Jazz/World

Hosszúharisnyás Pippi, felejthetetlen Johansson

2013.04.17. 09:30
Ajánlom
A skandináv jazz mind a mai napig tükrözi az 1968-ban autóbalesetben elhunyt zseniális zongorista, Jan Johansson hatását – írja ZIPERNOVSZKY KORNÉL. Heti jegyzetében kollégánk egy-egy zenei hírt, eseményt, jelenséget tárgyal E/1-ben, szigorúan a vonal alatt, ezúttal sok VIDEÓval.

Úgy adódott, hogy a lányomnak ma a villamoson el kellett énekeljem az egyik filmslágert a saját gyerekkoromból, miután már ő is megkedvelte a főhőst és élvezettel hallgatja a meséket Hosszúharisnyás Pippiről. A svéd gyerekirodalomnak ezt a különleges teremtését Astrid Lindgrennek köszönhetjük. A Pippi-könyvek számos tévés és filmfeldolgozása közül a '69-ben sugárzott tévésorozat volt a legnagyobb siker, ezt később mozira is átvágták. Csak később gondolkodtam el, hogy nem is tudom, az igazán fülbemászó, híres dallamot ki írta.

Nos, a legnagyobb elképedésemre a Pippi Langstrumpf tévésorozat főcímdalát Jan Johansson szerezte, akinek kísértetiesen hasonlít a sorsa Esbjörn Svenssonéra, a másik híres svéd jazz zongoristára. Ő is óriási sztár, nagyhatású stílusújító volt és már egész Európában népszerű, amikor nagyon fiatalon, 1968-ban meghalt autóbalesetben. Hagyatékában maradt meg ennek a filmtémának a demója, amelyen már akkor dolgozott, tehát senkit se tévesszen meg, hogy a filmzenét végül Konrad Elfers jegyzi. Bizonyíték minderre az a tavalyelőtt kiadott ACT-lemez, amely Johansson és Georg Riedel bőgős hamburgi rádiófelvételeit tartalmazza, zárószámként az akkor még be sem mutatott film főcímdalával. Johansson hatása a mai napig érezhető mind a skandináv avantgárd, mind a világzene művelőinél. Néhány éve jelent meg róla Eric Kjellberg monográfiája, amely már címében is mint jövőbelátó előadót és zeneszerzőt méltatja. Ronggyá hallgattam Johansson leghíresebb felvételét, amely most körülbelül ötven éves: svéd népdalokat dolgoz fel duóban Riedellel. Először álljon itt a Jazz på svenska (Jazz svédül) című, több mint félmillió példányban elkelt lemezének nyitódarabja: Visa från Utanmyra, vagyis az Utanmyrai dal.

  Ínyenceknek nem csak az alábbi, diás linket ajánlom, hanem rögtön a kottakövetős változatot is:

Miután az ötvenes évek elején szülővárosából Göterborgba költözött, Johansson haláláig tevékeny részt vállalt a svéd - és skandináv - jazzélet felvirágoztatásában. Hihetetetlen origanilitására persze az akkoriban arrafelé gyakran és hosszan megforduló amerikai világnagyságok is felfigyeltek, Norman Granz őt szerződtette először Európából a Jazz at the Philharmonic sorozatra. Stan Getz Johansson zongorázásának erős melodikus jellegét kedvelte, de dolgozott Oscar Pettiford bőgőssel és Helen Merrill énekesnővel is. A svéd népdalok sikere után, akkor már Stockholmban élve és dolgozva, feldolgozott oroszokat is. Hagyatékát és felvételeit két fia, Anders és Jens a Heptagon lemezcégen keresztül gondozzák. Jellemzően nem a kommersz sikert keresik: az orosz és a svéd népdalok anyaga például egy CD-n kapható '94 óta. Hogy Johansson jövőbelátása nem csak a world music felé nyitott, arra egy szokatlan remix ad jó példát, amelybe Nina Simone és Quincy Jones belekeveredett.

Johansson korán félbeszakadt munkásságának van még egy fejezete, amelyről bizonyosan sokan hallottak már mifelénk: a csodálatos dán jazzhegedűssel, Svend Asmussennel éppenséggel magyar (nép)dalokat dolgoztak fel Jazz på ungerska című 1968-os LP-jükön. Igen, a Heptagonnál ez a CD is megfelel játékidőben két LP-nek: egy és negyed óra, mert az In Pleno című '64-es, valamivel szabadabb felfogású lemezt is rátették. De most maradjunk a játékos és elegáns magyar dalinterpretációknál, melyekben többek között a ECM-lemezeiről is jól ismert dán bőgős, Palle Danielsson is közreműködött. Íme a Liten brynnett, vagyis a Barna kislány csitt csitt csitt.

Az utolsó videóval megint kievezünk a jazz vizeiről: Svend Asmussen és a dán gitáros, Ulrik Neumann klasszikus zenebohóc számot adnak elő egy kb. 1960-ban felvett tévéshowban. Nagyon örülnék egy olyan kommentnek, amely megtippeli, hogy hány különböző szám hangzik fel legalább töredékben, de felismerhetően ebben a három és fél percben! A tippverseny eredményét elküldjük az idén februárban a 97-iket betöltött Asmussennek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Felmondások és tiltakozás az SZFE-n Vidnyánszky Attila kinevezése miatt

Zsámbéki Gábor rendező 41 év tanítás után hagyja ott az Egyetemet, és követi példáját Gáspár Máté megbízott intézetvezető is, aki lemondásával az SZFE modellváltásának elve és gyakorlati megvalósítása ellen is tiltakozik. Mindez azután, hogy a minisztérium bejelentette: Vidnyánszky Attila vezetheti az Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát.
Zenés színház

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Színház

Otthagyja a Nemzetit Bánsági Ildikó

A színésznő a közösségi oldalán jelentette be, hogy felmondott a Vidnyánszky Attila vezette teátrumban.
Zenés színház

Pietro Mascagni sosem tudta felülmúlni a Parasztbecsület sikerét

Mascagni számos műfajban alkotott: első fia emlékére írt gyászmisét, komponált zongoradarabot, szimfóniát, kantátát, egyházi zenét, dalokat, operettet, sőt filmzenét is, ennek ellenére szinte csak erről az operájáról ismert. Hetvenöt éve, 1945. augusztus 2-án halt meg Pietro Mascagni olasz zeneszerző, a Parasztbecsület komponistája. 
Jazz/World

Két új könyv mesél a hazai popkultúra történetéről

Az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramjának két új, a hazai populáris zenei kultúra múltját kanonizáló könyve is megjelent. Az Azok a régi csibészek és a Hangok és ütemek új kötetei folytatják a sorozat hagyományait. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World lemezajánló

10+1 magyar jazzlemez, amit hallanod kell idén

Összeszedtük az elmúlt hónapok legfontosabb megjelenéseit a magyar jazzben: Lukács Miklós, a Subtones, Dés András, a Modern Art Orchestra és Juhász Gábor, valamint egy külföldi csapat tisztelgése Bartók előtt – a Fidelio válogatásában.
Jazz/World opus jazz club

Női újhullám az Opus Jazz Club színpadán

Augusztusban öt olyan formáció játszik a fővárosi Opus Jazz Club színpadán, amely új megvilágításba helyezi az improvizatív női éneklést.
Jazz/World interjú

Barabás Lőrinc: Úgy énekelsz, amilyen ember vagy

Hajlamos egyedül maradni a színpadon, a zenéjét is belső utazásnak tartja. Barabás Lőrinc trombitáján úgy szól a jazz, hogy arra a popra éhes fülek is megnyílnak. Augusztus 13-án a Kultkikötő badacsonyi színpadán lép fel a Random Szerda. Csütörtökön.
Jazz/World ajánló

Két új könyv mesél a hazai popkultúra történetéről

Az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramjának két új, a hazai populáris zenei kultúra múltját kanonizáló könyve is megjelent. Az Azok a régi csibészek és a Hangok és ütemek új kötetei folytatják a sorozat hagyományait. 
Jazz/World ajánló

Szaxofon Különkiadás – Modern Art Orchestra

Fekete-Kovács Kornél, a Modern Art Orchestra művészeti vezetője a karantén időszakában sem hagyta unatkozni közönségét: minden második szerdán egy lemezhallgatással egybekötött beszélgetést hallgathatunk tőle a MAO Facebook-oldalán. Az adásokban a zenekar Legendás Albumok sorozatának egy-egy koncertjét játsszák le, a trombitás-zeneszerző pedig ehhez igazítva hív meg énekeseket, zenészeket, fotósokat, szobrászokat, tanárokat vagy akár IT szakembereket.