Jazz/World

Jazzközelbe!

2014.09.18. 13:00
Ajánlom
Sánta István Csaba fotóriporter már most is jelentős számot kitevő, és folyamatosan gyarapodó jazzmuzsikus-portréiból állít ki a Mai Manóban. Zipernovszky Kornél beszámolója.

Az erdélyi származású, egyre inkább hivatásos világcsavargóvá váló harmincöt éves Sánta István Csaba nem született bele a zenei- vagy jazzkörnyezetbe. Sorsszerűnek csak utólag tűnő véletlenek kellettek hozzá, hogy először fotós, azután jazzfotós váljon belőle.

Amikor Budapesten az ezredfordulón beiratkozott volna, hogy fogtechnikusnak tanuljon, kiderült, hogy egyetlen árva hely még maradt az induló fotós osztályban is. Bátyjával egy kis tanakodás után úgy döntöttek, hogy válassza mégis inkább az utóbbit. Személyes találkozása Henri Cartier-Bressonnal 2002-ben, illetve később Josef Koudelkával tovább erősítették pályaválasztását. Fotóriporterként tagja lett a szakmai szervezeteknek, fotósként barangolt Kínában és Afrikában is. A történet vége két évvel később kerekedett ki. Munkából tartott hazafelé, elvitte autóval a kollégája, amikor a kocsiban egy Chick Corea-felvétel szólalt meg, ami ott helyben megbabonázta. Nem telt bele egy-két év, és fényképezőgéppel került különböző koncerteken Corea, azután Al DiMeola, Joe Zawinul és mások közelébe. Lépésről lépésre egyre több hazai, azután külföldi koncertre és fesztiválra jutott el. Szakmai elismerések is egyre gyakrabban érték: mind szocio-, mind jazzfotóival bekerült Az év fotói 2013 című reprezentatív évkönyvbe, és képeivel társszerzője a szintén sepsiszentgyörgyi Ördög Gábor István idén megjelent verseskötetének. A New York-i magyar konzulátuson is kiállította már ilyen témájú képeinek egy részét, a megnyitón a lenyűgöző Joanne Brackeen zongorázott.

Azt, hogy Sánta elkötelezett zarándoka lett a jazzeseményeknek, saját cikkéből tudhatták meg a Fidelio olvasói. New York-i utazásáról szóló írását és képeit (kétrészes galériával) három éve közöltük, és azóta is több képét viszontláthatták nálunk.

Térképként vándorlásaihoz egy családfát választott. Jazzkörökben régóta jól ismert az a „családfa", amely a jazz fejlődését, leghíresebb alkotóit családfa grafikán ábrázolja. Több kiadása és változata is megjelent. Sánta most már azzal dicsekedhet, hogy mintegy százhetven olyan jazzmuzsikust sikerült lefényképeznie, akik ennek a poszternek a 2006-os kiadásán rajta vannak. Olyan volna ez mint a vadászat? Trófeákat gyűjt az ember és kiakasztja a falra? Egy kicsit bizony igen, gyűjtőszenvedély mindenesetre kell hozzá, válaszolja. Éppen a New York-i úton akarta feltétlenül megélni Brubeck művészetét, és ugyan Pennsylvaniáig kellett utazzon érte, de sikerült.

Mint arról már beszámoltunk, október 5-ig látható Sánta István Csaba jazzfotó kiállítása a Main Manó Ház könyvesboltjában. A megnyitón, amelyen Tóth Viktor improvizált, Pallai Péter leszögezte, hogy Sánta jazzmuzsikus portréi emberileg és stílusirányzat szempontjából egyaránt szélesre vetik ki a hálót: az avantgárd legenda Anthony Braxtontól a jazzgitárosként popsztár státust magának kivívott Pat Metheny-ig, vagy a Dizzy Gillespie zenekarának művészeti vezetésétől Michael Jackson (és legújabban Andreas Várady) melletti producerkedésig eljutó Quincy Jonesig. A válogatásban és a rendezésben Sántának a magyar fotómuzeológia doyenje, Kincses Károly segített, a kamarakiállítás így művészileg sokkal jelentősebbé lett, mint azt egy tizennyolc képnyi kiállítás méreteiből vélnénk.

A három falat három egységben rendezték el. Nem kellett sokat töprengjek, hogy a képeket - valamennyire önkényesen - alcímek alá képzeljem: 1. Küzdők (pl. Braxton), 2. Álmodók (köztük a középen uralkodó Muhal Richard Abrams) és 3. Varázslók (Tania Maria, Metheny, Jones). Így olvasva a három egység külön-külön is kirajzol egy-egy történetet, nem ebben van az önkényesség, amire utaltam. Ahhoz, hogy egybeolvassuk őket, két szempontot kell váltogatni: az egyik a tartalmi (milyen zenész, miféle muzsika társul a portréhoz) és hogy hogyan van beállítva a fotó, tehát a formai, kompozíciós szempont.

A Gery Allen vagy a Gary Bartz képek a fotóriporteri alapállástól már elmozdultak a művészi portré felé, úgy vélem, hogy mindkettő képes visszaadni valamit az alany zenéjének milyenségéből is - ez minden jazzfotós legnagyobb álma. Nagy szenvedély és elkötelezettség kellett hozzá, hogy Sánta például azt a pillanatot kapja el Albert 'Tootie' Heath, a jazz egyik legfontosabb dinasztiájának híres tagja kapcsán, amikor a Smalls jazzklubban New Yorkban Armstrong fiatalkori képe előtt áll: a két időbeli pillanat között feszülő nyolcvan év nagy vibrálást ad a portrénak. A mániákus jazzrajongó sem tudja azonban elcsitítani a fotóriporteri ethoszt Sántában: sem a Metheny, sem a Carla Bley képek nem idealizálnak, bár nemzedékek hőseit, példaképeit ábrázolják.

Mi lesz a trófeák későbbi sorsa? Sánta tervei között szerepel egy jelentősebb, lehetőleg kétnyelvű album is, amelyben esetleg az ábrázolt figurák meg is szólalnának. De addig is jelölgeti a családfán a már lefényképezett hírességeket.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bolyki György elmondta: nem lesz tizenegyedik Kaposfest

Tíz év után búcsúzik a Kaposfest, ahogy azt a társalapító igazgatótól megtudtuk. Bolyki György távozik a Liszt Ferenc Kamarazenekar éléről is, pedig tovább tervezett maradni. Eközben hangsúlyozza: nagyon büszke mindkettőre. Elsőként a Fideliónak beszélt a változásokról.
Klasszikus

Elhunyt Ujházy László zenei szakember

A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság alapító tagja volt. Halálhíréről a Magyar Narancs számolt be.
Színház

Schell Judit negyvenes férfiakkal néz farkasszemet a Tháliában

Valló Péter először rendez bohózatot: a Legszebb férfikor magyarországi ősbemutatóját december 14-én tartják a Thália nagyszínpadán.
Klasszikus

Beethovent, ahogy kevesen – Jevgenyij Kiszin koncertjéről

Jevgenyij Kiszin az ötvenhez közelítve is csodagyerek maradt. Nem Beethoven-játékosként ismerjük, de olyan órákat okozott a Müpában, amilyent csak a legnagyobbak tudnak.
Klasszikus

A Kertész házaspár tiszteletére alapított díjban részesült Váradi Gyula

Idén első alkalommal adták át a Kertész Imre és Kertész Magda emlékére alapított díjat, amelyet a Virtuózok felfedezettje, Váradi Gyula vehetett át.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Egy egész nap a népzene jegyében – A Halmos Béla Program napja az A38-on

Az NKA Halmos Béla Program egy igazi minifesztivált varázsol november 17-én az A38 Hajó több helyszínére. Izgalmas előadásokkal, szórakoztató gyermekműsorokkal, fantasztikus koncertekkel és az elmaradhatatlan táncházzal várják az érdeklődőket.
Jazz/World magazin

Tudósok megfejtették a jó dalok írásának titkát

Egy kutatócsoport az amerikai Billboard slágerlistán szereplő klasszikus popsikerek több tízezernyi akkordhangzását elemezték ki statisztikailag.
Jazz/World magazin

Milyen zenéket hallgat az egyik „legzeneibb” író, Murakami Haruki?

A japán szerző olvasói tudják, hogy vannak bizonyos visszatérő elemei szövegeinek: macskák, fülek, kutak, furcsa párhuzamos valóságok és mindenekelőtt a zene. De milyen zene?
Jazz/World ajánló

Még csak 30 éves, de négy jelölésből hármat már Grammyre váltott: Cécile McLorin Salvant

Kevés alkotó mondhatja el magáról, hogy mindössze 21 évesen megnyerte a műfaj egyik legrangosabb megmérettetésének számító Thelonious Monk Jazzversenyt, és négy jelölésből hármat Grammy-díjra tudott váltani. A francia-haiti gyökerekkel rendelkező, Miamiban született Cécile McLorin Salvant jazzénekesnővel éppen ez történt, ráadásul még csak harminc éves. November 18-án élőben tapasztalhatjuk meg a Müpában a kivételes tehetségű művész sokoldalúságát, ahova ezúttal Sullivan Fortner zongoristával érkezik.
Jazz/World ajánló

A Fölszállott a páva ismét a gyerekeké

2019-ben, immár harmadszor a Fölszállott a páva történetében a legfiatalabbak mérhetik össze tudásukat és tehetségükkel csalhatnak mosolyt és (öröm)könnyeket a tévénézők arcára.