Jazz/World

Huszonöt éves a Csík Zenekar

2013.04.17. 08:08
Ajánlom
Ennek az évfordulónak a keretében bőven van mit felidézni.

Különleges alkalom, amikor egy zenekar pályafutása huszonötödik esztendejéhez ér. És ha az ország legrangosabb - ráadásul Bartók Béláról elnevezett - hangversenytermében ünnepelheti meg, bátran állítható, hogy valami rendkívüli dolog elé néz a zenekar és a közönsége egyaránt. A Kecskeméten született Csík Zenekar kezdetben főleg autentikus paraszti muzsikát játszott, annak tiszta, erdélyi és magyarországi forrásából merítve. Koncertzenekarként az ezredfordulóra kezdett tekintélyessé válni; nem véletlen, hogy a 2000-es sydneyi nyári olimpiai játékok megnyitóján a magyar népzene egyik reprezentánsa lett.

De ugyanabban az időben másfelé is kacsingatni kezdett. A kor falára című 2001-es albuma címadó számában például egy magyarpalatkai dallamot úsztatott át szvingbe, azt kutatva, miként "boldogulna" egy régi magyar dallam az "újvilágban". Majd a 2005-ös Senki nem ért semmit albummal még nagyobbat lépett. A felvidéki, békési és erdélyi muzsikák mellett feldolgoztak három Kispál és a Borz-számot, valamint Lovasi András énekével egy amerikai bluest is, mégpedig oly módon, hogy azok éppúgy belesimultak a magyar népzenébe, mint a Csík együttes hangvételébe.

A magyar nép- és rockzene kapcsolata ezzel egy addig ismeretlen dimenzióba emelkedett: megszületett a "tradicionális rocketno". Ez az új stílus a 2008-as Ez a vonat, ha elindult, hadd menjen... albumon újabb ragyogó átiratokkal gyarapodott, sőt olyan népszerűvé tette a zenekart, amire a műfajában nem volt példa sosem. A Most múlik pontosan című Quimby-szám feldolgozásából himnusz kerekedett, a mai napig immár tízmilliós rákattintással a YouTube-on. A 2011-es Lélekképek albumon a Suite című Lukács Miklós-darab ugyanakkor azt tanúsította, a népzenét nemcsak a könnyű-, hanem a komolyzenével is újszerű módon képesek ötvözni (a Vivace Kamarazenekar közreműködésével).

2012 augusztusában pályafutásuk újabb mérföldkövéhez értek. A Sziget fesztivál Nagyszínpadán tizenötezres közönség előtt léptek fel Szörényi Levente, Bródy János, Presser Gábor, Földes László Hobo, Kovács Kati, Kiss Tibor, Lovasi András és Ferenczi György társaságában. A Csík Zenekar Daloskönyve című projectjük olyan dalok feldolgozásait tartalmazta, amelyek a zenekar magánmitológiája és a magyar könnyűzene története szempontjából egyaránt fontosak, és amelyek így hidat teremtettek a műfaj különböző nemzedékei között is.

Így érkezett el huszonöt éves jubileumához a Csík Zenekar. Természetesen a Művészetek Palotájában is hallhatók lesznek a "kötelező erejű" feldolgozásai, de a hangsúly ezúttal a zenekar "indíttatására", a népzenéhez való kötődésére kerül. Míg korábban könnyűzenészeket hívtak, ezúttal a rájuk legnagyobb hatást gyakorló népzenészek közül kerülnek ki a vendégei. A kecskeméti Hegedűs együttest vezető Hegedűs Zoltán döntő befolyású volt az indulásukkor, hiszen ő tanította a Csík Zenekart alapító Kunos Tamást és Csík Jánost. Berecz András a legjelentősebb adatközlő férfi énekesként vált megkerülhetetlenné, Halmos Béla pedig a táncházmozgalom elindításában szerzett érdemeivel. Balogh Kálmánra az egyes számú magyar népi cimbalmosként tekintenek, vele többször is muzsikáltak már, A kor falára című albumukon ő játszotta Csík Jánossal az Én vagyok az, aki nem jó című slágert. Egyszóval, minden tekintetben különleges koncert elé nézünk. Ilyen csak egyszer lesz a Csík Zenekar életében.

A Csík Zenekar 25 éves, jubileumi koncertje
2013. május 17. 19:30 - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Km.: Berecz András, Balogh Kálmán, Halmos Béla, Hegedűs Zoltán

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Emilia Pérez – megnéztük a 13 Oscarra jelölt botrányfilmet

Összességében érthetőnek tűnik, miért jutott el Jacques Audiard új rendezése tizenhárom Oscar-jelölésig, azt azonban már túlzásnak tartanánk, ha a legfontosabb kategóriákban diadalmaskodna is – ezt ugyanis több más produkció is jobban megérdemelné.
Könyv

Közös sorozattal jelentkezik Nyáry Krisztián és Bősze Ádám

A magyar széppróza napján, Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulóján mutatják be az Óbudai Társaskör második jubileumi produkcióját Jókai sétány 200 címmel. Nyáry Krisztián irodalomtörténész és Bősze Ádám zenetörténész új sorozata február 18-án debütál.
Plusz

Hegyet hágék, lőtőt lépék – tíz éve hunyt el Erdélyi Zsuzsanna

Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós, a nemzet művésze tíz évvel ezelőtt, 2015. február 13-án hunyt el Budapesten. Tanítványai, szellemi örökösei nem felejtik.
Klasszikus

Bayreuthban is koncertezik a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar

Az együttes ausztriai és bajorországi turnéra indul Mahler 4. szimfóniájával a tél végén, míg júliusban a német zenei központban játsszák a Mendelsshon testvérek műveit.
Vizuál

Vasárnap zár a Magyar Nemzeti Galéria biedermeier-kiállítása

Február 16-ig láthatja a közönség a Biedermeier mindennapok. Művészet és polgárosodás a 19. századi Magyarországon (1815-1867) című tárlatot a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítás egyedülálló módon ad átfogó képet a biedermeier nevével fémjelzett korszak művészetéről, mely Valentin-napon páros kedvezménnyel tekinthető meg.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

A sanzonok királynője – a Benczúr Házban látható Nádasy Erika Piaf-estje

Egy halhatatlan legenda, Edith Piaf drámai fordulatokkal teli élettörténete és magukkal ragadó, keserédes érzelmekkel teli dalai elevenednek meg február 25-én a Benczúr Házban. A francia sanzonénekesnőt a darab írója, Nádasy Erika kelti életre.
Jazz/World hír

Idén is meghirdeti Fringe felhívását a Magyar Zene Háza

Mivel az intézmény kiemelt céljának tekinti a zenei tehetségek támogatását, a zenélés népszerűsítését kortól és zenei háttértől függetlenül, 2025-ben is meghirdeti a Fringe-t. Jelentkezési határidő: március 2., vasárnap éjfél.
Jazz/World magazin

KÉP-regény: Alice Cooper 77

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Alice Cooper születésnapján lepődött meg, és arról írt, hány tekerss filmet használt el a botrányhős előadó koncertjén.
Jazz/World interjú

Ajtai Péter: „Édesanyám kinyitotta a telefonkönyvet, és másnap már mentem bőgőórára”

Improvizációesztétikából doktorált, tanult klasszikus zenét, hagyományos jazzt, ma már legfőképpen free jazzt vagy szabad improvizációs zenét játszik. Tanít, számos zenekarban muzsikál, egy százhúsz éves bőgőt nyüstöl. Ajtai Péter bőgőssel beszélgettünk.
Jazz/World ajánló

Ismét megmérettethetik magukat a jazz feltörekvő tehetségei a Müpában

Az idén 20 éves Müpa 2025. február 7. és 9. között ismét megrendezi a Jazz Showcase-t. A régió egyik legjelentősebb zenei tehetségbörzéjére ez alkalommal is hat ígéretes pályakezdő formáció jutott be, akiknek produkcióit neves szakmai zsűri bírálja majd el.