Jazz/World

Jacob Collier elhozta a jövő zenéjét

2017.10.20. 14:22
Ajánlom
A fiatal brit szupersztár koncertje az első perctől kezdve olyan volt, mint egy tudományos-fantasztikus film: tudjuk, hogy, amit látunk, akár meg is történhet, de nem hisszük el – csak tátott szájjal figyeljük az akciódús jeleneteket, miközben kicsit félünk is az ismeretlentől.

Jacob Collier

Jacob Collier (Fotó/Forrás: Kotchy Gábor / Müpa)

Akinek a nevéhez már 23 évesen annyi túlzó eposzi jelző tapad, mint Jacob Collieréhez ("a jazz messiása", "Mozart reinkarnációja", "a jővő zenéje" stb. ), az vagy kategóriák feletti tehetséggel bír, vagy a PR-osai végeznek csodálatos munkát – gondoltam a koncert előtt. Jacob Collier esetében ez a mérleg az első percben dőlt el a tehetség irányába, amikor a Müpa színpadára hihetetlen energiával berobbant, majd leütötte különleges hangszere, a harmoniser billentyűit. Ez a hangszer a lefogott akkordok szerint alakította át többszólamúvá az ő egyszálénekét. Szóval ott állt előttünk ez a fiú egyedül, de mintha egy kórus hangján szólalt volna meg Stevie Wonder Don't You Worry About című száma, arról nem is beszélve, ami ezután következett: az általa berendezett mini zenei univerzumban egyik hangszertől a másikig rohanva épített fel egy egész zenekari hangzást. Ebből az antréból is azonnal látszott, hogy Jacob Colliernek legalább négy emberre való energiája, képzelőereje, víziója, hangterjedelme és hangszeres tudása van, és ezt ő is így gondolja.

Újradefiniálta a szólókoncert fogalmát,

amihez tehetségén és a fenti hangszeren túl csak egy tűpontos munkát végző hangdizájnert hívott segítségül, aki élőben keverte meg az ő zongorán, dobfelszerelésen, ütőhangszereken, elektromos bőgőn, basszusgitáron és akusztikus gitáron előállított hangmintáit. A színpadi látványt sem bízta a véletlenre, egy izgalmas multimédiás ötlettel állt elő a Massachusetts Institute of Technologyval együttműködve: két kamera vette élőben az ő színpadi aktivitását, amit különböző mintázatok szerint azonnal átalakított egy program a zene dinamikája szerint folyamatosan változó animációvá. 

Jacob Collier

Jacob Collier (Fotó/Forrás: Kotchy Gábor / Müpa)

Miután felszedtem az állam a Müpa padlójáról, a kritikus énem kezdett el bennem munkálkodni és arra gondoltam: teljesen leköti a figyelmemet ez a rengeteg energiával bíró, két Grammy-díjas csodagyerek, de kissé mintha elvonná a néző-hallgató figyelmét ez a mutatvány a zenei élményről.  A második szám után kicsit telítődtem is a különös harmóniáktól, a loopolt ütemektől, a poliritmiától és az effektezett énekhangtól. Jacob Collier tökéletes arányérzékéről tanúskodik, hogy harmadik számként az egyik legmeditatívabb saját szerzeményét illesztette be, a Down The Line-t, amivel bebizonyította, hogy

nemcsak átírni, átharmonizálni tud kiválóan dalokat, de saját szerzeményei is csodálatosak.

Ráadásul ebben a dalban végre saját fényében tündökölt az énekhangja, amit nagy magabiztossággal birtokol a felső lágéktól az alsókig.

Ennek a számnak további izgalmat adott – nemcsak az, hogy egy ponton bal kézzel zongorázott, miközben a jobbal gitározott – de a vetítés is. Ebben a számban például a zenére reagáló mandalák rajzolódtak ki, ami szinte pszichedelikus magasságokba emelte az élményt: a hallgató percekre elveszítette a kapcsolatát a térrel és az idővel. Ugyanez történt a Hideaway című száma esetében is. Máskor meg Bobby McFerrinné változott, és például a Blackbird apropóján közönségénekeltetésbe kezdett, két csoportra osztva az egyébként nagyon fiatal publikumot.

Jacob Collier tehetsége félelmetes, értelmezhetetlen, hogy tud valaki a zenéről ilyen fiatalon ennyi mindent, ilyen magabiztossággal. Pedig ő mindezt csak egy eltérő zenefelfogással magyarázza.

Szerinte ugyanis minden azon múlik, hogyan közelítünk a zenéhez:

megérezni, megsejteni a hangszer „belső világát”, elképzelni a soundot, amit szeretnénk belőle elővarázsolni, majd csak utána elkezdeni a technikán morfondírozni és a részletekben elveszni – nagyjából ez az ő ars poeticája, meg az, hogy rengeteg zenét kell hallgatni, tudatosan. Jacob Collier nagyon figyel arra, hogy ne épüljön köré személyi kultusz, közvetlenségével, egyszerűségével, nyúlt pólóival mind azt sugallja:

én csak egy srác vagyok a szomszédból, aki bármelyikőtök lehetne".

Rendkívül inspiráló ez a természetesség, így nincs is semmi csodálkoznivaló abban, hogy a teltházas, vastapssal kísért koncert után a Dob utcai Lámpásban folytatta az estét, ahol be is szállt a kedd esti jammelésbe.

Jacob Collier

Jacob Collier (Fotó/Forrás: Kotchy Gábor / Müpa)

Azt mondják, Miles Davis után nincs új a nap alatt a jazzben, és hogy már minden hangot eljátszottak mindent tetszőleges kombinációban, és a mai kor újítói is csak a régieket ismétlik. Jacob Collier a bizonyíték arra, hogy kellő bátorsággal és kíváncsisággal

még fel lehet fedezni járatlan utakat a zenében, vagy ha nem felfedezni, hát építeni egy hidat egy párhuzamos univerzumba.

Merthogy az ő hangjai egyes dalokban valóban úgy szóltak, mintha csak egy ismeretlen bolygóról érkeztek volna.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

Online nézhető az utóbbi évek egyik legszebb hazai természetfilmje

Tavaly került a mozikba Fehér Zoltán hazánk vadvizeit bemutató filmje, a Vad víz – Aqua Hungarica melyet most már otthonról is megtekinthet a közönség.
Könyv

Vámos Miklós: Zenére legalább annyira szükségünk van, mint tejre és kenyérre

Vámos Miklós ismét megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Kollár-Klemencz László a Magvetőnél megjelent Öreg Banda című, legújabb családregényét ajánlja olvasóink figyelmébe.
Klasszikus

Új vezetőt kapott a Fesztivál Akadémia Budapest

Dr. Egri Gábor kulturális menedzser lett a Fesztivál Akadémia Budapest új igazgatója. A szakember korábban a Müpa értékesítési és marketingigazgatójaként, valamint több hazai és nemzetközi intézmény és projekt vezetőjeként és tanácsadójaként vált ismertté.
Könyv

Elhunyt Fenákel Judit író, újságíró

Január 13-án, 85 éves korában elhunyt Fenákel Judit, számos regény és novelláskötet szerzője, a Szépírók Társaságának tagja – tette közzé a Múlt és Jövő folyóirat.
Plusz

Újcirkusz-előadás és Bartók arab népdalgyűjtései a Bartók Tavasz programján

Új fellépőket jelentettek be az idei Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programjából, a fesztiválhoz új helyszínként a Magyar Zene Háza is csatlakozik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Szerb Újévi mulatsággal nyitja az évet a Fonó

Már-már hagyomány a Fonóban, hogy a város legnagyobb szilveszteri vonós táncháza után januárban a déli szláv népek szokásai szerint is elbúcsúztatják az óévet és köszöntik az új esztendőt! Január 13-án a Szerb Újévi mulatságon fellépnek a Babra és a Poklade zenekarok, valamint vendégük, Djordje Davidović szerb harmonikaművész. Bárki csatlakozhat a délszláv táncházhoz, de azt is várják, aki csak hallgatná a vérpezsdítő balkáni zenéket!
Jazz/World ajánló

Világhírű vendégekkel és az Átlátszó Hanggal kezdi az évet a Modern Art Orchestra

A Modern Art Orchestra Art of Virus című kezdeményezésének egyes számú ágának műveit hallhatja a közönség január 16-án a BMC-ben Vajda Gergely és ifj. Kurtág György, a projekt két zeneszerzőjének közreműködésével.
Jazz/World ajánló

14. születésnapját ünnepli a Budapest Jazz Club

Három virtuóz szaxofonos felejthetetlennek ígérkező produkciójával ünnepli 14. születésnapját a Budapest Jazz Club 2022. január 8-án.
Jazz/World gyász

Elhunyt Dobos Attila 

Dobos Attila zeneszerző, táncdalénekes a hatvanas években a Táncdalfesztiválokon vált ismertté. A művész 80 évesen, hétfőre virradó éjjel hunyt el budapesti otthonában - erősítette meg a hírt az MTI-nek testvére, Dobos Zsuzsanna.
Jazz/World interjú

Lovasi András: A rock and roll lassan el fog tűnni

Lovasi András harmadik szólóalbuma, a Grand Hotel Halmahera könyv formájában jelent meg. Halmahera, a csendes-óceáni sziget valóban létezik, az elvágyódás motívuma sem új a magyar folklórban, az mégis kérdéses, hogy van-e olyan hely a világon, ahol még minden szép és jó.