A Ceglédi Dobmúzeum bőséges anyaga az ütőhangszerek 1900-tól napjainkig tartó fejlődését mutatja be. A jazz, a rock, a pop mellett a klasszikus zenében használatos dobok is szerepelnek a tárlaton, mellettük pedig legendás dobosokról is található kép- és hanganyag. A Ceglédi Dobmúzeum történetének kezdeti időszakára így emlékszik  vissza Kármán Sándor, a gyűjtemény tulajdonosa: „A 'Százéves a Jazzdob' című kiállításra 1990-ben került sor Kecskeméten. Ez a kiállítás döbbentett rá, hogy nagyon kevés hangszer és dokumentum maradt az 1920 -1945 közötti időkből! Elhatároztam, hogy megpróbálom felkutatni és rendszerezni ezeket. 1992-ben gyűjteményem első darabjaiból szüleim házának autógarázsában létrehoztam egy kis múzeumot. Az események gyorsan híre ment és a dobos szakma néhány hónap leforgása alatt megfordult a garázsban. Sokan ötleteket adtak: hol hevernek még öreg dobok, néhányan ajándékoztak is. Csodabogárnak tartottak. Egyre több újsághír, TV riport tudósított a gyűjteményről. A dobmúzeum - noha csak egy garázsban volt - felsorakozott Cegléd látványosságai közé."

Aki még többet tudni a világ legősibb hangszeréről és annak kiemelkedő megszólaltatóiról, az bizonyára örömmel veszi kézbe Geoff Nicholls Dobok könyve című kötetét, mely a Müpa zászlóterében látható kiállításon is megvásárolható. A brit billentyűs és gitáros, aki egyebek közt a Black Sabbath brit hardrock zenekarban játszott negyedszázadon át, kötetében azt mutatja be, hogy mekkora szerepe volt a modern dobszerelésnek a jazz és a rock fejlődésében, miként "jöttek fel" a kezekhez a lábak, mármint értékelődtek fel szinte forradalmian az alsó végtagok a dobolásban. A kötet sok fotóval kényezteti az olvasót híres dobosok szereléseiről, a hangszer legkiválóbb gyártóiról.