Jazz/World

Informatikai csodának köszönhető a Makám új lemeze

2015.10.28. 12:48
Ajánlom
Új lemezt készített a Makám. A hazai világzenei színtér meghatározó szereplője Holdfényt vetettem címmel Weöres Sándor Rongyszőnyeg című ciklusából zenésített meg verseket, és október 30-án a Fonó Budai Zeneházban mutatja be élőben az anyagot.

"Az album eredetileg a Weöres Sándor-centenáriumra, születésének 100. évfordulójára, 2013-ra volt időzítve, a sors azonban közbeszólt. Bár a felvétel elkészült, egy számítógép meghibásodása következtében úgy tűnt, örökre elveszett. Idén azonban egy informatikus szakember vissza tudta hozni az anyagot, a felvétel zöme keverhető állapotban került elő" - idézte fel az előzményeket Krulik Zoltán, a zenekar alapítója, vezetője, szerzője.

Weöres Sándor-verseket számos alkalommal zenésítettek már meg, külön lemezt szentelt ennek például Sebő Ferenc és Palya Bea, ismertek és népszerűek a Kaláka, Koncz Zsuzsa, Halász Judit, Gryllus Vilmos, a Szélkiáltó vagy az Alma együttes által előadott változatok. Krulik Zoltán ezúttal az először 1944-ben megjelent Weöres-kötetben található versciklusból, a Rongyszőnyegből válogatott. A költő később újabb hatvan darabbal egészítette ki az eredetileg 120 verset, amely - ahogy Weöres Sándor fogalmazott -, dalokat, epigrammákat, ütempróbákat, vázlatokat, töredékeket tartalmaz.

"Ifjú koromban rengeteg Weöres-versmegzenésítést hallottam a Kalákától, a Sebőtől, ezeket a mai napig kívülről fújom. Most azokhoz a költeményekhez nyúltam, amelyekhez tudomásom szerint mások még nem" - mondta Krulik Zoltán. A Rongyszőnyeg rendkívül tarka, színes egyveleg, némelyik népdalra emlékeztet, mások mély filozófiai tartalommal bíró vagy az elmúlást nagyon személyesen megélő írások. Megtalálható benne a férfi és a női vonal, a szerelem, a gyermeki én, a játékosság, a bolondozás. A felhasznált szövegek egy részére már hosszú ideje kézen álltak a zenék, mások néhány éve születtek meg. "Weöres kétszer is járt Kínában, fordított kínai költőktől, és írt távol-keleti témájú verseket. Magam is hosszú ideje vonzódom ehhez a világhoz, adta magát, hogy keleti motívumokat is használjak. Fiatalon szitározni tanultam, és a Balkán zenei világát is mélyebben tanulmányoztam korábban. A Rongyszőnyeg más szövegei a magyar népzenére jellemző pentatóniát, illetve az egyszerűségre törekvést hozták magukkal az én olvasatomban" - fejtette ki.

A Weöres-verseket Krulik Zoltán három saját dalszövege egészíti ki, ezek korábban az Almanach (2004), valamint a Zarándokének (2008) című Makám-lemezen szerepeltek. "Ennek az a története, hogy egy korábbi Makám-reklámanyagban egy félreértés folytán az Ősz című dalunk szövegét mint Weöres Sándor-verset említettek. Számomra ez megtiszteltetés". A Holdfényt vetettem szerkesztésében hasonló vonalat követ, mint Krulik Zoltán tavaly év végén elkészült szólóprojektje, a Petri György szerelmes és halálverseit megzenésítő, sanzonos lemez: tele van rövid, alig egyperces zenei hangulatokkal. "Mindkét költő esetében annyira erősek a szövegek, hogy nem kívánják a Makám korábbi lemezeire jellemző erőteljesebb, vaskosabb hangszerelést, a hosszabb hangszeres kifejtést" - hangsúlyozta Krulik Zoltán.

Makám együttes

Makám együttes (Fotó/Forrás: Klebelsberg Kultúrkúria)

Október 30-án, pénteken a Fonó Budai Zeneházban a Makám lemezbemutató koncertjén Turek Miklós színművész és Bollók Csaba filmrendező is közreműködik. "Több szöveg megzenésítése csak félig készült el, viszont fontosnak érzem, hogy ezek is elhangozzanak a koncerten, és Turek Miklós fogja elszavalni őket. Bollók Csaba már vetített nekünk a Makám 30. születésnapi estjén a Müpában, most is szabad kezet kapott".

A Makámban a zenekarvezető Krulik Zoltán (ének, gitár, pszaltérium, zongora, harmónium) mellett Korzenszky Klára énekel, Eredics Dávid fúvós hangszereken játszik, Kuczera Barbara hegedül, Boros Attila basszusgitározik, Keönch László pedig dobol és ütőhangszereket szólaltat meg. A Makámot a magyarországi világzene egyik úttörőjeként szokás emlegetni, szintetizált és több kultúrából hozta össze egyedi muzsikáját. Az együttes szellemi elődjének tekinthető Creativ Studio Öt (C.S.Ö.) 1975-1980 között működött, 1980-tól 1984-ig Makám és Kolinda néven létezett Krulik Zoltán zenekara, amely 1984-ben lett Makám és azóta közel húsz stúdiólemezt készített.

Az együttes első nyolc-tíz évére alapvetően az improvizatív kamarazene és a strukturalista minimál zene volt jellemző. A Makám a kilencvenes évek közepén a szabad zene felé mozdult el, az ezredfordulóra a magyar népzene archaikus dallamait ötvözte addigra már kialakult jellegzetes formáival, majd következtek az etnoalapú saját szerzemények és szövegek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Hiába fest jobban Szűz Mária a restaurálás után, a tulajdonos reklamál

Ez már nem az, akit ismert és szeretett, állítja, miután egy restaurátor szebb küllemet varázsolt a szobrának. Akár bíróság elé is kerülhet az ügy. Inverz „bundás Krisztus”-eset Lengyelországból.
Plusz

Ezek a 75 éves David Gilmour kedvenc Pink Floyd-dalai

Ma ünnepli 75. születésnapját David Gilmour, a Pink Floyd szólógitárosa, aki egyébként a basszusgitártól a billentyűkön át a szaxofonig számos hangszeren játszik, mégis karakteres húrhajlításairól, összetéveszthetetlen soundjáról és kitartott hangjairól ismerünk.
Vizuál

90 év után bukkant fel a magyar származású Amrita Sher-Gil festménye

Az indiai Frida Kahlóként is emlegetett magyar származású festőnő portréja akár a 2,8 millió dolláros (849 millió forint) leütési árat is elérheti a Christie's aukciósház árverésén.
Színház

Upor László beszélgetéssorozatot indít az eTrafón

Véget ért a Trafó TudásTrambulin sorozata, a nézők azonban nem maradnak online műsor nélkül: március 10-én indul a Világhazafiak, amelyben Upor László olyan magyarokkal beszélget, akiket bár számos alkalommal láthatunk Magyarországon, külföldön is jelentős sikereket értek el.
Jazz/World

A zene szép, komoly játék – interjú Dresch Mihállyal

Traktoron nem szól a blues, de a csendben előjön az ének. Dresch Mihályt többszörösen díjazta a Fonó közönsége, ez alkalommal beszélgettünk vele. Arról, hogy mit jelent a népzene, és miben osztozik a jazzel, és arról, hogy miért férhet meg több dudás egy csárdában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World felhívás

Küldd el saját műalkotásod, és szerepelj Csukás István-videoklipben!

Csukás István 85 éve, április 2-án született és tavaly február 24-én hunyt el. Személyének, alkotásainak, életművének tiszteletére e két időpont közötti hónapban a Bettika duóval közösen alkotói felhívást tesz közzé a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont – ezúttal felnőtteknek!
Jazz/World interjú

A zene szép, komoly játék – interjú Dresch Mihállyal

Traktoron nem szól a blues, de a csendben előjön az ének. Dresch Mihályt többszörösen díjazta a Fonó közönsége, ez alkalommal beszélgettünk vele. Arról, hogy mit jelent a népzene, és miben osztozik a jazzel, és arról, hogy miért férhet meg több dudás egy csárdában.
Jazz/World klippremier

Klippremier: „Árkon-bokron” átívelő dal a Shinterztől WaTáig

Egy angolszász király által építtetett földsánc ihlette a Shinterz zenekar Varga Tamás WaTa-val közös remixét, a Dyke-ot. A trió már biztosan ott lesz idén a Művészetek Völgyében.
Jazz/World klippremier

Rózsák között ébredt egy szakállas bácsi

És nem is csak rózsákból állt az ágya, hanem mindenféle virágból. Lenyűgöző klip készült Pátkai Rozina új dalához.
Jazz/World hír

Dresch Mihály az idei Fonó-díjak nagy nyertese

Vasárnap este az online térben nézhette meg a közönség az első Fonó-díj átadóját. Tizenegy kategóriában osztották ki a díjakat a legjobbnak ítélt művészeknek, lemezeknek és programsorozatoknak, valamint átadtak egy életműdíjat is, amelyet a közönség szavazatai alapján Dresch Mihálynak ítélt oda a zsűri.