Jazz/World

Hogyan kezdődött a jazz és a hiphop házassága?

2018.06.01. 10:50
Ajánlom
A jazz egyik legmarkánsabb irányvonala mára a jazz rap, vagy jazz hiphop lett, aminek az USA-ban olyan népszerű előadói vannak, mint Robert Glasper, Kamasi Washington, Christian Scott és még sokan-sokan mások. De hogyan kezdődött a kettő kapcsolata?

A rap énekbeszédszerű, improvizatív jellegének egyik forrása kétségtelenül az énekes jazz-szólók voltak, így mondhatjuk, hogy a két műfaj kapcsolata 1926-ban kezdődött, amikor az első ilyen szólót, vagyis scat-t rögzítették. A Louis Armstrong és Hot Five nevű zenekara Heebie Jeebies című számában hallható scat úgy született, hogy lemezfelvétel közben leesett Satchmo kottája, így kénytelen volt halandzsázni a valós szöveg helyett.

Körülbelül öt évtizeddel később jött a következő impulzus a két műfaj találkozásában, mégpedig Herbie Hancock részéről, aki eddigre már eltanulta Miles Davistől a progresszív gondolkodást. 1983-ban, amikor a zene- és médiatörténeti jelentőségű Rockit című száma megjelent, a hiphop még teljesen underground műfajnak számított, így az, hogy Herbie beemelte a műfaj elemeit ebbe az MTV-ben is sugárzott, számos díjat elnyert videoklipjébe, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy világszerte megismerjék a hiphop-ot, mint minőségi zenét.

A jelenleg 77 éves zenészlegenda még mindig lépést tart a zenei trendekkel, legújabb albumát szintén a hiphop szcéna előadóival készíti, Kendrick Lamar, Snoop Dogg, és Common is közreműködik rajta.

A két műfaj közeledésében a kanadaiak is kerítőnő szerepet láttak el, különösen a torontói Dream Warriors, akiknek 1990-ben megjelent My Definition of a Boombastic Jazz Style című számuk egyértelmű bizonyíték arra, hogy a jazz és a hip hop szíve ekkoriban már kezdett egy ütemre dobogni. Ebben a számban Quincy Jones 1962-es Soul Bossa Nova című klasszikusát dolgozták föl.

A hiphop 1988-tól 1993-ig tartó aranykorszakában sok minden történt, ami a műfaj művészi szintre emelését szolgálta, és ebben nagy szerepe volt a jazz-formakészlet egyre gyakoribb használatának is. A műfaj közismert klasszikusai mellett olyan kísérletek is napvilágot láttak ekkor, mint a Digable Planets Cool Like That című száma, ahol először sikerült szervesen integrálni a jazz elemeit, fúvós uniszónót és izgalmas bőgőfutamot illeszteni a hiphopba.

Nem lehet elmenni szó nélkül az örök újító Miles Davis mellett sem, akinek még az is belefért a munkásságába, hogy 1992-ben megjelent posztumusz albumán felvázolja a jazz és hip-hop szerves ötvözésének lehetőségét.

A Doo Bop című, Grammy-díjas album úgy született, hogy Davis New York-i lakásának nyitott ablakán beszűrődött az utcáról a hiphop, és azonnal hívást érzett a műfaj irányába.

Megkérte kiadóját, hogy ajánljon neki olyan fiatal producert, akivel el tudna készíteni egy jazz rap albumot. Végül a hiphop producer Easy Mo Bee volt segítségére, aki nagyban hozzájárult az album közönségsikeréhez, a korabeli kritikusok azonban egyáltalán nem voltak elragadtatva tőle.

Óriási lökést adott a jazz és hiphop közeledésének a Steve Coleman szaxofonos nevével (is) fémjelzett, 1991-ben indult M-base mozgalom, amelynek során fiatal afroamerikaiak elkezdték kinyitni a zenéről, jazzről való gondolkodást, és integrálni más művészeti ágakat, a költészetet, táncot, eltérő zenei irányzatokat. A Steve Coleman and The Metrics 1995-ös Fast Lane című számában például fültanúi lehetünk ahogy különböző területről érkező, improvizációs zenészek a pillanat varázsában feloldják a műfaji határokat.

A hiphop és jazz közös evolúciójának fontos állomása volt a nemrég Budapesten is koncertezett Roy Hargrove trombitás géniusz mára klasszikussá vált albuma, a Hard Groove is. Ebben rapperekkel és jazz-zenészekkel közösen – mint Common, Erykah Badu, D'Angelo és Marc Cary –hoztak létre egy olyan albumot, amiben a jazz és a hip-hop immár egyenrangú társakként szerepeltek.

Mára a két műfaj nemcsak flörtöl egymással, hanem házasságukból egy egész generáció született, akik mindkét zenei nyelvet anyanyelvükként beszélik. A legtöbbször olyan, jazz képzettségű zenészekről van szó, akik életkoruknál fogva egész gyerekkorukban hiphopot hallgattak. Ahogy Kamasi Washington szaxofonos fogalmazott:

Rapperek és DJ-k zenéjén nőttünk fel. J Dilla and Dr. Dre nyelvét ugyanolyan folyékonyan beszéljük, mint Mingusét és Coltrane-ét".

Robert Glasper, az egyik legnépszerűbb jazz/hip-hop billentyűs pedig azt állítja, a jazz a hiphop anyja, és közös vonásuk, hogy mindkettő az ellenállás zenéje. A következő videóban azt is elmeséli, az egyes jazz-klasszikusok sample-jeit hogyan emelték át a hiphop muzsikusok saját zenéjükbe.

Ez az ember fogja megváltani a jazzt

Kapcsolódó

Ez az ember fogja megváltani a jazzt

Legalább is ezt mondják róla a kritikusok. Az viszont már egészen biztos, hogy Kamasi Washington közel háromórás albumát most egy darabig nagyon nehéz lesz felülmúlni – és nem csak a zene miatt.

Mit jelent egy Pulitzer-díjas hip-hop zenész a „magaskultúra” számára?

Mit jelent egy Pulitzer-díjas hip-hop zenész a „magaskultúra” számára?

Kendrick Lamar az első nem klasszikus, nem jazz előadó, aki zenei Pulitzer-díjat kapott. A díjtestület szerint a hip-hop művész DAMN. című albuma „a modern afroamerikai élet hiteles lenyomata”. Lamar klasszikus zeneszerzők elől vitte el az elismerést. Mit jelent ez a „magaskultúra” képviselőinek?

Fekete Rádió, Budapest

Fekete Rádió, Budapest

Black Radio - ez volt a címe annak a Grammy-díjas lemeznek, amivel Robert Glasper 2012-ben beírta magát a jazztörténet nagyjai közé, egyszersmind új fejezetet nyitva abban. A lemez címe arra a "fekete dobozra" utal, ami dokumentálja a kor zenei állapotát. Április 16-án a Müpa közönsége is tanúja lehetett az éppen íródó zenetörténetnek.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

„Az együttjáték olyan, mint egy megújuló energiaforrás” – Beszélgetés Fejérvári Zoltánnal

Fejérvári Zoltánt az utóbbi években a legváltozatosabb koncerteken hallhatta a közönség, emellett rendszeresen tanít is, idén kezdte meg oktatói tevékenységét Bázelben. A zongoraművésszel az egyedüllét fontosságáról, a kortárs zenéről és a zenetanítás feladatairól is beszélgettünk.
Zenés színház

Vörös Szilvia Kékszakállú-felvételét Grammy-díjra jelölték

Az énekesnő két évvel ezelőtt Helsinkiben vette lemezre Bartók operáját, a produkciót most az öt legjobb operafelvétel közé választotta a neves zenei díj bírálóbizottsága.
Vizuál

Mikortól színész a színész? - Megjelent Trokán Nóra fotóalbuma

Trokán Nóra egész életét áthatja a színházi közeg varázslatos világa, amelyre gyermekkora óta második otthonként tekint. Színésztársairól készült portrésorozata, a színpadi fellépés előtti átváltozás varázslatos és a néző számára elképzelhetetlen pillanatait rögzíti.
Könyv

„Ne hagyd a sorsod csillagokra” – 100 éve született Pilinszky János

November 27-én ünnepeljük a 20. századi magyar költészet egyik legtitokzatosabb alakja, Pilinszky János születésének 100. évfordulóját, akinek irodalmi hatása máig elevenen él. Szikár sorai számos művészt megérintettek és megihlettek, megemlékező cikkünkben olyan alkotók méltatják a költőt, akik saját munkásságukkal is szorosan kapcsolódnak Pilinszky János költészetéhez.
Klasszikus

Adventi koncert a Belvárosi-templomban a Soproni Szimfonikusokkal

December 3-án ad adventi koncertet a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban Magyarország egyik legrégebbi szimfonikus zenekara, az 1829-ben alapított Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

A Showtime Budapest adventi ajánlatai

Falusi Mariann 2022. május 7-én Darabjaim címmel ad koncertet a Budapest Kongresszusi Központban, a Dead Can Dance pedig „Europa – 2022” turnéjukon látogat el Budapestre, a Papp László Arénába 2022. május 8-án.
Jazz/World ajánló

Hazaszeretet-export magasfokon - Interjú Rosonczy-Kovács Mihály népzenésszel

Idén ünnepli megalapításának tízedik évfordulóját a Junior Prima Díjas hegedűs, Rosonczy-Kovács Mihály által alapított Hungarian FolkEmbassy. Az együttes november 30-án kétrészes ünnepi koncerttel várja a közönséget a Fonóban olyan vendégművészekkel, akikkel az elmúlt évtizedben dolgoztak együtt.
Jazz/World ajánló

Perfekcionizmus és dallamközpontúság

Bill Stewart perfekcionista, mégis lélekkel teli játékmódja több generációnyi jazz-dobost inspirált és inspirál mai napig, több tucat jazz lemez megszólalását emeli a legmagasabb fokra, miközben élőben – az aktuális zenekar stílusától függetlenül – minden pillanatban száz százalékos jelenlétével varázslatos élményt nyújt.
Jazz/World ajánló

Újra színpadon a Rackaláka

November 27-én a Kaláka együttes a Ferenczi György vezette 1-ső Pesti Rackákkal ad közös koncertet a Marczibányi Téri Művelődési Központban. A két formáció nem először lép együtt színpadra, ilyenkor úgy nevezik magukat: Rackaláka.
Jazz/World ajánló

Dalok, amelyek végérvényesen a szívünkhöz nőttek

Először 2014-ben nyílt ki a nagy magyar daloskönyv, 2017-ben érkezett a második rész, idén pedig folytatódik a sikersztori, hiszen ki ne szeretné a mindenki által jól ismert és szeretett slágereket maibb, frissebb köntösben hallani? A recept a következő: végy egy nagy csokorra valót a legkedveltebb magyar dalokból, csempéssz közéjük pár meglepetést, porold le őket, fűszerezd az aktuális évjáratnak megfelelően, majd kérd meg a hazai könnyűzenei élet állócsillagait és egy klasszis rendezőt, hogy együtt tálalják! Legközelebb december 13-án, a Fesztivál Színházban kóstolhatunk bele a 20. század legjobb dalaiba – ugye ott találkozunk?