Jazz/World

Hosszúharisnyás Pippi, felejthetetlen Johansson

2013.04.17. 09:30
Ajánlom
A skandináv jazz mind a mai napig tükrözi az 1968-ban autóbalesetben elhunyt zseniális zongorista, Jan Johansson hatását – írja ZIPERNOVSZKY KORNÉL. Heti jegyzetében kollégánk egy-egy zenei hírt, eseményt, jelenséget tárgyal E/1-ben, szigorúan a vonal alatt, ezúttal sok VIDEÓval.

Úgy adódott, hogy a lányomnak ma a villamoson el kellett énekeljem az egyik filmslágert a saját gyerekkoromból, miután már ő is megkedvelte a főhőst és élvezettel hallgatja a meséket Hosszúharisnyás Pippiről. A svéd gyerekirodalomnak ezt a különleges teremtését Astrid Lindgrennek köszönhetjük. A Pippi-könyvek számos tévés és filmfeldolgozása közül a '69-ben sugárzott tévésorozat volt a legnagyobb siker, ezt később mozira is átvágták. Csak később gondolkodtam el, hogy nem is tudom, az igazán fülbemászó, híres dallamot ki írta.

Nos, a legnagyobb elképedésemre a Pippi Langstrumpf tévésorozat főcímdalát Jan Johansson szerezte, akinek kísértetiesen hasonlít a sorsa Esbjörn Svenssonéra, a másik híres svéd jazz zongoristára. Ő is óriási sztár, nagyhatású stílusújító volt és már egész Európában népszerű, amikor nagyon fiatalon, 1968-ban meghalt autóbalesetben. Hagyatékában maradt meg ennek a filmtémának a demója, amelyen már akkor dolgozott, tehát senkit se tévesszen meg, hogy a filmzenét végül Konrad Elfers jegyzi. Bizonyíték minderre az a tavalyelőtt kiadott ACT-lemez, amely Johansson és Georg Riedel bőgős hamburgi rádiófelvételeit tartalmazza, zárószámként az akkor még be sem mutatott film főcímdalával. Johansson hatása a mai napig érezhető mind a skandináv avantgárd, mind a világzene művelőinél. Néhány éve jelent meg róla Eric Kjellberg monográfiája, amely már címében is mint jövőbelátó előadót és zeneszerzőt méltatja. Ronggyá hallgattam Johansson leghíresebb felvételét, amely most körülbelül ötven éves: svéd népdalokat dolgoz fel duóban Riedellel. Először álljon itt a Jazz på svenska (Jazz svédül) című, több mint félmillió példányban elkelt lemezének nyitódarabja: Visa från Utanmyra, vagyis az Utanmyrai dal.

  Ínyenceknek nem csak az alábbi, diás linket ajánlom, hanem rögtön a kottakövetős változatot is:

Miután az ötvenes évek elején szülővárosából Göterborgba költözött, Johansson haláláig tevékeny részt vállalt a svéd - és skandináv - jazzélet felvirágoztatásában. Hihetetetlen origanilitására persze az akkoriban arrafelé gyakran és hosszan megforduló amerikai világnagyságok is felfigyeltek, Norman Granz őt szerződtette először Európából a Jazz at the Philharmonic sorozatra. Stan Getz Johansson zongorázásának erős melodikus jellegét kedvelte, de dolgozott Oscar Pettiford bőgőssel és Helen Merrill énekesnővel is. A svéd népdalok sikere után, akkor már Stockholmban élve és dolgozva, feldolgozott oroszokat is. Hagyatékát és felvételeit két fia, Anders és Jens a Heptagon lemezcégen keresztül gondozzák. Jellemzően nem a kommersz sikert keresik: az orosz és a svéd népdalok anyaga például egy CD-n kapható '94 óta. Hogy Johansson jövőbelátása nem csak a world music felé nyitott, arra egy szokatlan remix ad jó példát, amelybe Nina Simone és Quincy Jones belekeveredett.

Johansson korán félbeszakadt munkásságának van még egy fejezete, amelyről bizonyosan sokan hallottak már mifelénk: a csodálatos dán jazzhegedűssel, Svend Asmussennel éppenséggel magyar (nép)dalokat dolgoztak fel Jazz på ungerska című 1968-os LP-jükön. Igen, a Heptagonnál ez a CD is megfelel játékidőben két LP-nek: egy és negyed óra, mert az In Pleno című '64-es, valamivel szabadabb felfogású lemezt is rátették. De most maradjunk a játékos és elegáns magyar dalinterpretációknál, melyekben többek között a ECM-lemezeiről is jól ismert dán bőgős, Palle Danielsson is közreműködött. Íme a Liten brynnett, vagyis a Barna kislány csitt csitt csitt.

Az utolsó videóval megint kievezünk a jazz vizeiről: Svend Asmussen és a dán gitáros, Ulrik Neumann klasszikus zenebohóc számot adnak elő egy kb. 1960-ban felvett tévéshowban. Nagyon örülnék egy olyan kommentnek, amely megtippeli, hogy hány különböző szám hangzik fel legalább töredékben, de felismerhetően ebben a három és fél percben! A tippverseny eredményét elküldjük az idén februárban a 97-iket betöltött Asmussennek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Lábnyomot kaptak a Halhatatlanok Társulatának új tagjai

Szombat délelőtt újabb lábnyomokkal gazdagodott a Pesti Broadway az Operettszínház előtt. Az 1996-ban alapított Halhatatlanok Társulata öt év kihagyás után választott új tagokat még májusban, most pedig ünnepélyes keretek között avatták fel a díj részeként fémbe öntött lábnyomokat.
Klasszikus

Márta emlékére játszik Kurtág György

Az új felvételen Mozart-mű hallható.
Színház

Blokád alá került az SZFE Rákóczi úti épülete is

Miután Szarka Gábor pénteken előrehozott őszi szünetet rendelt el és hat órára ki akarta üríttetni a Vas és a Szentkirályi utcai épületet, a diákok sajtótájékoztatójával egy időben több hallgató átvonult az SZFE Rákóczi úti campusához, hogy ott védje a termeket.
Színház

Dragomán György parádés egyperces novellában reflektált az SZFE ügyére

A József Attila-díjas író szerint nem biztos, hogy célravezető egy exezredest kinevezni az egyetem kancellári pozíciójára. Amúgy meg ki tudja, lehet, hogy én értem félre az egyperces novellát.
Színház

A Minisztérium továbbra sem reagál az SZFE-s hallgatók követeléseire

Hétfő reggelre megmozdulást szerveztek az SZFE-s hallgatók az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szemere utcai épülete elé. A helyszínválasztás nem véletlen: ugyanis a Minisztérium közbeavatkozásával lehetne csak feloldani az egyetemi polgárság és a kuratórium között kialakult helyzetet. A tüntetésen a diákok mellett közel harminc ismert színházi és filmes alkotó kampányolt az autonóm felsőoktatás mellett.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Balkáni hév, magyar népdal és cigány hallgatók – Bemutatjuk az idei WOMEX fellépőit

Öt magyar együttest mutatunk be az idei WOMEX-ről, akiket élőben hallhat a Müpában. Ők a hazai világzene fűszerei: izgalmas és színes előadók, egyik lábukkal a tradícióban, másikkal a modernitásban.
Jazz/World magazin

John Zorn zenei víziói

John Zorn frivol módon bánik a zenei formákkal, épp csak addig használva őket, amíg kiszívja a velejüket. A végeredmény azonban nem csak egy életmű, több annál. Egy korszak lenyomata.
Jazz/World lemez

10 lemez Londonból, ami után mást fogsz gondolni a jazzről

Az Egyesült Királyságban reneszánszát éli a jazz. Ahogy az lenni szokott, a műfaj időről időre kidugja a fejét az ágyásból, felbukkan itt-ott, néhány éve pedig szárnyakat kapott az olyan könnyebb műfajoktól, mint a hiphop, a dub, a techno és a trance. Összeszedtem azokat az albumokat, amiket hallanod kell, ha London és a jazz új arcára vagy kíváncsi.
Jazz/World fonó

A Fonó a második helyen a legjobb világzenei kiadók között

A Fonó Budai Zeneház a második helyre került a legjobb világzenei kiadók között. A Womex (World Music Expo) által közzétett listán a Fonó, amelyet korábban soha nem rangsoroltak ilyen magasra, egyedüliként szerepel a teljes kelet-közép-európai lemezpiacról.
Jazz/World interjú

„Zenében lakozó vándorszínház versekből és dalokból”

A carPEDIGnem formációt 2014-ben hozta létre Karap Zoltán, a filozófia doktora, szerkesztő-újságíró és Dézsi Darinka színművész. A duó később kibővült új tagokkal, de az eredeti szándék – „zenében lakozó vándorszínház versekből és dalokból” – máig töretlen. Karap Zoltán és Dézsi Darinka a megismerkedésükről, a versek erejéről és a „kuntriról” is meséltek a Fideliónak. Aki pedig nem éri be az interjúval, meg is hallgathatja őket szombaton, október 17-én a Duna tévén, a 14.30-kor kezdődő Partitúrában, amely most Kisvárdán és a Nyírségben kalandozik.