Jazz/World

JazzArcok - Sánta István Csaba zenészportréiból nyílik kiállítás

2018.05.02. 13:19
Ajánlom
A VeszprémFest szervezésében május 7-én nyílik a Sánta István Csaba zenészportréit bemutató JazzArcok című kiállítás, melynek a veszprémi Hangvilla Multifunkcionális Közösségi Tér ad helyet.
Jon Hendricks

Jon Hendricks (Fotó/Forrás: Sánta István Csaba)

A tárlat anyagát a MÜPA bocsátotta a fesztivál rendelkezésére, ahol a 2017 évi Jazz Showcase hétvégéjén már pár napig bemutatták az elsőre szokatlanul nagy méretű képeket. A kiállítással a VeszprémFest egyrészről Sepsiszentgyörggyel, Veszprém testvérvárosával építi tovább kulturális kapcsolatait, másrészről emléket kíván állítani a jazznek, mint a popkultúra egyik gyökerének számító szubkultúrának, és tisztelegni előt­te. Mindemellett a Hangvilla zenének szentelt miliőjét is fűszerezni sze­retné, a szuggesztív JazzArcokkal a mai fiatalok szemébe nézve. 

Aki a vérét a képeiben hordozza

Kapcsolódó

Aki a vérét a képeiben hordozza

Sánta István Csaba jazzfotós a maga műfajában világszínvonalat képvisel. A Jazz Showcase alkalmából február 3-6. között a Müpa első emeleti előterében és Zászlóterében fotó- és jazztörténeti jelentőségű portréiból nyílt kiállítás.

A kiállítás december 10-ig tekinthető meg, a belépés ingyenes.

Sánta István Csaba négyszeres Magyar Sajtófotó-díjas szabadúszó fotóriporter az erdélyi Sepsiszentgyörgyön született. Miután Budapestre költözött a Práter-utcai iskola fényképész szakán sajátította el a fotózás alapjait. 2002-ben személyes találkozása Henri Cartier-Bressonnal, illetve később Josef Koudelkával, nagy hatást gyakoroltak rá.

A fotózással párhuzamosan egy újabb fejezet kezdődött az életében, az utazás. Bejárta autóstoppal Európa nagy részét, szintén stoppal eljutott Afrikába, Gibraltáron keresztül. Távol-keleti utazása során járt Thaiföldön, Kambodzsában és Vietnámban, majd később Kínában is. Célja minél több kultúrát megismerni és ezt a fényképezés eszközével megörökíteni. A társadalomábrázolás mellett jazz zenerajongóként a koncertfotózás vált egy másik fő területévé. Számos világhírű jazz-zenészt kapott már lencsevégre hazai és külföldi koncerteken egyaránt.

Utazásai során kiemelkedő nemzetközi jazz fesztiválokon vett részt hivatásos fotósként, többek közt: North Sea Jazz Festival, Hong Kong International Jazz Festival, Montreux Jazz Festival, Jazz Fest Wien, London Jazz Festival, Torino Jazz Festival, NYC Winter Jazzfest, stb. Ugyanakkor számtalan jazz klubot meglátogatott, beleértve New York összes híres jazz klubját (Blue Note, Birdland, Dizzy's Club Coca-Cola, Village Vanguard, Smoke stb.), illetve olyan híres koncerttermekben is fotózott, mint a New York-i Carengie Hall, New York City Opera, Egg (Albany), londoni Barbican, illetve a szintén londoni Royal Festival Hall, a bécsi Konzerthaus illetve a budapesti Művészetek Palotája.

Munkái számos publikációban jelentek meg: Jazz Times, New York City Jazz Records, Kleine Zeitung, „Az év fotói” album, Jazzma, stb., illetve több csoportos és egyéni kiállításon szerepeltek Magyarországon és külföldön egyaránt. 2014-ben a New Yorki Magyar konzulátuson volt egy nagyszabású kiállítása.

A kiállításról

Nagyon nagy lelke kell hogy legyen egy fiatalembernek, akit nem csak hogy megfog egy – megélhetés és divat szempontjából – manapság ezer sebtől vérző művészeti ág, de aki szellemi, fizikai és anyagi ráfordítást nem kímélve a saját médiumán keresztül próbál örök emléket állítani e műfaj nagy túlélőinek. Márpedig a kép, akár csak a képeken szereplő muzsikusok zenéje, örök emlék. Sántának nehezebb dolga volt, mint nagynevű elődeinek, Herman Leonardnak, William Gottliebnek, William Claxtonnak, Val Wilmernek vagy Gjon Millinek. Az említetteknek még a jazz nagy virágzása idején, sikerült lencsevégre kapniuk a műfaj alkotóerejük teljében lévő óriásait. Akkor mindezt egyutcában, New York legendás 52-ik utcájában is megtehették.

Sántának városról városra, klubról klubra járva kellett keresnie azokat a még élő nagyságokat, akik végérvényesen rányomták bélyegüket erre a csodálatos és egyedülálló zenére, amit jazznek hívnak.

Hogy elkészíthesse a képeket Hong Kong-tól Montreux-on át egészen New York-ig 16 országban járt. Sokszor a stoppolást és az éjszakai kint alvást is be kellet vállalnia parkban, csónak alatt, vagy épp a színpad mögött a művészsátorban, hogy lencsevégre kaphassa hőseit.

Wadada Leo Smith, Bécs, 2013

Wadada Leo Smith, Bécs, 2013

Sánta itt látható portréi emberileg és zeneileg is roppant szélesre vetik a hálót. Művészileg és társadalmilag az egyik véglet az amerikai kortárs zene legintellektuálisabb és legsokoldalúbb figurája, a több mint 12 fúvós hangszeren és zongorán is játszó zeneszerző, filozófus és professzor, Anthony Braxton vagy a free jazz virtuóz zongorista alapító atyja, Cecil Taylor. A másik végletet képviseli Quincy Jones, aki nem csak arról ismert, hogy annak idején a világot turnézó Dizzy Gillespie Big Band zenei igazgatója és hangszerelője volt, de emelett karmester, zeneszerző, TV és film producer, magazin alapító, lemezvállalati igazgató és 27 Grammy díj tulajdonosa. Őket valóban nem kell bemutatni, de vajon hányan emlékeznek még az ötvenes évek derekán hamvaiból feltámadt Basie zenekar csodálatos fuvolista/szaxofonosára, Frank Wessre, aki sajnos már nincs közöttünk, de Sánta Csaba képtárában velünk van.

Lehet, hogy a feministák számára kissé kiábrándító, hogy mindössze két hölgy portréja szerepel ebben a gyűjteményben, a múlt évszázad nagy újító, zongorista, komponista zenekarvezetőjé, Carla Bleyé, valamint a jazz és afro-amerikai szakrális zene határmsesgyéjén mozgó, csodálatos Amina Claudine Myersé. A jazz sajnos roppant maszkulin műfajként indult, eleinte az énekesnők mellett legfeljebb a női zongoristákat tűrték meg, de őket sem gyakran. Mára ez örvendetesen változik, ha csak fokozatosan is.

Ezen a kiállításon a múlt évszázad második felének, hat kivétellel még velünk lévő zenei hősei láthatók, a bebop vokalizálás mesterétől, Jon Hendrickstől kezdve egészen Muhal Richard Abramsig. De minden arc egy térkép Sánta Csaba portréin, az életút vagy a művészi koncentráció térképe.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Lina_Raül Refree: portugál énekesnő és spanyol producer sikerlistás projektje a Müpában

A portugál kultúra megismeréséhez kulcsfontosságú a gyakran az ország nemzeti zenéjének hívott fado, ám a szigorú szabályokkal rendelkező, hagyományos muzsika alkalmas a kísérletezésre is. Az 1984-ben született, eredetileg operaénekesi tanulmányokat folytató Carolina Cardoso Rodrigues (Lina) a spanyol producer, Raül Refree segítségével hozta létre rendhagyó projektjét, amelyben a fado műfaj megkerülhetetlen nagyasszonya, az 1999-ben elhunyt és hazájában háromnapos nemzeti gyásszal búcsúztatott Amália Rodrigues keserédes dalait dolgozták fel.
Jazz/World ajánló

Bényei Tamás és a Gramophonia Hot Jazz Orchestra ad szilveszteri koncertet a Pesti Vigadóban

Pontosan száz éve vette kezdetét a jazz-korszak, s keltek szárnyra az 1920-as, ’30-as, ’40-es évek örökzöld melódiái, melyeket az 1945 utáni Magyarországon, első ízben a Bényei Tamás és a Gramophonia Hot Jazz Orchestra kelti életre korhű formában.
Jazz/World gyász

„Mecky, drága, jó utat!” – Pályatársai búcsúznak Kóbor Jánostól

December 6-án elhunyt az Omega legendás énekese, Kóbor János, akit egy hónapja szállították kórházba koronavírus-fertőzéssel. Menedzsere később megerősítette: covid okozta szövődmények vezettek a zenész halálához. Kóbor Jánost pályatársai és számos közéleti személy gyászolja.
Jazz/World gyász

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Jazz/World ajánló

Biblia Show a Zsidó Művészeti Napokon

Bibliai témájú történetekre, értékekre épülő pop-sanzonokból készít estet Kováts Kriszta színművész-énekesnő, a dalok zeneszerzője Wolf Péter, szövegírója Fábri Péter író lesz.