos érzést?

2. Melyik korszak stílusába helyezhető a megszólaló kompozíció? Milyen improvizációs rendszere van, mely ismert (esetleg e könyvből megismert) jellemzőket produkálják a zenészek?

3. Milyen hangszerek szerepelnek a megszólaló számban, azok hogyan működnek együtt? Például: van információnk arról, hogy a New Orleans-i korszakban milyen hangszerek fordultak elő a zenekarokban, azt is tudjuk, hogy ezek együttműködésére a kollektív improvizáció volt a jellemző.

4. Mi a jellemző az előadó (hangszeres, vagy énekes) előadásmódjára, van-e benne valami átlagostól eltérő, legyen az a dallamra, vagy a ritmusra vonatkozó érdekesség, esetleg technikai különlegesség, vagy egyéni kifejező eszközök használata?

5. Hogyan működnek együtt a dob és a ritmusszekció hangszerei (nagybőgő vagy basszusgitár, gitár, a korai felvételeken a zongora)? A hangszerek közül melyiknek van vezető szerepe, melyik stílusba kategorizálható a játékuk és miben térnek el a többi stílus hasonló hangszereinek játékától?

Jazz-zenészek (képünk illusztráció)

Jazz-zenészek (képünk illusztráció)

6. Milyen eredetre visszavezethető stílusjegyek fedezhetők fel az előadott darabban? Vannak-e azonosítható jegyek például a bluesszal, a gospellel, a rhythm and bluesszal, esetleg a world music-kal? Másképpen fogalmazva: milyen stílusok hatottak a darabra leginkább?

7. Melyik jazzformába helyezhető el az előadott szerzemény? Példa: lásd előbb: lehet bluesos forma, szórakoztató zenei forma, rockos forma stb.

8. Énekelhető dallamot hallunk-e, vagy bonyolult, nehezen-, vagy egyáltalán nem megjegyezhetőt? Jól emelik-e ki az alkalmazott harmóniák a dallamot és azok kifejeznek-e, vagy okoznak-e érzelmeket?

9. Mire koncentrál az előadott darab? A kompozícióra, az előadókra, vagy az előadásmódra?

10. Milyen társadalmi és gazdasági közegben született a kompozíció, azaz, milyen külső hatások járultak hozzá, hogy az eredmény olyan lett amilyen?

Amennyiben a fenti kérdésekre választ tudunk találni, abban az esetben már nemcsak érzelemmel, hanem tudatosan is részesei lehetünk a jazz által nyújtott élménynek.

Jön a jazznap.hu!

Április 30-át Herbie Hancock javaslatára az UNESCO és az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 2011-ben Nemzetközi Jazz Nappá nyilvánította. A részletes magyarországi programokat a jazznap.hu oldalon olvashatod.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Vizuál

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.
Klasszikus

Kulcsok a hétvégi Richard Strauss-maratonhoz

A 20. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Richard Strauss bőségesen merített a mitológia és az irodalom legfontosabb történeteiből. Kik is voltak azok a személyek, valós és kitalált alakok, akik a komponista legnépszerűbb műveit ihlették? Kislexikonunk a Müpa hétvégi Richard Strauss-maratonjához is vezérfonalul szolgálhat.
Vizuál

Szombat estig szabadon nézhető a Serge Gainsbourg-ról készült életrajzi film

Joann Sfar 2010-es filmje Serge Gainsbourg, a minden ízében rendhagyó és polgárpukkasztó művész, énekes, dalszerző, költő, filmrendező életútját eleveníti fel. A sok-sok zenei betéttel és letagadhatatlanul franciás hangulattal készült alkotás január 22-ig látható a Médiaklikk.hu oldalán.
Zenés színház

59 éves korában elhunyt Rafael Rojas tenor

A mexikói operaénekes több évadon át a Stefano Poda-féle Otellóban énekelt címszerepet a Magyar Állami Operaházban, ezt megelőzően pedig a Simándy100 gálát mentette meg a beugrásával Jonas Kaufmann helyett. Halálhírét az Opera közölte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World gyász

Elhunyt Meat Loaf

A Grammy-díjas énekes 74 éves korában, családja körében halt meg, a halál okát nem közölték.
Jazz/World ajánló

A hazai jazz sztárjaival ünnepli a 70-et Zsoldos Béla

Zsoldos Béla egyike azon keveseknek, akik a hazai jazz világában felbecsülhetetlen tudással rendelkeznek az ütőhangszerek világáról: komponista, előadóművész, több mint húsz éve tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Hetvenedik születésnapja alkalmából különleges koncertre készül a Müpában január 27-én.
Jazz/World ajánló

Megjelent Lukács Miklós első szólólemeze

A Fonó gondozásában jelent meg 2021 végén Lukács Miklós, a hazai kortárs zene legsokoldalúbb előadójának első cimbalom szólólemeze, a No Man’s Land. Az album a világon egyedülálló módon csak a cimbalom eszköztárát használja a lemezen hallható kísérleti elektronikán keresztül is. A No Man’s Land már elérhető a legnagyobb streaming platformokon, illetve a Fonó webáruházában.
Jazz/World hír

FSZEK Zenei Gyűjteményébe került Gonda János hagyatéka

Gonda János, a magyar jazz kiemelkedő alakja január 11-én lett volna 90 éves. Halála előtt a Zenei Gyűjteménynek adományozta dokumentumgyűjteményét. A hagyaték a katalogizálás, és a digitalizálás után fokozatosan kutathatóvá, közkinccsé válik.
Jazz/World ajánló

Szerb Újévi mulatsággal nyitja az évet a Fonó

Már-már hagyomány a Fonóban, hogy a város legnagyobb szilveszteri vonós táncháza után januárban a déli szláv népek szokásai szerint is elbúcsúztatják az óévet és köszöntik az új esztendőt! Január 13-án a Szerb Újévi mulatságon fellépnek a Babra és a Poklade zenekarok, valamint vendégük, Djordje Davidović szerb harmonikaművész. Bárki csatlakozhat a délszláv táncházhoz, de azt is várják, aki csak hallgatná a vérpezsdítő balkáni zenéket!