Jazz/World

Hol tart most a jazz története?

2018.02.05. 09:10
Ajánlom
A jazz története éppúgy értelmezhető egy bukottnak született műfaj felemelkedéseként, ahogy a társadalmi átalakulás szimptómáinak zenei leképeződéseként is. A zene természetesen mindig együtt mozog a társadalmi környezettel, amelyben megszületik, a jazz esete mégis sok tekintetben különleges.

A műfaj önazonosságát jelentő legfontosabb attribútumai ugyanis egészen az elmúlt időszakig mindvégig ott zakatoltak a folyamatos változások mélyén, ráadásul furcsa módon a jazz minden megújulása egyfajta visszanyúlás a saját gyökereinek bizonyos rétegeihez, emellett – ízig-vérig amerikai eredetű műfajként – folyton visszatükröződik benne a különböző kultúrák közti átjárhatóság.

Napjainkra azonban a műfaj elnevezése lassan mintha kezdené elveszíteni az értelmét.

Jazz - képünk illusztráció

Jazz - képünk illusztráció (Fotó/Forrás: Jimmy Baikovicius)

A jazz évtizedekkel ezelőtt indult darabokra szakadása mostanra eljutott odáig, hogy képessé vált a létezését mindeddig alapvetően meghatározó elemek helyenkénti elhagyására. Mégsem a műfaj lassú erodálódásáról van szó, hanem annak a kultúra minden szegmensét érintő tendenciának a beszivárgásáról, amely a korábban szilárdnak látszó elemek darabokra szakadása után lassacskán érvényteleníti, majd elmossa a határokat. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kultúra egyes szeletei ne lehetnének önmagukban vizsgálhatók, sokkal inkább arról van szó, hogy

Előjáték a jazz darabokra szakadásához - Miles Davis és John Coltrane művészete

Kapcsolódó

Előjáték a jazz darabokra szakadásához - Miles Davis és John Coltrane művészete

Jazztörténeti sorozatunk a műfaj fejlődésének meghatározó korszakai mellett az ezekre hatással bíró történelmi, társadalmi környezetre is kitekintést ad, ezzel is rávilágítva a jazz műfajának mindenkori érvényességére.

napjainkra a homogenizálódás folytán a kultúra egyetemessége minden korábbinál tisztábban látszik körvonalazódni.

Arról a kétségbeesettségről sem szabad viszont elfeledkezni, ami az egyetemesség utáni sóvárságban megjelenik. A korszellem egyik legalapvetőbb mozgatórugóját természetesen képtelenség csak rossz, vagy csak jó színben látni, ugyanakkor nehéz nem észrevenni, hogy a megtagadott demarkációs vonalak mögött korábban életképes kulturális elemek összeeresztése nem csak ezek önazonosságának eltűnésével jár, de időnként csalódást keltő, semmitmondó, ijesztően üres találkozásokkal is. Ezeket a találkozásokat pedig nem ritkán az a kétségbeesés hozza létre, amely a kultúra homogenizálódásában annak az egyetemességnek a visszahódítását hajlamos látni, ami az ember nagykorúvá válásával (Felvilágosodás) szükségszerűen elveszett.

A jazz mostanra minden korábbinál szerteágazóbbá vált.

Egyszerre van jelen a múltjának teljes spektruma és a folyamatosan szárba szökkenő új kapcsolatok, amelyeket más műfajokkal, vagy a múltjának bizonyos szeleteivel létesít. Ez utóbbiak jelentik a fejlődésének legújabb tendenciáit. A jazz roppant vitális műfaj, ez pedig igaz akkor is, ha bizonyos jelek arra mutatnak, hogy megtette az első lépéseket a feloldódás felé, bár ebben az esetben a műfaji kötöttségeken való felülemelkedés nincs befolyással az önazonosságára, a jazz történetének ívén végigtekintve ugyanis felsejlik, hogy pontosan ez a műfaj természetes közege, ami a különböző időszakokban mindig máshogy mutatkozik meg.

A szerteágazottság folytán pedig bajos lenne egy mindent lefedően komplex képet adni a műfaj jelenlegi helyzetéről, a legfontosabb tendenciák ugyanakkor felvázolhatók, mert ezek gyökerei nagyjából azonos irányba mutatnak.

Az ún. világzenével való kapcsolat azért is érdekes, mert a világzene megszületésében a jazz keze is jócskán benne van,

amely az afrikai gyökereinek felfedezését követően, leginkább a szabad formával való kísérletezés során kezdte el integrálni a különböző kultúrák zenéjének bizonyos elemeit, bár ezek megjelentek már a fúziós jazz néhány korai kísérletében is. Itt az improvizáció még fontos szervezőelem, a kilencvenes években az elektronikus tánczene térhódítása nyomán viszont megjelentek azok a leágazások (acid jazz, nu jazz), amelyekkel kapcsolatban felmerül, hogy a címke inkább csak egy kiadói brainstorming eredménye, a zene pedig végső soron alig több mint kallódó jazz-elemek keveredése az elektronikával. A helyzet megfordítása sokszor érdekesebb. A nemrég hazánkban is járt angol Cinematic Orchestra szerzeményeiben rendhagyó módon keveredik az improvizáció és a megírt zenei anyag, mindez nyakon öntve olyan, az elektronikus zenéből származó ritmikai elemekkel, amik organikusan épülnek a zenei szövetbe.

A jazz igazán előremutató ágát azonban talán azok az előadók képviselik – és itt szó sincs kizárólagosságról -, akik a free jazz irányából közelítve, sokszor rendkívül komplex matematikai struktúrákon alapuló, ezeket a különböző zenei kultúrákból és a XX. század komolyzenéjéből integráló szerzeményeket szólaltatnak meg (Anthony Braxton, Charlie Haden), vagy azok, akik képesek egyetlen művön belül a jazz történetének jelentés szeleteit artikulálni.

Utóbbira nagyon jó példa az a Kamasi Washington, akinek 2015-ben megjelent The Epic című albuma úgy tudott teljesen újszerűként megszólalni, hogy minden eleme értelmezhető egyfajta visszanyúlásként is.

A jazz műfaja még sosem volt olyan gazdag, mint napjainkban.

Ebből a gazdagságból is adódóan már nem egyszerű a hagyományos skatulyák közé szorítani, így nem utasítható el azért, mert dekadens, félvilági, mert feketék játsszák, sem azért mert befogadhatatlan, de azért sem, mert a törzsközönsége nem befogadó. A jazz történetének íve pontosan ezeknek a skatulyáknak a kinövésében, lerázásában, érvénytelenítésében tükröződik vissza. Mára egyszerűen zene lett belőle.

Kóda

A jazz rövid története cím valójában félrevezető és ebben a kezdettől fogva van némi szándékosság. Nem pusztán a vállalkozás lehetetlensége okán – ahogy fentebb is írtam, a műfaj mára annyira szerteágazóvá vált, hogy lehetetlen röviden szólni róla -, de azért is, mert talán érdekesebb az alapok tisztázásán, valamint a neuralgikus pontok felvázolásán túl és ezeken keresztül reflektálni a jazz egyik leginkább jellemző aspektusára: a műfaj története a kezdettől fogva a különböző kultúrák találkozásáról és egymásban való feloldódásáról szól, ennek pedig talán soha nem volt olyan mély aktualitása, mint napjainkban. A sorozat bizonyos epizódjai egy-egy aspektusát próbálják megragadni az ellentétek találkozásának, anélkül, hogy komplex és egzakt képet nyújtsanak egy, a beteljesülés határára jutott zenei műfajról.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Röhrig Géza karanténban - Élőben New Yorkból

Nyáry Krisztián online sorozata nem ismer országhatárokat. Ezúttal a New Yorkban élő költőt kérdezi arról, mit olvas a kényszerű otthonlét alatt.
Színház

Így mennek tovább a budapesti színházak - itt a megállapodás és néhány vélemény

Hosszú hetek egyeztetései után ma megállapodott a kormány és a Fővárosi Önkormányzat a színházak működtetéséről.
Jazz/World

Fonogram-életműdíjat kapott Kovács Kati – Hallgasd meg a nyertes felvételeket!

Hobo, Rácz Gergő és Orsovai Reni, a Mörk, a Sárik Péter Trió, Lajkó Félix & Volosi, Krizso, a Bagossy Brothers Company is Fonogram-díjat kapott a szombaton az interneten tartott online eseményen. Életműdíjjal Kovács Katit, szakmai életműdíjjal Gőz Lászlót ismerték el.
Plusz

Horgas Eszter: „Prés alatt vagyunk mindannyian”

Csak ülünk és teázunk. Két különböző lakásban, a monitor két oldalán. Hiába, az ember olyan könnyen megszokja a személyes találkozások luxusát. Interjú karantén idején – a gépeken keresztül – Horgas Eszter fuvolaművésszel.
Könyv

Gergely Ágnes: „Egyszer csak újra eszméletéhez tér a világ”

A napokban jelentették be: a Tiszatáj folyóirat 2019-es díját Gergely Ágnesnek ítélték oda. A 87 éves Kossuth-díjas költőt, írót, műfordítót Karácsony Ágnes hívta föl telefonon.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World magazin

„India nemzeti kincse” – 100 éve született a szitár mestere, Ravi Shankar

Zenéjével a különböző kultúrák összekapcsolására törekedett, a klasszikus, a jazz- és a rockzene sokmillió rajongója neki köszönhetően fedezte fel az indiai zene évezredes hagyományait.
Jazz/World hír

Fonogram-életműdíjat kapott Kovács Kati – Hallgasd meg a nyertes felvételeket!

Hobo, Rácz Gergő és Orsovai Reni, a Mörk, a Sárik Péter Trió, Lajkó Félix & Volosi, Krizso, a Bagossy Brothers Company is Fonogram-díjat kapott a szombaton az interneten tartott online eseményen. Életműdíjjal Kovács Katit, szakmai életműdíjjal Gőz Lászlót ismerték el.
Jazz/World Művészi szabadság

Szőke Nikoletta: „Ez egy érzelmileg intenzív időszak”

Három hete még stúdióban volt, klipet forgatott, az egész nyara be volt táblázva. Szőke Nikoletta érzelmileg intenzív időszakot él meg, aminek a hatására új dalok vannak születőben, de a kényszerű otthonmaradásban a régiekre is marad ideje. Interjú.
Jazz/World fonó

Toplistás a Besh o droM jubileumi lemeze

A Balkan World Music Chart negyedéves toplistáján a zenekar jubileumi lemeze.
Jazz/World gyász

Elhunyt Bill Withers, az Ain’t No Sunshine szerzője

81 éves korában elhunyt Bill Withers, a hetvenes évek ünnepelt soul-énekese. Legnagyobb slágerei az Ain’t No Sunshine és a Lean On Me voltak.