Jazz/World

Hol vagytok, elismert, női, hangszeres jazz-zenészek?

2018.02.03. 11:47
Ajánlom
Aligha vannak. Erre a felismerésre alapozva írt nyílt levelet és indított petíciót „We Have Voice” címmel a 66 éves női bőgős, Joëlle Léandre, miután 2017-ben az összes kategória összes jelöltje férfi volt a „francia Grammy”-n.
Joëlle Léandre

Joëlle Léandre (Fotó/Forrás: Wikipédia)

A Les Victoires du Jazz Awards 1986 óta díjazza Franciaország legjobb jazz-zenészeit. 2017-ben az összes kategória összes jelöltje és díjazottja férfi volt. 20 évvel ezelőtt ez nem lett volna nagy ügy, hiszen akkor még valóban kevés hangszeres női jazz-zenész volt, de a helyzet mára változott. Joëlle Léandre - aki korábban Szabados Györggyel is készített közös lemezt - felteszi a kérdést:

Hogyan lehetséges, hogy a 21. században újra és újra elfeledkeznek a női jazz-zenészekről?

Mint írja, a jazz mindig is az esztétikai és társadalmi forradalmak terepe volt: hangot adott a faji és társadalmi megkülönböztetésnek, és kulcsfontosságú eszköz volt a demokrácia és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításában. Azonban a nők a jazzben - és általában a zenében - hagyományosan nagyon specifikus szerephez jutottak.

6 jazzdal a rasszizmusról, amitől megszakad a szíved

Kapcsolódó

6 jazzdal a rasszizmusról, amitől megszakad a szíved

A jazz története elválaszthatatlan a faji identitás kérdésétől és a feketék polgárjogokért folytatott küzdelmétől. A szegregációról szóló ikonikus jazz-szerzemények közül válogattunk.

A múltban elfogadták őket énekesként vagy zongoristaként, de a szaxofon, a bőgő vagy a dob már tabu volt számukra, mert úgy tartotta a közvélemény, hogy „ezek a hangszerek nem illenek egy nőhöz”.

Még felmérést is végeztek 1978-ban, amiben kimutatták a hangszerekhez fűződő nemi sztereotípiákat: eszerint a válaszadók nagy többsége a dobot, a harsonát és a trombitát férfiasnak, a fuvolát és hegedűt nőiesnek tartotta. Ezt csak tovább erősítették a 40-es, 50-es évek női jazz-zenekarokról szóló szexista viccek, amik a szaxofonos nőket egzotikus, szexi jelenségként mutatták be.

Judy Chaikin 2011-es dokumentumfilmje, a The Girls In The Band bemutatja azt a küzdelmet, ami során a női jazzisták megbirkóztak a tárgyiasítással. Ennek a küzdelemnek köszönhető, hogy olyan női jazz-zenészek jutottak szóhoz, mint Marian McPartland és Alice Coltrane zongoristák, Jane Ira Bloom szaxofonista, Melba Liston harsonás, vagy épp Carla Bley zenekarvezető, vagy azok, akikről korábban itt írtunk.

Tíz női instrumentális jazz-zenész, aki megmutatta

Kapcsolódó

Tíz női instrumentális jazz-zenész, aki megmutatta

Gondolkodott már azon, hogy hol vannak a nők a jazzből? Persze énekeseket találunk szép számmal, akik csodás ruháikban tündökölnek, hangjukkal formálnak íveket, miközben kiváló férfizenészek csillogtatják meg improvizációs készségüket a háttérben. De míg a klasszikus zenében már-már egyértelmű a nők jelenléte, addig a jazzben fel sem tűnik a hiányuk a hangszeres zenészek közül. Most mutatunk tíz olyan női instrumentális jazz-zenészt, akik nélkül unalmasabb és szegényebb lenne a világ.

Ugyanakkor a jazzoktatásban, -kutatásban és -promócióban is élen járnak a nők: ott van például a Jazz Education Network Research Interest Group elnöke, Herzig Monika, vagy Ros Rigby, az European Jazz Promoters Network elnöke. De nézzük meg, mi a helyzet a női jazz-zenészek filmes reprezentációjával! Sem a 2016-os Kaliforniai álomban, sem a 2014-es Whiplashben nem szerepel női jazz-zenész – hogy csak a két legfontosabb filmet említsük a témában. De hát hogy lenne másképp a helyzet, ha a zenei újságírást is férfiak uralják, ahogy arra Björk is rámutatott egy 2016-os ausztráliai sajtótájékoztatón:

Az, hogy nő vagyok és meg tudom csinálni, amit akarok, nagyon egyedi eset a mai világban. Szerencsés vagyok, de nagyon sokszor én is falakba ütköztem. Ami pedig igazán egy macho terület, az a zenei újságírás. Na, az tényleg oylan, mint egy férfiklub”

- mondta.

És valóban: 1967-ben George T. Simon, a kor egyik legbefolyásosabb jazzkommentátora papírra is fektette az addig íratlan szabályokat.

Csak Isten teremthet fákat, csak a férfiak játszhatnak jazzt.

Ezek ellen a dogmák ellen indult hát a #MeToo mozgalmon felbuzdulva a #WeHaveVoice mozgalom, hogy véget érjen a zenében a nemi diszkrimináció. Aki szeretne bővebben utána olvasni, vagy aláírni a petíciót, itt teheti meg.

(forrás: theconcersation.com)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Törőcsik Mari

A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál.
Színház

Törőcsik Mari: „Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm.”

A 85 éves korában elhunyt Törőcsik Mari néhány éve Bérczes Lászlónak „végrendelkezett” a színésznő nevét viselő beszélgetőkönyben.
Színház

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Színház

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.
Vizuál

Nézze meg Törőcsik Mari három felejthetetlen alakítását

Törőcsik Mari emléke előtt tiszteleg a Nemzeti Filmintézet streaming platformja, a Filmio, ahol szerda éjfélig ingyenesen megtekinthető a pénteken hajnalban elhunyt színművész három meghatározó filmje.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World podcast

„A jazz passzol a lázadáshoz” – Harcsa Veronikával indul a Fidelio új podcastja, a Fülbemászó

Örök kísérletező, akinek nem kell kompromisszumokat kötnie, ha jazzről van szó. Pályája szorosan összefügg a budapesti Fringe Fesztivállal, ahol először adhatta elő saját dalait közönség előtt, mégpedig komoly sikerrel. Harcsa Veronikával Tompa Diána beszélgetett a Fülbemászóban.
Jazz/World ajánló

Prince egykori zenésze is a Müpa Home fellépői között

Három egyedülálló online koncertpremiert kínál április 16-17-én és 30-án a Müpa Home. Tzumo Árpád zenekara, a Solati Music és a Blahalouisiana mellett látható lesz a basszusgitár dán ikonja, Ida Nielsen koncertje is.
Jazz/World interjú

„Szíven üt, hogy EP már soha többé nem ülhet itt” – Interjú Lukács Miklós cimbalomművésszel

Esterházy Péter születésnapján, április 14-én az E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok című online produkcióval tiszteleg a Katona József Színház az író emléke előtt. EP írásai Máté Gábor hangján szólalnak meg, játszótársa Lukács Miklós cimbalomművész.
Jazz/World interjú

Vers és elektronika a költészet napján – páros interjú Pátkai Rozinával és Fenyvesi Mártonnal

Elektronika teszi emlékezetessé Pátkai Rozina új lemezén a magyar verseket. Elektronikai eszközökre Fenyvesi Mártonnak is szüksége van, aki az utóbbi időben hangmérnökként és producerként legalább annyit dolgozott, mint gitárosként. Az életben egy párt alkotnak, kézenfekvő volt, hogy együtt ültetjük őket mikrofon elé.
Jazz/World pályázat

Támogatást nyújt a zeneipari háttérmunkásoknak a Fábián Juli Emlékalapítvány

A Fábián Juli Emlékalapítvány ismét pályázatot ír ki a koronavírus-járvány, az elmaradt koncertek, rendezvények és a tervezhetetlen szakmai jövő miatt nehéz helyzetbe került zeneipari háttérmunkások számára.