Jazz/World

John Zorn zenei víziói

2020.10.18. 17:00
Ajánlom
John Zorn frivol módon bánik a zenei formákkal, épp csak addig használva őket, amíg kiszívja a velejüket. A végeredmény azonban nem csak egy életmű, több annál. Egy korszak lenyomata.

Zorn aggályok nélkül emel a zenéjébe bármit, de az egymástól radikálisan különböző zenei elemek házasítása ebben a környezetben teljesen természetesnek hat, a kontrasztok ugyan nyilvánvalóak, de Zorn zenéje nem akar bizonyítani, hacsak nem azt, hogy időpazarlás babrálni a műfaji skatulyákkal. A lényeg számára, hogy a különböző műfaji árnyalatok keresztezésével alkossa meg az aktuális vízióját, ebben az egyenletben pedig egyforma súllyal lehet jelen bármi, az egyetlen állandóságot a szélsőségesnek ható nyitottság jelenti. Valójában ez a nyitottság jelenti az életmű gyökereinek egyik legvastagabb szárát.

A másik Zorn zsidósága, amit a zenén keresztül tárt fel önmaga számára, miközben belehelyezte egy ellenállhatatlanul dögös környezetbe.

Esetleg egy pusztítóan radikálisba, ha az általa alapított Tzadik Records bizonyos kiadványaira gondolunk, amikkel kapcsolatban szinte sértő a kereskedelmi szempontokat fölhozni. Gyakorlatilag mindent elkövetett, amit a zenével el lehet követni, de tételes felsorolás helyett egyszerűbb leszűkíteni a fönti két nyomvonalra az életmű – így is, úgyis hiányos – felvázolását.

johnzorn-123241.jpg

John Zorn - The Parachute Years

New York a hetvenes években nem csak kultúrák, de zenei forradalmak olvasztótégelye is volt, amik nem ritkán egymástól merev, manapság nevetségesnek ható doktrínák mentén váltak el egymástól. Máskor a forradalmat pont a lehetetlen találkozások jelentették, vagy az olyan, ernyőként használt fogalmak, mint a downtown music, ami különböző, underground művészeti ágakat fogott össze.

Ebben a környezetben tűnt fel először az altszaxofonon játszó Zorn, akit – szinte minden mellett – erősen megfertőzött az avantgarde jazz.

Az ekkoriban létre hozott ún. játék-darabok ötlete eredetileg Anthony Braxton-tól származik. Ezek a különböző instrukciók rendszere mentén formát öltő improvizált darabok nem csak a maguk idején számítottak különlegesnek. Megfelelően rugalmasak ahhoz, hogy bármilyen zenei környezetben megszólaltathatóak legyenek. Jó példa erre a Cobra című darab, mellyel Zorn a kétezres évek elején nálunk is járt: az instruktor küzdelme, hogy kollektív improvizáció káoszából valamilyen pillanatnyi, gyorsan tovatűnő struktúrát alakítson ki.

A punk hatása New Yorkban a hetvenes évek második felében és a következő évtized elején szintén egyfajta ernyőként szolgált, mert tényleg rátelepedett mindenre, ráadásul egy teljesen másfajta társadalmi környezetbe érkezett, mint ahonnan elindult. Amellett, hogy itt jöttek létre azok az időnként összművészeti irányba hajló leágazások, mint a no wave, vagy a punk / fake jazz, rendkívül markáns arculattal fejlődött ki a helyi hardcore-mozgalom, ami ugyan korántsem volt homogén, abban viszont következetes volt, hogy radikálisan elválassza magát a többi zenei szcénától. Ma már nehezen hihetőnek hangzik, de a nyolcvanas évek első felében az ember nem érezhette biztonságban magát, ha a Lower East Side környékén hosszú hajjal flangált. A rockereket nem szívlelték arrafelé. A stílusok közti határvonalak időnként lövészárkokra emlékeztettek ekkoriban.

Hogy fertőzte meg a punk a jazzt?

Kapcsolódó

Hogy fertőzte meg a punk a jazzt?

A rövid válasz természetesen az, hogy punk nem fertőzte meg jazzt, ugyanakkor van ennek a kérdésnek néhány érdekes aspektusa, amiket nem árt megvizsgálni, mielőtt továbbkanyarodunk a jazz nyolcvanas évekbeli burjánzásához, hogy ráébredjünk, talán mégis érdemes volt feltenni a kérdést. Akkor is, ha a hatás mégoly áttételes is, a címadás pedig alig több, mint burkolt provokáció.

Zorn 1988-ban hozta létre a Naked City nevű zenekarát, amiben szégyentelen módon kevert össze bármit és helyezett egy improvizatív zenei környezetbe. Belefért a thrash metal, a hardcore, a country, gyakorlatilag bármi, a lényeg nem az volt, hogy minél több műfajt összehozzanak, hanem az, hogy tudnak az egyes elemek egymással relációban működni egy ilyen, gyakorlatilag háborús zenei környezetben.

A Naked Citynek aztán lett folytatása is, Painkiller néven, dub hatásokkal és a zseniális Bill Laswell-lel basszusgitáron, a Naked City felállása viszont érdekesebb abból a szempontból, hogy egyfajta hidat képez, az ott játszó zenészek egy része ugyanis előtte és utána is részt vett Zorn határsértéseiben. Az 1993-as Kristallnacht című album jelentette az első lépést a zsidó gyökerek feltárása, majd a zsidó zene egy új, modern kontextusba helyezésének irányába, ekkor már Masada néven. A Masada több, különböző felállásban létezett és adott ki közel húsz albumot. A kompozíciók előre meghatározott szabályok mentén íródtak, melyek ugyanúgy merítettek a zsidó zenei hagyományból, ahogy Ornette Coleman-től is, a végeredmény pedig ellenállhatatlanul húzós, időnként kaotikus, de legtöbbször szépen artikulálható dallamokkal teleszőtt kompozíciók, dögös ritmikai környezetben. Zorn itt is úgy fújja az altot, ahogy mindenhol máshol – égig érő ívekkel, minden egyes hangot gondosan megformálva.

Hogy milyen zenei vizeken evezett a fentieken kívül John Zorn, felesleges lenne megpróbálni felsorolni, jó eséllyel lennének hangsúlyos hiányzók. Az ő esetében egyébként is érdekesebb, hogy a zeneszerzői pályafutása megmutatja korunk legfőbb kulturális csapásirányának fonákját: egymástól távoli műfajok ütköztetése bizony lehet balesetes, hátborzongatóan kontrasztos. Ettől még szép marad.

A cikk A jazz rövid története c. sorozat része. Olvasson tovább!

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ingyen látható a Macskák londoni előadása az online térben

Bemutatásának 40. évfordulóján a The Show Must Go On Youtube-csatornája ingyenesen közvetíti Andrew Lloyd Webber kultikus darabját, a Macskákat.
Plusz

A b(m)űvész embersége – interjú a 110 éve született Rodolfo lányával, Gálvölgyi Judittal

Polgári neve Gross Dezső volt, de Rodolfoként ismerte meg a világ. „Vigyázat, csalok!”, mondta – és csalt. A többi már játék volt és szórakozás. Születésének 110. évfordulója alkalmából lánya, Gálvölgyi Judit segítségével idéztük föl a bűvész és édesapa legendás alakját.
Könyv

Felavatták Tandori Dezső és felesége síremlékét

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és József Attila-díjas költő, író, műfordító és felesége, Tandori Ágnes síremlékét május 15-én avatták fel Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.
Plusz

Itt a teljes program: magyar művészeket jelentett be a VeszprémFest

Véglegessé vált az idei VeszprémFest programja. A korábban már meghirdetett Tom Jones, Jazz+Az és VeszprémFest Classic koncertek mellett jön az LGT sztárjaival színpadra lépő Zenevonat, a 25 éves jubileumát ünneplő Cotton Club Singers, valamint a Concerto Budapest Snétberger Ferenc és Roby Lakatos közreműködésével.
Színház

Nyári színház négy helyszínen, visszatérnek A Pál utcai fiúk is

Komédiák, bohózatok, visszatérő színésznő, szerelem, mámor, Grund és stand up, mert ehhez van kedvünk. Idén nyáron a Vörösmarty Színház négy helyszínen várja közönségét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Hegyi levegő receptre: a Bagossy Brothers Company

A Bagossy Brothers Company erdélyi csapatként eljutott oda, ahova csak nagyon kevesen: az elmúlt évek egyik legnépszerűbb koncertzenekarává nőtték ki magukat itthon. Talán éppen azért, mert nem tesznek mást, egyszerű érzésekről, otthonról, kötődésről énekelnek sallangmentesen, őszintén. A Gyergyószentmiklóson alakult csapat több tízmilliós nézettségű videói is jól mutatják: valamit nagyon elkaptak. Mi a titkuk, hogyan látják szülővárosukat és Budapestet, és mit takar a #HEGYILEVEGŐ?
Jazz/World ajánló

Megjelent a Zűrös Banda 2021 című új lemeze

A Zűrös második lemeze a 2021 címet viseli, egy nehéz évben született, de tele alkotó energiákkal és saját számokkal! A zenekar talán nem is fejezhette volna be jobbkor az albumot, hiszen itt a nyitás: a lemezbemutatóra már élőben, közönség előtt kerül sor a Fonó nagytermében június 4-én.
Jazz/World hír

"Tragikus végű játszma" – A kékszakállú herceg várát új formába öntötte Sárik Péter

Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájára Sárik Péter zeneszerző, jazz-zongoraművész készített jazzátiratot, melyet először élőben augusztusban hallhat a közönség a Zempléni Fesztiválon.
Jazz/World ajánló

Kocsmazene magyarul – ezért könnyű beleszeretni az Aurevoir.-ba

Ma már egyre inkább elmosódnak a könnyűzene műfaji határai, de még ebben a sokszínű felhozatalban is akadnak karakteres, azonnal felismerhető stílusok. Az Aurevoir. rengeteg forrásból táplálkozó zenéje ethno-beat névre hallgat, és alig pár év alatt hódította meg a hazai klubszínpadokat. Népzene és angolszász beat-folk, lélekig hatoló mélységek és őrült elszállás: mutatjuk, miért ne hagyjátok ki a zenekar május 16-i ingyenes online koncertjét!
Jazz/World hír

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.