Jazz/World

Improvizáció az egész életünk – interjú Bágyi Balázzsal

2022.03.23. 16:20
Ajánlom
A jazz konok műfaj. Minden szabadsága ellenére nagy felkészültséget és hihetetlen fegyelmet kíván, egy teljes embert, aki a színpadon is folyamatosan képes figyelni a többiekre. Bágyi Balázs jazzdobos ezt nagyban űzi: február közepén ötödször választották meg a Magyar Jazz Szövetség elnökének.

Elhíresült édesapja mondata, aki szerint vagy nagyon jól csinál valamit, vagy senki nem akarja ezt a posztot.

Szeretnék hinni benne, hogy valamit jól csinálok, mert fejlődik a szövetség. Két rekordot is tartok: a legfiatalabbként kerültem az elnöki pozícióba, és a leghosszabb ideje művelem. De ez nem csak személyes sikertörténet: mindannyiunk közös munkája, és meg kell mondjam, elég stresszes. Távolról lehet, hogy szép dolog elnöknek lenni, mások szerint viszont elhúzhatnék… Nagyon vegyes a kép. Akik közelebbről nézik a történéseinket, látják a belső törekvéseket és a harcokat, az irigységet, nekik ez elég elrettentő lehet, nem szívesen vállalná bárki is.

Sok az eszkimó? Budapesten akár naponta elmehetünk egy remek jazz-koncertre.

Igen, szerencsére, mert ez azt is jelenti, hogy nagyon gazdagok vagyunk tehetségekben. Ötvenhét éves a jazzoktatásunk, rengeteg képzett fiatalt bocsájt a pályára. Az biztos, hogy huszonöt éve még nem voltunk ennyien. Persze, így a meglévő helyekre és lehetőségekre is sokkal többen pályázunk. Az is siker, hogy a két nagy fellépőhely, a Budapest Jazz Club és az Opus felépítették a saját közönségüket, stabilak évek vagy éppen évtizedek óta, és igaz ez a két kisebb klubra, az Ifre és a Jedermannra is, ezek mind privát vállalkozások. Pedig a pandémia visszavetette a turizmust. Elég sok időt töltök a BJC-ben, és látom, hogy szinte a fele a vendégeknek külföldi, akik viszik haza a magyar jazz jó hírét.

A pandémiának furcsa módon haszna is volt, sírtunk eleget, hogy éhenhalnak a zenészek: 2019-től nagyságrendileg több pénz áramlott a jazzbe, és a megnyílt forrásokat elég ügyesen használtuk ki. A zenészek, együttesek és a szövetség is tudott pályázni.

Ősztől négy nagy versenyt rendeztünk, a Csepregi Gyula szaxofon-, a Pege Aladár bőgő-, a szokásos combo-versenyünket és egyet a zeneszerzőknek is. Márciusban ért véget a 30 év jazz-sorozatunk is. Csak ez az utóbbi széria negyven eseményt jelentett és 150 zenészt érintett. Ha éves szinten összeadnám a rendezvényeinken, mentorprogramban érintett résztvevőket, akkor úgy 300-400 zenész jut fellépési lehetőséghez a szövetség által.

AzEasternBounderyQuartetaBMC-ben-194636.jpg

Az Eastern Boundary Quartet (Fotó/Forrás: Budapest Music Center)

Talán a szövetség is megérzi azt, ami a pályáján látszik: tud menedzselni. Ha csak az amerikai projektjét vesszük, az Eastern Boundary Quartetet, már azt mondanám, ez egy biztos pont. De kitől kaphatnak segítséget a fiatalok?

Minden mindennel összefügg. Nekem sosem volt menedzserem, önmenedzselést folytattam, és szerintem ez a legelterjedtebb. Ha csak az amerikai zenekarunkat veszem, amiben magyar oldalról Borbély Mihály barátommal zenélek, ezt látom az amerikai zenész-ismerőseim körében is.

Reggel felkel az ember, kinyitja a laptopot, megnézi az e-maileket, a social mediát, aztán gyakorol, majd visszaül a géphez – ez megy egész nap. 

Magyarországon különben sincsenek kifejezetten jazz-menedzserek. Egy ideje már mondogatom, és beszéltem a jazz-tanszékkel is ez ügyben, hogy szívesen vinnék egy tárgyat: önmenedzselést és zenekari marketinget kellene tanítani egy vagy két félévben. Ez nyugaton ragyogóan működik, szívesen kidolgoznám itthon is a tematikáját. Ma már nem elég, ha a hangok, meg a ritmus a helyükön vannak... Sőt, a fiataloknak szerintem életmód-tanácsok is jól jönnének, hogy fókuszálni tudjanak, és az energiáik ne szóródjanak szanaszét, és az sem mindegy, hogy egy fogadáson hogy mutatkoznak be vagy mit vesznek fel, hogyan ápolják a kapcsolataikat. Egy kicsit talán közelít a célhoz a szövetség mentorprogramja, amit az év fiatal jazz zenésze projekt ötletgazdája, Pintér Zoltán szervez: a győzteseket – idén a szakmai díjazott Sárközi Edina, a közönségdíjas meg Majsai Roland lett – egy éven át segítjük a karrierjük kibontakoztatásában, nemcsak fellépésekben, de média-szereplésekben is. Van, aki kifejezetten ügyesen sáfárkodik ezzel az évvel, Richter Ambrus dobos jut eszembe, aki a mentor-évet követően már vagy nyolc zenekarban játszott.

Ennyire sok a tehetséges fiatal? Vagy most jobban meg merik mutatni magukat?

Nem is tudom, egy teljesen más, digitális világot élünk. Korlátlanul juthatnak információhoz a jazzről vagy hallgathatják a mesterek játékát, koncertjeiket. Mondjam, hogy fiatal koromban mobiltelefon sem volt, nemhogy internet? Hogy az volt a sztár, akinek volt egy videó-lejátszója, ha sikerült végre egy oktató-videót szereznünk valahonnét? Tehát színvonalnövekedés és felgyorsulás is zajlott egyszerre, és mindehhez jön még a remek képzés is.

Sokan morzsolódnak le a pályáról?

A Zeneakadémia egy burok, egy mesterséges közeg, és utána egyszer csak kint találják magukat az életben, és meg kell állniuk a saját lábukon. Egyébként én úgy érzem, hogy az igazi tehetség megtalálja a maga útját. Tehát aki zenészi kvalitásai okán és pszichésen is alkalmas, az a felszínen marad.

Hogy tönkremegy-e valaki a napi létküzdelmekben, elmegy-e egy teljesen másik irányba vagy állja a sarat, ez a kérdés... 

Mert az igazság az, hogy pusztán jazzből megélni – ahhoz valami nagyon különleges csillagállás is kell.

MagyarJazzUnnepe2021MJUBJC_20211-041950.jpg

A Magyar Jazz Szövetség elnökeként, a 2021-es Magyar Jazz ünnepén a BJC-ben (Fotó/Forrás: Budapest Jazz Club)

Ön is több lábon áll, láttam már dobos oktatóvideóját, rendszeresen fellép a New Quartetjével. A szövetség projektjei közül melyiket viszi?

Több projektem is fut. Az egyik különösen fontos, mert tavaly a pandémia miatt nem tudtuk tavasszal megrendezni a magyar jazz ünnepét. Idén egy négy napos sorozat lesz itt a BJC-ben április 6. és 9. között. A fő eseménye, a pénteki, 8-i nap nyitánya mindig a Szabó Gábor-életműdíjas koncertje, ezt a díjat az idén Zsoldos Béla nyerte. Az első két nap a fiataloké: szerdán a verseny-győztesek és az év fiatal jazz-zenészei játszanak, csütörtökön, április 7-én a jazz-tanszakkal rendelkező iskolák mutatkoznak be. Pénteken lép fel Zsoldos Béla, őt Kaltenecker Zsolt és Mózes Tamara duója, valamint Szabó Dániel kvintettje követi. Itt muszáj megállnom: Szabó Dani hatalmas kincse a magyar zenének, eddig jobbára Amerikában élt, a kaliforniai egyetemen tanít, és főként zeneszerzéssel foglalkozik. Most majd többet hallhatjuk itthon, és személyes célom is, hogy visszakapcsoljuk a magyar jazzélet vérkeringésébe.

Szombaton a női zenekarvezetőké lesz a főszerep: a vezetőségben Karosi Julinak a vesszőparipája – és teljesen igaza van –, hogy nem szentelünk elég figyelmet a női zenészeknek.

9-én tehát Pozsár Eszter együttese, a Contempo kezd, majd Kézdy Luca zenekara, a Santa Diver, végül Szőke Nikoletta Quartetje lép fel, Fekete Kovács Kornéllal kiegészülten.

Régi vesszőparipája, hogy hiányzik egy állami jazz középdíj. Miért tartja ezt ennyire fontosnak?

Azért, mert szeretnénk, ha felemelnék a jazzt, és leválasztanák az általános könnyűzenei masszáról. És idáig még nem jutottunk el, hogy a szakma mellett a politika is úgy döntsön, hogy legyen egy önálló jazz-előadóművészeti középdíj. Kidolgoztunk már erre javaslatot, legalább háromszor jártunk a minisztériumban, de nem történt semmi. Ahogy az oktatás terén most már megfelelő a jazz helyzete – a Zeneakadémián van tanszékünk –, rendezett az állami ösztöndíjak ügye is, mert az Lakatos Ablakos Dezső jazz előadóművészeti ösztöndíj egyenrangú a komolyzenészek Fischer Annie-ösztöndíjával, vagy a Kodály-ösztöndíjjal, miért pont az életműdíjak terén tátong ez a hiátus?

Hol látja most a jazz helyét a zenei palettán?

Ezt nehéz meghatározni, mert a jazz nagyon sok műfajjal fuzionál. A zenészek képzettségüknél, nyitottságunknál és tehetségüknél fogva nagyon sok mindenhez hozzá tudnak nyúlni, és sokféle produkcióhoz képesek csatlakozni, akár szimfonikus, komolyzenei oldalon, akár a könnyűzenében. Ha nézte a Dalt: egy csomó kollégám ott zenél, jónéhány produkciót átitatott a jazz. Az volt a benyomásom, hogy

egyfajta színvonal-emelkedést is hozott ez a hangszerelésben, lüktetésben vagy a szólókban; a jazzisták kifejezetten jót tettek a popzenének.

Pedig a jazz egy teljesen eltérő fejlődési irányt vett már talán az ötvenes években, ekkor vált szét a pop-rock, és az ezeknél lényegesen artisztikusabb jazz, szerintem. Persze összeérnek bizonyos pontokon.

Balazs_Bagyi_print-044026.jpg

Bágyi Balázs (Fotó/Forrás: Willy Schuyten / bagyibalazs.com)

Mint az ön zenéjében is. Az akusztikus hangzásra esküszik, de ezen belül is ezerféle úton jár: hallottam már egészen meditatív és szertelenül free-számát, és teljesen más a 2016-os Hommage To Shakespeare vagy az Eric Satie előtt tisztelgő albuma. A jazzben mindent lehet?

Szerintem mindent lehet, és mindent szabad, csak ízléssel és hozzáértéssel kell közeledni hozzá. Jelenleg nincsenek konkrét zeneszerzési terveim, rohangálós ez az időszak, többet is tanítok, a magántanítványaim mellett a miskolci Bartók-konziban és a lovasberényi Reményikben is óraadó vagyok. A tanítás egyébként veszélyes mező: kicsiben élvezem, de félek tőle – és látom másokon is –, hogy nagyobb mennyiségben kiégéshez vezethet. De szerintem egy rendes jazz-zenésznek nem is való a monotónia.

Az improvizációt fetisizálják, mikor a jazzhez kötik – hiszen a mostani beszélgetésünk is egy improvizáció, az egész életünk az! Mindenből tudok inspirációt meríteni, egy beszélgetésből, egy könyvből, egy filmből.

Még az önmenedzselést is, az adminisztratív nyűgjeivel együtt, egy alkotófolyamatként élem meg, ahogy összekötöm az ötleteket, az összefüggéseket, meg az embereket a világ különböző pontjairól. Ezeknek az elemeknek az összeépítése egy cél érdekében ugyanúgy alkotófolyamat, mint amikor a színpadon a hangokat egymáshoz rakjuk.

A Bágyi Balázs New Quartet azon kevés magyar jazz-társulatok közé tartozik, amely rendszeresen fellép Kínában. Ezt hogy hozták össze?

Hát igen, mondjuk ez a Covid előtti időkre volt igaz… A BJC-ben ismerkedtem meg két kínaival, akikről akkor még azt sem lehetett tudni, hogy kicsodák, egy delegációval érkeztek.  Csak annyit tudtam, hogy basszisták. Elhívtam őket a jamre, és hát fogyott némi pálinka is. Kiderült, hogy egyikük a Beijing Nine Gates Jazz Festival, a másik a sanghaji fesztivál igazgatója, klubok üzemeltetője.

Mindig mondom a fiataloknak, hogy sosem tudhatjuk, hogy kibe botlunk: nyitott szemmel és nyitott szívvel kell járni.

Mire készül most?

Meghívást kaptunk a csíki jazz fesztiválra – e köré egy erdélyi turnét szervezek –, illetve ősszel egy nyugat-európai turnénk is lesz a kvartettel: a párizsi és a brüsszeli magyar intézetben lépünk fel, van még német, osztrák és svájci felkérésünk is, úgyhogy egy öt országot érintő turné formálódik. De közben itt lesznek még a nyári fesztiválok, a klubkoncertek – nem lehet okunk panaszra, szabadon élünk és tudunk játszani.

Fejléckép: Bágyi Balázs (forrás: Bágyi Balázs)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Vizuál

Ezekkel a kiállításokkal várja idén a látogatókat a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

Az ókori Mezopotámia örökségét bemutató nagyszabású tárlattal, Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulója előtt tisztelgő emlékkiállítással, valamint Anna Margit életművéből nyíló tárlattal is készülnek.
Színház

Átadták a Kortárs Magyar Dráma-díjat: Pintér Béla és Horváth János Antal az idei kitüntetettek

A Radnóti Zsuzsa dramaturg alapította elismerést idén Pintér Béla érdemelte ki több évtizedes munkásságáért és színpadi szövegeiért. Különdíjat kapott Horváth János Antal, a Loupe Színházi Társulás alapítótagja.
Klasszikus

„Egy álmom válik valóra” – interjú Mohai Bálint fagottművésszel

A Concerto Budapest szimfonikus zenekar március 3-i Mozart-napjának nyitókoncertjén csendül fel az örök érvényű mester Esz-dúr sinfonia concertantéja oboára, klarinétra, kürtre és fagottra (K. 297b). Ennek apropóján beszélgettünk az együttes szólamvezetőjével.
Könyv

Kovácsné Koreny Ágnes a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár új főigazgatója

Az új főigazgató Könyvtár az élő, élhető, okos és fenntartható Budapestért című szakmai programja a könyvtár hagyományos értékeinek megőrzését, ugyanakkor a könyvtári működés és szolgáltatások megújítását célozza.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Omara Portuondo, a kubai Edith Piaf Budapesten is fellép búcsúturnéja során

A Buena Vista Social Club világhírű énekesnője október 6-án lép fel a Budapest Sportarénában, ahol a 93 éves előadó hosszú pályafutásának legismertebb dalai hangzanak el.
Jazz/World ajánló

Ráadáskoncertet ad Charlie triója a BJC-ben

A nagy érdeklődésre való tekintettel február 20-án a telt házas este nyolc órai koncert után fél tízkor is fellép a Trio Special a Budapest Jazz Clubban.
Jazz/World ajánló

Bartók jazzköntösben a Sárik Péter Trióval

Bartók Béla születésének 143. évfordulója alkalmából ad koncertet a Sárik Péter Trió március 25-én 19 órától az Óbudai Társaskörben.
Jazz/World videó

Jó hír – már meghallgatható a Dresch Quartet új albumának dala

„Ha van egy jó érzés, akkor azt elkezdem dalként építeni” – meséli a Kossuth-díjas Dresch Mihály, aki Quartetjével 2022 novemberében az EFG London Jazz Fesztiválon lépett fel. A koncert felvételéből március 8-án jelenik meg a Live in London című album.
Jazz/World ajánló

Világsztárok érkeznek áprilisban a Budapest Ritmóra

Mások mellett Salif Keita, Gérald Toto, Gaye Su Akyol és a BCUC is fellép a főváros legnagyobb világzenei fesztiválján április 11. és 13. között.