Jazz/World

Így próbálták elhitetni, hogy a jazz káros az egészségre

2019.02.09. 12:15
Ajánlom
Nemcsak a Göbbels-féle náci propaganda próbálta rossz fényben feltüntetni a jazzt. A műfaj hazájában, Amerikában is voltak olyan önkényes figurák az 1920-as években, akik ideológiai okokból kifolyólag, a legabszurdabb indokokra hivatkozva üldözték a jazzt.

A háború után a rádió beköltözött az emberek otthonába, ezzel együtt pedig futótűzként terjedt a szabadságot és nonkomformizmust szimbolizáló új műfaj, a jazz. A tengerentúlon feketék, Európában pedig a zsidók játszották, ráadásul a háborúból kiábrándult emberek hátat fordítottak a viktoriánus korszak furcsa szokásainak, így faji és társadalmi hovatartozástól függetlenül közösen mulattak a charlestonra. Ezt azonban nem nézte jó szemmel a hatalom. Amerikában különösen Henry Ford volt a műfaj ellenlábasa, aki attól tartott, elterjed az országban ez a „zenei fertő”. Ford a fehérek country zenéjének népszerűsítését, és a blackface minstrely show-kat (a feketére festett arcú, négereket utánzó fehér komikus színészek táncos-énekes show-ját) használta fegyverként a jazz popularitásának visszaszorítására. Harry Anslinger pedig 1930 és 1962 között a Szövetségi Kábítószer Iroda megbízottjaként azt hangoztatta, hogy a jazzklubok a drogfogyasztás melegágyai, olyan „éjszakai dzsungelek”, ahová becsalogatják és megrontják a nőket. Anslinger könyörtelenül üldözte Billie Holiday-t, Thelonious Monkot, Dizzy Gillespie-t, és Louis Armstrongot is.

A 20. század elején intézményi szinten is hidegháború indult a jazz ellen: kijelentették, hogy közegészségügyi okok miatt nem szabad jazzkoncertekre és -mulatókba járni. Talán a legabszurdabb, hogy neurológiai folyamatokkal is megpróbálták alátámasztani a fekete zene káros mivoltát. Milwaukee közegészségügyi biztosa például egyenesen odáig ment, hogy azt írta: „a jazz-zene hatására elpusztulnak az agysejtek”. Cincinnati-ban sikeresen

bezárattak egy szülészeti klinika közelében található jazzklubot azzal érvelve, hogy az újszülöttek sértő zenének vannak kitéve, és a jazz „a jövő generációjának boldogságát gátolja”.

A jazz ellenségei azt is állították, ez a zene „ritmustalan” és ezáltal számos pszichés rendellenességet okoz. 1923-ban az Illinois-i Legfelsőbb Bíróság bezáratott egy mulatót, mert a jazz „ideggyulladást, szorongást, depressziót, fejfájást, fáradtságot stb. okozhat”. Ehhez áltudományos kísérleteket is készítettek, amiben az orvosok

rángatózó állkapcsú jazzrajongókról

számoltak be.

GettyImages-529060101-133912.jpg

Dizzy Gillespie (Fotó/Forrás: Getty Images)

A jazz üldözésében az ideológiai okok mellett az ekkoriban induló, de még gyerekcipőben járó zeneterápia is szerepet játszott. A háborús sérülteket minden lehetséges módszerrel megpróbálták rehabilitálni, és ekkor fedezték fel a zene gyógyhatását. Ugyanakkor meglehetősen fekete-fehéren láttak, amikor úgy vélték, csak a szabályos ritmusú és harmonikus felépítésű zenék fejtenek ki jótékony hatást, minden más egyenesen káros hatással bír.

Furcsa mód a propaganda jazzel szembeni legerősebb fegyvere maga a jazz volt. De a szegregált, „kifehérített” jazz.

Két kategóriára osztották a jazzt: a „hot jazz” a laza, kötetlen ritmusú, afroamerikaiak által játszott zene volt, míg a „sweet jazz” a kommerszebb közönségigényt kielégítő, leegyszerűsített, szabályos ritmikájú, fehérek által játszott, és a hatalom által is támogatott tánczene. Mondanunk sem kell, hogy az igazi jazzrajongók nem követték ezeket az előírásokat, és a fekete jazz búvópatakként megtalálta útját a hallgatóságához. Mint ahogy azóta az is tudományos bizonyítást nyert, hogy jazz nemhogy nem káros a mentális egészségre, de egy sor olyan készséget fejleszt, amit más zenei műfajok nem.

(forrás: JStor)

A jazz rövid története – New Orleans és a blues

Kapcsolódó

A jazz rövid története – New Orleans és a blues

Jazz-történeti sorozatunk a műfaj fejlődésének meghatározó korszakai mellett az ezekre hatással bíró történelmi, társadalmi környezetre is kitekintést ad, ezzel is rávilágítva a jazz műfajának mindenkori érvényességére.

6 jazzdal a rasszizmusról, amitől megszakad a szíved

6 jazzdal a rasszizmusról, amitől megszakad a szíved

A jazz története elválaszthatatlan a faji identitás kérdésétől és a feketék polgárjogokért folytatott küzdelmétől. A szegregációról szóló ikonikus jazz-szerzemények közül válogattunk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.
Tánc

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

4077 csapással 2 percen belül világrekordot döntött a Fricska Táncegyüttes, és ezzel együtt megszületett a #NeptancSport hashtag az interneten. A Fricska világrekordjának önmagán túlmutató jelentősége van, és talán egy tendenciát is jelez a néptánc műfaján belül.
Tánc

Hihetetlen: Próba nélkül vették fel az egyik leghíresebb filmes táncjelenetet

Annak idején majdnem kivágták, végül a filmtörténet egyik leghíresebb táncjelenete lett a Nicholas Brothers szédületes sztepptánc koreográfiája, amit a fáma szerint első próbálkozásra vettek szalagra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World Partitúra

Tolcsvay Béla: „Az élet oldalán állok”

Országjáró kulturális tévésorozatunk, a Partitúra legutóbbi adásában a Velencei-tó környékére látogatott el. A műsor vendége volt a közelben élő Tolcsvay Béla is, akivel a kápolnásnyéki Halász-kastélyban forgatott a stáb. Interjú.
Jazz/World magazin

Szerenáddal fogadta új karmesterét a legkedvesebb dán bigband

Azt mindig is tudtuk, hogy a rézfúvósoknak van humora, de ilyen megható reptéri találkozást utoljára az Igazából szerelem című filmben láttunk.
Jazz/World ajánló

Lakatos Mónika hagyományos oláh cigány hallgatókkal érkezik a Müpába

A bensőséges hangvételű, generációkon átívelő lírai dalokon keresztül az oláh cigányság kevéssé ismert arcával találkozhatunk november 12-én Müpa Fesztivál Színpadán.
Jazz/World ajánló

Jazz és világzenei átiratban szólalnak meg klasszikus zeneszerzők művei

A Bársony Bálint Sextett legújabb nagylemeze, a Magyar Rhapsody Projekt dalait hallgathatjuk meg november 19-én a Klebersberg Kultúrkúriában.
Jazz/World ajánló

40 feledhetetlen dal Koncz Zsuzsa új válogatásalbumán

Így volt szép címmel dupla válogatásalbummal jelentkezett Koncz Zsuzsa, amelyen a legkedvesebb dalait válogatta össze a legelső eredeti felvételétől kezdve napjainkig. Ritkaságok, eddig még nyilvánosságra nem hozott felvételek is színesítik a páratlan pályafutás esszenciáját.