Jazz/World

Jazzből a klezbe

2008.10.13. 00:00
Ajánlom
A hazai zenei élet egyik legeredetibb formációja a Nigun, amelyben szöveg nélküli, tradicionális zsidó dallamokat játszanak jazz zenészek. Illetve népzenészek. Pontosabban: zenészek. INTERJÚ PÁRNICZKY ANDRÁSSAL

Párniczky András (fotó: Kardos Zsuzsa)

Fidelio: Nemrég új felállásban kezdett játszani a Nigun. Kit és mit hozott a változás?

Párniczky András: Egy hosszú folyamat eredménye ez, eredetileg jazz-zenekari hangzással játszottunk szaxofon-gitár-dob-bőgő felállásban, aztán amikor Bacsó Kristóf hat év után kivált, azt gondoltam, közeledhetnénk a népzenéhez. Miután Baló Pisti is elment, dobosnak meghívtam Jeszenszky Gyurit, vele és a másik alapítóval, Nagy Peti bőgőssel hárman nagyon jól megértjük egymást. Az új tagoknál nem is a személy, hanem a hangszer volt a döntő, így aztán az elmúlt időszakban elég sokan megfordultak nálunk, Borbély Miki szaxofonossal és Kézdy Luca hegedűssel is játszottunk, végül Ülkei Dávid szaxofonosnál maradtunk.

F: Ő is vegyes jazz- és népzenei háttérből érkezett?

PA: Abszolút. Egy fiatal, nagyon nyitott zenészről van szó, nemrég vették fel a jazz tanszakra. Alapvetően szaxofonos, a Nigunban eddig altón játszottak, ő pedig tenorozik, aminek külön örülök, emellett klarinétozik. A közös munka úgy érzem, jó irányba halad, a népzenei hangzás egyre meghatározóbb. Ha meghallgatod Dresch Misi együttesét, ami nekem egy etalon zenekar, egy erősen népi jellegű hangszer, a cimbalom kapott helyet negyediknek. Ez alapvetően a zongora funkcióját tölti be, nálunk pedig a gitár a harmóniahangszer, amikor kísér. Viszont engem nem lehet kiváltani, legalábbis nem örülnék neki, ezért volt kérdés, hogy a szólista, akit magam mellé hívok, mennyire tudja a népi jellegű soundot erősíteni. Az elektromos gitár ezt soha nem fogja tudni sajnos, egy ideig mandolinoztam, de az olyan volt, mint amikor az Ornette Coleman hegedült, erre szokták azt mondani, hogy érdekes…

F: A műfajkeveredéseknél felmerül a világzene, mint kategória? Vagy ez inkább marketing kifejezés?

PA: Igen, azt gondolom, az összes kategória marketing célt szolgál, azért kell, hogy egy pultra ki tudd rakni a CD-t, és ne névsorba kelljen tenni. Én ettől megőrülök. Egyszerűen zenész vagyok, nem fogok magamról kategóriát alkotni. Persze elfogadom, hogy ilyen a világban, együtt tudok ezzel élni.

F: Van ennek egy másik oldala, a kulturális megközelítés. A Nigun egyrészt fakad a zsidó kultúrából, kelet-európai és szefárd dallamokból, másrészt a jazzből…


(fotó: Kardos Zsuzsa)

PA: Igen, az ötlet 2000-ben merült fel, amikor Hollandiában tanultam, ekkor még nem hallottam ilyesmit. Aztán az utolsó nap, mielőtt hazajöttem, hogy megalakítsam a Nigunt, egy lemezboltban böngésztem, így akadtam rá Daniel Zamir Exodus című lemezére – egyébként ő játszik a harmadik albumunkon. Ez volt John Zorn Tzadik kiadójától az első lemezem, pont témába vágott, nagy inspirációt jelentett.

F: A zsidó gyökereket tekintve John Zorn kezdeményezésében, a Radical Jewish Culture (Radikális Zsidó Kultúra) irányzatban inkább kérdésfeltevést, mint választ fogalmazott meg. Úgy látom, nagyon sok kísérlet folyik mindenféle formációkkal. Látsz ebben fejlődési irányt, vagy teljes a káosz?

PA: Szerintem ott a káoszban van az igazság. Azt gondolom Zornról, hogy ő ma a legfontosabb zsidó zenei történés. Ő az, aki ezt a kultúrát ma élővé teszi, nem csak a saját zenekaraiban, a kiadójával is: ott él tovább a népzene. Nekem a Radical Jewish Culture mai népzenét jelent, a mi népzenénket. Városi zsidók vagyunk, ilyen értelemben nekünk ez a városi népzenénk. Ebbe a szabad, korlátok nélküli gondolkodásmódba beleférnek iszonyú mellényúlások is, de a népzenében sincs standard. Mindenki a saját örömére zenél, és reméljük, hogy ez másoknak is örömére szolgál.

F: A többi városi zsidó népzenei jelenséget, mint a kanadai DJ Socalled, vagy Matisyahu, a haszid reggae énekes, mennyire látod jelentősnek? Lehet, hogy a Tzadik erőteljesebbnek és kreatívabbnak tűnik, ők viszont többekhez jutnak el.

PA: A Tzadikot azért gondolom másnak, mert markánsan képvisel valamit, ami nem csak önmaga. Túl tud lépni a saját egóján, azt tudja mondani, hogy van valami fontosabb, közösségi szándék. A tzadikok szent emberek, akik másokon segítenek, mondjuk úgy, a tzadik azt jelenti, überfajin. A kiadónak azért lett ez a neve, mert Zorn annyira jó fej volt, hogy elkezdett teljesen szétesett New York-i zenészeket szponzorálni. Felkérte őket, hogy készítsenek neki lemezt, amire igazából nem volt szüksége - mások kezdték el így nevezni.

F: Tavalyelőtti látogatásakor együtt zenéltetek. Mennyire ismerted meg?


(fotó: Kardos Zsuzsa)

PA: Szerencsére bőven volt alkalmam vele beszélgetni, azt éreztem, ő nem egyszerűen jó zenész, hanem egy zseni. Hihetetlenül kedves, szerény, nem tudok róla rosszat mondani, leszámítva, hogy cicitben, ortodox zsidó öltözetben eszi a disznóhúst, ami nem szép dolog. Viszont számára kulturálisan fontos a vallás, nem politizál, és én ezzel maximálisan egyetértek.

Mélyen elítélek minden olyan zenészt, aki a politikában részt vesz, és kiáll az egyik, vagy a másik oldalon. Azt gondolom, ha egy művész politikai nyilatkozatot tesz, az legyen emberi megnyilatkozás, a demokrácia mellett, vagy valami olyan kirívó esetnél, ami az emberek életminőségét érinti. A direkt pártpolitikai kiállással nagyon nem tudok egyetérteni. Respektálom, ha valaki ilyet tesz, mert nyilván hisz az ügyben, de azt gondolom, a zene univerzális dolog, amiből nem szabad senkit kizárni. Én nagyon örülök annak, ha bármilyen beállítottságú embernek örömet okozok a zenémmel, és nem szeretném, ha bárki akár egy számot ezért ne hallgatna meg.

F: Mik a Nigun tervei?

PA: Az együttesnél az elsődleges cél az, hogy összeérjen az új felállás. Nagyon örülnék, ha sokáig tudnánk így, egymást inspirálva játszani. Mostanában a poliritmiák érdekelnek, ezt a mai jazzben egyre dominánsabb nyelvezetet sajátítjuk el a Nigunnal. Jók az előjelek egy új lemezre, és szeretném folytatni az együttműködést Matt Darriau-val, a Klezmatics szaxofonosával is. Vele viszonylag rendszeresen játszunk együtt, mindig nagy örömmel, ebből alakulhat turné Európában és Amerikában.

(2008. október 17. 21:00 Budapest Jazz Club (Budapest) – Fidelio Jazz Est: Nigun; tagjai: Párniczky András (gitár), Nagy Péter (bőgő), Ülkei Dávid (szaxofon), Jeszenszky György (dob))

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Vizuál

Makulátlan pálya - a színész, akinek minden filmjét Oscarra jelölték

Marlon Brando? Daniel Day-Lewis? Esetleg Jack Nicholson? Valószínűleg ők ugranak be először, ha minden idők legjobb színészére gondolunk. Pedig a legtökéletesebb filmográfiája valószínűleg John Cazale-nak volt - ehhez azonban sajnos korai halála is hozzájárult.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Vizuál

Száz év magyar plakátjai a Magyar Nemzeti Múzeumban

Sör és vetőmag plakátok, színházi és politikai hirdetések is megtalálhatóak a Tolongó idők című időszaki kiállításon.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World

Gyönyörű örmény népdalfeldolgozással jelentkezik az Antal Gábor Trió

Nem sokkal a megalakulásuk után máris nemzetközi versenyről hozta el a fődíjat a trió, akiknek örmény népzenéből ihletett új szerzeménye most a Fidelión debütál. Cikkünkben a zenekar történetéről és terveikről is mesélnek.
Jazz/World interjú

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.
Jazz/World quincy jones

Andreas Varady nem akar iskolába menni

A magyar származású, csodagyerekként felfedezett gitáros a leghíresebb jazzmagazin, a Downbeat címlapján szereplő cikkben mondja el, miért nem akar a legjobb jazziskolákban továbbtanulni.
Jazz/World lukács miklós

Lukács Miklóssal lép fel Charles Lloyd Budapesten

A tervezettől eltérő helyszínen, a RAM Colosseumban lesz a világhírű amerikai jazzszaxofonos, Charles Lloyd és formációja, a Marvels budapesti koncertje július 1-jén.
Jazz/World ajánló

90 évesen is a legjobbak között a BJC-be látogató Lee Konitz

A Világsztárok a Budapest Jazz Clubban sorozat következő vendége az idén 90 éves Lee Konitz, aki a jazz történetének élő legendája és egyben krónikása.