Jazz/World

Így próbálták elhitetni, hogy a jazz káros az egészségre

2019.02.09. 12:15
Ajánlom
Nemcsak a Göbbels-féle náci propaganda próbálta rossz fényben feltüntetni a jazzt. A műfaj hazájában, Amerikában is voltak olyan önkényes figurák az 1920-as években, akik ideológiai okokból kifolyólag, a legabszurdabb indokokra hivatkozva üldözték a jazzt.

A háború után a rádió beköltözött az emberek otthonába, ezzel együtt pedig futótűzként terjedt a szabadságot és nonkomformizmust szimbolizáló új műfaj, a jazz. A tengerentúlon feketék, Európában pedig a zsidók játszották, ráadásul a háborúból kiábrándult emberek hátat fordítottak a viktoriánus korszak furcsa szokásainak, így faji és társadalmi hovatartozástól függetlenül közösen mulattak a charlestonra. Ezt azonban nem nézte jó szemmel a hatalom. Amerikában különösen Henry Ford volt a műfaj ellenlábasa, aki attól tartott, elterjed az országban ez a „zenei fertő”. Ford a fehérek country zenéjének népszerűsítését, és a blackface minstrely show-kat (a feketére festett arcú, négereket utánzó fehér komikus színészek táncos-énekes show-ját) használta fegyverként a jazz popularitásának visszaszorítására. Harry Anslinger pedig 1930 és 1962 között a Szövetségi Kábítószer Iroda megbízottjaként azt hangoztatta, hogy a jazzklubok a drogfogyasztás melegágyai, olyan „éjszakai dzsungelek”, ahová becsalogatják és megrontják a nőket. Anslinger könyörtelenül üldözte Billie Holiday-t, Thelonious Monkot, Dizzy Gillespie-t, és Louis Armstrongot is.

A 20. század elején intézményi szinten is hidegháború indult a jazz ellen: kijelentették, hogy közegészségügyi okok miatt nem szabad jazzkoncertekre és -mulatókba járni. Talán a legabszurdabb, hogy neurológiai folyamatokkal is megpróbálták alátámasztani a fekete zene káros mivoltát. Milwaukee közegészségügyi biztosa például egyenesen odáig ment, hogy azt írta: „a jazz-zene hatására elpusztulnak az agysejtek”. Cincinnati-ban sikeresen

bezárattak egy szülészeti klinika közelében található jazzklubot azzal érvelve, hogy az újszülöttek sértő zenének vannak kitéve, és a jazz „a jövő generációjának boldogságát gátolja”.

A jazz ellenségei azt is állították, ez a zene „ritmustalan” és ezáltal számos pszichés rendellenességet okoz. 1923-ban az Illinois-i Legfelsőbb Bíróság bezáratott egy mulatót, mert a jazz „ideggyulladást, szorongást, depressziót, fejfájást, fáradtságot stb. okozhat”. Ehhez áltudományos kísérleteket is készítettek, amiben az orvosok

rángatózó állkapcsú jazzrajongókról

számoltak be.

GettyImages-529060101-133912.jpg

Dizzy Gillespie (Fotó/Forrás: Getty Images)

A jazz üldözésében az ideológiai okok mellett az ekkoriban induló, de még gyerekcipőben járó zeneterápia is szerepet játszott. A háborús sérülteket minden lehetséges módszerrel megpróbálták rehabilitálni, és ekkor fedezték fel a zene gyógyhatását. Ugyanakkor meglehetősen fekete-fehéren láttak, amikor úgy vélték, csak a szabályos ritmusú és harmonikus felépítésű zenék fejtenek ki jótékony hatást, minden más egyenesen káros hatással bír.

Furcsa mód a propaganda jazzel szembeni legerősebb fegyvere maga a jazz volt. De a szegregált, „kifehérített” jazz.

Két kategóriára osztották a jazzt: a „hot jazz” a laza, kötetlen ritmusú, afroamerikaiak által játszott zene volt, míg a „sweet jazz” a kommerszebb közönségigényt kielégítő, leegyszerűsített, szabályos ritmikájú, fehérek által játszott, és a hatalom által is támogatott tánczene. Mondanunk sem kell, hogy az igazi jazzrajongók nem követték ezeket az előírásokat, és a fekete jazz búvópatakként megtalálta útját a hallgatóságához. Mint ahogy azóta az is tudományos bizonyítást nyert, hogy jazz nemhogy nem káros a mentális egészségre, de egy sor olyan készséget fejleszt, amit más zenei műfajok nem.

(forrás: JStor)

A jazz rövid története – New Orleans és a blues

Kapcsolódó

A jazz rövid története – New Orleans és a blues

Jazz-történeti sorozatunk a műfaj fejlődésének meghatározó korszakai mellett az ezekre hatással bíró történelmi, társadalmi környezetre is kitekintést ad, ezzel is rávilágítva a jazz műfajának mindenkori érvényességére.

6 jazzdal a rasszizmusról, amitől megszakad a szíved

6 jazzdal a rasszizmusról, amitől megszakad a szíved

A jazz története elválaszthatatlan a faji identitás kérdésétől és a feketék polgárjogokért folytatott küzdelmétől. A szegregációról szóló ikonikus jazz-szerzemények közül válogattunk.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.
Klasszikus

Lájkszámot a vérképleletbe

A Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének vezetője. Szólistaként megfordult Európa rangos koncerttermeiben, bemutatkozott Tokióban, Moszkvában, New Yorkban; turnézott Indiában; Vietnámban pedig az első magyar muzsikus volt, aki megszólaltatta Bartók műveit. A Liszt-díjas zongoraművésszel, Fülei Balázzsal, Liszt Ferenc születésének napján, október 22-én beszélgettünk.
Zenés színház

Traumatikus elbeszélések

Vajda Gergely Fuharosok című, Esterházy Péter regényéből készült operáját és George Benjamin Into the Little Hill című művét játszották egyetlen este, október 21-én a Liszt Ünnepen, a Müpában.
Zenés színház

Zenés színházi kísérlet az Örkény Színházban

Mindössze egy színész és zenész, egy szobába zárva – a helyzet, sőt a Winterreise sem ismeretlen a színházszerető közönség számára, hiszen az elmúlt években számos feldolgozása született már. Tarnóczi Jakab rendezésében az Y generáció önemésztő magányossága fogalmazódik meg Schubert Téli utazás-dalciklusán keresztül.
Klasszikus

Az ítélet harsonái – emlékezés Verdi gyászmiséjével

Halottak napjához közeledve Verdi nagyszabású gyászmiséjét, a Requiemet adja elő a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar a Müpában, a fiatal olasz karmester, Giacomo Sagripanti vezényletével.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

A Müpában koncertezik ütős hangszerek mestere, Enzo Avitabile

Azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy állandó partnerével, az I Bottari di Portico ütőegyüttessel együttműködve boroshordókon, dézsákon és egyéb szokatlan „hangszereken” játszott, miközben anyanyelvén, nápolyi dialektusban szólt a közönségéhez. Október 30-án a Müpába érkezik Enzo Avitabile énekes-szaxofonos-multiinstrumentalista.
Jazz/World ajánló

Világzenei és jazz-sztárok, lemezbemutatók, évfordulók a Fonóban

A Huur Huur Tu világhírű torokénekesei, az izraeli, magyar felmenőkkel is rendelkező Omer Klein jazz-zongorista és triója és Marta Töpferová Csehországból származó, az USA-ban élő egyedi hangú dalszerző-énekes Milokraj nevű formációja is szerepel a zeneház novemberi műsorán.
Jazz/World ajánló

Magyarországon lép fel a norvég jazzdíva, Rebekka Bakken

November 2-án pótolja tavaly elmaradt koncertjét a Müpában Rebekka Bakken, aki zenéjével előszeretettel távolodik el a hagyományos műfaji kategóriáktól és otthonosan mozog a pop, illetve blues világában is.
Jazz/World ajánló

Vedd ölbe, ringasd, énekelj!

Vedd ölbe, ringasd, énekelj! – ezzel a gondolattal hívja a Pesti Vigadó a kisgyermekes családokat három év alatti gyerekekkel a Ringató-foglalkozásokra, ahol cél a zenei élmény.
Jazz/World ajánló

A brazil zene esszenciája

A legendás Grammy-díjas brazil énekes, gitáros és dalszövegíró, Gilberto Gil október 22-én a Liszt Ünnep keretében, a MOM Kulturális Központban ad nagyszabású koncertet.