Jazz/World

Jazz-szoba a Békési úton

2010.01.03. 13:33
Ajánlom
Körképet adunk olvasóinknak a kevéssé ismert, Budapesten kívüli jazzklubokról, amelyekről általában kevesebb szó esik, mint a pestiekről. Sorozatunkban először a Békéscsabai Jazzklubot mutatjuk be az egyik fő szervezővel, Veres Krisztával folytatott beszélgetésben.

Békéscsabán működik egy klub, ahol a jazz koncerteken nem lehet ülőhelyet találni. A hátteret mindehhez a Békési úti Közösségi Ház (a Schéner Mihály megálmodta intézmény valójában több parasztház együttese) egykor lakószobaként funkcionáló egyik tere adja. Színpad nincs is benne, viszont az ide érkező zenészek értő közönségre és hatalmas vendégszeretetre találnak.

F: Ketten vezetitek a Békési úton működő jazz klubbot Gyucha Csabával. Mikor volt az első koncert, kinek az ötlete volt életre hívni ezt a kezdeményezést?

Veres Kriszta: Csaba régi álma valósult meg 2002-ben, amikor a békéscsabai hagyományokat felélesztve megszervezte a jazzklubot, ami nem kizárólag zenehallgatásra, hanem beszélgetésre, közös gondolkodásra is lehetőséget teremtett. Ebből született meg a klubkoncertek ötlete, amihez a Békési Úti Közösségi Házak adta az intézményi, anyagi bázist, de a zenekarok kiválasztásánál szabad kezet engedtek a kezdeményezőknek. Azt hiszem ez volt az, ami kárpótolta a szervezőket és a jazzélet megálmodóit a hely szűkösségéért és a hangzás, a terem korlátozott lehetőségeiért. Szóval nem ideális koncertterem, de ideális jazz-klub lett belőle, hónapról hónapra.

F: Emlékszel rá ki volt az első fellépő és miért pont rá esett a választás?

VK:
Pataj György és zenekara volt az első vendég, mégpedig azért, mert ő békéscsabai születésű jazzmuzsikus. Meglepődtünk azon, hogy mennyi ember jött el az első koncertre, mert mint említettem, nem volt hagyománya, csak távoli emlékek voltak róla, hogy Békéscsabán működött valaha jazzklub.

F: Biztos vagyok benne, hogy rengeteg maradandó élményetek van az elmúlt évekből. Felidéznél néhányat?

VK:
Nagyon jó hangulatú koncerteket rendeztünk nyaranta a Meseház udvarán, ezt Muzsikáló Udvarnak neveztük, amiben népzenei produkciók is helyet kaptak. A népzene és a jazz Dresch Mihály munkásságában igen erősen kapaszkodik össze. A Meseház mint népi lakóház kiváló atmoszférát teremtett, és a hely adottsága erősítette a zenei mondanivaló érvényesülését. Az 1956-os emlékév kapcsán hívtuk meg Grencsó Istvánt Kollektívájával, és mondhatom, a közönségnek tátva maradt a szája, látván, hogy ilyen is van. Biztosan sokan ismerték már, de nekem igazi élmény volt, ahogyan István levezényelte az egész koncertet. A Sütő Márton Trio+1 üde, fiatalos hangulatú zenét játszott, Szabó Hunor nagyszerű, technikás dobolásának látványa is magával ragadott mindenkit. Nagyon szép volt a Balázs Elemér Group Early Music című lemezének anyaga, amit kihelyeztünk az Evangélikus Kistemplomba tavaly Karácsonykor. Fergeteges hangulatot teremtett a Grupa Palotai, talán ez volt a leghosszabb koncert, reggelig tartott. Eichinger Tibor és Stefan Varga muzsikáját és mosolyát sem felejtjük el soha. 

F: Az a különösen családias hangulat, ami a klubot jellemzi, ellene megy a mai világunk diktálta iránynak. Mennyire volt ez az emberi léptékben gondolkozó és közösséget létre hívó hozzá állás tudatos részetekről?

VK: Adott volt a lehetőség, mármint ami a helyszínt illeti, tudtuk, hogy ide nem lehet fesztiválokat szervezni. Viszont a jazz, mint rétegműfaj, kiválóan megállja helyét. Jellemző a jazz-zene rajongóira az elmélyülésre való hajlam, valamint az intelligencia. Természetesen tudtuk ezt, de mint említettem, óriási lyukat tudtunk betömni a zenei palettán ennek a klubnak a működtetésével. Nagyon fontos még, hogy a klubban több generáció is megfordul, egészen ifjak és idősebbek is, talán ettől olyan családias.

F: Heroikus feladatnak tűnik egy ilyen klubbot fenntartani. Milyen anyagi források állnak rendelkezésetekre? Milyen nehézségekkel jár hónapról hónapra a zenekarokat meghívni?

VK:
A legnagyobb feladat természetesen az anyagi lehetőségek megteremtése, és a legtöbb energiát is ez emészti fel, de nagyszerű érzés, hogy ennyi zenészt megismerhettünk, sőt, azt hiszem barátainknak is tudhatunk néhányat közülük. Bizakodásra ad okot, hogy a fiatal generáció is lendületesen tör utat magának a műfaj útvesztőjében, és bízzunk benne, hogy nem távoznak külföldre a jobb megélhetés reményében. Az anyagi forrásokat pályázatokon teremtjük elő, illetve nagy biztonságot nyújt, hogy a Békési Úti Közösségi Házak saját erőből is tudja támogatni ezt a jelentős programot.

F: Mik a kilátások jövőre nézve?

VK: Békéscsabán az összes művelődési házat egy irányítás alá vonják össze január 1-től, megszűnik a gazdasági és a szakmai önállóság. Bízom benne, hogy ennek a jazzklub nem fog mindennek áldozatául esni, hiszen sok év munkája fekszik benne és rengeteg ember támogatása tartja életben a klubot hónapról hónapra. Nem tudom milyen lehetőségeink lesznek, de bizakodásra adhat okot, hogy a Magyar Jazz Ünnepe vidéki programjaira adtunk be pályázatot a Magyar Jazz Szövetséghez, és ha kedvező elbírálásban részesül, márciusban már újra szól a jazz...

További információk: www.mesehaz.hu

Megosztás

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Zenés színház

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

„A zene egy lelki húron való pendülés” – Film készült a 100 Tagú Cigányzenekarról

Halász Glória Alla Zingara című dokumentumfilmje a világhírű 100 Tagú Cigányzenekar történetén keresztül mesél a zene falakat ledöntő, egységet kovácsoló és felemelő erejéről.
Jazz/World ajánló

Ha szereted a Nagy Gatsby-t, ez a koncert neked szól

Gájer Bálint és Szűcs Gabi swingénekesek visszareptetnek a ’20-as évek fülledt, dekadens világába június 13-án a Kobuci Kertben.
Jazz/World interjú

„Ha beburkolózom a zenébe, sosem vagyok egyedül”

Winand Gábor About me című új szólólemezén bemutatja mindazt, ami ő maga: énekes, zongorista, fuvolista és szerelmes ember, amennyiben társa, Elsa Valle is helyet kapott a lemezen.
Jazz/World hír

Halmos Béla-díjakat kaptak a legkiválóbb népzenészek

A Táncház Napján, május 11-én adták át az elismeréseket: a Halmos Béla vándordíjat Csonka Ferenc vajdasági prímás kapta, a Halmos Béla emlékérmet Havasréti Pálnak, a Téka együttes bőgősének ítélte oda a kuratórium.
Jazz/World kult50

TársasJáték - Fekete Kovács Kornél és Molnár Áron noÁr a Kult50-ben

Humorról, játékosságról, a közösség felhajtó erejéről és persze a jazz-ről beszélget Fekete Kovács Kornél, a Modern Art Ochestra vezetője és Molnár Áron noÁr a Kult50 kamerái előtt.