Jazz/World

John Zorn zenei víziói

2020.10.18. 17:00
Ajánlom
John Zorn frivol módon bánik a zenei formákkal, épp csak addig használva őket, amíg kiszívja a velejüket. A végeredmény azonban nem csak egy életmű, több annál. Egy korszak lenyomata.

Zorn aggályok nélkül emel a zenéjébe bármit, de az egymástól radikálisan különböző zenei elemek házasítása ebben a környezetben teljesen természetesnek hat, a kontrasztok ugyan nyilvánvalóak, de Zorn zenéje nem akar bizonyítani, hacsak nem azt, hogy időpazarlás babrálni a műfaji skatulyákkal. A lényeg számára, hogy a különböző műfaji árnyalatok keresztezésével alkossa meg az aktuális vízióját, ebben az egyenletben pedig egyforma súllyal lehet jelen bármi, az egyetlen állandóságot a szélsőségesnek ható nyitottság jelenti. Valójában ez a nyitottság jelenti az életmű gyökereinek egyik legvastagabb szárát.

A másik Zorn zsidósága, amit a zenén keresztül tárt fel önmaga számára, miközben belehelyezte egy ellenállhatatlanul dögös környezetbe.

Esetleg egy pusztítóan radikálisba, ha az általa alapított Tzadik Records bizonyos kiadványaira gondolunk, amikkel kapcsolatban szinte sértő a kereskedelmi szempontokat fölhozni. Gyakorlatilag mindent elkövetett, amit a zenével el lehet követni, de tételes felsorolás helyett egyszerűbb leszűkíteni a fönti két nyomvonalra az életmű – így is, úgyis hiányos – felvázolását.

johnzorn-123241.jpg

John Zorn - The Parachute Years

New York a hetvenes években nem csak kultúrák, de zenei forradalmak olvasztótégelye is volt, amik nem ritkán egymástól merev, manapság nevetségesnek ható doktrínák mentén váltak el egymástól. Máskor a forradalmat pont a lehetetlen találkozások jelentették, vagy az olyan, ernyőként használt fogalmak, mint a downtown music, ami különböző, underground művészeti ágakat fogott össze.

Ebben a környezetben tűnt fel először az altszaxofonon játszó Zorn, akit – szinte minden mellett – erősen megfertőzött az avantgarde jazz.

Az ekkoriban létre hozott ún. játék-darabok ötlete eredetileg Anthony Braxton-tól származik. Ezek a különböző instrukciók rendszere mentén formát öltő improvizált darabok nem csak a maguk idején számítottak különlegesnek. Megfelelően rugalmasak ahhoz, hogy bármilyen zenei környezetben megszólaltathatóak legyenek. Jó példa erre a Cobra című darab, mellyel Zorn a kétezres évek elején nálunk is járt: az instruktor küzdelme, hogy kollektív improvizáció káoszából valamilyen pillanatnyi, gyorsan tovatűnő struktúrát alakítson ki.

A punk hatása New Yorkban a hetvenes évek második felében és a következő évtized elején szintén egyfajta ernyőként szolgált, mert tényleg rátelepedett mindenre, ráadásul egy teljesen másfajta társadalmi környezetbe érkezett, mint ahonnan elindult. Amellett, hogy itt jöttek létre azok az időnként összművészeti irányba hajló leágazások, mint a no wave, vagy a punk / fake jazz, rendkívül markáns arculattal fejlődött ki a helyi hardcore-mozgalom, ami ugyan korántsem volt homogén, abban viszont következetes volt, hogy radikálisan elválassza magát a többi zenei szcénától. Ma már nehezen hihetőnek hangzik, de a nyolcvanas évek első felében az ember nem érezhette biztonságban magát, ha a Lower East Side környékén hosszú hajjal flangált. A rockereket nem szívlelték arrafelé. A stílusok közti határvonalak időnként lövészárkokra emlékeztettek ekkoriban.

Hogy fertőzte meg a punk a jazzt?

Kapcsolódó

Hogy fertőzte meg a punk a jazzt?

A rövid válasz természetesen az, hogy punk nem fertőzte meg jazzt, ugyanakkor van ennek a kérdésnek néhány érdekes aspektusa, amiket nem árt megvizsgálni, mielőtt továbbkanyarodunk a jazz nyolcvanas évekbeli burjánzásához, hogy ráébredjünk, talán mégis érdemes volt feltenni a kérdést. Akkor is, ha a hatás mégoly áttételes is, a címadás pedig alig több, mint burkolt provokáció.

Zorn 1988-ban hozta létre a Naked City nevű zenekarát, amiben szégyentelen módon kevert össze bármit és helyezett egy improvizatív zenei környezetbe. Belefért a thrash metal, a hardcore, a country, gyakorlatilag bármi, a lényeg nem az volt, hogy minél több műfajt összehozzanak, hanem az, hogy tudnak az egyes elemek egymással relációban működni egy ilyen, gyakorlatilag háborús zenei környezetben.

A Naked Citynek aztán lett folytatása is, Painkiller néven, dub hatásokkal és a zseniális Bill Laswell-lel basszusgitáron, a Naked City felállása viszont érdekesebb abból a szempontból, hogy egyfajta hidat képez, az ott játszó zenészek egy része ugyanis előtte és utána is részt vett Zorn határsértéseiben. Az 1993-as Kristallnacht című album jelentette az első lépést a zsidó gyökerek feltárása, majd a zsidó zene egy új, modern kontextusba helyezésének irányába, ekkor már Masada néven. A Masada több, különböző felállásban létezett és adott ki közel húsz albumot. A kompozíciók előre meghatározott szabályok mentén íródtak, melyek ugyanúgy merítettek a zsidó zenei hagyományból, ahogy Ornette Coleman-től is, a végeredmény pedig ellenállhatatlanul húzós, időnként kaotikus, de legtöbbször szépen artikulálható dallamokkal teleszőtt kompozíciók, dögös ritmikai környezetben. Zorn itt is úgy fújja az altot, ahogy mindenhol máshol – égig érő ívekkel, minden egyes hangot gondosan megformálva.

Hogy milyen zenei vizeken evezett a fentieken kívül John Zorn, felesleges lenne megpróbálni felsorolni, jó eséllyel lennének hangsúlyos hiányzók. Az ő esetében egyébként is érdekesebb, hogy a zeneszerzői pályafutása megmutatja korunk legfőbb kulturális csapásirányának fonákját: egymástól távoli műfajok ütköztetése bizony lehet balesetes, hátborzongatóan kontrasztos. Ettől még szép marad.

A cikk A jazz rövid története c. sorozat része. Olvasson tovább!

 

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Színház

Meghalt Josef Abrhám, a Kórház a város szélén Blažej doktora

Az egyik legnépszerűbb cseh színész nyolcvankét éves volt. Bár rengeteg tévéjátékban és filmben játszott, legtöbben a Kórház a város szélén című legendás sorozat Blažej doktoraként emlékeznek rá - adta hírül az ujszo.com szlovák hírportál. 
Zenés színház

„Az igazi nőnek mindig titka van” – interjú Fischl Mónikával

Fischl Mónika az operettirodalom csaknem minden jelentős primadonnaszerepét eljátszotta már, az évad végéhez közeledve pedig többek között a Csárdáskirálynőben és a Marica grófnőben lesz látható a Budapesti Operettszínházban. A színésznővel a nemrég átvett Liszt Ferenc-díjáról, tanításról, az operett és musical kapcsolatáról, valamint az előadások egyedi rendezői koncepciójáról beszélgettünk.
Könyv

Visszatér a Városmajorba a Margó Fesztivál

Június 9-12. között, az Ünnepi Könyvhéttel egy időben, a Városmajori Szabadtéri Színpadon rendezik meg a Margó Irodalmi Fesztivált, ahol többek közt Nádas Péterrel, Tóth Krisztinával, Romsics Ignáccal, Bereményi Gézával, Péterfy Borival, Zoltán Gáborral és az Alkalmáté Truppal is találkozhatunk.
Jazz/World

Júniusban irány Szentendre! – Jazz esték a Barcsay udvarban

Szentendre évszaktól függetlenül mindig kínál valami varázslatosat, június elején a jazzkedvelőket kényezteti majd. Nemzetközi és hazai sztárokkal indul a Ferenczy Múzeumi Centrum új programsorozata, a Jazz Estek Szentendrén, melynek eseményeit a hangulatos Barcsay udvarban kísérhetik figyelemmel 2022. június 3. és 5. között.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Fischl Mónika menti meg a Zsidó Művészeti Napok nyitókoncertjét

A Zsidó Művészeti Napok május 19-i nyitókoncertjén Miklósa Erika megbetegedése miatt Fischl Mónika lép színpadra Tóth Vera mellett a Müpában Oláh Kálmán: The Michael Legrand Songbook című estjén, amelyet Bereczki Zoltán rendezett.
Jazz/World ajánló

Felhőtlen hétvége a Pilis szívében: Szelávi! Fesztivál

Gyereknapi programok, koncertek és irodalmi előadások, workshopok és sok-sok természet! Íme a május végi Szeláví! Fesztivál felhozatala május 27. és 29. között, Pilisborosjenő határában.
Jazz/World ajánló

Nem csak szerelmeseknek: Barbra Streisand örök

A Pannon Filharmonikusok nagysikerű ABBA-estjeik után most Király Linda, Király Viktor és Veres Mónika Nika fellépésével a 80 éves Barbra Streisand dalait szólaltatják meg a pécsi Kodály Központban. A február 14-15-re tervezett koncertek a járvány miatt elmaradtak, a belépők a június 1-2-i estekre érvényesek, jegyek csak korlátozottan elérhetők.
Jazz/World ajánló

Júniusban irány Szentendre! – Jazz esték a Barcsay udvarban

Szentendre évszaktól függetlenül mindig kínál valami varázslatosat, június elején a jazzkedvelőket kényezteti majd. Nemzetközi és hazai sztárokkal indul a Ferenczy Múzeumi Centrum új programsorozata, a Jazz Estek Szentendrén, melynek eseményeit a hangulatos Barcsay udvarban kísérhetik figyelemmel 2022. június 3. és 5. között.
Jazz/World ajánló

Jazzstandardek műfajközi fényben: Tigran Hamasyan koncertje a Müpában

2015-ös sikerkoncertje után május 20-án újra a Müpa színpadára lép napjaink egyik legkeresettebb jazz-zongoristája és -zeneszerzője, Tigran Hamasyan, hogy bemutassa április végén megjelent StandArt című új lemezét. A klasszikus jazzstandardek megfogalmazásában teljesen friss értelmezést nyernek.