Jazz/World

Huszonöt éves a Csík Zenekar

2013.04.17. 08:08
Ajánlom
Ennek az évfordulónak a keretében bőven van mit felidézni.

Különleges alkalom, amikor egy zenekar pályafutása huszonötödik esztendejéhez ér. És ha az ország legrangosabb - ráadásul Bartók Béláról elnevezett - hangversenytermében ünnepelheti meg, bátran állítható, hogy valami rendkívüli dolog elé néz a zenekar és a közönsége egyaránt. A Kecskeméten született Csík Zenekar kezdetben főleg autentikus paraszti muzsikát játszott, annak tiszta, erdélyi és magyarországi forrásából merítve. Koncertzenekarként az ezredfordulóra kezdett tekintélyessé válni; nem véletlen, hogy a 2000-es sydneyi nyári olimpiai játékok megnyitóján a magyar népzene egyik reprezentánsa lett.

De ugyanabban az időben másfelé is kacsingatni kezdett. A kor falára című 2001-es albuma címadó számában például egy magyarpalatkai dallamot úsztatott át szvingbe, azt kutatva, miként "boldogulna" egy régi magyar dallam az "újvilágban". Majd a 2005-ös Senki nem ért semmit albummal még nagyobbat lépett. A felvidéki, békési és erdélyi muzsikák mellett feldolgoztak három Kispál és a Borz-számot, valamint Lovasi András énekével egy amerikai bluest is, mégpedig oly módon, hogy azok éppúgy belesimultak a magyar népzenébe, mint a Csík együttes hangvételébe.

A magyar nép- és rockzene kapcsolata ezzel egy addig ismeretlen dimenzióba emelkedett: megszületett a "tradicionális rocketno". Ez az új stílus a 2008-as Ez a vonat, ha elindult, hadd menjen... albumon újabb ragyogó átiratokkal gyarapodott, sőt olyan népszerűvé tette a zenekart, amire a műfajában nem volt példa sosem. A Most múlik pontosan című Quimby-szám feldolgozásából himnusz kerekedett, a mai napig immár tízmilliós rákattintással a YouTube-on. A 2011-es Lélekképek albumon a Suite című Lukács Miklós-darab ugyanakkor azt tanúsította, a népzenét nemcsak a könnyű-, hanem a komolyzenével is újszerű módon képesek ötvözni (a Vivace Kamarazenekar közreműködésével).

2012 augusztusában pályafutásuk újabb mérföldkövéhez értek. A Sziget fesztivál Nagyszínpadán tizenötezres közönség előtt léptek fel Szörényi Levente, Bródy János, Presser Gábor, Földes László Hobo, Kovács Kati, Kiss Tibor, Lovasi András és Ferenczi György társaságában. A Csík Zenekar Daloskönyve című projectjük olyan dalok feldolgozásait tartalmazta, amelyek a zenekar magánmitológiája és a magyar könnyűzene története szempontjából egyaránt fontosak, és amelyek így hidat teremtettek a műfaj különböző nemzedékei között is.

Így érkezett el huszonöt éves jubileumához a Csík Zenekar. Természetesen a Művészetek Palotájában is hallhatók lesznek a "kötelező erejű" feldolgozásai, de a hangsúly ezúttal a zenekar "indíttatására", a népzenéhez való kötődésére kerül. Míg korábban könnyűzenészeket hívtak, ezúttal a rájuk legnagyobb hatást gyakorló népzenészek közül kerülnek ki a vendégei. A kecskeméti Hegedűs együttest vezető Hegedűs Zoltán döntő befolyású volt az indulásukkor, hiszen ő tanította a Csík Zenekart alapító Kunos Tamást és Csík Jánost. Berecz András a legjelentősebb adatközlő férfi énekesként vált megkerülhetetlenné, Halmos Béla pedig a táncházmozgalom elindításában szerzett érdemeivel. Balogh Kálmánra az egyes számú magyar népi cimbalmosként tekintenek, vele többször is muzsikáltak már, A kor falára című albumukon ő játszotta Csík Jánossal az Én vagyok az, aki nem jó című slágert. Egyszóval, minden tekintetben különleges koncert elé nézünk. Ilyen csak egyszer lesz a Csík Zenekar életében.

A Csík Zenekar 25 éves, jubileumi koncertje
2013. május 17. 19:30 - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Km.: Berecz András, Balogh Kálmán, Halmos Béla, Hegedűs Zoltán

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Közleményt adott ki Domingo ügyében a nevét viselő fesztivál

A Plácido Domingo Classics Fesztivál közleménye nem utal arra, hogy a tenor #metoo-botrányára kíván reagálni, de beszédes, hogy két nappal a kirobbanása után tették közzé.
Vizuál

Erőszakterápia és macsónosztalgia Tarantino kilencedikje

Volt egyszer egy férfiasabb világ, ahol a koszos hippik felett győzött John Wayne. Sharon Tate csillogó szemmel nézi a saját filmjét, és a rendező ilyen csillogónak akarja látni a mi szemünket is.
Klasszikus

Mégis, hogy írjuk Sztravinszkij nevét? Akarom mondani, Stravinskyét...

Fél hajkoronámat elvesztettem már a kérdés felett töprengve, és a legrosszabb, hogy a másik fele beleőszül. Szerencsére Bárdos Lajos kisegít.
Zenés színház

Sonya Yoncheva kiáll Domingo mellett

A fiatal bolgár szoprán, Sonya Yoncheva szerint, aki majdnem tíz éve dolgozik a spanyol tenorral, Domingo igazi úriember. Anna Nyetrebko vagy Daniel Barenboim viszont hallgat. Európában nem mondták le az énekes koncertjeit.
Plusz

Művészek háziállatai – Josephine Baker gepárdjától Frida Kahlo majmáig

Milyen szerepet szánnak az egyes hírességek háziállataiknak? Társ, múzsa vagy csak elegáns kiegészítő? Öt példa a művészet különböző területeiről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World videó

Zseniális: dalban mondanak híreket

A Hírek dalban projekt az online térben kavargó híreket szórakoztatóan, akusztikus zenei kísérettel tálalja nekünk. Az első részben a Lóci játszik frontembere, Csorba Lóci öltötte magára az énekes-bemondó szerepét.
Jazz/World ajánló

Mintha Provence-ben járnánk - minifesztivál a Diszeli Kúriában

Új igazodási pont a Balaton-felvidék kulturális kínálatában a nemrég nyílt 18. századi műemlékegyüttes, a Diszeli Kúria. A Hosszúahétvége elnevezésű minifesztiválon fellép a Dés László Free Sounds Quartet, Bereményi Géza és Másik János pedig közös estjét adja elő.
Jazz/World lapszemle

A nap, amikor az egyik leghíresebb filozófus faggatta a legnagyobb jazz-szaxofonost

Milyen kapcsolatot talál nyelv és improvizáció között az egyik legnagyobb 21. századi posztmodern gondolkodó, nyelvfilozófus és a korszakalkotó free-jazz szaxofonosa? Ez is kiderül Jacques Derrida Ornette Colemannel készített 1997-es interjújából.
Jazz/World magazin

Ó, az az énekes! - 10 éve hunyt el Cseh Tamás

Tíz éve, 2009. augusztus 7-én hunyt el Cseh Tamás Kossuth-díjas énekes, zeneszerző, előadóművész, egy korszak hangulatának legendás tolmácsolója. Az évforduló alkalmából több megemlékezést is tartanak. 
Jazz/World magazin

Hogyan próbálta a jazzt felhasználni a saját céljaira Hitler?

Amerika fekete hangja beszűrődött a náci Németországba is, ezért a leleményes propagandisták saját finanszírozású jazz-zenekart hívtak életre.