Jazz/World

Jövőnk öröksége

2009.11.26. 18:28
Ajánlom
A Hagyományok Háza az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmusok támogatásával Jövőnk öröksége XX. > XXI. című, közel 220 millió forint összköltségvetésű projektet tud megvalósítani 2011 áprilisáig. A program nyitó sajtótájékoztatóját november 25-én tartották.

Magyarországon a XIX. század végétől kezdve történik tudományos igénnyel a magyar népi kultúra feltérképezése. A magyar népdalok leghíresebb gyűjtőit, Kodályt és Bartókot követően Lajtha László, Martin György, valamint tanítványaik és követőik folytatták a folklór gyűjtését. A '70-es években kibontakozó táncházmozgalom komoly lökést adott a gyűjtésnek, így napjainkra óriási tömegű hangfelvétel, mozgókép, fénykép és írott folklórdokumentum halmozódott fel. A XX. század technikai színvonalán rögzített archiválási módok nem időtállók. Számos gyűjtemény ma már nagyon rossz állapotban van, ezeket meg kell menteni a legkorszerűbb archiválási technikák segítségével.

A projekt első lépése a Hagyományok Háza tulajdonában levő, több mint 150 gyűjtés bővítése további gyűjtemények megvásárlásával. A projekt második lépése a népzene-, néptánc- és egyéb analóg folklórfelvételek digitalizálása. A projekt harmadik lépése a közzététel. A nagyfelbontású, digitalizált és feldolgozott média könnyebben kezelhető, interneten is közzétehető formátumokra konvertálva kerül a világhálóra. A Hagyományok Háza a projekt keretében kialakít egy klimatizált és tűzvédelmi szempontból is megfelelő raktárat, ahol a digitális adathordozók optimális körülmények között tárolhatók.

A projekt másik nagy eredménye lesz a kilencvenes évek végén létrehozott Utolsó Óra-program eddig ki nem adott gyűjtéseiből készített reprezentatív CD-sorozat kiadása (50 új CD egységes sorozatként, 1000-1000 példányban). Elkészül további hét új szakkönyv a folklórgyűjtések ismeretterjesztő és oktatási célú feldolgozásának eredményeként. A kiadványokból 350 példány az Európában működő nagyobb könyvtárakba, zeneiskolákba és folklórarchívumokba jut el.

A projekt összköltségvetése 800.000 euró (kettőszázhúszmillió forint), amelyet 85 százalékban az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok, 15 százalékban a Hagyományok Háza az NKA és az Oktatási és Kulturális Minisztérium segítségével finanszíroz.


A Hagyományok Háza

Az intézményt 2001. január elsején alapította a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere. A nemzeti intézmény célja Kárpát-medencei néphagyomány ápolása és továbbéltetése. A Hagyományok Háza a népművészet országos központjaként olyan irány-, példamutató és egyben szolgáltató intézmény, amely a néphagyományt a maga komplexitásában mutatja be az érdeklődő nagyközönségnek és a szakmabelieknek egyaránt.

A Hagyományok Háza ad otthont az 1951 óta működő Magyar Állami Népi Együttesnek, de befogadó intézményként is működik: rendszeresen láthatóak színpadán a hazai és határon túli táncegyüttesek, zenekarok előadásai. Emellett olyan hiánypótló, összefoglaló sorozatokat is indít, mint a „Dúdoltam én...", amelyben az elmúlt harminc év népdalénekeseinek pályáját tanítványaikkal együtt, egy-egy estébe sűrítve mutatja be.

Az intézmény aktív memóriája a Lajtha László Folklórdokumentációs Központ. Munkatársai azon dolgoznak, hogy a kezdetektől napjainkig Magyarországon felhalmozott, a Kárpát-medence vagy akár távolabbi tájak bármely etnikumának folklórkincsét (főként a népzene- és néptáncgyűjtéseket) a korszerű digitális technika és az internet igénybevételével mindenki számára hozzáférhetővé tegyék.

Népművészeti Módszertani Műhely a hagyományos paraszti kultúrát (elsősorban a kézművességet, néptáncot, népzenét, népköltészetet) közvetíti a mai kor embere számára is élhető műveltségként. Tevékenységei: tanfolyami oktatás, ismeretterjesztő gyermekprogramok, konferenciák szervezése, pályázatok lebonyolítása, kiállítások rendezése, kiadványok készítése, a kortárs kézművesek alkotásainak minősítése.

Az Utolsó Óra program

A program ötlete Kelemen László zeneszerző, népzenésztől származik, aki a Fonó Budai Zeneház segítségével indította el a gyűjtést. A program szakmai támogatását a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum vállalta magára. A munkát Erdély esetében 46 zenekarra terveztük, Felvidékről 25 zenekart hívtunk, a központi, „kismagyarországi" rész 41 zenekart jelentett. A teljes Utolsó Óra gyűjtésben, 1997 szeptembere és 2001 karácsonya között végül 112 zenekart kérdeztünk ki, 240 faluból. A gyűjtés zenéjét 1271 CD-n rögzítettük, kb. 1250 órányi tiszta terjedelemben, ez becsülten kb. 23 000 dallamot jelent. Kimondható talán, hogy az Utolsó Óra a XX század legnagyobb értékmentő hangszeres népzenei gyűjtése lett.

A Fonó Budai Zeneházban alakítottuk ki a gyűjtési helyszínt, ahol rögtön PC-merevlemezre, digitálisan rögzítettük, majd pedig CD-re archiváltuk két példányban a Budapestre felhozott zenekaroktól gyűjtött anyagot. A hanggal párhuzamosan képet is rögzítettünk, videón (HI8).

Munkánk elméleti kiindulási pontja az egységes Kárpát-medencei hangszeres népzenei nyelv volt, hiszen az addigi gyűjtésekből már láthattuk, kevés különbség mutatkozik egy falu román, magyar vagy cigány hangszeres zenéjében, ezek inkább az eltérő civilizációs szintekből erednek, az azonosságok viszont sokkal számosabbak. Gyűjtésünk során ezért különös súlyt helyeztünk a nemzetiségek zenéjének felgyűjtésére is, így a gyűjtés nagy számban tartalmaz román, cigány, szász, zsidó, szlovák, lengyel, ruszin, hucul, szerb, horvát, bunyevác, sokác anyagot is. Meggyőződésünk, hogy a Kárpát-medencei zenei együttélés példát mutathat az egységesülő Európának is.

Egy-egy zenekar megközelítőleg teljes, több etnikumot is kiszolgáló repertoárjának felgyűjtésére öt nap állt rendelkezésre, ezért a dallamkészlet mellett a zene, tánc, népszokások teljes körű rögzítésre is lehetőség volt. A felvételek tartalmáról már a helyszínen részletes számítógépes nyilvántartás készült, amely a gyűjtéssel együtt jelenleg a Hagyományok Háza archívumában találhatóak meg.

Köszönettel tartozunk fő támogatóinknak, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának, az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak, a Fonó Budai Zeneháznak, a 77 Elektronika Kft-nek, az MTA Zenetudományi Intézetének és annak a több mint 60 munkatársnak, akik a programban a négy év alatt dolgoztak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Elzavarták a Szent Márk térről a festményeit áruló Banksy-t

A Biennále miatt május eleje óta az egész művészvilág Velencére figyel, mégis mindenki elsiklott az ismert street artist felbukkanása felett. Pontosabban elsétált mellette, ahogy ez a most posztolt videójából kiderül.
Vizuál

13 éves magyar fiú nyert díjat Cannes-ban

Százados Ábel mobiltelefonnal forgatott kisfilmjéért nyerte el a Legígéretesebb Fiatal Filmes díját a rangos francia filmfesztiválon.
Tánc

„Ha valaki harisnyában is férfi tud maradni, az igazán férfi”

Balázsi Gergő Ármin, a Magyar Nemzeti Balett szólistája kapta a Tánc Világnapján Az évad legjobb férfi balettművésze-díjat. Ennek apropóján kérdeztük őt hivatásról, szerepálmokról, stresszkezelésről.
Színház

Tiltakozik a Kritikus Céh az állami támogatások elosztása miatt, veszélyben az Átrium

A Katona és az Örkény Színház nem ad be pályázatot idén az NKA-hoz új produkció létrehozására, hogy ezzel segítse a független és befogadó színházak pénzhez jutását. Közben a Színházi Kritikusok Céhe arról ír, mind a szakma, mind a közönség lehetőségei kárt szenved a pénzosztók döntése nyomán. - CIKKÜNK FRISSÜLT!
Vizuál

Egy kis napfény – Budapesti életképek 1945–1949

Budán még javában zajlott az ostrom, amikor Pesten már megnyílt az első mozi, a következő napon megindult az első villamosjárat, majd Buda felszabadulása után öt nappal fogadta vendégeit az első kávéház is. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársai ezúttal az 1945 és 1949 közötti néhány békés évből válogattak fotókat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Ülj föl a balatoni jazzhullámokra! – Jön az első Babel Jazz Fesztivál

A Babel Sound világzenei fesztivál szervezői ezúttal a jazz műfaján belül teremtik meg azokat az ünnepi találkozásokat, amik immár a Babel védjegyét jelentik. Május 27. és 29. között Budapesten, május 30-tól június 1-ig pedig Balatonbogláron várnak az izgalmas hazai és külföldi együttesek.
Jazz/World ZSIMÜ 2019

A gothic metál egyik legnépszerűbb énekesnője a Zsidó Művészeti Napokon

Izgalmas zenei fúzióval érkezik az idei Zsidó Művészeti Napokra Moran Magal izraeli származású énekesnő.
Jazz/World interjú

„Aki azért lépi át ajtaja küszöbét, hogy a maga igazát bizonyítsa, könnyen pórul jár”

Berecz András mesemondó, énekes ezúttal a szövevényes görög mitológia labirintusában és a görög népdalokban keresi az igazságot, test és lélek harmóniáját. Síp és lant - Tisztelet Arisztotelésznek című estje május 26-án látható a Nemzeti Színházban. Interjú.
Jazz/World kritika

Omara, a napfény hangja

Omara Portuondo, a Buena Vista Social Club egykori dívája valószínűleg utolsó koncertjét adta Budapesten május 18-án és 19-én, amin beteljesítette az összes Kubáról alkotott pozitív előítéletünket: napfényt hozott az esős budapesti vasárnapba.
Jazz/World ajánló

Zeneünnep - Pop, swing, klezmer

Szűcs Gabi, Falusi Mariann és Váczi Eszter közös koncertje június 1-jén,19 órától látható a MOMkult Színháztermében, a Zsidó Művészeti Napok keretében.