Jazz/World

Japán-magyar jazzhatáron I.

2012.12.17. 12:35
Ajánlom
Lesz még magyar-japán határ, legalábbis a jazzben - írja ZIPERNOVSZKY KORNÉL. Most jelent ott meg Lakatos Róbert Robitology-ja, Karosi Julinak pedig rögtön két lemeze licenckiadásban. Szőke Nikoletta ötödik "japán” lemezét vette fel a héten egy pesti stúdióban. A Take7 ezúttal kétrészes cikkben világítja meg a magyar jazzexport hátterét.

Az utóbbi pár évben több magyar jazzlemez jelent meg a szigetországban, mint bármelyik másik országban, az "óhazát" leszámítva. Sőt, azt is meg merem kockáztatni, hogy valószínűleg több magyar jazz CD látott Japánban napvilágot, mint együttvéve bárhol máshol külföldön. Az Atelier Sawano Szakcsi Lakatos Róbert és Szőke Nikoletta, a Nature Bliss Harcsa Veronika, a Whereabouts Records Karosi Júlia, a Kozma Orsi Quartet és a Bin Jip lemezeit adja ki. Úgy számolom, hogy 2004 óta 19 sorlemez került a japán piacra magyar előadótól ottani első kiadásban vagy újracsomagolva.

A rekorder mindenképpen (Szakcsi) Lakatos Róbert, Szakcsi fiatalabb fia, akinek a napokban jelent meg zenekarvezetőként a hatodik albuma (Robert Lakatos Trio: Robithology, Atelier Sawano AS127). Ha ehhez hozzávesszük korábbi szóló zongora albumát (Marmosets 2008), és azt a négy lemezt, amelyen Szőke Nikoletta kvartettjében hallható, akkor rögtön 11 CD-nél tartunk, de már keverik a 12-iket. Egyébként Róbert triójának lemezein többször is közreműködik Bolla Gábor szaxofonos, akiről ebben a rovatban már volt szó, ugyanis a nagy presztízsű német lemezcég, az ACT adta ki bemutatkozó albumát. A német kritikák többször is kitértek arra, hogy Bolla és Lakatos Róbert partnerségére van felfűzve a lemez tartalmának nagy része.

De maradjunk Japánban, amelyet évtizedeken kereszül úgy emlegettek, mint az USA utáni második legnagyobb jazzpiacot, mind a koncertjegyek, mind a lemezek eladása terén. Globális szempontból nézve a 2010-es (a Japán Lemezakadémia évkönyvében idézett) adatok szerint pedig a világon eladott összes zene (lemez és letöltés, nem csak jazz) közül az USA 24,5%-al, Japán 22.8%-al részesedett, a harmadik legnagyobb nemzeti piac, a német ennek kevesebb mint a fele, 10,5%. A 127 milliós nemzet ízlésbeli és zenei nyitottságához pedig elég az az adat, hogy ebben a időben több mint minden negyedik eladott hanghordozó külföldi volt. De a CD-piac hanyatlása Japánt is elérte, 2010-ben zárt be a leghíresebb tokiói lemezbolt, az HMV, és a cunami-katasztrófa és kövtkezményeinek sokkját sem heverte ki még a lakosság, sem a gazdaság.

A fiatalok egy jelentős részének nincs már CD-játszója, szinte csak mobiltelefonra hívnak le zenét (87%), számítógépét erre csak bő 10%-uk használja a 2011-es évköny szerint. A kis magyar csoda egyik nyitja az lehet, hogy a japán zenehallgatók jellemzően nem adnak az előadó származására, hazájára, bőrszínére, sem nyelvére. A 25 feletti generáció pedig különböző rétegzenékre vevő, így a jazzre is, és a 30 és 55 közöttiek többet költenek zenére, mint valaha.

De hogy jut el odáig például a kis, független kiadó, a Whereabouts Records vezetője, Kazuhiro Takeuchi, hogy licenckiadásban bevállalja a nagyon fiatal Karosi Júlia első CD-jét, sőt, még a tetejébe egy kislemezt is tőle ugyanakkor? Ezt a kérdést neki magának tettem fel, és emailben kaptam rá kimerítő választ. A producer a magyar jazzből korábban csak Szabó Gábort ismerte, Bartókot és Lisztet a klasszikusokból, és elment személyesen a csodahegedűs Roby Lakatos koncertjeire, ami nagyon tetszett neki. De azért mind közül Bartókot tartja leginkább "döbbenetes"-nek.  Van tudomása arról is, hogy importőrök és üzletek hoznak be magyar lemezeket, jazzt is, de az csak import. Arra eddig nem sok példát látott, amit ő csinál, hogy saját lemezmárkáján újra kiadja a magyar lemezeket. Az egyik ilyen ritka kivétel éppen az a "barátja", aki a Nature Bliss vezetőjeként Harcsa Veronika lemezeit vette át, csakhogy ők azért sok országból hoznak be zenei anyagokat.

Karosi Júliát úgy ismerte meg, hogy az énekesnő küldött neki felvételeket és információkat magáról, de elsőre elutasította a jelentkezését. Utána viszont megkapta első, később megjelent CD-jének anyagát, és azt nagyon magas színvonalúnak tartotta, nagy ugrásnak az előző demóhoz képest. A hangminőséget is kiválónak találta, és imponált neki, hogy Júlia az első elutasítás ellenére is ilyen kitartóan próbálkozott.

Takeuchi egyelőre még nem kötött Karosival exkluzív szerződést, ahhoz előbb meg kell lássa a december 12-én piacra dobott kettős megjelenés fogadtatását. Annyira nagyon vérmes reményei azért nem lehetnek, mert, ezt ő is megerősítette, a CD-eladások az utóbbi években Japánban is erősen visszaestek. Takeuchi úrnak úgy tűnik, hogy a fiatalok leszoktak a CD-vásárlásról. De szokatlan nyíltsággal felfedte lapjait levelében, és azt válaszolta tolakodó kérdésemre, hogy kezdő magyar jazzmuzsikusról lévén szó, lemezenként ötszáz eladással már meg kellene legyen elégedve.

A magyar jazz ifjabb generációjának japán kapcsolata egy teljesen európai történettel kezdődött. Lakatos Róbert, mint éppen egy japánba kerülő lemezfelvétel szünetében telefonon elmondta nekem, még a baseli Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol egyébként előbb klasszikus, majd jazz szakon tanult, amikor készített egy felvételt a zürichi rádióban. A félórás anyagot, amelyet Fabian Gisler bőgős és Dominic Egli dobos, két, csak helyi szinten ismert svájci zenész társaságában rögzített, egy sváci rádiós mutatta meg Klaus Weiss-nak, egy német producernek, aki akkor már az Atelier Sawanónak dolgozott. A japán cég Weiss rábeszélésére úgy döntött, hogy még egy félórát rendel a triótól, hogy kikerekítsék az anyagot, és kiadják lemezen.

Klaus Weiss szerepe Róbert után Szőke Nikoletta szerződtetésében is döntő volt. Rendszeresen szállított európai jazzprodukciókat a kis japán cégnek. Egyébként dobosként és zenekarvezetőként ő a német jazztörténet jelentős alkotója, és nem csak Lakatos Róbert, hanem Nikoletta lemezén is hallható játéka. Lakatos a rengeteg CD-megjelenésen túl büszke lehet összesen három japán turnéjára is, kétszer saját együttesével, egyszer még Weiss-szal, utoljára pedig a Szőke-kvartett tagjaként. Weiss hirtelen és váratlanul halt meg 2009-ben. Ezután akár meg is szakadhatott volna a szépen induló kapcsolat a japán céggel, de szerencsére nem így történt.

Folytatása következik!

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Nagy neveket rendez Török Ferenc a Vígszínházban

A Bella Figura című darabot mutatja be online a Vígszínház Török Ferenc rendezésében. A 21. századi párkapcsolatokról és emberi viszonyokról szóló előadás premierjét február 27-én, szombaton láthatja a közönség.
Színház

Újabb 26 oktató mondott fel az SZFE-n az őszi félév végén

A Színház- és Filmművészeti Egyetem további 26 oktatója mondott fel, Vidnyánszky Attila pedig interjút adott, és sikertelen liberális támadásról és fájó kijózanodásról beszélt, és állította, hogy többen jelentkeztek az egyetemre, mint tavaly.
Zenés színház

Először neveztek ki női zeneigazgatót Szentpétervár történelmi színházában

A szentpétervári Mihajlovszkij Színház zeneigazgatója lett Alevtina Ioffe, aki több rangos német színházban is bemutatkozott már. Ilyen magas pozíciót még nem kapott női dirigens Oroszországban.
Klasszikus

A főváros értéket lát a Budapesti Tavaszi Fesztiválban, és meg fogja menteni

Miután kiderült, a kormány nem segíti a fővárost a Budapesti Tavaszi Fesztivál finanszírozásában, megkérdeztük a feleket, mi lesz a fesztiválok sorsa: azoké, amelyek most bukkanóra hajtanak, és azoké, amelyek most alakulnak. Úgy tűnik, az elválás inkább békés.
Klasszikus

Elhunyt Magyar Gábor gordonkaművész

Életének 60. évében, 2021. február 23-án súlyos betegség után elhunyt Magyar Gábor, az Opera Zenekar gordonkaművésze.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Az üveghegyen túl – Új nagylemezt készített a Free Style Chamber Orchestra

Az album azokat a népzenei- és jazz elemeket ötvöző dalokat tartalmazza, melyeket a zenekar a járványügyi korlátozások miatt őszre halasztott, ingyenes ifjúsági koncertsorozatán fogja játszani. A lemezbemutató koncert a tervek szerint április 12-én lesz a Budapest Jazz Clubban.
Jazz/World ajánló

Egy teljes hét zene és együttlét: Fonó Selection

Ebben az időszakban még fontosabb az egymásra figyelés, a beszélgetés, a másik szempontjainak megértése, a támogatás. A Fonó Selection sorozata idén erről szól. Hétfőtől kezdve minden reggel 8 órakor podcastban beszélgetnek a szakma részvevői, művészek, intézményvezetők, újságírók a piac szereplőit mozgató kérdésekről, esténként pedig duó formációban különleges művészek találkozásaira kerülhet sor, így együtt lép fel Dresch Mihály és Tóth Viktor, Bede Péter és Unger Balázs, Kacsó Hanga és Szabó Dániel, Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza, Varga Veronika és Réti Benedek, ifj Szerényi Béla és Fekete Márton. A hét vasárnap a Fonó 25 díj átadásával zárul, amely a közönség és a szakmai zsűri szavazatai alapján állt össze, tíz kategóriában díjazzák az alkotókat. A Fonó Selection tartalmai ingyenesen érhetők el a Fonó YouTube- és Facebook-csatornáján.
Jazz/World magazin

Chick Corea – Hogyan kezdjünk ismerkedni a legendás billentyűs zenéjével?

Összeszedtünk tíz felvételt – stúdiólemezeket és élő felvételeket egyaránt –, amelyek remekül bevezetnek Chick Corea világába, ha még nem ismered a művészetét. Azok számára pedig, akik ismerik már az életművet, lehetőséget teremtünk az emlékezésre.
Jazz/World felhívás

Jelentkezőket vár a Snétberger Zenei Tehetség Központ

Elindult a jelentkezés a Snétberger Zenei Tehetség Központ 11. évfolyamára. Az idén jubileumát ünneplő Snétberger Program keretén belül hatvan hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású fiatal kezdheti meg tanulmányait júniusban a felsőörsi központban. Online formában, április 30-ig várják a bemutatkozó videókat.
Jazz/World magazin

Több dalt adtak ki a zenészek tavaly, a koronavírus alatt, mint a korábbi években

A kifizetett jogdíjak fele – 4,74 milliárd forint – jutott hazai dalok, zeneművek alkotóinak. 2020-ban 15 468 magyar zenei szerző részesült jogdíjban és rekordszámú új dal született. A pandémiás helyzet miatt megnőtt a jogdíjak jelentősége, ugyanakkor az Artisjus tavalyi bevételei már 17,7 százalékkal csökkentek, ezen belül az élőzenei jogdíjbevételek a felére zuhantak – tette közé friss zeneipari statisztikáit a szerzői egyesület.