Jazz/World

„Itt nem fér bele, ha valaki a csomagtartóban tárolja a hangszerét”

2020.12.31. 13:50
Ajánlom
A Modern Art Orchestra zongoristája és a MAO műhely zeneszerző- és hangszerelőalakulatának tagja, aki a jazz-zene legnagyobb hazai és külföldi alakjaival színpadra lépett már. 2019-ben jelent meg “Beat in Space” című szerzői albuma a MAO előadásában, a Magyar Jazz idei szerkesztői szavazásán pedig három kategóriában is elismerésben részesült. A jazz big band idei utolsó Legendás Albumok online előadásán is láthatja a közönség. Cseke Gáborral beszélgetünk. (X)

Hogyan kerültél be a Modern Art Orchestrába?

A MAO vezetőjének, Fekete Kovács Kornélnak a meghívására kerültem a zenekarba.

Hogy érzed magad itt? Miben különleges számodra ez a zenekar?

A BMC nagytermében minden hónapban egy új anyagot mutatunk be, ezek szerzői koncertek. Nemcsak kiváló zenészek, hanem kiváló zeneszerzők is ülnek a zenekarban. Az Opus Jazz Clubban a Legendás Albumok sorozat keretein belül pedig a MAO tagjaiból alakult kisebb formációval játszunk havonta egyszer. Ez azt jelenti, hogy évente 18 egész estés anyagra kell felkészülnöm, ami nem kevés. Emiatt rengeteg új zenével találkozom és ez állandó gyakorlást, felkészültséget, nyitottságot és éberséget igényel. A koncertekre való preparáció remek alkalom a gyakorlásra és a fejlődésre.

Nagyon jó a MAO-ban, hogy nem fárad el, egyfolytában az új dolgok felé nyit és ezt alázattal teszi, magas zenei színvonalon. Itt nem fér bele, ha valaki a csomagtartóban tárolja a hangszerét.

GKOT0180-134324.jpg

Cseke Gábor (Fotó/Forrás: Modern Art Orchestra)

Mi a véleményed a klasszikus zenei képzés jazz-ben játszott szerepéről, s te magad mennyire használod a klasszikus zenét kompozícióidban?

Nagyon fontosnak tartom és két részre bontanám az első kérdést. Egyfelől a hangszert meg kell tudni szólaltatni, ne egy leküzdendő akadály legyen. Ha a hangképzéssel, billentéssel, technikával vagyok elfoglalva, akkor ez a gondolkodásomtól és a kreativitásomtól fog elvenni figyelmet és energiát.

Persze a gyerekek is improvizálnak egyszerű eszközökkel, de most én arra gondolok, amikor három-négy, vagy több zenész együtt játszik. Ott a teljes figyelem a zenére kell, hogy irányuljon, az interakciókra, a jelenlétre. A hangszerem lehetőségeit meg kell ismernem és ebben nagyon sokat segít a klasszikus zenei képzés, aminek több száz éves hagyománya van.

Másfelől a megismert klasszikus darabokon keresztül meg lehet tanulni a zeneelmélet alapvető fogalmait, rendszereit, formáit. Az eljátszott darabok mintát hagynak a fülemben, ösztönösen ezeket fogom keresni, illetve ezeket fogom jónak hallani komponálás közben. Ez egy európai zenei szocializáció. Persze ezeket az ösztönös dolgokat tudatosítani kell, meg kell magyarázni és megérteni, kíváncsinak lenni. No persze, ha valaki muzikális és eleve tudja ezeket használni, az sem hátrány.

Hogy mennyire használom a klasszikus zenét a kompozícióimban? Igen is, meg nem is. Rengeteg minta van a fülemben, a fejemben. Olyan is, amiről még csak nem is tudok. A sokféle zene, amit hallgatok, jól megférnek a fejemben, összekeverednek és újak születnek.

2019-es, “Beat in Space” című szerzői lemezed anyaga elegáns megszólalású, érzékenyen meghangszerelt felvételekből áll, s a kompozícióid is igen szuggesztív címeket kaptak. Mi volt a kiindulási pontja ennek az albumnak? Milyen volt az alkotói folyamat?

Köszönöm. A kiindulási pontja nagyon egyszerű. Már több kollégámnak volt szerzői estje a zenekarból és Kornél megkérdezte, hogy én nem akarok-e hangszerelni. Egy ilyen felkérésre csak igent lehet mondani és örömmel vállaltam.

A dalokat már korábban megírtam és azokat választottam ki, amikben hallottam lehetőséget arra, hogy nagyzenekarral megszólaljanak. Sokat írtam és sokat töröltem. Elég kritikus vagyok magammal szemben. Nagyon egyszerű a módszerem, másnap meghallgatom, amit írtam, és ha nem tetszik, már ki is törlöm. Általában hallom, hogy mit szeretnék leírni és sokszor rátalál a kezem a megfelelő harmóniára, de ez persze nincs mindig így. Van olyan, hogy hallom, de nem tudom elsőre eljátszani.

Ki volt rád a legnagyobb hatással azok közül a zenészek közül, akikkel színpadra léptél? Jelenleg mely muzsikusokat követed figyelemmel?

Olyan nincs, aki a legnagyobb hatással lett volna rám. Sokan voltak, akik jelenlétükkel, emberségükkel, hozzáállásukkal, szakmai tudásukkal, szerénységükkel hatottak és hatnak rám. Sokszor nagyon tanulságos találkozások ezek. A napokban Fred Hersch, Bill Evans, Brad Mehldau, Sviatoslav Richter, Maurizio Pollini és Evgeny Kissin felvételeit hallgattam.

_96I6286-134328.jpg

Cseke Gábor (Fotó/Forrás: Modern Art Orchestra)

A pandémia mindenki számára hatalmas megpróbáltatás. Te hogy látod ezt a szakmád lencséjén keresztül?

Egyfelől van egy anyagi bizonytalanság, ami mentálisan fárasztó. Én nem másodállásban vagyok zenész, és nem tudok változtatni az életemen egyik pillanatról a másikra.

Másfelől nagyon hiányzik az a fajta koncentráltság, jelenlét, összekapcsolódás  a kollégáimmal, amit csak színpadon, egy koncert alatt tudok megélni. A közös zenélés öröme. Az a fajta izgalom, amit egy koncert előtt érzek. Ezt nem lehet reprodukálni, mással pótolni.

Mi a véleményed a zenészek társadalomban elfoglalt helyzetéről?

Ez egy érdekes kérdés. Ami a napokban eszembe jutott, hogy vannak elsődleges igényei az embereknek és vannak még egyéb igényei is. Ez lehet egy színházi előadás, klasszikus koncert, jazz koncert. Most ezek a tevékenységek kicsit hátrább kerültek, teljesen érthető okok miatt. Változtak a prioritások, ez természetes. Amikor nincs pénz a számla befizetésére, akkor az emberek nem járnak koncertekre.

Az, hogy a társadalom hogyan ítél meg engem, mint jazz zenészt, hol van a helyem, nem tudom, de ez egyáltalán nem érdekes. Nincs jelentősége, mert a döntéseim nem egy társadalmi elvárás mentén születnek. Szeretem, hogy a zene az életem része. És ennyi.

 

Támogatott tartalom.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

„Jót tesz nekünk, ha rácsodálkozunk a világra” – elstartolt a jubileumi Berlinale

Több mint egy héten keresztül Berlinre figyel a nemzetközi filmélet: a világ egyik legrangosabb A-kategóriás szemléje a hétvégén startolt el, a fesztivált Tom Tykwer új rendezése nyitotta meg, de bemutatták Burhan Qurbani új alkotását is, amelyben a III. Richárd történetét ültette át a jelenbe.
Színház

Bejelentés: Novák János támogatja Zalán János művészi koncepcióját

A Kolibri Színház oldalán jelent meg Zalán János és Novák János február 17-én kelt levele, amelyben az intézményt március elsejétől vezető új igazgató arról ír, nem változik a Kolibri profilja, amire az alapító támogatása a garancia. Zalán február 19-én találkozik a társulattal.
Vizuál

Presser Gábor és Parti Nagy Lajos nyitja meg a Godot Intézet új kiállítását

A Godot Intézet különleges megnyitóestre készül: február 28-án Presser Gábor játszik zongorán, és Parti Nagy Lajos gondolatai kísérik végig a látogatókat Szüts Miklós és Vojnich Erzsébet megindító festészeti világán.
Vizuál

A Konklávé és A brutalista tarolt a BAFTA-gálán

Február 16-án este adták át a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) díjait. A londoni gálán a Konklávé és A brutalista című film is négy-négy elismerést gyűjtött be. Mikey Madison, Adrien Brody, Zoe Saldana és Kieran Culkin is díjat vehetett át.
Klasszikus

Egy világrend utolsó pillanata – szubjektív gondolatok a Gurre-dalok kapcsán

Habár a Magyar Állami Operaház kommunikációja mindvégig az optimizmus hangját ütötte meg az Erkel Színháztól vett búcsú alkalmából, szimbolikus jelentőséget kapott a tény, hogy épp Arnold Schönberg monumentális opuszát, a Gurre-dalokat adták elő.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

A sanzonok királynője – a Benczúr Házban látható Nádasy Erika Piaf-estje

Egy halhatatlan legenda, Edith Piaf drámai fordulatokkal teli élettörténete és magukkal ragadó, keserédes érzelmekkel teli dalai elevenednek meg február 25-én a Benczúr Házban. A francia sanzonénekesnőt a darab írója, Nádasy Erika kelti életre.
Jazz/World hír

Idén is meghirdeti Fringe felhívását a Magyar Zene Háza

Mivel az intézmény kiemelt céljának tekinti a zenei tehetségek támogatását, a zenélés népszerűsítését kortól és zenei háttértől függetlenül, 2025-ben is meghirdeti a Fringe-t. Jelentkezési határidő: március 2., vasárnap éjfél.
Jazz/World magazin

KÉP-regény: Alice Cooper 77

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Alice Cooper születésnapján lepődött meg, és arról írt, hány tekerss filmet használt el a botrányhős előadó koncertjén.
Jazz/World interjú

Ajtai Péter: „Édesanyám kinyitotta a telefonkönyvet, és másnap már mentem bőgőórára”

Improvizációesztétikából doktorált, tanult klasszikus zenét, hagyományos jazzt, ma már legfőképpen free jazzt vagy szabad improvizációs zenét játszik. Tanít, számos zenekarban muzsikál, egy százhúsz éves bőgőt nyüstöl. Ajtai Péter bőgőssel beszélgettünk.
Jazz/World ajánló

Ismét megmérettethetik magukat a jazz feltörekvő tehetségei a Müpában

Az idén 20 éves Müpa 2025. február 7. és 9. között ismét megrendezi a Jazz Showcase-t. A régió egyik legjelentősebb zenei tehetségbörzéjére ez alkalommal is hat ígéretes pályakezdő formáció jutott be, akiknek produkcióit neves szakmai zsűri bírálja majd el.