Jazz/World

Így próbálták elhitetni, hogy a jazz káros az egészségre

2019.02.09. 12:15
Ajánlom
Nemcsak a Göbbels-féle náci propaganda próbálta rossz fényben feltüntetni a jazzt. A műfaj hazájában, Amerikában is voltak olyan önkényes figurák az 1920-as években, akik ideológiai okokból kifolyólag, a legabszurdabb indokokra hivatkozva üldözték a jazzt.

A háború után a rádió beköltözött az emberek otthonába, ezzel együtt pedig futótűzként terjedt a szabadságot és nonkomformizmust szimbolizáló új műfaj, a jazz. A tengerentúlon feketék, Európában pedig a zsidók játszották, ráadásul a háborúból kiábrándult emberek hátat fordítottak a viktoriánus korszak furcsa szokásainak, így faji és társadalmi hovatartozástól függetlenül közösen mulattak a charlestonra. Ezt azonban nem nézte jó szemmel a hatalom. Amerikában különösen Henry Ford volt a műfaj ellenlábasa, aki attól tartott, elterjed az országban ez a „zenei fertő”. Ford a fehérek country zenéjének népszerűsítését, és a blackface minstrely show-kat (a feketére festett arcú, négereket utánzó fehér komikus színészek táncos-énekes show-ját) használta fegyverként a jazz popularitásának visszaszorítására. Harry Anslinger pedig 1930 és 1962 között a Szövetségi Kábítószer Iroda megbízottjaként azt hangoztatta, hogy a jazzklubok a drogfogyasztás melegágyai, olyan „éjszakai dzsungelek”, ahová becsalogatják és megrontják a nőket. Anslinger könyörtelenül üldözte Billie Holiday-t, Thelonious Monkot, Dizzy Gillespie-t, és Louis Armstrongot is.

A 20. század elején intézményi szinten is hidegháború indult a jazz ellen: kijelentették, hogy közegészségügyi okok miatt nem szabad jazzkoncertekre és -mulatókba járni. Talán a legabszurdabb, hogy neurológiai folyamatokkal is megpróbálták alátámasztani a fekete zene káros mivoltát. Milwaukee közegészségügyi biztosa például egyenesen odáig ment, hogy azt írta: „a jazz-zene hatására elpusztulnak az agysejtek”. Cincinnati-ban sikeresen

bezárattak egy szülészeti klinika közelében található jazzklubot azzal érvelve, hogy az újszülöttek sértő zenének vannak kitéve, és a jazz „a jövő generációjának boldogságát gátolja”.

A jazz ellenségei azt is állították, ez a zene „ritmustalan” és ezáltal számos pszichés rendellenességet okoz. 1923-ban az Illinois-i Legfelsőbb Bíróság bezáratott egy mulatót, mert a jazz „ideggyulladást, szorongást, depressziót, fejfájást, fáradtságot stb. okozhat”. Ehhez áltudományos kísérleteket is készítettek, amiben az orvosok

rángatózó állkapcsú jazzrajongókról

számoltak be.

GettyImages-529060101-133912.jpg

Dizzy Gillespie (Fotó/Forrás: Getty Images)

A jazz üldözésében az ideológiai okok mellett az ekkoriban induló, de még gyerekcipőben járó zeneterápia is szerepet játszott. A háborús sérülteket minden lehetséges módszerrel megpróbálták rehabilitálni, és ekkor fedezték fel a zene gyógyhatását. Ugyanakkor meglehetősen fekete-fehéren láttak, amikor úgy vélték, csak a szabályos ritmusú és harmonikus felépítésű zenék fejtenek ki jótékony hatást, minden más egyenesen káros hatással bír.

Furcsa mód a propaganda jazzel szembeni legerősebb fegyvere maga a jazz volt. De a szegregált, „kifehérített” jazz.

Két kategóriára osztották a jazzt: a „hot jazz” a laza, kötetlen ritmusú, afroamerikaiak által játszott zene volt, míg a „sweet jazz” a kommerszebb közönségigényt kielégítő, leegyszerűsített, szabályos ritmikájú, fehérek által játszott, és a hatalom által is támogatott tánczene. Mondanunk sem kell, hogy az igazi jazzrajongók nem követték ezeket az előírásokat, és a fekete jazz búvópatakként megtalálta útját a hallgatóságához. Mint ahogy azóta az is tudományos bizonyítást nyert, hogy jazz nemhogy nem káros a mentális egészségre, de egy sor olyan készséget fejleszt, amit más zenei műfajok nem.

(forrás: JStor)

A jazz rövid története – New Orleans és a blues

Kapcsolódó

A jazz rövid története – New Orleans és a blues

Jazz-történeti sorozatunk a műfaj fejlődésének meghatározó korszakai mellett az ezekre hatással bíró történelmi, társadalmi környezetre is kitekintést ad, ezzel is rávilágítva a jazz műfajának mindenkori érvényességére.

6 jazzdal a rasszizmusról, amitől megszakad a szíved

6 jazzdal a rasszizmusról, amitől megszakad a szíved

A jazz története elválaszthatatlan a faji identitás kérdésétől és a feketék polgárjogokért folytatott küzdelmétől. A szegregációról szóló ikonikus jazz-szerzemények közül válogattunk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Takács-Nagy Gábor és Kovács János kapta meg a Cziffra Fesztivál életműdíját

Vasárnap este, a Cziffra Fesztivál gálakoncertjén átadták a rendezvény díjait. Fiatal tehetségek és
Könyv

Elhunyt Csukás István

Süsü, Pom-pom és a Nagy Ho-ho-ho-horgász alkotója 83 éves volt.
Klasszikus

Újabb ősbemutatóval vár a Régizene Fesztivál a Müpában

Február 28. és március 8. között várja közönségét a Régizene Fesztivál, amelyen A Felvilágosodás Korának Zenekara, Rohmann Ditta, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar egyaránt fellép.
Zenés színház

A milánói Scala is bezár a koronavírus miatt

Pánikhangulat van Olaszországban, miután száz fölé emelkedett a koronavírussal fertőzöttek száma. Operaházak is bezárnak, a velencei karnevált félbeszakították.
Vizuál

Johnny Depp érkezése megmozgatta a berlinieket

Félidőnél jár a jubileumi Berlinale, bár még nem láttuk a teljes versenyprogramot, az már most elmondható, hogy gazdag és szép a válogatás, komoly, nagy filmekkel. Helyszíni beszámolónk Berlinből.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World Belle & Sebastian

Először jön Magyarországra a Belle and Sebastian

Még soha nem játszottak itt, az A38-on koncerteznek június végén.
Jazz/World ajánló

A nő, aki már kislány korában Bruce Springsteen haverja volt

Nyolc évvel első budapesti szólókoncertje után saját triója élén tér vissza a fővárosba a multiinstrumentalista Trixie Whitley. Március 8-án legutóbbi albumának anyagával érkezik a Fesztivál Színházba, ahol Childish Gambino és St. Vincent zenészei lesznek partnerei.
Jazz/World ajánló

Jazz-zongorával világzenei tájakon

A közönség két nemzetközi világzenei produkciót élvezhet a Fonóban február 28-án: az estet magyar, szlovén és spanyol művészek tradicionális flamenco koncertje nyitja, majd az EX AURO world-jazz-flamenco fúzió mutatkozik be első lemezével.
Jazz/World ajánló

Jön Juan Diego Flórez – Íme a 17. VeszprémFest teljes programja

Az öt napos zenei fesztiválon duplázik a Jazz+Az, érkezik a Postmodern Jukebox és közönség elé lép a világ egyik legnépszerűbb opera csillaga, Juan Diego Flórez.
Jazz/World

Profik segítenek az induló dalszerzőknek

Március 2-3. között a Budapest Music Centerben te is megmutathatod a zenédet a frissen Grammy-t nyert producernek, Steve Dubnak, hiszen többek között ő is részt vesz a DEX Songwriting Expo-n, sőt mi több, listening session keretében segíti majd a dalszerzőket a legaktuálisabb iránymutatásokkal. Budapest harmadjára is a dalszerzés fővárosa lesz!