Jazz/World

Japán-magyar jazzhatáron I.

2012.12.17. 12:35
Ajánlom
Lesz még magyar-japán határ, legalábbis a jazzben - írja ZIPERNOVSZKY KORNÉL. Most jelent ott meg Lakatos Róbert Robitology-ja, Karosi Julinak pedig rögtön két lemeze licenckiadásban. Szőke Nikoletta ötödik "japán” lemezét vette fel a héten egy pesti stúdióban. A Take7 ezúttal kétrészes cikkben világítja meg a magyar jazzexport hátterét.

Az utóbbi pár évben több magyar jazzlemez jelent meg a szigetországban, mint bármelyik másik országban, az "óhazát" leszámítva. Sőt, azt is meg merem kockáztatni, hogy valószínűleg több magyar jazz CD látott Japánban napvilágot, mint együttvéve bárhol máshol külföldön. Az Atelier Sawano Szakcsi Lakatos Róbert és Szőke Nikoletta, a Nature Bliss Harcsa Veronika, a Whereabouts Records Karosi Júlia, a Kozma Orsi Quartet és a Bin Jip lemezeit adja ki. Úgy számolom, hogy 2004 óta 19 sorlemez került a japán piacra magyar előadótól ottani első kiadásban vagy újracsomagolva.

A rekorder mindenképpen (Szakcsi) Lakatos Róbert, Szakcsi fiatalabb fia, akinek a napokban jelent meg zenekarvezetőként a hatodik albuma (Robert Lakatos Trio: Robithology, Atelier Sawano AS127). Ha ehhez hozzávesszük korábbi szóló zongora albumát (Marmosets 2008), és azt a négy lemezt, amelyen Szőke Nikoletta kvartettjében hallható, akkor rögtön 11 CD-nél tartunk, de már keverik a 12-iket. Egyébként Róbert triójának lemezein többször is közreműködik Bolla Gábor szaxofonos, akiről ebben a rovatban már volt szó, ugyanis a nagy presztízsű német lemezcég, az ACT adta ki bemutatkozó albumát. A német kritikák többször is kitértek arra, hogy Bolla és Lakatos Róbert partnerségére van felfűzve a lemez tartalmának nagy része.

De maradjunk Japánban, amelyet évtizedeken kereszül úgy emlegettek, mint az USA utáni második legnagyobb jazzpiacot, mind a koncertjegyek, mind a lemezek eladása terén. Globális szempontból nézve a 2010-es (a Japán Lemezakadémia évkönyvében idézett) adatok szerint pedig a világon eladott összes zene (lemez és letöltés, nem csak jazz) közül az USA 24,5%-al, Japán 22.8%-al részesedett, a harmadik legnagyobb nemzeti piac, a német ennek kevesebb mint a fele, 10,5%. A 127 milliós nemzet ízlésbeli és zenei nyitottságához pedig elég az az adat, hogy ebben a időben több mint minden negyedik eladott hanghordozó külföldi volt. De a CD-piac hanyatlása Japánt is elérte, 2010-ben zárt be a leghíresebb tokiói lemezbolt, az HMV, és a cunami-katasztrófa és kövtkezményeinek sokkját sem heverte ki még a lakosság, sem a gazdaság.

A fiatalok egy jelentős részének nincs már CD-játszója, szinte csak mobiltelefonra hívnak le zenét (87%), számítógépét erre csak bő 10%-uk használja a 2011-es évköny szerint. A kis magyar csoda egyik nyitja az lehet, hogy a japán zenehallgatók jellemzően nem adnak az előadó származására, hazájára, bőrszínére, sem nyelvére. A 25 feletti generáció pedig különböző rétegzenékre vevő, így a jazzre is, és a 30 és 55 közöttiek többet költenek zenére, mint valaha.

De hogy jut el odáig például a kis, független kiadó, a Whereabouts Records vezetője, Kazuhiro Takeuchi, hogy licenckiadásban bevállalja a nagyon fiatal Karosi Júlia első CD-jét, sőt, még a tetejébe egy kislemezt is tőle ugyanakkor? Ezt a kérdést neki magának tettem fel, és emailben kaptam rá kimerítő választ. A producer a magyar jazzből korábban csak Szabó Gábort ismerte, Bartókot és Lisztet a klasszikusokból, és elment személyesen a csodahegedűs Roby Lakatos koncertjeire, ami nagyon tetszett neki. De azért mind közül Bartókot tartja leginkább "döbbenetes"-nek.  Van tudomása arról is, hogy importőrök és üzletek hoznak be magyar lemezeket, jazzt is, de az csak import. Arra eddig nem sok példát látott, amit ő csinál, hogy saját lemezmárkáján újra kiadja a magyar lemezeket. Az egyik ilyen ritka kivétel éppen az a "barátja", aki a Nature Bliss vezetőjeként Harcsa Veronika lemezeit vette át, csakhogy ők azért sok országból hoznak be zenei anyagokat.

Karosi Júliát úgy ismerte meg, hogy az énekesnő küldött neki felvételeket és információkat magáról, de elsőre elutasította a jelentkezését. Utána viszont megkapta első, később megjelent CD-jének anyagát, és azt nagyon magas színvonalúnak tartotta, nagy ugrásnak az előző demóhoz képest. A hangminőséget is kiválónak találta, és imponált neki, hogy Júlia az első elutasítás ellenére is ilyen kitartóan próbálkozott.

Takeuchi egyelőre még nem kötött Karosival exkluzív szerződést, ahhoz előbb meg kell lássa a december 12-én piacra dobott kettős megjelenés fogadtatását. Annyira nagyon vérmes reményei azért nem lehetnek, mert, ezt ő is megerősítette, a CD-eladások az utóbbi években Japánban is erősen visszaestek. Takeuchi úrnak úgy tűnik, hogy a fiatalok leszoktak a CD-vásárlásról. De szokatlan nyíltsággal felfedte lapjait levelében, és azt válaszolta tolakodó kérdésemre, hogy kezdő magyar jazzmuzsikusról lévén szó, lemezenként ötszáz eladással már meg kellene legyen elégedve.

A magyar jazz ifjabb generációjának japán kapcsolata egy teljesen európai történettel kezdődött. Lakatos Róbert, mint éppen egy japánba kerülő lemezfelvétel szünetében telefonon elmondta nekem, még a baseli Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol egyébként előbb klasszikus, majd jazz szakon tanult, amikor készített egy felvételt a zürichi rádióban. A félórás anyagot, amelyet Fabian Gisler bőgős és Dominic Egli dobos, két, csak helyi szinten ismert svájci zenész társaságában rögzített, egy sváci rádiós mutatta meg Klaus Weiss-nak, egy német producernek, aki akkor már az Atelier Sawanónak dolgozott. A japán cég Weiss rábeszélésére úgy döntött, hogy még egy félórát rendel a triótól, hogy kikerekítsék az anyagot, és kiadják lemezen.

Klaus Weiss szerepe Róbert után Szőke Nikoletta szerződtetésében is döntő volt. Rendszeresen szállított európai jazzprodukciókat a kis japán cégnek. Egyébként dobosként és zenekarvezetőként ő a német jazztörténet jelentős alkotója, és nem csak Lakatos Róbert, hanem Nikoletta lemezén is hallható játéka. Lakatos a rengeteg CD-megjelenésen túl büszke lehet összesen három japán turnéjára is, kétszer saját együttesével, egyszer még Weiss-szal, utoljára pedig a Szőke-kvartett tagjaként. Weiss hirtelen és váratlanul halt meg 2009-ben. Ezután akár meg is szakadhatott volna a szépen induló kapcsolat a japán céggel, de szerencsére nem így történt.

Folytatása következik!

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Zenés színház

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Klasszikus

Ők a King’s Singers új tagjai

A következő évtől Edward Button kontratenor és Nick Ashby basszbariton a legendás énekegyüttes új tagjaiként állnak színpadra.
Klasszikus

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Plusz

A balatonfüredi Anna-bál mítosza és a valóság

Szombaton 193. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált, aminek névadó kisasszonyát lehet, hogy nem is Annának hívták.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World quincy jones

Egy életmű megünneplésének kihívásai

Az idén 85 éves Quincy Jones prominens társasággal ünnepelte a születésnapját a Papp László Budapest Sportarénában, az ő esetében azonban egy életműkoncert kivitelezése eleve problémás, a megvalósítás viszont a kényszerből leszállított elvárásokat is képes volt helyenként alulról súrolni.
Jazz/World interjú

„Próbálok nem dobosként hozzáállni a zenéléshez”

Gyárfás Attila egy sokat gondolkodó ember benyomását kelti, de a zenében pont ennek ellenkezőjére, a lehető legnagyobb ösztönösségre és szabadságra törekszik. Zenekarával nemrég jelentette meg Cloud Factory című albumát, ennek apropóján kérdeztük zenei vízióiról.
Jazz/World blues

A blues nem más, mint életérzés

Ezt vallja a VI. Óbudai Blues Fesztivál egyik amerikai fellépője, Big Daddy Willson. A július 23. és 27. közötti eseménysorozat idén is a műfaj legfontosabb hagyományaival és a legélesebb kortárs jelenével való találkozást ígéri.
Jazz/World lemez

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Jazz/World marokkó

Igazi riport egy marokkói popfesztiválról

Essauriában, a Gnawa és Világzene Fesztiválon járt szerzőnk, ahonnan egészen ambivalens érzésekkel távozott.