Jazz/World

„Itt, Budapesten valójában csak imitáljuk a népzenét” - Interjú Kuczera Barbarával

2019.06.10. 08:15
Ajánlom
Minden év júliusának első hetében rendezik meg a Méta népzenei tábort, más-más helyszínen, rendszerint apró falvakban. Idén Karádon, nem messze a Balatontól lesz a tábor, a Partitúra forgatásán Kuczera Barbara mesélt róla.

1991-ben indult a Méta népzenei tábor, amit azóta is minden évben, július első hetében rendeznek. A táborban intenzíven, koncentráltan lehet népzenét tanulni, és mindenki megtalálhatja a magának megfelelő szintű tanulási lehetőséget. Kuczera Barbara a Magyar Állami Népi Együttes táncosaként kezdte pályafutását, "közel a tűzhöz" de valójában mindig is népzenész akart lenni - ahol egy nőnek szerinte nehezebb dolga van, ha érvényesülni akar. Jelenleg az Óbudai és a Budafoki Zeneiskola népi hegedű tanára, és a Méta Tábor oszlopos alakja a kezdetek óta.

IMG_1168-184855.jpg

Méta Tábor (Fotó/Forrás: Kuczera Barbara)

 
Hogy kerültél a népzene, a táncház világába? A legtöbben beleszületnek.
 
Törökszentmiklóson születtem, én is zenészcsaládból származom, de nem népzenei környezetből jövök. Már jó ideje klasszikus hegedűt tanultam, amikor elkezdtem járni az ott működő néptánc együttesbe táncolni. Ez utóbbi alapozta meg a népzenei élményeimet, mert egyedül itt hallottam népzenét, de még akkor sem kapcsoltam össze magamban, hogy tulajdonképpen ezt én is csinálhatnám. Egyszer hegedűtokkal mentem a táncházba, ahol épp zenekari próba volt. Látták, hogy nálam van a hangszerem, és kérték, gyorsan szálljak be, mert szükség lenne még egy hegedűsre. Úgy gondolom, ha valaki belekerül valamibe, nagyon fontos egy személy jelenléte, aki gyakorlatilag "belehúzza", aki példaképként motiválja és inspirálja őt. Az enyémet Antal Gabriellának hívják. Nagyon meghatározó személy az életemben, ő kezdett el tanítani, és emiatt kezdtem el magamtól is népzenét hallgatni otthon.

Fontos állomás volt egy Halmos Béla lemez - annyira elvarázsolt, hogy először nem is tudtam, hogy mi ez, de éreztem, hogy innen nem lesz megállás.

A klasszikus hegedű tanárom mondjuk ennek annyira nem örült. Akkoriban vidéken még nagyon kevés helyen lehetett népzenét tanulni intézményi keretek között, de Óbudán és Budafokon volt már intézményszerű népzeneoktatás.  A tánc miatt elkezdtem Pestre járni, egy tanfolyamra, amit Tímár Sándor vezetett, aki a Magyar Állami Népi Együttes vezetője volt. 15 évesen kaptam egy ajánlatot az Együttestől, hogy felvennének táncolni.

Hazamentem és azt mondtam a szüleimnek, hogy ott hagyom az iskolát, Pestre költözöm és néptáncos leszek.

Az igazi vágyam azonban nem ez volt: népzenét akartam tanulni, közel lenni a tűzhöz. Kiborultak, de látták bennem az elszántságot. Érezték, hogy most nem tudnak mit csinálni. Nem egyedül voltam, akiket ilyen korban vettek fel, az Állami Népi Együttes biztosított középiskolát, ahol természetesen le is érettségizhettünk. Apámnak egy kérése volt, hogy szerezzek diplomát - ezt a kérését teljesítettem, van egy táncpedagógusi és egy népzenei tanári diplomám.

DSC_1442-185341.jpg

Miklósa Erika, Kuczera Barbara és Batta András a Partitúra forgatásán a stábbal (Fotó/Forrás: Gál Bereniké)

 
Tanárként látsz különbséget a "zenészcsaládból jövők" és az "első generációs" zenészek közt?
 
Egész más olyan gyerekkel foglalkozni, aki már pici gyerekként ott volt a táncházban és sok népzenét hallott otthon. Azért is jók a népzenei táborok, mert segítenek ebben azoknak, akinek ez nem adatott meg. Szoktam mondani a tanítványaimnak, hogy ne haza menjenek és gyakorolják, amit én játszom, hanem igyekezzenek passzívan is körülvenni magukat népzenével, hogy beleivódjon a fülbe, a bőrbe. A zenészgyerekeket tanítani viszont nagyobb kihívás, mert a szülő részéről magasabb az elvárás.
 
Kiemelted Antal Gabriellát, aki prímás, első hegedűs egy népi zenekarban, egyben a zenekar vezetője is. Mennyire gyakori a női prímás?
 
A népzene alapvetően a férfiak műfaja volt, 2019-ben persze ez már nem ennyire egyértelmű.

Ez a kultúra egy falusi közegből jön, ahol más életmódot élnek az emberek. Mi ezt a városban valójában csak imitáljuk.

A muzsikálások általában éjszakába nyúlnak és nagyban hozzátartozik az ivászat is - ebben egy nőnek nehezebb elköteleződni és érvényesülni még a népzenészek körében is. De egyre többen vannak, vagyunk, az Akadémián is sok női népzenész van, és a oktatásban is jól helyt állnak.

DSC_1485-185341.jpg

Miklósa Erika, Kuczera Barbara és Batta András a Partitúra forgatásán (Fotó/Forrás: Gál Bereniké)


A klasszikus hegedű tanárod anno nem örült annak, hogy népzenei irányban folytatod. Mennyire kiélezett a helyzet a népzenészek és a klasszikus zenészek között?
 
Inkább úgy mondanám, hogy hozzáállásbeli különbségek vannak.

A saját bőrömön azt tapasztaltam, hogy egy klasszikus zenész előtt nehéz volt érvényesíteni a népzenei munkásságomat, nem vettek komolyan.

Azt hiszem, ez már kezd kiegyenlítődni, főleg így, hogy akadémiai szinten is lehet népzenét tanulni, és szerintem nagyon jót tesznek a népzenei mozgalomnak az olyan tehetségkutató műsorok, mint a Fölszállott a páva - de a mai napig találkozom előítéletekkel. A népzenében - a jazzel és a klasszikus zenével ellentétben -, nem a technika és a hangszerkezelés a legfontosabb, de akit sikerül elcsábítanom egy táncházba, dob egy hátast.

Olyan közösségi élmény és energia-áradat, amit kevés más tud előidézni. Talán ebben rejlik az ereje.

Elindítottunk a Fonóban (Fonó Budai Zeneház- a szerk.) egy kamaszoknak szóló táncházat velük egykorú zenészekkel, ahol nagyon jó közösség alakult ki. Dolgozunk rajta, hogy a következő, felnövő népzenész- generációnak már könnyebb dolga legyen ilyen téren.

DSC_1556-155213.jpg

a Méta táborban "felnőtt" Bara Zenekar a Partitúra forgatásán (Fotó/Forrás: Gál Bereniké)

 
Te is említetted, hogy régen kevés helyen lehetett intézményi keretek közt népzenét tanulni. A népzenei táborok - köztük a Méta tábor, ahol te is tanítasz - viszont nagyon jó, egyben talán az egyetlen alkalmak voltak erre.
 
A táborok mellett már voltak hétvégi tanfolyamok, állandóan azokat lestük, vártuk - ha törik, ha szakad, ott voltunk. Nehezebb volt zenésszé válni, megszerezni a tudást. Egy népzenésznek nagyon fontos ismernie az eredeti felvételeket, amikhez szintén nem volt könnyű hozzájutni.

Ezekben a táborokban koncentráltan lehet népzenét tanulni, egy teljes héten keresztül csakis ebben lehet élni, ami a tanításban nagyon fontos elem.

Egy hét alatt gyakorlatilag egy teljes évnyi tudást magára szedhet az ember. Nekem tanárként is célom, hogy a diákjaim egyszer mind elmenjenek egy ilyen táborba: akkor áll össze a fejükben, hogy tulajdonképpen miről is van szó.
 
Milyen korosztálynak szól a Méta?
 
Teljesen vegyes. Nekem egyaránt van öt és ötven éves tanítványom is. Nincs korhatár.

IMG_1169-184855.jpg

Méta Tábor (Fotó/Forrás: Kuczera Barbara)

A Partitúra következő adása június 12-én, szerdán este 21.35-kor a Dunakanyarba kalauzol el a Duna Televízióban.

Az előző adások megnézhetők ide kattintva >>> 

 

Fejléckép: Kuczera Barbara a Partitúra forgatásán (Fotó: Gál Bereniké)

 

Visszatanulni az identitást – A Cserehát rejtett kulturális értékei

Kapcsolódó

Visszatanulni az identitást – A Cserehát rejtett kulturális értékei

A Partitúra stábja legutóbb Borsod-Abaúj-Zemplén megyében járt, ahol javában zajlik a Miskolci Egyetem Kreatív Régió névre hallgató kutatási projektje. A forgatás szünetében Gyulai Éva egyetemi docenssel, történész-muzeológussal beszélgettünk.

Partitúra

Partitúra – kulturális felfedezőút Magyarországon, nyitott szívvel, együtt. Ez a mottója a Virtuózok zsűrijéből is jól ismert páros, Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész műsorának.

A Partitúra alkotói Novák Péter rendezésében közösségi élmények, közös értékek, kiemelkedő emberek után kutatnak. Olyan országos túrára csábítják a nézőket, ahol a muzsika és más művészeti ágak, a hagyományok és az új teremtések, a mesterek és a fiatal tehetségek turistajelzését követhetik nyomon.

Az új széria adásai megnézhetők ide kattintva >>> 

A műsorral kapcsolatos kommunikáció az NKA támogatásával valósulhatott meg.

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bolyki György elmondta: nem lesz tizenegyedik Kaposfest

Tíz év után búcsúzik a Kaposfest, ahogy azt a társalapító igazgatótól megtudtuk. Bolyki György távozik a Liszt Ferenc Kamarazenekar éléről is, pedig tovább tervezett maradni. Eközben hangsúlyozza: nagyon büszke mindkettőre. Elsőként a Fideliónak beszélt a változásokról.
Klasszikus

Elhunyt Ujházy László zenei szakember

A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság alapító tagja volt. Halálhíréről a Magyar Narancs számolt be.
Színház

Schell Judit negyvenes férfiakkal néz farkasszemet a Tháliában

Valló Péter először rendez bohózatot: a Legszebb férfikor magyarországi ősbemutatóját december 14-én tartják a Thália nagyszínpadán.
Klasszikus

Beethovent, ahogy kevesen – Jevgenyij Kiszin koncertjéről

Jevgenyij Kiszin az ötvenhez közelítve is csodagyerek maradt. Nem Beethoven-játékosként ismerjük, de olyan órákat okozott a Müpában, amilyent csak a legnagyobbak tudnak.
Klasszikus

A Kertész házaspár tiszteletére alapított díjban részesült Váradi Gyula

Idén első alkalommal adták át a Kertész Imre és Kertész Magda emlékére alapított díjat, amelyet a Virtuózok felfedezettje, Váradi Gyula vehetett át.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Egy egész nap a népzene jegyében – A Halmos Béla Program napja az A38-on

Az NKA Halmos Béla Program egy igazi minifesztivált varázsol november 17-én az A38 Hajó több helyszínére. Izgalmas előadásokkal, szórakoztató gyermekműsorokkal, fantasztikus koncertekkel és az elmaradhatatlan táncházzal várják az érdeklődőket.
Jazz/World magazin

Tudósok megfejtették a jó dalok írásának titkát

Egy kutatócsoport az amerikai Billboard slágerlistán szereplő klasszikus popsikerek több tízezernyi akkordhangzását elemezték ki statisztikailag.
Jazz/World magazin

Milyen zenéket hallgat az egyik „legzeneibb” író, Murakami Haruki?

A japán szerző olvasói tudják, hogy vannak bizonyos visszatérő elemei szövegeinek: macskák, fülek, kutak, furcsa párhuzamos valóságok és mindenekelőtt a zene. De milyen zene?
Jazz/World ajánló

Még csak 30 éves, de négy jelölésből hármat már Grammyre váltott: Cécile McLorin Salvant

Kevés alkotó mondhatja el magáról, hogy mindössze 21 évesen megnyerte a műfaj egyik legrangosabb megmérettetésének számító Thelonious Monk Jazzversenyt, és négy jelölésből hármat Grammy-díjra tudott váltani. A francia-haiti gyökerekkel rendelkező, Miamiban született Cécile McLorin Salvant jazzénekesnővel éppen ez történt, ráadásul még csak harminc éves. November 18-án élőben tapasztalhatjuk meg a Müpában a kivételes tehetségű művész sokoldalúságát, ahova ezúttal Sullivan Fortner zongoristával érkezik.
Jazz/World ajánló

A Fölszállott a páva ismét a gyerekeké

2019-ben, immár harmadszor a Fölszállott a páva történetében a legfiatalabbak mérhetik össze tudásukat és tehetségükkel csalhatnak mosolyt és (öröm)könnyeket a tévénézők arcára.