Jazz/World

Jazzből a klezbe

2008.10.13. 00:00
Ajánlom
A hazai zenei élet egyik legeredetibb formációja a Nigun, amelyben szöveg nélküli, tradicionális zsidó dallamokat játszanak jazz zenészek. Illetve népzenészek. Pontosabban: zenészek. INTERJÚ PÁRNICZKY ANDRÁSSAL

Párniczky András (fotó: Kardos Zsuzsa)

Fidelio: Nemrég új felállásban kezdett játszani a Nigun. Kit és mit hozott a változás?

Párniczky András: Egy hosszú folyamat eredménye ez, eredetileg jazz-zenekari hangzással játszottunk szaxofon-gitár-dob-bőgő felállásban, aztán amikor Bacsó Kristóf hat év után kivált, azt gondoltam, közeledhetnénk a népzenéhez. Miután Baló Pisti is elment, dobosnak meghívtam Jeszenszky Gyurit, vele és a másik alapítóval, Nagy Peti bőgőssel hárman nagyon jól megértjük egymást. Az új tagoknál nem is a személy, hanem a hangszer volt a döntő, így aztán az elmúlt időszakban elég sokan megfordultak nálunk, Borbély Miki szaxofonossal és Kézdy Luca hegedűssel is játszottunk, végül Ülkei Dávid szaxofonosnál maradtunk.

F: Ő is vegyes jazz- és népzenei háttérből érkezett?

PA: Abszolút. Egy fiatal, nagyon nyitott zenészről van szó, nemrég vették fel a jazz tanszakra. Alapvetően szaxofonos, a Nigunban eddig altón játszottak, ő pedig tenorozik, aminek külön örülök, emellett klarinétozik. A közös munka úgy érzem, jó irányba halad, a népzenei hangzás egyre meghatározóbb. Ha meghallgatod Dresch Misi együttesét, ami nekem egy etalon zenekar, egy erősen népi jellegű hangszer, a cimbalom kapott helyet negyediknek. Ez alapvetően a zongora funkcióját tölti be, nálunk pedig a gitár a harmóniahangszer, amikor kísér. Viszont engem nem lehet kiváltani, legalábbis nem örülnék neki, ezért volt kérdés, hogy a szólista, akit magam mellé hívok, mennyire tudja a népi jellegű soundot erősíteni. Az elektromos gitár ezt soha nem fogja tudni sajnos, egy ideig mandolinoztam, de az olyan volt, mint amikor az Ornette Coleman hegedült, erre szokták azt mondani, hogy érdekes…

F: A műfajkeveredéseknél felmerül a világzene, mint kategória? Vagy ez inkább marketing kifejezés?

PA: Igen, azt gondolom, az összes kategória marketing célt szolgál, azért kell, hogy egy pultra ki tudd rakni a CD-t, és ne névsorba kelljen tenni. Én ettől megőrülök. Egyszerűen zenész vagyok, nem fogok magamról kategóriát alkotni. Persze elfogadom, hogy ilyen a világban, együtt tudok ezzel élni.

F: Van ennek egy másik oldala, a kulturális megközelítés. A Nigun egyrészt fakad a zsidó kultúrából, kelet-európai és szefárd dallamokból, másrészt a jazzből…


(fotó: Kardos Zsuzsa)

PA: Igen, az ötlet 2000-ben merült fel, amikor Hollandiában tanultam, ekkor még nem hallottam ilyesmit. Aztán az utolsó nap, mielőtt hazajöttem, hogy megalakítsam a Nigunt, egy lemezboltban böngésztem, így akadtam rá Daniel Zamir Exodus című lemezére – egyébként ő játszik a harmadik albumunkon. Ez volt John Zorn Tzadik kiadójától az első lemezem, pont témába vágott, nagy inspirációt jelentett.

F: A zsidó gyökereket tekintve John Zorn kezdeményezésében, a Radical Jewish Culture (Radikális Zsidó Kultúra) irányzatban inkább kérdésfeltevést, mint választ fogalmazott meg. Úgy látom, nagyon sok kísérlet folyik mindenféle formációkkal. Látsz ebben fejlődési irányt, vagy teljes a káosz?

PA: Szerintem ott a káoszban van az igazság. Azt gondolom Zornról, hogy ő ma a legfontosabb zsidó zenei történés. Ő az, aki ezt a kultúrát ma élővé teszi, nem csak a saját zenekaraiban, a kiadójával is: ott él tovább a népzene. Nekem a Radical Jewish Culture mai népzenét jelent, a mi népzenénket. Városi zsidók vagyunk, ilyen értelemben nekünk ez a városi népzenénk. Ebbe a szabad, korlátok nélküli gondolkodásmódba beleférnek iszonyú mellényúlások is, de a népzenében sincs standard. Mindenki a saját örömére zenél, és reméljük, hogy ez másoknak is örömére szolgál.

F: A többi városi zsidó népzenei jelenséget, mint a kanadai DJ Socalled, vagy Matisyahu, a haszid reggae énekes, mennyire látod jelentősnek? Lehet, hogy a Tzadik erőteljesebbnek és kreatívabbnak tűnik, ők viszont többekhez jutnak el.

PA: A Tzadikot azért gondolom másnak, mert markánsan képvisel valamit, ami nem csak önmaga. Túl tud lépni a saját egóján, azt tudja mondani, hogy van valami fontosabb, közösségi szándék. A tzadikok szent emberek, akik másokon segítenek, mondjuk úgy, a tzadik azt jelenti, überfajin. A kiadónak azért lett ez a neve, mert Zorn annyira jó fej volt, hogy elkezdett teljesen szétesett New York-i zenészeket szponzorálni. Felkérte őket, hogy készítsenek neki lemezt, amire igazából nem volt szüksége - mások kezdték el így nevezni.

F: Tavalyelőtti látogatásakor együtt zenéltetek. Mennyire ismerted meg?


(fotó: Kardos Zsuzsa)

PA: Szerencsére bőven volt alkalmam vele beszélgetni, azt éreztem, ő nem egyszerűen jó zenész, hanem egy zseni. Hihetetlenül kedves, szerény, nem tudok róla rosszat mondani, leszámítva, hogy cicitben, ortodox zsidó öltözetben eszi a disznóhúst, ami nem szép dolog. Viszont számára kulturálisan fontos a vallás, nem politizál, és én ezzel maximálisan egyetértek.

Mélyen elítélek minden olyan zenészt, aki a politikában részt vesz, és kiáll az egyik, vagy a másik oldalon. Azt gondolom, ha egy művész politikai nyilatkozatot tesz, az legyen emberi megnyilatkozás, a demokrácia mellett, vagy valami olyan kirívó esetnél, ami az emberek életminőségét érinti. A direkt pártpolitikai kiállással nagyon nem tudok egyetérteni. Respektálom, ha valaki ilyet tesz, mert nyilván hisz az ügyben, de azt gondolom, a zene univerzális dolog, amiből nem szabad senkit kizárni. Én nagyon örülök annak, ha bármilyen beállítottságú embernek örömet okozok a zenémmel, és nem szeretném, ha bárki akár egy számot ezért ne hallgatna meg.

F: Mik a Nigun tervei?

PA: Az együttesnél az elsődleges cél az, hogy összeérjen az új felállás. Nagyon örülnék, ha sokáig tudnánk így, egymást inspirálva játszani. Mostanában a poliritmiák érdekelnek, ezt a mai jazzben egyre dominánsabb nyelvezetet sajátítjuk el a Nigunnal. Jók az előjelek egy új lemezre, és szeretném folytatni az együttműködést Matt Darriau-val, a Klezmatics szaxofonosával is. Vele viszonylag rendszeresen játszunk együtt, mindig nagy örömmel, ebből alakulhat turné Európában és Amerikában.

(2008. október 17. 21:00 Budapest Jazz Club (Budapest) – Fidelio Jazz Est: Nigun; tagjai: Párniczky András (gitár), Nagy Péter (bőgő), Ülkei Dávid (szaxofon), Jeszenszky György (dob))

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Huszadik alkalommal rendezik meg a Crescendo Nyári Akadémiát

Július 21-én kezdődik a 20. Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál, melyre rekordszámú hallgató jelentkezett, hogy a mesterkurzus és fellépéseik által fejlődhessenek, és közösen ünnepelhessék a jubileumi eseménysorozatot.
Zenés színház

Lehár Ferenc világhírű művei csendülnek fel a Komáromi Erődben

A Budapesti Operettszínház a legendás komáromi zeneszerző életművéből nyújt nagyívű válogatást július 27-én, a gálakoncertet Homonnay Zsolt rendezésében láthatja a közönség.
Vizuál

Pixelekbe zárt generáció

Jane Schoenbrun szemkápráztató vizualitással, egy egészen különleges, mégis átélhető allegórián keresztül képes beszélni az identitáskeresés és a média viszonyáról. I Saw the TV Glow kritika.
Színház

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Klasszikus

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Engedd, hogy a dolgok megtörténjenek veled! – születésnapi beszélgetés Horgas Eszterrel

„Úgy érzem, másképp fuvolázom. Mást gondolok minden egyes hangról, mint korábban” – vallotta meg interjúnkban Horgas Eszter, aki A nő arcai címmel ad koncertet – Koós Réka társaságában – augusztus 2-án, a Városmajori Szabadtéri Színpadon.
Jazz/World ajánló

Életöröm és vérpezsdítő muzsika – jön a 3. Nemzetközi Cigány Dal Napja

Idén augusztus 8-án –a legendás észak-macedón énekes, Esma Redžepova születésnapján – harmadik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Cigány Dal Napját. Az eseménysorozatban ezúttal már hat ország tizenöt helyszíne vesz részt.
Jazz/World interjú

„A zene lényege a töltekezés” – beszélgetés Weisz Gábor jazzszaxofonossal

A koronavírus idején asztalosnak állt, de az állandóan zsongó kereskedelmi rádió elkergette a műhelyből. Szerencsére Weisz Gábor ismét a szaxofonjával keresi a kenyerét. Számos formációban játszik, egyre sikeresebb, és már pontosan tudja, hogy a zene nem csak technikai tudásból áll.
Jazz/World hír

Harminc feltörekvő zenész léphet fel a Magyar Zene Háza külső és belső tereiben

Idén nyáron, a Fringe program keretében zeneiskolásoknak, hobbizenészeknek, feltörekvő zenekaroknak és utcazenészeknek adnak lehetőséget a fellépésre a Magyar Zene Ház különböző pontjain.
Jazz/World magazin

Szabadnak hittük és öröknek – emlékezés Fábián Julira

A tragikusan korán elhunyt énekesnő, Fábián Juli július 9-én lenne 44 éves. Hosszú betegség után, 37 éves korában hunyt el, 2017. december 16-án. Fáy Miklós megemlékezése 2018-ban jelent meg a Fidelio Kult50 kiadványában.