Jazz/World

Hol tart most a jazz története?

2018.02.05. 09:10
Ajánlom
A jazz története éppúgy értelmezhető egy bukottnak született műfaj felemelkedéseként, ahogy a társadalmi átalakulás szimptómáinak zenei leképeződéseként is. A zene természetesen mindig együtt mozog a társadalmi környezettel, amelyben megszületik, a jazz esete mégis sok tekintetben különleges.

A műfaj önazonosságát jelentő legfontosabb attribútumai ugyanis egészen az elmúlt időszakig mindvégig ott zakatoltak a folyamatos változások mélyén, ráadásul furcsa módon a jazz minden megújulása egyfajta visszanyúlás a saját gyökereinek bizonyos rétegeihez, emellett – ízig-vérig amerikai eredetű műfajként – folyton visszatükröződik benne a különböző kultúrák közti átjárhatóság.

Napjainkra azonban a műfaj elnevezése lassan mintha kezdené elveszíteni az értelmét.

Jazz - képünk illusztráció

Jazz - képünk illusztráció (Fotó/Forrás: Jimmy Baikovicius)

A jazz évtizedekkel ezelőtt indult darabokra szakadása mostanra eljutott odáig, hogy képessé vált a létezését mindeddig alapvetően meghatározó elemek helyenkénti elhagyására. Mégsem a műfaj lassú erodálódásáról van szó, hanem annak a kultúra minden szegmensét érintő tendenciának a beszivárgásáról, amely a korábban szilárdnak látszó elemek darabokra szakadása után lassacskán érvényteleníti, majd elmossa a határokat. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kultúra egyes szeletei ne lehetnének önmagukban vizsgálhatók, sokkal inkább arról van szó, hogy

Előjáték a jazz darabokra szakadásához - Miles Davis és John Coltrane művészete

Kapcsolódó

Előjáték a jazz darabokra szakadásához - Miles Davis és John Coltrane művészete

Jazztörténeti sorozatunk a műfaj fejlődésének meghatározó korszakai mellett az ezekre hatással bíró történelmi, társadalmi környezetre is kitekintést ad, ezzel is rávilágítva a jazz műfajának mindenkori érvényességére.

napjainkra a homogenizálódás folytán a kultúra egyetemessége minden korábbinál tisztábban látszik körvonalazódni.

Arról a kétségbeesettségről sem szabad viszont elfeledkezni, ami az egyetemesség utáni sóvárságban megjelenik. A korszellem egyik legalapvetőbb mozgatórugóját természetesen képtelenség csak rossz, vagy csak jó színben látni, ugyanakkor nehéz nem észrevenni, hogy a megtagadott demarkációs vonalak mögött korábban életképes kulturális elemek összeeresztése nem csak ezek önazonosságának eltűnésével jár, de időnként csalódást keltő, semmitmondó, ijesztően üres találkozásokkal is. Ezeket a találkozásokat pedig nem ritkán az a kétségbeesés hozza létre, amely a kultúra homogenizálódásában annak az egyetemességnek a visszahódítását hajlamos látni, ami az ember nagykorúvá válásával (Felvilágosodás) szükségszerűen elveszett.

A jazz mostanra minden korábbinál szerteágazóbbá vált.

Egyszerre van jelen a múltjának teljes spektruma és a folyamatosan szárba szökkenő új kapcsolatok, amelyeket más műfajokkal, vagy a múltjának bizonyos szeleteivel létesít. Ez utóbbiak jelentik a fejlődésének legújabb tendenciáit. A jazz roppant vitális műfaj, ez pedig igaz akkor is, ha bizonyos jelek arra mutatnak, hogy megtette az első lépéseket a feloldódás felé, bár ebben az esetben a műfaji kötöttségeken való felülemelkedés nincs befolyással az önazonosságára, a jazz történetének ívén végigtekintve ugyanis felsejlik, hogy pontosan ez a műfaj természetes közege, ami a különböző időszakokban mindig máshogy mutatkozik meg.

A szerteágazottság folytán pedig bajos lenne egy mindent lefedően komplex képet adni a műfaj jelenlegi helyzetéről, a legfontosabb tendenciák ugyanakkor felvázolhatók, mert ezek gyökerei nagyjából azonos irányba mutatnak.

Az ún. világzenével való kapcsolat azért is érdekes, mert a világzene megszületésében a jazz keze is jócskán benne van,

amely az afrikai gyökereinek felfedezését követően, leginkább a szabad formával való kísérletezés során kezdte el integrálni a különböző kultúrák zenéjének bizonyos elemeit, bár ezek megjelentek már a fúziós jazz néhány korai kísérletében is. Itt az improvizáció még fontos szervezőelem, a kilencvenes években az elektronikus tánczene térhódítása nyomán viszont megjelentek azok a leágazások (acid jazz, nu jazz), amelyekkel kapcsolatban felmerül, hogy a címke inkább csak egy kiadói brainstorming eredménye, a zene pedig végső soron alig több mint kallódó jazz-elemek keveredése az elektronikával. A helyzet megfordítása sokszor érdekesebb. A nemrég hazánkban is járt angol Cinematic Orchestra szerzeményeiben rendhagyó módon keveredik az improvizáció és a megírt zenei anyag, mindez nyakon öntve olyan, az elektronikus zenéből származó ritmikai elemekkel, amik organikusan épülnek a zenei szövetbe.

A jazz igazán előremutató ágát azonban talán azok az előadók képviselik – és itt szó sincs kizárólagosságról -, akik a free jazz irányából közelítve, sokszor rendkívül komplex matematikai struktúrákon alapuló, ezeket a különböző zenei kultúrákból és a XX. század komolyzenéjéből integráló szerzeményeket szólaltatnak meg (Anthony Braxton, Charlie Haden), vagy azok, akik képesek egyetlen művön belül a jazz történetének jelentés szeleteit artikulálni.

Utóbbira nagyon jó példa az a Kamasi Washington, akinek 2015-ben megjelent The Epic című albuma úgy tudott teljesen újszerűként megszólalni, hogy minden eleme értelmezhető egyfajta visszanyúlásként is.

A jazz műfaja még sosem volt olyan gazdag, mint napjainkban.

Ebből a gazdagságból is adódóan már nem egyszerű a hagyományos skatulyák közé szorítani, így nem utasítható el azért, mert dekadens, félvilági, mert feketék játsszák, sem azért mert befogadhatatlan, de azért sem, mert a törzsközönsége nem befogadó. A jazz történetének íve pontosan ezeknek a skatulyáknak a kinövésében, lerázásában, érvénytelenítésében tükröződik vissza. Mára egyszerűen zene lett belőle.

Kóda

A jazz rövid története cím valójában félrevezető és ebben a kezdettől fogva van némi szándékosság. Nem pusztán a vállalkozás lehetetlensége okán – ahogy fentebb is írtam, a műfaj mára annyira szerteágazóvá vált, hogy lehetetlen röviden szólni róla -, de azért is, mert talán érdekesebb az alapok tisztázásán, valamint a neuralgikus pontok felvázolásán túl és ezeken keresztül reflektálni a jazz egyik leginkább jellemző aspektusára: a műfaj története a kezdettől fogva a különböző kultúrák találkozásáról és egymásban való feloldódásáról szól, ennek pedig talán soha nem volt olyan mély aktualitása, mint napjainkban. A sorozat bizonyos epizódjai egy-egy aspektusát próbálják megragadni az ellentétek találkozásának, anélkül, hogy komplex és egzakt képet nyújtsanak egy, a beteljesülés határára jutott zenei műfajról.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

70 éves Molnár András, a legendás magyar Wagner-tenor

December 8-án ünnepli 70. születésnapját Molnár András Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, tenorista, érdemes művész.
Jazz/World

Örökre megjegyzem ezt a két szót Lantos Zoltán új lemezéről

Lantos Zoltán új lemeze nagyszerű, felemelő és profi, mégsem ez az, ami elsősorban megragadott benne. Hanem két szó: Nada Brahma. A hang Isten. Mit jelent ez?
Tánc

Ezekben a feldolgozásokban láthatod idén A diótörőt

Vannak, akik számára nem telhet el az adventi időszak Csajkovszkij klasszikusa nélkül. Nekik igyekszünk segíteni gyűjtésünkkel.
Könyv

80 éves a verebek, a lóverseny, a plüssmacik és a gombfoci megszállottja

Tandori Dezsőt köszöntjük születésnapja alkalmából. Az író, költő, műfordító és intermediális grafikus művész irodalmi próbálkozásait Nemes Nagy Ágnes bátorította, rajta keresztül került szoros kapcsolatba többek között Mészöly Miklóssal, Ottlik Gézával és Mándy Ivánnal.
Zenés színház

Fischl Mónika a Mayáról: „Ezen a zenén nőttünk fel!”

Több mint negyven évvel az utolsó bemutató után látható a Budapesti Operettszínház Fényes Szabolcs népszerű revüoperettje, a Maya. Fischl Mónika és Bordás Barbara beszél az új produkcióról.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Úttörő könyv jelent meg az európai jazz történetéről

Az európai jazz már régen kilépett az amerikai őshaza árnyékából: önállóságának újabb bizonyítéka a The History of European Jazz című könyv, az európai jazz történetének első átfogó feldolgozása.
Jazz/World lemez

Örökre megjegyzem ezt a két szót Lantos Zoltán új lemezéről

Lantos Zoltán új lemeze nagyszerű, felemelő és profi, mégsem ez az, ami elsősorban megragadott benne. Hanem két szó: Nada Brahma. A hang Isten. Mit jelent ez?
Jazz/World interjú

"Néha remek dolog levetni a hírnevet" – Interjú Gregory Porterrel

A Grammy-díjas jazzénekest még november 19-ei, budapesti koncertje előtt értük el telefonon. Családjáról, a folytonos úton lét nehézségeiről, alkotói metódusáról és édesapjával való bonyolult viszonyáról is őszintén mesélt. Na meg jellegzetes jazzkalapjáról.
Jazz/World józsef attila színház

Mert adni jó!

A József Attila Színház idén a MikulásGyár kulturális partnereként nemcsak gyűjtőponttá avanzsált, hanem rendszeresen fellép a Millenárison, ezzel is kifejezve köszönetét a támogatóknak.
Jazz/World Monsieur Doumani

Zenével a megosztottság ellen – Interjú a ciprusi Monsieur Doumanival

A Monsieur Doumani legújabb, nagy népszerűségnek örvendő albumával, a korunk aktuális problémáira reflektáló Angathinnal december 9-én érkezik a Müpába.