Jazz/World

Hogyan kezdődött a jazz és a hiphop házassága?

2018.06.01. 10:50
Ajánlom
A jazz egyik legmarkánsabb irányvonala mára a jazz rap, vagy jazz hiphop lett, aminek az USA-ban olyan népszerű előadói vannak, mint Robert Glasper, Kamasi Washington, Christian Scott és még sokan-sokan mások. De hogyan kezdődött a kettő kapcsolata?

A rap énekbeszédszerű, improvizatív jellegének egyik forrása kétségtelenül az énekes jazz-szólók voltak, így mondhatjuk, hogy a két műfaj kapcsolata 1926-ban kezdődött, amikor az első ilyen szólót, vagyis scat-t rögzítették. A Louis Armstrong és Hot Five nevű zenekara Heebie Jeebies című számában hallható scat úgy született, hogy lemezfelvétel közben leesett Satchmo kottája, így kénytelen volt halandzsázni a valós szöveg helyett.

Körülbelül öt évtizeddel később jött a következő impulzus a két műfaj találkozásában, mégpedig Herbie Hancock részéről, aki eddigre már eltanulta Miles Davistől a progresszív gondolkodást. 1983-ban, amikor a zene- és médiatörténeti jelentőségű Rockit című száma megjelent, a hiphop még teljesen underground műfajnak számított, így az, hogy Herbie beemelte a műfaj elemeit ebbe az MTV-ben is sugárzott, számos díjat elnyert videoklipjébe, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy világszerte megismerjék a hiphop-ot, mint minőségi zenét.

A jelenleg 77 éves zenészlegenda még mindig lépést tart a zenei trendekkel, legújabb albumát szintén a hiphop szcéna előadóival készíti, Kendrick Lamar, Snoop Dogg, és Common is közreműködik rajta.

A két műfaj közeledésében a kanadaiak is kerítőnő szerepet láttak el, különösen a torontói Dream Warriors, akiknek 1990-ben megjelent My Definition of a Boombastic Jazz Style című számuk egyértelmű bizonyíték arra, hogy a jazz és a hip hop szíve ekkoriban már kezdett egy ütemre dobogni. Ebben a számban Quincy Jones 1962-es Soul Bossa Nova című klasszikusát dolgozták föl.

A hiphop 1988-tól 1993-ig tartó aranykorszakában sok minden történt, ami a műfaj művészi szintre emelését szolgálta, és ebben nagy szerepe volt a jazz-formakészlet egyre gyakoribb használatának is. A műfaj közismert klasszikusai mellett olyan kísérletek is napvilágot láttak ekkor, mint a Digable Planets Cool Like That című száma, ahol először sikerült szervesen integrálni a jazz elemeit, fúvós uniszónót és izgalmas bőgőfutamot illeszteni a hiphopba.

Nem lehet elmenni szó nélkül az örök újító Miles Davis mellett sem, akinek még az is belefért a munkásságába, hogy 1992-ben megjelent posztumusz albumán felvázolja a jazz és hip-hop szerves ötvözésének lehetőségét.

A Doo Bop című, Grammy-díjas album úgy született, hogy Davis New York-i lakásának nyitott ablakán beszűrődött az utcáról a hiphop, és azonnal hívást érzett a műfaj irányába.

Megkérte kiadóját, hogy ajánljon neki olyan fiatal producert, akivel el tudna készíteni egy jazz rap albumot. Végül a hiphop producer Easy Mo Bee volt segítségére, aki nagyban hozzájárult az album közönségsikeréhez, a korabeli kritikusok azonban egyáltalán nem voltak elragadtatva tőle.

Óriási lökést adott a jazz és hiphop közeledésének a Steve Coleman szaxofonos nevével (is) fémjelzett, 1991-ben indult M-base mozgalom, amelynek során fiatal afroamerikaiak elkezdték kinyitni a zenéről, jazzről való gondolkodást, és integrálni más művészeti ágakat, a költészetet, táncot, eltérő zenei irányzatokat. A Steve Coleman and The Metrics 1995-ös Fast Lane című számában például fültanúi lehetünk ahogy különböző területről érkező, improvizációs zenészek a pillanat varázsában feloldják a műfaji határokat.

A hiphop és jazz közös evolúciójának fontos állomása volt a nemrég Budapesten is koncertezett Roy Hargrove trombitás géniusz mára klasszikussá vált albuma, a Hard Groove is. Ebben rapperekkel és jazz-zenészekkel közösen – mint Common, Erykah Badu, D'Angelo és Marc Cary –hoztak létre egy olyan albumot, amiben a jazz és a hip-hop immár egyenrangú társakként szerepeltek.

Mára a két műfaj nemcsak flörtöl egymással, hanem házasságukból egy egész generáció született, akik mindkét zenei nyelvet anyanyelvükként beszélik. A legtöbbször olyan, jazz képzettségű zenészekről van szó, akik életkoruknál fogva egész gyerekkorukban hiphopot hallgattak. Ahogy Kamasi Washington szaxofonos fogalmazott:

Rapperek és DJ-k zenéjén nőttünk fel. J Dilla and Dr. Dre nyelvét ugyanolyan folyékonyan beszéljük, mint Mingusét és Coltrane-ét".

Robert Glasper, az egyik legnépszerűbb jazz/hip-hop billentyűs pedig azt állítja, a jazz a hiphop anyja, és közös vonásuk, hogy mindkettő az ellenállás zenéje. A következő videóban azt is elmeséli, az egyes jazz-klasszikusok sample-jeit hogyan emelték át a hiphop muzsikusok saját zenéjükbe.

Ez az ember fogja megváltani a jazzt

Kapcsolódó

Ez az ember fogja megváltani a jazzt

Legalább is ezt mondják róla a kritikusok. Az viszont már egészen biztos, hogy Kamasi Washington közel háromórás albumát most egy darabig nagyon nehéz lesz felülmúlni – és nem csak a zene miatt.

Mit jelent egy Pulitzer-díjas hip-hop zenész a „magaskultúra” számára?

Mit jelent egy Pulitzer-díjas hip-hop zenész a „magaskultúra” számára?

Kendrick Lamar az első nem klasszikus, nem jazz előadó, aki zenei Pulitzer-díjat kapott. A díjtestület szerint a hip-hop művész DAMN című albuma „a modern afroamerikai élet hiteles lenyomata”. Lamar klasszikus zeneszerzők elől vitte el az elismerést. Mit jelent ez a „magaskultúra” képviselőinek?

Fekete Rádió, Budapest

Fekete Rádió, Budapest

Black Radio - ez volt a címe annak a Grammy-díjas lemeznek, amivel Robert Glasper 2012-ben beírta magát a jazztörténet nagyjai közé, egyszersmind új fejezetet nyitva abban. A lemez címe arra a "fekete dobozra" utal, ami dokumentálja a kor zenei állapotát. Április 16-án a Müpa közönsége is tanúja lehetett az éppen íródó zenetörténetnek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.
Tánc

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

4077 csapással 2 percen belül világrekordot döntött a Fricska Táncegyüttes, és ezzel együtt megszületett a #NeptancSport hashtag az interneten. A Fricska világrekordjának önmagán túlmutató jelentősége van, és talán egy tendenciát is jelez a néptánc műfaján belül.
Tánc

Hihetetlen: Próba nélkül vették fel az egyik leghíresebb filmes táncjelenetet

Annak idején majdnem kivágták, végül a filmtörténet egyik leghíresebb táncjelenete lett a Nicholas Brothers szédületes sztepptánc koreográfiája, amit a fáma szerint első próbálkozásra vettek szalagra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World Partitúra

Tolcsvay Béla: „Az élet oldalán állok”

Országjáró kulturális tévésorozatunk, a Partitúra legutóbbi adásában a Velencei-tó környékére látogatott el. A műsor vendége volt a közelben élő Tolcsvay Béla is, akivel a kápolnásnyéki Halász-kastélyban forgatott a stáb. Interjú.
Jazz/World magazin

Szerenáddal fogadta új karmesterét a legkedvesebb dán bigband

Azt mindig is tudtuk, hogy a rézfúvósoknak van humora, de ilyen megható reptéri találkozást utoljára az Igazából szerelem című filmben láttunk.
Jazz/World ajánló

Lakatos Mónika hagyományos oláh cigány hallgatókkal érkezik a Müpába

A bensőséges hangvételű, generációkon átívelő lírai dalokon keresztül az oláh cigányság kevéssé ismert arcával találkozhatunk november 12-én Müpa Fesztivál Színpadán.
Jazz/World ajánló

Jazz és világzenei átiratban szólalnak meg klasszikus zeneszerzők művei

A Bársony Bálint Sextett legújabb nagylemeze, a Magyar Rhapsody Projekt dalait hallgathatjuk meg november 19-én a Klebersberg Kultúrkúriában.
Jazz/World ajánló

40 feledhetetlen dal Koncz Zsuzsa új válogatásalbumán

Így volt szép címmel dupla válogatásalbummal jelentkezett Koncz Zsuzsa, amelyen a legkedvesebb dalait válogatta össze a legelső eredeti felvételétől kezdve napjainkig. Ritkaságok, eddig még nyilvánosságra nem hozott felvételek is színesítik a páratlan pályafutás esszenciáját.