Jazz/World

Húsz éve halott Gillespie

2013.01.05. 13:36
Ajánlom
Húsz éve, 1993. január 6-án halt meg Dizzy Gillespie, minden idők egyik legnagyobb jazztrombitása, a bebop stílus úttörője.

John Birks Gillespie 1917. október 21-én a dél-karolinai Cheraw-ban, kilenc testvér között a legfiatalabbként. Autodidakta módon tanult meg apja harsonáján játszani, tizenkét éves korában váltott a trombitára és beiratkozott egy zeneiskolába, ahol elméletet is tanult. A nagy szegénységben felnőtt Gillespie ösztöndíjjal jutott be egy mezőgazdasági iskolába, de 1935-ben otthagyta az intézményt, hogy minden idejét a zenének szentelhesse. Philadelphiába költözött és hivatásos muzsikus lett, ekkoriban ragadt rá életvidámsága és színpadi viselkedése alapján a Dizzy (szédült) becenév, ahogy aztán a világ megismerte.

Húszévesen került be Teddy Hill zenekarába, méghozzá példaképe, Roy Eldridge helyére, egy európai turné és egy lemezfelvétel után a híres Cab Calloway együttesében folytathatta. Calloway nem értékelte nagyra, hogy az ifjú Dizzy olyan frazírozással kezdett próbálkozni, ami nem illett bele a trombitajátékkal akkoriban kapcsolatos elképzelésekbe. Szólóit "kínai zenének" minősítette és 1941-ben, amikor egy próbán papírgalacsinnal dobták meg, a teljesen ártatlan trombitást rúgta ki.

Dizzy 1939-ben játszotta el Lionel Hampton zenekarával a Hot Mallets című szám szólóját, sokan ezt tekintik a bebop első rögzített változatának. A következő időszakban sok zenekarban megfordult, s zenélt többek között Ella Fitzgeralddal, Coleman Hawkinsszal, Benny Carterrel, Charlie Barnettel és Duke Ellingtonnal. 1941-ben ismerkedett meg az altszaxofonos Charlie Parkerrel, akinek tetszettek Dizzy zenei újításai, és egy életre szóló barátságot kötöttek. A következő évben már együtt játszottak Earl Hines bigbandjében és az évtized közepére a jazz megújítói lettek. Ekkoriban született Gillespie egyik leghíresebb szerzeménye, az A Night in Tunisia is. Coleman Hawkins többször hívta közös örömzenélésre, ez jelentette a bebop teljes kibontakozását.

A nagy áttörés éve 1945 lett, amikor végre Parkerrel közösen rögzíthetett lemezt, és olyan dalok születtek, mint a Salt Peanuts, a Groovin' High és az I Can't Get Started. A közönség nehezen fogadta el az új stílust, ebben sokat segített Gillespie 1946-ban összehozott zenekara, amely elsőként játszotta a bebop zenét. Darabjaik közül a Things to Come már futurisztikusra sikerült, a Cubana Be/Cubana Bopban pedig Chano Pozóval működtek együtt, így az elsők között gazdagították a jazzt latin és afro-kubai elemekkel.

A zenekart gazdasági nehézségek miatt volt kénytelen feloszlatni, ezután átállt a kisebb együttesekre, újra együtt zenélt Charlie Parkerrel, turnézott all-star együttesekkel, 1953-ban ott volt "az év kvintettjében", a koncerten szaxofonon Charlie Parker, zongorán Bud Powell játszott, Charles Mingus bőgőzött és Max Roach dobolt. Dizzy elismertségét mutatja, hogy 1956-ban Eisenhower elnök őt kérte fel a külügyminisztérium által támogatott jószolgálati turné vezetésére Dél-Európában, a Közel-Keleten és Dél-Amerikában. Játéka a hetvenes évektől kissé megfakult, de így is a fesztiválok kedvelt vendége, népszerű előadó, a fiatal zenészek példaképe és tanítója maradt.

Dizzy mindig hozta a formáját, kiváló zeneszerző volt, - a szakmában szokatlanul - mindenféle stimuláló szert elutasított, és kiegyensúlyozott magánéletet élt feleségével. Zenei felfedező és kalandor hajlamával a jazz meghatározó alakja. Védjegye egy speciálisan neki készített trombita volt, amelynek csöve 45 fokos szögben fölfelé hajlott. A legenda szerint 1953-ban egy rendezvényen egy kéttagú bohócszám előadói estek rá trombitájára, s az meggörbülve még jobban is szólt, így Dizzy attól kezdve csak ilyen hangszeren játszott. A vidám zenészre jellemző, hogy a nyolcvanas években bejelentette: indul az elnökválasztáson, programjának fő pontja a Fehér Ház átkeresztelése volt The Blues House-ra és a kolléga Miles Davis kinevezése a CIA élére. Dizzy Gillespie szinte élete végéig aktív maradt, a halál 1993. január 6-án érte. Számtalan kitüntetés és díj tulajdonosa volt, közöttük a Grammy-életműdíjé, melyet 1989-ben vehetett át.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„A mi generációnk nem kapható a gyűlölködésre” – A 30 év alatti színművészek levele az Országgyűléshez

A december 9-én a szabad színházakért és a kultúra függetlenségéért meghirdetett tüntetésen Sodró Eliza, a Radnóti Színház művésze olvasta fel 111 harminc év alatti színművész levelét az Országgyűléshez.
Színház

„Tudsz még hallgatni?” – Beszámoló a színházi alkotók tüntetéséről

A szabad színházért, a kultúra függetlenségéért szerveztek tüntetést december 9-én estére a Madách térre, és noha a bírált törvényjavaslat időközben módosult, sokan úgy érezték, ott a helyük a megmozduláson.
Színház

Ezekre az előadásokra küldenék el a politikusokat a színészek

Szégyen, Hamlet, A bajnok, Az ember tragédiája – többek között ezeket a produkciókat ajánlották azok a színházi alkotók, akiket a december 9-i tüntetésen kérdeztünk meg arról, mire hívnák el a politikai döntéshozókat.
Színház

Megszavazta a Parlament az új színháztörvényt

115 igen szavazattal elfogadta az Országgyűlés a kulturális törvénycsomagról szóló törvényjavaslatot, amely miatt hétfőn ezrek tüntettek a Madách téren.
Klasszikus

Itt követheti élőben Martha Argerich koncertjét, ha már nem kapott jegyet!

December 12-én este fél 8-kor a Liszt Ferenc Kamarazenekarral lép fel Martha Argerich. A hangverseny teltházas, de a Medici TV közvetíti. Mutatjuk, hol.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World magazin

Tudományos bizonyítást nyert, hogy a „zene közös nyelv”

Közhely, hogy a zene olyan univerzális nyelv, ami alkalmas a szavakon túli kommunikációra. Most egy bécsi kutatócsoport adatokkal is alátámasztotta, hogy a zene világszerte közös tulajdonságokkal rendelkezik.
Jazz/World ajánló

Zenész apák zenész fiaikkal adnak közös adventi koncertet

A Modern Art Orchestra Az alma meg a fája elnevezésű koncertjén december 14-én 19:30-tól a Budapest Music Centerben olyan szülő-gyerek párosok fordulnak meg a színpadon, akiket eddig nem hallhattunk.
Jazz/World ajánló

Új lemezt készített Kollár-Klemencz László

Decemberben jelenik meg Ég az erdő címmel Kollár-Klemencz László Kamarazenekarának új albuma – a dalszerző-író-énekes 2008-ban megkezdett első szólóalbumának folytatásaként. Az új dalokat január 19-én a MOMKultban nagyszabású koncerten mutatják be a zenészek.
Jazz/World gyász

Meghalt Marie Fredriksson, a Roxette énekesnője 

Hatvanegy éves korában meghalt Marie Fredriksson svéd énekesnő, a Roxette nevű duó egyik tagja - írja a BBC hírportálja. A népszerű pop duó többször is fellépett Magyarországon.
Jazz/World mti

Duka László nyerte a Roby Lakatos Improvizációs Hegedűversenyt

Duka László lett az első alkalommal megrendezett Roby Lakatos Nemzetközi Improvizációs Hegedűverseny első díjasa.