Jazz/World

Horváth Kornél: „A génjeinkben hordozzuk a ritmust”

2017.05.03. 09:08
Ajánlom
A Kossuth-díjas Horváth Kornél decemberben, a dobosok egyik legrangosabb fóruma, a brit Rhythm Magazine által indított szavazáson elnyerte a világ legjobb ütőhangszerese címet. Május 8-án a Dörnyei Gáborral közös tHUNder duóval idei első – és valószínűleg utolsó koncertjüket adják Magyarországon, a Zsidó Művészeti Napokon. Ennek apropóján kérdeztük őt.
Horváth Kornél

Horváth Kornél (Fotó/Forrás: Dömény Csaba)

- Fuvolistaként kezdte a pályafutását. A dallamhangszeres játék által melodikusabbá, zeneibbé vált az ütőhangszeres játéka is?

- Határozottan. Szerintem nagyon fontos, hogy az ütőhangszeresek dallamhangszeren is tudjanak játszani, és fordítva: a dallamhangszeresek is másképp zenélnek, ha foglalkoztak korábban ritmushangszerrel. A legnagyobb zenészek igazolják ezt a tézist: Cziffra György játékfelfogásában és habitusában például tetten érhető, milyen elképesztő módon használta a zongorát ütőhangszerként is. De ha Liszt Ferencről készült volna videó, ott is ugyanezt tapasztaltuk volna. Véleményem szerint a két területet nem lehet és nem érdemes elkülöníteni; egy igazi zenész mindkettőt ismeri és magáénak vallja.

- Mi a helyzet az ütőhangszeres zene két területével? A dobfelszerelésen, verővel játszó zenészek és a kézi ütősök között mekkora az átjárás?

- Én például csak akkor játszom verőkkel, ha egy hangszer megkívánja, vannak ugyanis olyanok, amiket csak így lehet megszólaltatni az intenzív hangzás érdekében. Az alapvető különbség a kettő között, hogy a kézi ütőhangszereknél nincs közvetítő elem a hangszer és a játékos között, tehát az információ egyenesen áramlik.

Valószínűleg a dobfelszerelésen játszók szemlélete is megváltozik, ha megtapasztalják ennek a közvetlenségnek a varázsát.

Alapvetően minél több területét ismeri a zenének egy dobos, annál összetettebbé és zeneibbé válik a játéka. A kulcs a folyamatos tanulás és kísérletezés.

- A tradicionális ütőhangszeres zenének számtalan válfaja van az indiaitól, a kubain át az afrikaiig. Milyen irányban érdemes elindulni a tanulásban? Önnél ez hogy zajlott?

- Én a hetvenes évek közepén kezdtem el ezzel a foglalkozni, amikor még nem volt tele a youtube oktatóvideókkal, és amikor még óriási kuriózumnak számított nemcsak Magyarországon, de egész Európában, ha valaki be tudott szerzeni például egy tradicionális kongát.

Akkoriban azért el kellett utazni Kubába, és onnan hozni, amivel csak az volt a probléma, hogy három hónap múlva szétesett a hangszer, mert a megváltozott páratartalom miatt összement és  leestek róla az abroncsok (nevet).

Ma már persze olyan professzionális technikával készülnek ezek, hogy nincs ebből gond. Az, hogy ki melyik irányba indul a zenében, egyéni ízlés kérdése. Az egyik legmagasabb szintű ütőskultúra az indiai, ami egy bonyolult matematikai rendszerre épül, az afrikai zene a tánckíséretről szól, míg ha az ázsiai, például gamelán gongzenét, vagy japán dobzenekarokat nézzük, megint csak egy egészen más életérzésbe csöppenünk. Tény és való, hogy az ütőhangszeres arzenál a legnagyobb a világon, de ez nem véletlen, hiszen az ének után ez volt az első hangszer, ami megjelent az emberiség történetében.

- Azt is látni, hogy folyamatosan születnek újabb és újabb hangszerek, viszonylag új és nagyon divatos például a hang drum, vagy a cajon. Önnek vannak hangszer találmányai?

- Igen, folyamatosan keresem az új hangzásokat.

Másfél éve fejlesztettem ki az udukerét, ami az afrikai eredetű udu dobok, cserépdobok és a chekere nevű, lopótökszerű hangszer ötvözetéből született.

Az én fejlesztésem az volt, hogy a gyöngyökkel, vagy termésekkel hálószerűen körbefont chekerét felül megfúrtam, mint egy udut, így egy új hangszer született. Ezt nagy örömömre már nemcsak a thaiföldi Tyccon cég forgalmazza, aminek endorsere vagyok, hanem körülbelül fél éve Magyarországon is kapható a Fon Trade cég jóvoltából.

- A Rhythm Magazin a méltatásban a sajátos játéktechnikáját is megemlítette. 

- Ennek lényege, hogy nem csak a tenyér belső részét, hanem a kézfejet és a körmöket is használom. Ez a speciális pörgetéstechnika főleg dinamikában nyit új távlatokat a hagyományos játékhoz képest. A tradicionális indiai, vagy latin ritmusok is sokkal intenzívebben szólnak meg így, hiszen nemcsak az ujj, hanem a teljes kézfej dolgozik. Mint kiderült, ezt előttem senki nem csinálta.

- Hogy látja, hol tart most az ütőhangszeres zene megítélése? Mennyire él még az a tévképzet, hogy a „dobos a zenész jó barátja”, vagy terjed az, hogy szólisztikus játékra is alkalmasak az hangszerek?

- Ebből a szempontból sokat köszönhetünk annak, hogy a popzene is beemelte a sztenderd hangszerei közé a kézi ütőhangszereket a dobfelszerelés mellé. A ritmushangszerek egyébként mindig is dominánsak volt a zenében, a reneszánsz korszakban például egész arzenálját használták. A bécsi klasszicizmus viszont leradírozta az ütőhangszereket a palettáról, mert akkoriban oda nem illő, barbár dolognak gondolták. Ezáltal rengeteg energiát kivettek a zenéből, és csak a XX. században, a modern zeneszerzők kezdték újra felfedezni a ritmushangszerekben rejlő erőt. Bartók például az ütőhangszeres zenét is nagyban segítette a szerzeményeivel.

Ma már annyira elfogadott ez a területe a zenének, hogy djambe kurzusokat tartanak háziasszonyoknak.

Ez fontos dolog, hiszen ez is egy kommunikációs és pszichés tréning. A génjeinkben hordozzuk a ritmust. Ha például vonóshangszerekkel próbáljuk pótolni a ritmushangszereket, soha nem lesz olyan katartikus, mintha tényleg megszólal egy ütőhangszer.

Dörnyei Gábor és Horváth Kornél - tHUNder Duo

Dörnyei Gábor és Horváth Kornél - tHUNder Duo

- Honnan ered a Dörnyei Gáborral közös, tHUNder duó elnevezése?

Idén tizenkét éves a tHUNder duó. A név, aminek jelentése »villám«, az ütős zenére és az abban rejlő energiára utal, az írásmód pedig azt hivatott közvetíteni, hogy mi magyarok vagyunk.

Ugyanis nemcsak itthon, de külföldön is különleges az ütőhangszer-dob duófelállás,

arra pedig alig akad példa, hogy ilyen hosszú időn keresztül együtt dolgozzanak. Úgy látszik, hogy ezt a szakma is díjazza, mert nagyon kíváncsiak a produkciónkra.

- Mitől lesz különleges a duó koncertje a Zsidó Művészeti Napokon?

- Nagy örömmel vállaltuk e ezt a megtisztelő felkérést. Már csak azért is kiemelt jelentőségű a számunkra, mert ez lesz az első idei koncertünk Magyarországon, és valószínűleg az utolsó is. Különleges a helyszín is, hiszen a Colombus Hajón a jazz klubot annak idején mi, a Magyar Jazz Művészek Társasága hozta létre, tehát ez a mi gyerekünk. A harmadik, hogy ezen a koncerten szeretnénk a közönséget is intenzíven bevonni. Az a tapasztalat, hogy nagyon érdeklik az embereket a kulisszatitkok. Erről nem is tudok beszélni, meg kell hallgatni!

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Péterfy Gergely: A Dunakanyarban van valami grandiózus

A Partitúra harmadik szériájának következő adása, most szombaton, szeptember 19-én 14.30-tól Visegrádon és környékén kalandozik a Duna tévén. A műsorvezetők, Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós – többek között – a Péterfy-családnál is vendégségben jártak. Péterfy László Kossuth-díjas szobrászművésznél, és lányánál, Péterfy Bori színész-énekesnél. Bori testvére, Péterfy Gergely író azonban a nyári forgatás idején épp külföldön volt, így kimaradt a Partitúrából, de a Fidelio.hu most pótolta a beszélgetést.
Klasszikus

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.
Zenés színház

Koronavírussal került kórházba Anna Nyetrebko

Az orosz szopránnak a koronavírussal összefüggő tüdőgyulladása van, ezért orvosi felügyeletre szorul.
Könyv

Patti Smith Kosztolányit olvas a teája mellé

Az amerikai költő/énekes nem most ismerkedik a magyar irodalommal: korábban egy Krasznahorkai kötettel töltötte az éjszakáját.
Zenés színház

Létkérdés az opera – Interjú Almási-Tóth Andrással

A kortárs amerikai darab, Jake Heggie Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című alkotásának magyarországi bemutatójára szeptemberben kerül sor. A színpadra állítás koncepciójáról Almási-Tóth András rendezőt kérdeztük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Íme a járványhelyzet-kompatibilis szórakoztatás: indul a Raktárkoncert-sorozat

Zenei legendák, fesztiválzenekarok és a mulatós zene képviselői is feltűnnek a szeptember 21-től kezdődő sorozatban, amelyet a könnyűzenei ipar támogatására indítottak el.
Jazz/World lemez

Budapesti koncertjének felvételét adja ki lemezen Keith Jarrett

Keith Jarrett 2016-ban a Müpában lépett fel. Most duplaalbumon jelenik meg a teljes improvizációs szólókoncert az ECM kiadónál.
Jazz/World ajánló

Szerdán indul a Fonó születésnapi sorozata

A nyári szabadtéri Teraszkoncertek után az idén 25 éves Fonó egy különleges jubileumi válogatással indítja útjára az évadot. A Fonó25 Folkfőváros szeptember 16-19. között egyfajta mixe a zeneház több kedvelt sorozatának.
Jazz/World guessous mesi

Premier: Guessous Mesi a gyermeki énünkről mesél új dalában

Az egzotikus, népi hangzásvilágáról ismert Guessous Mesi, Junior Príma Díjas énekesnő új dallal és videoklippel jelentkezik szeptember 12-én a Fidelio felületén. "Lüktet a lét" című új dala az anyává válás izgalmas és egyben ismeretlen terepe mellett, a saját belső gyermeki énünk megélését dolgozza fel.
Jazz/World lapszemle

Neves szaklap méltatja a Budapest Music Centert

Hosszú cikkben mutatja be a Budapest Music Centert az egyik legolvasottabb jazz-szaklap, az All About Jazz. Nemcsak magáról az intézményről, hanem a körülötte lévő művészi csoportról és az általuk készített hanglemezekről is szó van az írásban.