Jazz/World

iF - Ha jazzklub volna...

2011.01.29. 13:26
Ajánlom
Van Budapesten a Ráday utcában egy hely, ahol jól főznek, kedvesek és rendszeresen szól a jazz. Hangulatában olyan, mint annak idején a Jazz Café volt, ami sokak emlékezetében él nagybetűs jazzklubként, de ez a hely azért egy kicsit más. Tavaly indult sorozatunk folytatásában az iF kávézó vezetőivel, Knuth Judit kerámikussal és Hoffman Györggyel (akit a legtöbben Hofiként ismernek) beszélgetett munkatársunk a klub múltjáról és jelenéről.

Fidelio: Ti nem vagytok hivatalos jazzklub...

Hoffmann György: Az mit jelent?

F: Hogy elsősorban azzal a szándékkal hoz valaki létre egy helyet, hogy heti vagy napi rendszerességgel élő zenét, főleg jazzt lehessen hallgatni. Én először úgy hallottam rólatok, hogy a MOL Budapest Jazz Fesztivál (jelenleg Budapest Jazz Fórum) egyik helyszíne az iF volt.  

H.Gy.: Az egész úgy kezdődött, hogy vettünk egy pianínót, hogy a Darvas Feri le tudjon jönni játszani valamit. Abból indultunk ki, hogy egy vendéglő vagy kávézó akkor jó, ha van benne zongora. Ezenkívül összesen még a Vázsonyi Jancsit ismertem és a Szalai Petit, akivel együtt fociztunk az Elektromosban. Mikor megnyitottunk, nem kezdett el úgy dübörögni a klub, mint reméltük.

F: Mikor történt mindez?

H.Gy.: 2007 júniusában. Szalai Peti találta ki, hogy bár már lekéstük abban az évben, hogy a MOL Jazz Fesztivál egyik helyszíne lehessünk, de annak a farvizén jó lenne néhány programot szervezni. Az ő javaslatára hívtuk el Farkas Rózsa cimbalmost, aki egy Bach-estet tartott, Szalai Pétert, aki Monori Andrással lépett fel duóban, valamint szóló estet adott Vázsonyi János és három Darvas: Ferenc, Kristóf és Bence szórakoztatta a nagyérdeműt. Ettől kezdve hívogattak a zenészek, hogy szeretnének fellépni, én meg boldog voltam, hogy jönnek az ismert zenészek hozzánk.

F: Ha jól értem, a te zenei preferenciáid nem is jelentek meg a műsor összeállításban.

H.Gy.: De, csak nem azonnal, aki kevésbé tetszett, azok azért észre vették egy idő után, hogy nem hívjuk őket olyan szívesen.

F: Ezek szerint lehetőséget mindenki kapott...

H.Gy.: Elsőre legalábbis senkinek sem mondtam nem-et.

F: Az élő zene tehát azért jelent meg az iF-ben, mert úgy gondoltad, hogy ez hozzá tartozik egy jó vendéglátóhely hangulatához. Volt más célod is ezzel, kiemelkedni a Ráday utca többi klubja közül?

H.Gy.: Azt gondoltam, hogy ha eljönnek hozzánk fellépni ezek a zenészek, akkor majd oda is szoknak és egyfajta zenész-művész találkozóhellyé tudunk válni. Amikor már több mint száz zenész lépett fel nálunk, azt reméltem, hogy ez már elég a hely fenntartásához. Csináltunk például zenész klubbot, aki fellépett nálunk, az ingyen vacsorázhatott. Ez a kezdeményezés megszűnt, mert soha senki nem ért rá  

F: Egy matematikust, mint te mi visz rá, hogy belevágjon a vendéglátásba?

H.Gy.: Egy, a matematikában gyakran vizsgált fogalom: a véletlen. Mindenki életében van valószínűsége, hogy kávézót nyit (de ez nem matematika). Van egy barátom, az egyetem óta ismerem, aki vendéglátással foglalkozik. Az ő révén viszonylag sokat hallottam erről a dologról. Volt bennem egyfajta nosztalgia, azt gondoltam, elég jót csinálni ahhoz, hogy azután minden menjen magától. A valóság természetesen nem ez. A véletlen pedig az, hogy egy barátom hegymászóboltja tönkrement és felszabadult a helység, ahol addig működött a Ráday utcában. Ez nem sokkal azután történt, amikor fellendült az élet a Ráday utcában.

F: Azt gondolnám, hogy akkoriban elég volt kinyitni az ajtót és csődültek be az emberek az épp megnyíló új helyekre. Ezek szerint ez mégsem volt így?

H.Gy.: De, csak ennek addigra volt vége amikor mi megnyitottunk. Jó érzékkel pont lekéstük...

F: Mi a jelenlegi helyzet, milyen anyagi keretek állnak rendelkezésetekre, hogy tudtok működni? Mennyire látszik hosszú távon fenntarthatónak a jelen helyzet?

H.Gy.: Az elmúlt négy év alapján úgy tűnik, hogy nem fenntartható ebben a formában, de mindig találunk valami pillanatnyi okot - építik a metrót, nagyon hideg van, más fontos esemény volt - amire lehet fogni, hogy miért nem látogatják elegen a klubbot.

F: Furcsa ez, mert ahhoz képest, hogy Budapest kétmilliós világváros, nagyon kevés jazzklubja van. A legtöbb közülük nem is jazzklub, hanem olyan hely, ahol megjelenik a jazz is. A BJC születésnapi koncertjén meglepődve tapasztaltam, hogy zenészek ugyan csak elvétve, ellenben jazzt szerető emberek tömegével voltak jelen. Nem lehet, hogy egyszerűen csak nem találtátok még meg a megfelelő csatornákat azokhoz, akinek az iF szól?

H.Gy.: Igen, valószínűleg így van. Jobban el kéne gondolkodnunk. Sokszor a véletlen hozta a lehetőségeket. Ha elhatároznánk, hogy jazzklubként működünk, ahol olyan koncertek vannak, amire megéri a belépőt megvenni, az egy eléggé más helyzetet szülne.

F: Tudom, hogy felmerült a kötelező fogyasztás, mint lehetséges megoldás.

H.Gy.: Ez egy lehetőség, de nem feltétlenül szimpatikus nekem sem, talán a vendégeknek sem.

F: A kötelező fogyasztás az Artisjusnál ugyanolyan bevételnek számít, mintha jegyet szednétek, tehát jogdíjköteles, ugye?

H.Gy.: Igen, csakhogy az az igazságtalan benne, hogy nem a valós bevétel számít, hanem a befogadóképesség.

Knuth Judit: Alapprobléma, hogy az iF-et sokan úgy ismerik, mint egy jó vendéglőt. Azért jönnek le, hogy beszélgessenek és vacsorázzanak. Nem lenne méltányos őket arra kötelezni, hogy így vagy úgy fizessenek egy koncertért.

F: Van esetleg a számotokra elérhető támogatási forma?

K.J.: Tavaly néztem utoljára, de csak a vidéki kluboknak volt kiírva támogatás.

F: Hogy látjátok a klub közelebbi és távoli jövőjét? Vannak zenészek, zenekarok, akik nem léptek még föl az iF-ben, de nagyon szívesen hívnátok meg őket?

H.Gy.: Nekem az lenne a szimpatikus, ha ez így, ahogy van, megmaradna, de úgy tudna működni, hogy ne legyen ráfizetéses. Én még mindig reménykedem abban, hogy fel fog lendülni a hely. Szerintem minden téren nagyon jó, amit adunk és az elmúlt négy év dacára remélem, hogy működőképes is.

F: Megneveznél néhány fellépőt azok közül, akik rendszeresen megfordulnak nálatok és meghatározzák a klub zenei irányultságát?

H.Gy.: Dresch Mihály különböző formációi, Balázs Elemér, a Creative Art Trio, Balázs Józsi triója, a Weisz testvérek, Sárik Péter, Juhász Gábor, Szolnoki Dóra, a Nigun (cikkünk szerzője azonos ennek a zenekarnak a vezetőjével - a szerk.) és sokan mások...

F: Van nálatok más zene is, mint jazz?

H.Gy.: Próbálkoztunk komolyzenével, de be kellett látnunk, hogy nem az iF-be való, egy ilyen koncerten már a halk beszélgetés is igen zavaró tud lenni. A jazz-zenészek közül is azok jönnek hozzánk szívesen fellépni, akiket nem zavarnak meg a kávézókhoz természetesen kapcsolódó zajok.  Ritkábban, de a világzene is megjelenik a műsorban.

F: Köszönöm a beszélgetést.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Vizuál

Így áll most a Liget-projekt – galéria

Töprengett mostanában azon, hogy haladhat a munka a Városligetben és a múzeumokban? Képek és átadási időpontok a cikkben.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Zenés színház

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Próbálok nem dobosként hozzáállni a zenéléshez”

Gyárfás Attila egy sokat gondolkodó ember benyomását kelti, de a zenében pont ennek ellenkezőjére, a lehető legnagyobb ösztönösségre és szabadságra törekszik. Zenekarával nemrég jelentette meg Cloud Factory című albumát, ennek apropóján kérdeztük zenei vízióiról.
Jazz/World blues

A blues nem más, mint életérzés

Ezt vallja a VI. Óbudai Blues Fesztivál egyik amerikai fellépője, Big Daddy Willson. A július 23. és 27. közötti eseménysorozat idén is a műfaj legfontosabb hagyományaival és a legélesebb kortárs jelenével való találkozást ígéri.
Jazz/World lemez

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Jazz/World marokkó

Igazi riport egy marokkói popfesztiválról

Essauriában, a Gnawa és Világzene Fesztiválon járt szerzőnk, ahonnan egészen ambivalens érzésekkel távozott.
Jazz/World ajánló

Klezmer színesíti a Vajdahunyadvári Fesztivált

A 27. Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztivál a hagyományos komolyzenei koncertek mellett idén is otthont ad a klezmer muzsikának. Július 16-án a Sabbathsong Klezmer Band koncertjét élvezhetjük, ezt követően pedig „Mozart est” várja a kikapcsolódni vágyókat.