Jazz/World

Jazz a táncparketten

2008.08.26. 00:00
Ajánlom
Talán még azok is ismerik a jazz őseredeti gyökereinek történetét, akik csak kevés jazzkoncertre járnak. Ám az Afrikából származó amerikai rabszolgák és leszármazottaik nem csak zenéjüket, hanem hasonlóan intenzív mozgáskultúrájukat is hozták magukkal és fejlesztették tovább a 19-20. század fordulóján, amikor megkezdődött tömeges áramlásuk a nagyvárosok felé.

Korai jazzes hangzások először a századfordulón népszerű szabadtéri vagy táncos összejöveteleken voltak felfedezhetőek a masírozó katonazenészeknél vagy esküvők, keresztelők zenekarainál. A fekete zenészek sokszor választottak témának a menetelésre, masírozásra írott dallam-repertoárból, azok szerkezetéből és ritmusából. Az afrikai-amerikai érzés nem csak az addig ismert, elsősorban európai zenei hátterű dallamokat és ritmusokat alakította át, hanem a páros tánc addigi fogalmát is – a jazz megalapozta a modern táncok kialakulását. A blues harmóniai alapjaival, a katonazenekarok hangszertárával, a nyugat-afrikai ritmus jellegzetes 12 nyolcados lüktetéssel finomították a zene jellegzetes kezdeti ragtime hangzását, és fejlesztették tovább az elegánsabb, kifinomultabb szvinget.

New Orleansból kiindulva, a városokban sorra nyíltak a tánctermek, klubok és teázók. A fehér közönség is megkedvelte a különleges elnevezésű, afrikai mozdulatokat és táncokat, amelyekhez a közös eredet mellett sajátos kialakulási történetek is fűződnek. A tortasétáltatás, vagy hivatalos nevén a cakewalk például a fáma szerint onnan kapta nevét, hogy korábban a rabszolgák mutatták be az ültetvény gazdájának – egy szelet torta reményében. A cakewalk legalább olyan divathullámot okozott, mint később a szving vagy a charleston. A fehér közönség először színpadi műsorokban láthatta ezeket a táncokat, később pedig klubokban maguk is kipróbálhatták, elsajátíthatták azokat.

New Orleans, a zene és a hozzá kapcsolódó tánc bölcsője a 19. század végére vált a népszerű zenészek székhelyévé, ahol virágzásnak indult a ragtime, és egy jól megkülönböztethető, új zenei stílus indult fejlődésnek belőle, amelyet először jass-nek neveztek... A New Orleansban és környékén élő afro-amerikaiak, európaiak és latin-amerikaiak mind hozzáadtak valamit a gazdag zenei örökséghez. A francia és a spanyol gyarmati területeken a rabszolgáknak több lehetőségük volt a kulturális önkifejezésre, mint az angol gyarmatokon. A rabszolgákon túl New Orleans-ban élt Észak-Amerika legnagyobb szabad afroközössége, akik közül sokan büszkék voltak klasszikus zenei képzettségükre, és európai hangszereket használtak egyaránt a saját és az európai dallamokhoz is.

A jazzalapú táncokból rengeteget tartanak nyilván, írnak le részletesen az Egyesült Államokban. Ezek egy részének amerikai, afro-amerikai, más részének európai hagyományai vannak, de mindegyikről elmondható, hogy egymásra is hatottak és nagy részük kialakulásában a különböző egyéni táncstílusok is döntő szerepet játszottak. A szving első ismert táncformája, a texas tommy az 1910-es évek első felében jelent meg. Ezt később break-a-way névre keresztelték át az 1920-as években, vagyis akkor, amikor Amerika és Európa egyaránt a charleston lázában égett. Az Amerika-szerte elszórt táncos gócpontok közül a népszerűsödés növekedésével hamarosan kiemelkedett New York, ahol a tradicionális helyi stílusok – így a break-a-way és a charleston elemei is – hamarosan keveredni kezdtek egymással. Ebből az elegyből egy új, akkor még név nélkül említett táncstílus kezdett kialakulni, amely később lindy hop néven szerzett addig ismeretlen szintű népszerűséget. A nevet egy híres harlemi szving táncos, George Shorty Snowden adta ennek az új táncnak 1927-ben, miután Charles Lindbergh 33 óra alatt átrepülte az Atlanti-óceánt. Shorty állítólag sajtónyilatkozat közben nevezte először így a táncot, és rögtön kommentálta is: "Lindy hop – repülünk, épp úgy, mint Lindy."

A lindy hop a szving első, igazi, eredeti táncává fejlődött, és mindeközben először a charleston, majd olyan más jazz-táncok elemeit vette át, mint az apache dance, a shimmy, a cakewalk vagy a foxtrott. A lindy volt az első olyan jazztánc, amelyet a fehér lakosság is megszeretett. Emellett további érdeme, hogy lépéseiben, megjelenésében, látványában hűen leképezi a szving jellegzetes zenei jegyeit: folyamatosan "forgó" alaptónusa szoros kapcsolatban van a zene szinkópálásával – ám a passzentos követés és leképezés helyett a lindy árnyalatnyival megelőzi vagy épp késlelteti lépéseit az ütemhez képest, hasonlóan a hangszeres szólista zenei gesztusaihoz.

A lindy egyben az akrobatikus táncok előfutára is – a 30-as években a tánc emblematikus alakja, Frankie Manning párjával készítette az első "nyaktörő" koreográfiát, ám sok elemét csupán a versenyek és fellépések alkalmával láthatta a közönség, mivel a sérülések veszélye miatt nem engedélyezték a gyakorlását közönséges tánctermekben és klubokban. A lindy-táncosok törzshelye már egyértelműen New York, a harlemi Savoy Ballroom, amely 1926-ban nyitotta meg kapuit. Kezdetben a lindy megalkotója, Shorty George volt a klub népszerű vezetője. Ám a táncosok között – akár a kor jazz-zenészei között – aktív versenyszellem uralkodott, így a 30-as években már Hubert "Whitey" White volt a legnépszerűbb saját fellépő csoportjával (Whitey’s Lindy Hoppers). A társulat rendszeresebb fellépett a jazz fellegvárának számító Cotton Clubban is.

2008. augusztus 29. 19:30 - Művészetek Palotája - Fesztivál Színház (Budapest) - A Hot Jazz Band koncertje; km.: Bolba Éva (ének), Papa Fleigh (trombita, ének)

2008. augusztus 30. 19:30 - Művészetek Palotája - Fesztivál Színház (Budapest) - A Leroy Jones New Orleans Quartet koncertje; km.: Leroy Jones (trombita), Olaf Polziehn (zongora), Bob Culverhouse (bőgő), Trevor Richards (dob)

2008. augusztus 31. 19:30 - Művészetek Palotája - Fesztivál Színház (Budapest) - Jazztörténet dióhéjban – a Benkó Dixieland Band és vendégei koncertje; km.: Micheller Myrtill, Berki Tamás (ének), Deseő Csaba (hegedű)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Próbálok nem dobosként hozzáállni a zenéléshez”

Gyárfás Attila egy sokat gondolkodó ember benyomását kelti, de a zenében pont ennek ellenkezőjére, a lehető legnagyobb ösztönösségre és szabadságra törekszik. Zenekarával nemrég jelentette meg Cloud Factory című albumát, ennek apropóján kérdeztük zenei vízióiról.
Jazz/World blues

A blues nem más, mint életérzés

Ezt vallja a VI. Óbudai Blues Fesztivál egyik amerikai fellépője, Big Daddy Willson. A július 23. és 27. közötti eseménysorozat idén is a műfaj legfontosabb hagyományaival és a legélesebb kortárs jelenével való találkozást ígéri.
Jazz/World lemez

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Jazz/World marokkó

Igazi riport egy marokkói popfesztiválról

Essauriában, a Gnawa és Világzene Fesztiválon járt szerzőnk, ahonnan egészen ambivalens érzésekkel távozott.
Jazz/World ajánló

Klezmer színesíti a Vajdahunyadvári Fesztivált

A 27. Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztivál a hagyományos komolyzenei koncertek mellett idén is otthont ad a klezmer muzsikának. Július 16-án a Sabbathsong Klezmer Band koncertjét élvezhetjük, ezt követően pedig „Mozart est” várja a kikapcsolódni vágyókat.