1. Milyen általános jellemzők állapíthatók meg a zenedarab hallgatása során? Például: gyors-, vagy lassú a darab előadása, szvinges érzést kelt-e, vagy rockos érzést?
2. Melyik korszak stílusába helyezhető a megszólaló kompozíció? Milyen improvizációs rendszere van, mely ismert (esetleg e könyvből megismert) jellemzőket produkálják a zenészek?
3. Milyen hangszerek szerepelnek a megszólaló számban, azok hogyan működnek együtt? Például: van információnk arról, hogy a New Orleans-i korszakban milyen hangszerek fordultak elő a zenekarokban, azt is tudjuk, hogy ezek együttműködésére a kollektív improvizáció volt a jellemző.
4. Mi a jellemző az előadó (hangszeres, vagy énekes) előadásmódjára, van-e benne valami átlagostól eltérő, legyen az a dallamra, vagy a ritmusra vonatkozó érdekesség, esetleg technikai különlegesség, vagy egyéni kifejező eszközök használata?
5. Hogyan működnek együtt a dob és a ritmusszekció hangszerei (nagybőgő vagy basszusgitár, gitár, a korai felvételeken a zongora)? A hangszerek közül melyiknek van vezető szerepe, melyik stílusba kategorizálható a játékuk és miben térnek el a többi stílus hasonló hangszereinek játékától?
6. Milyen eredetre visszavezethető stílusjegyek fedezhetők fel az előadott darabban? Vannak-e azonosítható jegyek például a bluesszal, a gospellel, a rhythm and bluesszal, esetleg a world music-kal? Másképpen fogalmazva: milyen stílusok hatottak a darabra leginkább?
7. Melyik jazzformába helyezhető el az előadott szerzemény? Példa: lásd előbb: lehet bluesos forma, szórakoztató zenei forma, rockos forma stb.
8. Énekelhető dallamot hallunk-e, vagy bonyolult, nehezen-, vagy egyáltalán nem megjegyezhetőt? Jól emelik-e ki az alkalmazott harmóniák a dallamot és azok kifejeznek-e, vagy okoznak-e érzelmeket?
9. Mire koncentrál az előadott darab? A kompozícióra, az előadókra, vagy az előadásmódra?
10. Milyen társadalmi és gazdasági közegben született a kompozíció, azaz, milyen külső hatások járultak hozzá, hogy az eredmény olyan lett amilyen?
Amennyiben a fenti kérdésekre választ tudunk találni, abban az esetben már nemcsak érzelemmel, hanem tudatosan is részesei lehetünk a jazz által nyújtott élménynek.
Jön a jazznap.hu!
Április 30-át Herbie Hancock javaslatára az UNESCO és az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 2011-ben Nemzetközi Jazz Nappá nyilvánította. A részletes magyarországi programokat a jazznap.hu oldalon olvashatod.