Jazz/World

Így próbálták elhitetni, hogy a jazz káros az egészségre

2019.02.09. 12:15
Ajánlom
Nemcsak a Göbbels-féle náci propaganda próbálta rossz fényben feltüntetni a jazzt. A műfaj hazájában, Amerikában is voltak olyan önkényes figurák az 1920-as években, akik ideológiai okokból kifolyólag, a legabszurdabb indokokra hivatkozva üldözték a jazzt.

A háború után a rádió beköltözött az emberek otthonába, ezzel együtt pedig futótűzként terjedt a szabadságot és nonkomformizmust szimbolizáló új műfaj, a jazz. A tengerentúlon feketék, Európában pedig a zsidók játszották, ráadásul a háborúból kiábrándult emberek hátat fordítottak a viktoriánus korszak furcsa szokásainak, így faji és társadalmi hovatartozástól függetlenül közösen mulattak a charlestonra. Ezt azonban nem nézte jó szemmel a hatalom. Amerikában különösen Henry Ford volt a műfaj ellenlábasa, aki attól tartott, elterjed az országban ez a „zenei fertő”. Ford a fehérek country zenéjének népszerűsítését, és a blackface minstrely show-kat (a feketére festett arcú, négereket utánzó fehér komikus színészek táncos-énekes show-ját) használta fegyverként a jazz popularitásának visszaszorítására. Harry Anslinger pedig 1930 és 1962 között a Szövetségi Kábítószer Iroda megbízottjaként azt hangoztatta, hogy a jazzklubok a drogfogyasztás melegágyai, olyan „éjszakai dzsungelek”, ahová becsalogatják és megrontják a nőket. Anslinger könyörtelenül üldözte Billie Holiday-t, Thelonious Monkot, Dizzy Gillespie-t, és Louis Armstrongot is.

A 20. század elején intézményi szinten is hidegháború indult a jazz ellen: kijelentették, hogy közegészségügyi okok miatt nem szabad jazzkoncertekre és -mulatókba járni. Talán a legabszurdabb, hogy neurológiai folyamatokkal is megpróbálták alátámasztani a fekete zene káros mivoltát. Milwaukee közegészségügyi biztosa például egyenesen odáig ment, hogy azt írta: „a jazz-zene hatására elpusztulnak az agysejtek”. Cincinnati-ban sikeresen

bezárattak egy szülészeti klinika közelében található jazzklubot azzal érvelve, hogy az újszülöttek sértő zenének vannak kitéve, és a jazz „a jövő generációjának boldogságát gátolja”.

A jazz ellenségei azt is állították, ez a zene „ritmustalan” és ezáltal számos pszichés rendellenességet okoz. 1923-ban az Illinois-i Legfelsőbb Bíróság bezáratott egy mulatót, mert a jazz „ideggyulladást, szorongást, depressziót, fejfájást, fáradtságot stb. okozhat”. Ehhez áltudományos kísérleteket is készítettek, amiben az orvosok

rángatózó állkapcsú jazzrajongókról

számoltak be.

GettyImages-529060101-133912.jpg

Dizzy Gillespie (Fotó/Forrás: Getty Images)

A jazz üldözésében az ideológiai okok mellett az ekkoriban induló, de még gyerekcipőben járó zeneterápia is szerepet játszott. A háborús sérülteket minden lehetséges módszerrel megpróbálták rehabilitálni, és ekkor fedezték fel a zene gyógyhatását. Ugyanakkor meglehetősen fekete-fehéren láttak, amikor úgy vélték, csak a szabályos ritmusú és harmonikus felépítésű zenék fejtenek ki jótékony hatást, minden más egyenesen káros hatással bír.

Furcsa mód a propaganda jazzel szembeni legerősebb fegyvere maga a jazz volt. De a szegregált, „kifehérített” jazz.

Két kategóriára osztották a jazzt: a „hot jazz” a laza, kötetlen ritmusú, afroamerikaiak által játszott zene volt, míg a „sweet jazz” a kommerszebb közönségigényt kielégítő, leegyszerűsített, szabályos ritmikájú, fehérek által játszott, és a hatalom által is támogatott tánczene. Mondanunk sem kell, hogy az igazi jazzrajongók nem követték ezeket az előírásokat, és a fekete jazz búvópatakként megtalálta útját a hallgatóságához. Mint ahogy azóta az is tudományos bizonyítást nyert, hogy jazz nemhogy nem káros a mentális egészségre, de egy sor olyan készséget fejleszt, amit más zenei műfajok nem.

(forrás: JStor)

A jazz rövid története – New Orleans és a blues

Kapcsolódó

A jazz rövid története – New Orleans és a blues

Jazz-történeti sorozatunk a műfaj fejlődésének meghatározó korszakai mellett az ezekre hatással bíró történelmi, társadalmi környezetre is kitekintést ad, ezzel is rávilágítva a jazz műfajának mindenkori érvényességére.

6 jazzdal a rasszizmusról, amitől megszakad a szíved

6 jazzdal a rasszizmusról, amitől megszakad a szíved

A jazz története elválaszthatatlan a faji identitás kérdésétől és a feketék polgárjogokért folytatott küzdelmétől. A szegregációról szóló ikonikus jazz-szerzemények közül válogattunk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Meglepetés lánykérés volt a pécsi koncerten

Filmekbe illő romantikus jelenet zajlott le a Pannon Filharmonikusok koncertjén Valentin-napon a Kodály Központban.
Klasszikus

Ha ez így marad, nehezebbé válik az ELTE Zenei Tanszék működése

Le kellett építeni az oktatói létszám egyharmadát a tanszéken, miután 250 millió forintot von el a BTK-tól a kormány. FRISSÍTVE!
Tánc

Gyárépületből lett a tánc új otthona – Bejártuk a Nemzeti Táncszínház frissen átadott épületét

A Nemzeti Táncszínház Millenárison található új épületének exkluzív sajtóbejárásán azt is megtudtuk, hogyan lesz valami szupermodern és korszerű annak ellenére, hogy „régi”.
Klasszikus

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

Őrületesen gyors Kilencediket játszott az Óbudai Danubia Zenekar a Zeneakadémián, egy órán belül végeztek a szimfóniával. Beethoven nem forog a sírjában, sőt, valószínűleg ezzel lenne elégedett.
Klasszikus

Mi van, ha a Tavaszi áldozat botrányos premierje meg sem történt?

Lehet, hogy a bemutató karmestere terjesztette el, hogy összeverekedtek Sztravinszkij balettje közben a nézők? Úgy tűnik, a Sacre botránya csak egy jól csengő reklámszöveg.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ávéd jános

Ávéd János a lélek gyümölcséből szemezget új albumán

A szaxofonos, zeneszerző és zenetanár Ávéd János saját szerzeményeiből készült, The Fruit of Spirit című lemezét mutatja be a Modern Art Orchestrával és két vendégével február 17-én, a BMC Nagytermében.
Jazz/World hír

Újabb Miles Davis-portréfilm van kilátásban

Quincy Troupe Jr. 2002-ben megjelent Miles and Me című könyve alapján készül a film, ami a barát és munkatárs szemszögéből mutatja be a korszakalkotó trombitást.
Jazz/World kvíz

Kvíz: Mennyit tudsz a jazzről?

Összeállítottunk egy kérdéssort, hogy letesztelhesd, mennyire vagy otthon az amerikai, európai és magyar jazz múltjában és jelenében! A kérdések többségére megtalálod a választ a Fidelio cikkeiben.
Jazz/World müpa

A Nagy Emma Quintet nyerte az idei Jazz Showcase-t

Vasárnap este hatalmas örömzenéléssel zárult a tizenkettedik Jazz Showcase, a gálakoncert előtt pedig az idei tehetségbörze díjazottjait is kihirdették.
Jazz/World népzene

Lehet-e népszerű a népzene?

Kell-e nekünk ez, amit Kodály, Bartók, vagy Kallós Zoltán olyan nagy erővel kutattak és próbáltak átmenteni egy másik kor számára – számunkra?