Jazz/World

Hűség és válás egy Kékszakállúban

2016.09.08. 09:52
Ajánlom
Három zürichi muzsikus teljesen újragondolta a huszadik századi magyar opera csúcsát, Bartók Kékszakállúját. Érdemes volt – írja Zipernovszky Kornél. Jegyzetében kollégánk egy-egy zenei hírt, eseményt, jelenséget tárgyal E/1-ben, szigorúan a vonal alatt. TAKE7

Három zürichi muzsikus, akik a huszadik zenét és különösen Bartókot nagyon nagyra tartják, együtt hallgatják meg a Kékszakállú herceg várá-t. Ugyan nem operaénekesek, sőt, nem is csak kottából játszanak, mert sokszor improvizálnak is, azért elhatározzák: annyira erősen szól hozzájuk a darab, hogy reagálnak rá – de a maguk módján. A létrejött produkciót azért, hogy tiszteletüket Bartók iránt annak hazájában is kifejezhessék, végre két budapesti klubban is bemutatták (saját költségükön ideutazva). A produkció megáll a saját lábán. Sőt, méltó nagyobb közönség elé is, mint ahányan a Nyitott Műhelyben szeptember 3-án (és előző este a Patyolat Próbaüzemben) látták.

Blaubart CD-borító

Blaubart CD-borító

A Trio Blaubart muzsikusai, Manuela Keller zongorista, Christian Strässle hegedűs és Chris Wirth klarinétos a zenei anyagból, magából a partitúrából indultak ki, de interpretációjuk messze túlmutat azon, amit a klasszikus zenei világ ezen a fogalmon ért, amit ezzel a művelettel leír. Nem csak eljátszották a zenét saját hangszereiken, hanem azt először is dekonstruálták, motívumokat, zenei jeleneteket vettek ki a műből, majd újraépítették őket. Mint a Fidelio kérdésére már korábban elmondták, mindhárman választottak maguknak fontos részeket, és hangszereléssel, komponálással és az új zenei fraktúra közös kidolgozásával hozták létre az új darabot. Melodikus szinten a zenekari és az énekes szólamok sok, fontos része megmaradt, megmaradt a dramaturgia (egy része – erre még visszatérek) is. A motívumok kidolgozásában egy – a komponálás és a kottából játék melletti – harmadik modust is alkalmaznak, és ez az igazi célja a produkciónak. Ez a modus az improvizáció.

Kékszakállúak Svájcból

Olvasd el a trióval készült korábbi interjúnkat ide kattintva!

Úgy sejtjük, hogy amikor Liszt saját szóló zongorakoncertjeire adaptált teljes operákat, azok slágerlistás helye nagyon megugrott – volna, ha készültek volna idestova kétszáz éve slágerlisták. De a műsorra tűzött zeneszerzők többsége bizonyára örült a sikernek, hogy Liszt játszotta őket, és ezáltal a népszerűségük és ismertségük növekedésének is. De van-e szüksége a Kékszakállú herceg vára című, több mint száz évvel ezelőtt komponált opera népszerűségének ilyenféle támogatásra? Ha abból indulunk ki, hogy milyen sokféle zene sorolódott a Kékszakállú elé az újabb generációk kedvenceinek listáján, akkor már meg is van a válasz. Ha pedig azt nézzük, hogy minden kéz elkel, ha a fiatalabb generációkat rendszeres operalátogatásra igyekszünk szoktatni, ugyancsak igennel fogunk válaszolni. Izgalmas ezeket a kérdéseket más aspektusból újra feltenni néhány héttel azután, hogy Bartók műveinek a mai magyar aktív jazzgenerációkra gyakorolt közvetlen és erős hatását szóba hoztam ebben a rovatban.

Blaubart trió

Blaubart trió

A Blaubart trió minimális mértékben azért támaszkodott koncertjén a színpadi elemekre is. Strässle, aki pompás narrátornak bizonyult, a Műhely közönségének angolul felolvasta nem csak a prológust, ráadásul azt részben magyarul, hanem adott is egy vázlatos történetet a szereplők és a szituáció bemutatásával, rögtön „előre szaladva” az ötödik ajtóig. Ezután következett egy hosszabb zenei rész, miután Strässle a hátralévő rövidebb részeket vezette be szóban, majd pedig sorra el is játszották ezeket. Az ajtók jelenetváltásait fénnyel is érzékeltették. Mondanom sem kell, hogy így számomra az opera legnagyobb vonzereje, hogy a történet és zene kéz a kézben haladnak és vezetnek engem, nézőhallgatót, csorbát szenvedett. Viszont kaptunk egy új dimenziót. Úgy érzékeltem ugyanis, hogy az ötödik ajtónál nem csak azért adta át a trió a zene után a narrációnak a szót, mert ez olyan nyilvánvaló és magas csúcspontja a feldolgozott műnek, hanem azért is, mert ettől a csúcsponttól az újraalkotók elkezdtek eltérni Balázs Béla szövegkönyvének történéseitől is, megváltozott a viszonyuk a műhöz. Ahogy az ötödik ajtóig a saját maguk komponálta részeket is eljátszották, és többször is nagyobb improvizatív szakaszokat adtak elő, úgy ettől kezdve a szövegkönyvhöz is hozzá „mertek” nyúlni. Ugyanis a Blaubart szerint, amikor Judit azt látja, hogy a herceg mozdíthatatlan, megváltoztathatatlan, mert annyira lehúzza a könny és a vér a múltjából, hogy egy tipikusan késő-huszadik századi fordulattal faképnél hagyja hitvesét és szomorúan, de kilépdel a sötét várból. Ezzel (a feminizmus adta) lehetőséggel megszűnik tehát a statikusság, amely a századelő szimbolizmusának és ennek a szövegkönyvnek is alapvető jellegzetessége. Persze nem happy-end ez, annál sokkal komolyabb elvi felvetés rejlik a megváltoztatott darabvégben.

A Blaubart trió produkcióját egy régi legenda és egy ősi toposz, a Kékszakáll – Bartók által tetőtől-talpig inspirált – mai interpretációjaként kell látnunk és hallgatnunk, nem pedig úgy, mint egy Bartók-feldolgozást. Akkor is ezt válaszolnám, ha a legnagyobb magyar zeneszerző szellemi öröksége felett őrködő elképzelt grémium megkérdezne engem, mit gondolok, méltó-e és megengedhető-e ez a produkció, ami Bartók művét ilyen messzire viszi? Komoly érvem van az „igen” mellett, mert mindezzel együtt Bartók géniuszának vonzásában maradt ez a produkció. Ugyanis az történt, hogy a Blaubart Kontrasztok-ká transzponálta a Kékszakállú-t, hiszen Benny Goodman, Szigeti és Bartók példátlan, előremutató kollaborációja ugyanúgy a klarinét, a hegedű és a zongora triójába vont egy új szemléletet, indult bátran járatlan utakon. A Bartók által nem tökéletesnek, nem jól harmonizálónak hallott együtthangzásra utal a Kontrasztok cím, és ebben a szellemben igenis áttehető a két, illetve a három hangszerre Kékszakállú és Judit története, ami arról szól, hogy nem tökéletes, nem jól harmonizál a férfi és a nő kapcsolata. A jóval későbbi műben, a Kontrasztok-ban Bartók komolyan fordult oda a blues világához, és ezt a fordulatot vitte tovább a Blaubart ebben a produkcióban is. Különösen ízléses zenéjük nagy erénye, hogy nem terheli anakronizmus: amennyi modernizálódás bekövetkezett a Bartók ouevre-ben a Kékszakállú (1911) és a Kontrasztok (első változat: 1938) között, csak annyival modernizálták saját Kékszakállú-juk hangzását.

De mindez a spekulálás a kulturális fogalmakkal nem fontos. A lényeg az, hogy Keller, Strässle és Wirth bátor, szerény és nagytudású muzsikusok, akik izgalmas, eredeti zenét játszottak, ami rabul ejtette a közönséget. Mert csak kétféle zene van...

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Egyedül Baráti Kristófnak engedik meg, hogy vezényelje a Liszt Ferenc Kamarazenekart

Szeptember 30-án rendhagyó hangversennyel indul a Liszt Ferenc Kamarazenekar 2018/2019-es zeneakadémiai koncertsorozata. Az együttes egyik fő sajátossága, hogy csak karmester nélkül, kizárólag koncertmester irányításával lép fel. Baráti Kristóf hegedűművész kedvéért most kivételt tesznek.
Zenés színház

Aki hidat vert az opera és a pop között: Andrea Bocelli 60 éves

Gyerekként egy baleset következtében veszítette el a látását, így az operaszínpad helyett arénakoncerteken és a lemezstúdióban találta meg az otthonát. Pavarottit elragadta a hangja, de énekelt a pápa előtt és a legnagyobb popsztárokkal is.
Klasszikus

Ennio Morricone abbahagyja

Nem fog többet komponálni a 90 éves Ennio Morricone, de azt mondja, továbbra is fellép a művei karmestereként.
Könyv

Íróként saját magam és szereplőim igazságát képviselem - Interjú Légrádi Gergellyel

Ügyvéd, író, de mindezek felett egy gondolkodó, kételyekkel élő ember. Légrádi Gergellyel harmadik, Nélkülem című kötetéről és a gondolkodás, lassítás, valamint a pillanatok megélésének fontosságáról beszélgettünk.
Tánc

Ne maradj le a CAFé Budapest rendkívüli táncbemutatóiról!

Sokszínű tánckínálattal jön a CAFé Budapest: többek között világhírű koreográfusok modern balettdarabjai, szürrealista táncelőadás és nagysikerű újcirkusz produkció közül válogathatunk.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World videó

Óriások, ha találkoznak: Így értelmezte át Miles Davis Michael Jackson slágerét

Mi történik, ha a Sötétség Hercege feldolgozza a popkirály zenéjét? Születik egy új jazz sztenderd, ahogy az Miles Davis és a Human Nature című Michael Jackson-sláger esetében történt.
Jazz/World ajánló

Mi sül ki a klasszikus és az oláh cigány zene találkozásából?

Az oláh cigány hagyományokat anyanyelvi szinten ismerő Romengo ezúttal a Mendelssohn Kamarazenekarral áll színpadra a Get Closer koncertek szervezésében, szeptember 25-én, a MOMKultban!
Jazz/World ajánló

Harminc cigányzenész teszi fel a koronát a Budapest Ritmo fesztiválra

Idén is felejthetetlennek ígérkezik a régió legfontosabb világzenei fesztiválja, amit október 5. és 7. között harmadszor rendeznek meg az Akvárium Klubban, ahol ezúttal a roma kultúra áll a fókuszban.
Jazz/World interjú

„Olyan jó lenne, ha őszintébb lenne a viszonyunk a jazzhez és Bartókhoz!”

A Sárik Péter Trió azon kevés jazz-zenekar közé tartozik, akiknek sikerült áttörni a jazz üvegplafonját, hiszen koncertjeiket nagy érdeklődés övezi a közönség részéről. A zenekarvezetővel a Sárik Péter Trió x Bartók című új albumuk apropóján beszélgettünk, amit szeptember 21-én mutatnak be a Zeneakadémián.
Jazz/World karosi júlia

Ünnepelje Gershwin 120. születésnapját Karosi Júliával!

A zeneszerző születésének szeptember 26-i, 120. évfordulójára jelenik meg Karosi Júlia legújabb, Love Is Here To Stay című albuma, amelynek dalai szeptember 21-én a Magyar Rádió Márványtermében a Karosi Júlia Quartet és az RTQ vonósnégyes zenészei előadásában hallhatóak.