Jazz/World

Hogyan kezdődött a jazz és a hiphop házassága?

2018.06.01. 10:50
Ajánlom
A jazz egyik legmarkánsabb irányvonala mára a jazz rap, vagy jazz hiphop lett, aminek az USA-ban olyan népszerű előadói vannak, mint Robert Glasper, Kamasi Washington, Christian Scott és még sokan-sokan mások. De hogyan kezdődött a kettő kapcsolata?

A rap énekbeszédszerű, improvizatív jellegének egyik forrása kétségtelenül az énekes jazz-szólók voltak, így mondhatjuk, hogy a két műfaj kapcsolata 1926-ban kezdődött, amikor az első ilyen szólót, vagyis scat-t rögzítették. A Louis Armstrong és Hot Five nevű zenekara Heebie Jeebies című számában hallható scat úgy született, hogy lemezfelvétel közben leesett Satchmo kottája, így kénytelen volt halandzsázni a valós szöveg helyett.

Körülbelül öt évtizeddel később jött a következő impulzus a két műfaj találkozásában, mégpedig Herbie Hancock részéről, aki eddigre már eltanulta Miles Davistől a progresszív gondolkodást. 1983-ban, amikor a zene- és médiatörténeti jelentőségű Rockit című száma megjelent, a hiphop még teljesen underground műfajnak számított, így az, hogy Herbie beemelte a műfaj elemeit ebbe az MTV-ben is sugárzott, számos díjat elnyert videoklipjébe, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy világszerte megismerjék a hiphop-ot, mint minőségi zenét.

A jelenleg 77 éves zenészlegenda még mindig lépést tart a zenei trendekkel, legújabb albumát szintén a hiphop szcéna előadóival készíti, Kendrick Lamar, Snoop Dogg, és Common is közreműködik rajta.

A két műfaj közeledésében a kanadaiak is kerítőnő szerepet láttak el, különösen a torontói Dream Warriors, akiknek 1990-ben megjelent My Definition of a Boombastic Jazz Style című számuk egyértelmű bizonyíték arra, hogy a jazz és a hip hop szíve ekkoriban már kezdett egy ütemre dobogni. Ebben a számban Quincy Jones 1962-es Soul Bossa Nova című klasszikusát dolgozták föl.

A hiphop 1988-tól 1993-ig tartó aranykorszakában sok minden történt, ami a műfaj művészi szintre emelését szolgálta, és ebben nagy szerepe volt a jazz-formakészlet egyre gyakoribb használatának is. A műfaj közismert klasszikusai mellett olyan kísérletek is napvilágot láttak ekkor, mint a Digable Planets Cool Like That című száma, ahol először sikerült szervesen integrálni a jazz elemeit, fúvós uniszónót és izgalmas bőgőfutamot illeszteni a hiphopba.

Nem lehet elmenni szó nélkül az örök újító Miles Davis mellett sem, akinek még az is belefért a munkásságába, hogy 1992-ben megjelent posztumusz albumán felvázolja a jazz és hip-hop szerves ötvözésének lehetőségét.

A Doo Bop című, Grammy-díjas album úgy született, hogy Davis New York-i lakásának nyitott ablakán beszűrődött az utcáról a hiphop, és azonnal hívást érzett a műfaj irányába.

Megkérte kiadóját, hogy ajánljon neki olyan fiatal producert, akivel el tudna készíteni egy jazz rap albumot. Végül a hiphop producer Easy Mo Bee volt segítségére, aki nagyban hozzájárult az album közönségsikeréhez, a korabeli kritikusok azonban egyáltalán nem voltak elragadtatva tőle.

Óriási lökést adott a jazz és hiphop közeledésének a Steve Coleman szaxofonos nevével (is) fémjelzett, 1991-ben indult M-base mozgalom, amelynek során fiatal afroamerikaiak elkezdték kinyitni a zenéről, jazzről való gondolkodást, és integrálni más művészeti ágakat, a költészetet, táncot, eltérő zenei irányzatokat. A Steve Coleman and The Metrics 1995-ös Fast Lane című számában például fültanúi lehetünk ahogy különböző területről érkező, improvizációs zenészek a pillanat varázsában feloldják a műfaji határokat.

A hiphop és jazz közös evolúciójának fontos állomása volt a nemrég Budapesten is koncertezett Roy Hargrove trombitás géniusz mára klasszikussá vált albuma, a Hard Groove is. Ebben rapperekkel és jazz-zenészekkel közösen – mint Common, Erykah Badu, D'Angelo és Marc Cary –hoztak létre egy olyan albumot, amiben a jazz és a hip-hop immár egyenrangú társakként szerepeltek.

Mára a két műfaj nemcsak flörtöl egymással, hanem házasságukból egy egész generáció született, akik mindkét zenei nyelvet anyanyelvükként beszélik. A legtöbbször olyan, jazz képzettségű zenészekről van szó, akik életkoruknál fogva egész gyerekkorukban hiphopot hallgattak. Ahogy Kamasi Washington szaxofonos fogalmazott:

Rapperek és DJ-k zenéjén nőttünk fel. J Dilla and Dr. Dre nyelvét ugyanolyan folyékonyan beszéljük, mint Mingusét és Coltrane-ét".

Robert Glasper, az egyik legnépszerűbb jazz/hip-hop billentyűs pedig azt állítja, a jazz a hiphop anyja, és közös vonásuk, hogy mindkettő az ellenállás zenéje. A következő videóban azt is elmeséli, az egyes jazz-klasszikusok sample-jeit hogyan emelték át a hiphop muzsikusok saját zenéjükbe.

Ez az ember fogja megváltani a jazzt

Kapcsolódó

Ez az ember fogja megváltani a jazzt

Legalább is ezt mondják róla a kritikusok. Az viszont már egészen biztos, hogy Kamasi Washington közel háromórás albumát most egy darabig nagyon nehéz lesz felülmúlni – és nem csak a zene miatt.

Mit jelent egy Pulitzer-díjas hip-hop zenész a „magaskultúra” számára?

Mit jelent egy Pulitzer-díjas hip-hop zenész a „magaskultúra” számára?

Kendrick Lamar az első nem klasszikus, nem jazz előadó, aki zenei Pulitzer-díjat kapott. A díjtestület szerint a hip-hop művész DAMN. című albuma „a modern afroamerikai élet hiteles lenyomata”. Lamar klasszikus zeneszerzők elől vitte el az elismerést. Mit jelent ez a „magaskultúra” képviselőinek?

Fekete Rádió, Budapest

Fekete Rádió, Budapest

Black Radio - ez volt a címe annak a Grammy-díjas lemeznek, amivel Robert Glasper 2012-ben beírta magát a jazztörténet nagyjai közé, egyszersmind új fejezetet nyitva abban. A lemez címe arra a "fekete dobozra" utal, ami dokumentálja a kor zenei állapotát. Április 16-án a Müpa közönsége is tanúja lehetett az éppen íródó zenetörténetnek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.
Könyv

Röhrig Géza karanténban - Élőben New Yorkból

Nyáry Krisztián online sorozata nem ismer országhatárokat. Ezúttal a New Yorkban élő költőt kérdezi arról, mit olvas a kényszerű otthonlét alatt.
Jazz/World

Fonogram-életműdíjat kapott Kovács Kati – Hallgasd meg a nyertes felvételeket!

Hobo, Rácz Gergő és Orsovai Reni, a Mörk, a Sárik Péter Trió, Lajkó Félix & Volosi, Krizso, a Bagossy Brothers Company is Fonogram-díjat kapott a szombaton az interneten tartott online eseményen. Életműdíjjal Kovács Katit, szakmai életműdíjjal Gőz Lászlót ismerték el.
Plusz

Könnyűzene a korona idején

Sok más minden mellett a koronvírus-járvány azt is befolyásolja, hogy hol és hogyan fogyasztunk könnyűzenét ezekben a hónapokban. A zeneipar teljes egészére meghatározó – és egyelőre sok tekintetben, de legalábbis számos szegmensére, úgy tűnik, sokkszerű és katasztrofális – hatással van az, ami pillanatnyilag a világon történik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Fonogram-életműdíjat kapott Kovács Kati – Hallgasd meg a nyertes felvételeket!

Hobo, Rácz Gergő és Orsovai Reni, a Mörk, a Sárik Péter Trió, Lajkó Félix & Volosi, Krizso, a Bagossy Brothers Company is Fonogram-díjat kapott a szombaton az interneten tartott online eseményen. Életműdíjjal Kovács Katit, szakmai életműdíjjal Gőz Lászlót ismerték el.
Jazz/World Művészi szabadság

Szőke Nikoletta: „Ez egy érzelmileg intenzív időszak”

Három hete még stúdióban volt, klipet forgatott, az egész nyara be volt táblázva. Szőke Nikoletta érzelmileg intenzív időszakot él meg, aminek a hatására új dalok vannak születőben, de a kényszerű otthonmaradásban a régiekre is marad ideje. Interjú.
Jazz/World fonó

Toplistás a Besh o droM jubileumi lemeze

A Balkan World Music Chart negyedéves toplistáján a zenekar jubileumi lemeze.
Jazz/World gyász

Elhunyt Bill Withers, az Ain’t No Sunshine szerzője

81 éves korában elhunyt Bill Withers, a hetvenes évek ünnepelt soul-énekese. Legnagyobb slágerei az Ain’t No Sunshine és a Lean On Me voltak.
Jazz/World fonó

Lengyel Fonogram-díjat nyert Lajkó Félix és a VOLOSI közös albuma

Elnyerte a legrangosabb lengyel zenei elismerést, a helyi Fonogram-díjat Lajkó Félix és a Volosi közös albuma. Az elismerést a folk kategóriában kapta meg a lemez.