Mindkét zenekar a hazai világzene nemzetközi nagykövete. A Makám és alapítója, az idén 70. születésnapját ünneplő Krulik Zoltán akkor kezdte pályáját, amikor a világzene fogalmát még nem is definiálták, de ők ráéreztek, megcsinálták és művelik azóta is az egyik legtermékenyebb és legeredetibb alkotócsoportként. A Makám korszakain átível a tradíció és a modernitás, kelet és nyugat, a kollektív és individuális kettőssége, az ősi egység és harmónia keresése. Az együttes kezdetben az improvizatív kamarazene kelet-közép-európai követeként robbant a zenei életbe, mely korszakot finoman árnyalták az ázsiai, távol-keleti gyökerek, a balkáni és afrikai hatások s a kortárs zene repetitív elemei. Ez az irány folytatódott a ’90-es évek lemezein, melyeken a jazz elemei ötvöződtek a Makám hangzásvilágába.
A zenekar legújabb korszakát tematikus, vokális lemezek sora jelzi.
Makám (Fotó/Forrás: Fonó Budai Zeneház)
Az utóbbi egy évtizedben Lovász Irén, Palya Bea, Szalóki Ági, Bognár Szilvia voltak a Makám énekes szólistái. A rendszeres külföldi fesztivál meghívások mellett a zenekar a hazai zenei élet aktív részese. Az együttes repertoárjával az ifjabb nemzedékek megszólítására is komoly szerepet szán, ezt jelzi a Szindbád, az Ákom bákom, a Csillagváró című műsoraik és hasonló című CD-ik rendkívüli népszerűsége.
Vekerdy Tamás írta ajánló szövegében: „A lélek, az idő miféle mélységeiből, a tájak miféle messzeségeiből zeng fel ez a zene, szól ez a dal?
Mit rejt a népek lelke, mit rejtenek a népek lelkei?
Utoljára talán gyerekkorunkban volt meg ez az átjárás idők, népek és távolok közt, mert bennünk, magunkban fedeztük fel mindezt...”
Söndörgő (Fotó/Forrás: Fonó Budai Zeneház)
A Södörgő annyira ismert lett a nemzetközi világzenei színpadokon, hogy nekik köszönhetően a tamburák délszláv virtuóz muzsikáját is sokszor hozzánk, magyarokhoz kötik. Nem egy átlagos balkáni banda. A rézfúvósok vagy hegedűk használata helyett az együttes a tambura köré épült – igazi tambura zenekar!
A tambura egy kis pengetős hangszer, amely a mandolinra emlékeztet. Ehhez hozzáadunk fúvós hangszereket, harmonikát, dobokat és máris megvan a Söndörgő hangzás. (A hangszerről Eredics Áron mesélt bővebben a Fideliónak.)
Kapcsolódó
Hogyan szól a tambura? – Eredics Áron (Söndörgő)
A Söndörgő együttes idén ünnepli 25. születésnapját. Eredics Áron prímtamburán, tambura szamicán és darbukán játszik, valamint énekel a zenekarban. A Fidelio Hangszertár sorozatában most ő mutatja be a hangszereit.
Zenéjük a szerbek és horvátok, a magyarországi délszlávok hagyományaiból származik. Az együttes ezt a kevéssé ismert balkáni hagyományt kutatja, feldolgozásokat és saját alkotásokat hoz létre, amit koncerteken ad elő. A Söndörgő repertoárjának hagyományos része Bartók Béla és Vujicsics Tihamér által összegyűjtött dallamokból, valamint közvetlenül mestereiktől tanult darabokból áll össze. Amit a Söndörgő ragyogóan ötvöz, az a hagyományok tisztelete, az innováció iránti vágy és a tüzes megállíthatatlan virtuozitás.
Fonó Duplázó
2021. november 26.
Makám – 20:00
Közreműködik:
- Magyar Bori – ének
- Eredics Dávid – klarinét, szaxofon, kaval, furulya
- Kuczera Barbara – hegedű, ének
- Krulik Zoltán – akusztikus gitár, ének
- Boros Attila – akusztikus basszusgitár
- Keönch László – dob, ütőhangszerek
Söndörgő – 21:30
Közreműködik:
- Dénes Ábel – nagybőgő, tapan
- Eredics Áron – prím tambura, cselló tambura, derbuka, saz
- Eredics Benjamin – brácstambura, trombita
- Eredics Dávid – prím tambura, basszprím tambura, klarinét, alt szaxofon, kaval
- Eredics Salamon – basszprím tambura, harmonika, hulusi, pásztor furulya, cselló tambura
A koncertről bővebb információ a Fonó weboldalán olvasható.
Támogatott tartalom.
hírlevél
