Jazz/World

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

2019.01.17. 10:05
Ajánlom
A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.

Jack Kerouac

Amikor Kerouac kapcsán zenéről beszélünk, gyakran prózájának improvizatív minőségére, mondatai ritmusára, nyelvének zeneiségére gondolunk. Elrugaszkodott például a szabályos központozástól, hogy a vesszők ne akasszák meg mondanivalója áradásában, mintha csak egy szaxofonos lenne, aki két frázis között nem feltétlenül vesz levegőt, hanem inkább választja a körlégzés folytonosságát. Kerouac több helyen világossá teszi, hogy prózáját nagyban inspirálták a jazzben tapasztalható váratlan irányvételek, és a hang intenzitásába vetett hit. De a legenda szerint három hét alatt írott Úton zeneisége nem csak formai szempontból értelmezhető, hiszen szövegében konkrét utalásokat is tesz a negyvenes években éppen kibontakozó bebop műfajára és a jazzközegre, ami így olyan hatást kelt, mintha a regény alatt folyton szólna a jazz.

„1947-ben már őrülten harsogott a bebop egész Amerikában, de még nem volt igazán az, ami mostanra lett belőle. A Loopban elég bágyadtan fújták, mert a bebop épp túl volt Charlie Parker Orintology-korszakán, de még nem indult be az új korszaka, ami Miles Davissel kezdődött el igazán”

- írja (M. Nagy Miklós fordítása). De utal a két tenorszaxofonos, Dexter Gordon és Wardell Gray The Hunt című albumára, és emlékezetes pillanat, amikor Dean fején barátnője eltöri Red Norvo Congo Blues lemezét. Ha bele akarsz kerülni a regény zenei miliőjébe, hallgasd meg ezt a lejátszási listát! 

Boris Vian

Csak két dolog van: a szerelem, mindenfajta szerelem a csinos lányokkal, meg a New Orleans-i muzsika vagy a Duke Ellingon-féle”

- írja Boris Vian a Tajtékos napok Előszócskájában. Boris Vian életében valóban nagy jelentősége volt a jazznek. 16 éves korában trombitálni kezdett, miután először hallotta Párizsban Duke Ellington játékát. Csatlakozott a Hot Club de France zenekarhoz és rövid időn belül a negyvenes évekbeli francia jazzélet meghatározó személyisége lett. Kapcsolatba került az éppen Párizsban koncertező amerikai zenészekkel is: Miles Davissel, Charlie Parkerrel, Louis Armstronggal, és Errol Garnerrel. Boris Vian egyike volt az első jazzkritikusoknak is, a Jazz Hot című folyóirat számára rendszeresen publikált. Írásai nagyban befolyásolták a jazz korabeli megítélését, kiállt például az akkoriban beszivárgó, és a francia közönséget megosztó új amerikai stílus, a bebop mellett. Ezzel szemben becsmérelte kora fehér bőrű jazz-zenészeit. Pedig ő maga is játszott jazzt, égészen addig, míg egyre súlyosbodó szívbetegsége miatt abba nem kellett hagynia a trombitálást.

boris2-094318.jpg

Boris Vian (Fotó/Forrás: Pinteret)

Julio Cortázar

Bár Cortázar személyében egy argentin írót tisztelhetünk, meglepő módon őt is a párizsi jazzélet inspirálta, akárcsak Boris Viant. 1951-ben ugyanis Juan Domingo Perón politikája elől menekülve, a francia kormány ösztöndíjával Párizsba utazott, ahol az UNESCO fordítója lett. Hamar kapcsolatba lépett a helyi jazzklubokkal és az ekkor már Európában aktívan turnézó amerikai művészekkel, akiknek személyében igazi szabadságharcosokat ismert meg. Olyan embereket, akik Európába jártak megbecsülésért, mert Amerikában még mindig polgárjogi küzdelmeket vívtak. Cortázar számos alkotásában megjelent a jazz és az improvizációs technikák hatása. A részben Párizsban játszódó regényében, a Rayuela (Sántaiskola) című művében például az El Club de la Serpiente (a Kígyók Klubja) karakterei jazz-zenét hallgatnak. Esszéket is írt a jazzről Cortázar, például La vuelta al piano de Thelonius Monk (Thelonius Monk visszatérése a zongorához) címmel.

De a jazzhez kapcsolódó leghíresebb munkája mégiscsak Az üldöző című novellája, aminek főszereplője Johnny Carter jazzszaxofonos, aki valójában Charlie Parker alteregója.

A novellához egy Charlie Parker halálának (1955) részleteit ecsetelő újságcikk adott ihletet és egy újságíró narrátor szemén keresztül kíséri végig a szenvedélybetegségétől űzött Parker történetét.

cortazar-094830.jpg

Julio Cortázar (Fotó/Forrás: Pinterest)

Esterházy Péter

"Az Úr Charlie Parkert választotta" – ez a híres mondat Esterházy Péter Hrabal könyve című művének harmadik fejezetéből származik, amiben erősen támaszkodik Cortázar imént tárgyalt szövegére. Esterházy nem kevés iróniával Cortázár jazzkritikus elbeszélőjét, Brunót itt már az Úristen szerepében hozza vissza, az ő beceneve lesz Bruno. Az ő sztorijában az Úristen ugyanis meg akar tanulni szaxofonozni, ezért hívja magához Parkert, aki viszont üldöztetéseiben elveszítette szaxiját.

Charlie Parker az Urat Brunónak szólította.

– Há-áj. Bruno barátunk hűséges, akár az asztma.

– Az Úr elővett egy csomag Gauloise-t, az üveg rummal még várt.

– Jó ideje nem találkoztunk már – mondta gyöngéden az Úristen.

– Te mindig csak az időt számolod… Elseje, másodika, harmadika, huszonegyedike. Te mindenre számot akasztasz.

– Charlie fölnevetett, ahogy csak ő tudott: teli szájjal, valahonnan a foga és az ajka mögül. – Elvesztettem a szaximat.

 – De hogy veszíthetted el? – Rossz kérdés volt.

Esterházy Péter – Dés Lászlóval ápolt jóbarátsága nyomán is – távolról csodálta és követte a jazzt. Lukács Miklósnak írt laudációjában – akit szintén csodált – írja:

„A jazz, úgy látom, beszélgetős műfaj. A szaxofonról meg amúgy is azt mondják, beszél.

A Dés Lászlóval való fellépéseken már megszoktam ezt a beszélgetést, és abba is kicsit beleláttam, mi is az az improvizáció. (…) Az én szövegem kötött, azt olvasom, ami írva van, ahogy most is. De hol így, hol úgy olvasom. Másképpen ha színházban vagyok és másképpen ha könyvtárban (…) És e másképpenek következményeként, ők is mást játszanak, mást fújnak, mást ütnek, amihez még hozzá jönnek az ő másképpenjeik. Tátott szájjal figyeltem Miklóst, hogy, maradva az előző képnél, miket mond. És az milyen következményekkel jár - rám, ránk”. Dés Lászlónak pedig a következő "intelemmel" dedikálta utolsó könyvét: „Szaxofonozz majd!” 

Murakami Haruki

haruki-095131.jpg

Murakami Haruki lemezgyűjteményével (Fotó/Forrás: Pinterest)

Köztudott, hogy a japán író két dolog iránt rajong szenvedélyesen az írás mellett: a futás és a jazz iránt. Erről tanúskodik, hogy még írói karrierje előtt, 1974-ben feleségével megnyitották Tokióban a Peter Cat nevű jazzbárt, amit 1981-ben bezárt, amikor eldöntötte, hogy hivatásos író lesz. A jazz azonban továbbra is része maradt az életének, amiről nemcsak a Portrait in Jazz és Portrait in Jazz 2. című esszégyűjteményei tanúskodnak, hanem a fikciós történeteiben felbukkanó jazz-utalások is. Saját bevallása szerint a jazzbe akkor szeretett bele, amikor 15. születésnapjára egy Art Blakey and The Jazz Messengers koncertjegyet kapott ajándékba. Akkora hatást gyakorolt rá ez a sűrűn áradó zene, hogy később elhatározta, a jazz-érzetet megpróbálja átültetni az írásba. Úgy vélte, az írásban és a jazzben is ugyanazokra az elemekre, természetes ritmusra, dallamra, harmóniára és szabad improvizációra van szükség. Murakami Haruki tiszteletére nyílt Tokióban a Cafe Rokujigen, ahol könyvei mellett lehet kávézni, miközben az író kedvenc jazz-zenéi szólnak. Ha nem jutsz el Tokióba, csak hallgasd meg ezt a playlistet, amit azokból a jazz-számokból állítottak össze, amiket Murakami Haruki megemlít a Portrait in Jazz című művében.

Fejléckép: Esterházy Péter és Dés László a 87. Ünnepi Könyvhét megnyitóján 2016-ban (fotó: Mohai Balázs / MTI)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Aki a lányok miatt képezte magát – 85 éves Woody Allen

Az Annie Hall és még számtalan fanyar humorú film alkotója, Woody Allen december 1-jén ünnepli nyolcvanötödik születésnapját.
Vizuál

Vásároljon bérletet, mentse meg a Cirko Mozit!

A Cirko-Gejzír Mozi közönsége segítségét kérni, és egy olyan bérletet kínál, amely onnantól érvényes, amikor a tulajdonosa használni kezdi. De nagy segítség számukra, ha már most megveszi.
Zenés színház

75 éves a színpad és a filmvászon koronázatlan királynője, Bette Midler

December 1-jén ünnepli hetvenötödik születésnapját Bette Midler amerikai színésznő, énekesnő, aki több mint fél évszázados karrierje alatt négy Grammy-díjat, négy Golden Globe-díjat, három Emmy-díjat, két Tony-díjat vehetett át, emellett hatszor kapta meg a legjobb komikának járó American Comedy Award kitüntetést.
Zenés színház

A változásra is reflektál Dolhai Attila új lemeze

A Visszatérés CD után két évvel új lemezzel jelentkezik Dolhai Attila. Az előző albummal ellentétben – ahol a színházi élmények egyfajta összefoglalása volt a cél – a színész ezúttal nem mások által megírt szerepek mentén szólal meg, hanem saját szerzeményeit gyűjtötte össze.
Vizuál

Elhunyt moszkvai Puskin Szépművészeti Múzeum volt elnöke

98 éves korában, koronavírus-fertőzésben elhunyt Irina Antonova, a világhírű moszkvai Puskin Szépművészeti Múzeum volt igazgatója, aki 52 év után, 2013-ban vonult vissza az intézmény éléről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World klippremier

Egyedül a hangszerparkban – Négy dal Barabás Lőrinc készülő lemezéről

A Fidelio közönsége hallhatja elsőként Barabás Lőrinc legújabb számait, amik a következő szólólemezen is szerepelnek majd. Hangerőt fel, húszperces koncert következik az egyik legizgalmasabb jazztrombitástól.
Jazz/World fonó

Adventi dalokkal készülnek az ünnepre – Elindult a Fonó online sorozata

November 29-én útjára indult a Fonó online sorozata, melybe hétről hétre bárki bekapcsolódhat. Kubinyi Júlia népdalénekes, a Fonó népzenei művészeti vezetője adventi énekeket tanít vasárnaponként az érdeklődőknek, december 2-án pedig Gyimesi est várja a közönséget a virtuális Fonóban.
Jazz/World hír

Három napon át minden a jazz körül forog

A kilenc éve minden évben április 30-án megrendezett Nemzetközi Jazznap (International Jazz Day) magyar eseményeit a koronavírus-járvány miatt elhalasztották, azonban a szervezők most online pótolják az elmaradt koncerteket, amiket három napon keresztül, öt budapesti és egy felvidéki helyszínről közvetítenek.
Jazz/World videoklip

„Lesz még, aki rákérdez a hamisságra?” – Megérkezett Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint új klipje

Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint úgy döntöttek, hogy a pandémia okán lelassult időben nem egyben adják ki új lemezüket, hanem havonta bemutatnak egy-egy dalt. Íme a legújabb.
Jazz/World interjú

Azt követik, amit Debussy követett – Páros interjú Harcsa Veronikával és Razvaljajeva Anasztáziával

Egy hárfaművész, egy jazzénekes és elektronikus művész – nem szokványos felállás Debussy zenéjéhez. Új lemezük apropóján Harcsa Veronikával és Razvaljajeva Anasztáziával beszélgettünk. Mit tanultak egymástól, mennyiben járnak különböző és párhuzamos ösvényeken?