Jazz/World

Jubiláló népzenészek

2009.11.13. 00:35
Ajánlom
„Jonatán, a kapitány húsz éves sem volt talán, / Messze-messze délen járt, és fogott egy pelikánt” – emlékezetes sorok egy feledhetetlen zenekar (élet)művéből. Novemberben két nemzetközileg ismert együttes is látható és hallható lesz a Művészetek Palotájában. A 25 éves Makám jubileumi és lemezbemutató koncertet is tart egyben, míg a Kaláka együttes negyvenedik születésnapját ünnepli – ezúttal kifejezetten felnőttekkel.

A világzene hazai követeként ismert zenekar eredetileg Makám és Kolinda néven mutatkozott be, majd 1984-től áttértek a rövidebb Makám elnevezésre. A szó eredetét a perzsa-arab kultúrában kell keresni: zenei szakkifejezés, hangsort és hangkészletet jelent, ugyanakkor az arab klasszikus zenében makámnak hívják magát a zenei művet is. A zenekar elsősorban a különböző kultúrák ötvözéseként értelmezi a kifejezést, merthogy maguk is erre törekednek dalaikban.

A Krulik Zoltán gitáros-zeneszerző, költő alapította együttes pályafutása alapvetően három korszakra osztható. Kezdetben kamarazenekarként működtek, ekkor az ázsiai, távol-keleti, balkáni, afrikai és a kortárs repetitív zene hatásait gyúrták össze sajátos világgá, és klasszikus oboa, balkáni hegedű, indiai tabla egyaránt felbukkant zenéjükben. A Makám elsőként mutatta meg Magyarországon, hogyan hangzik például az európai népdalok hangkészlete, ha indiai, afrikai ritmussal párosul, vagy hogyan viszonyulnak a balkáni páratlan lüktetéshez az ír dallamok.

Második korszakukban a jazz és az avantgárd felől közelítették meg a világzenét, míg nagyjából az ezredfordulótól következett a mostani vokális korszak, melyet a magyar népzene ősi formái, s a dal újrafelfedezése jellemez. Ekkor jelentek meg a zenekarban a jobbnál jobb énekhangok is. Olyan népszerű énekesnők álltak a Makám elé szólistaként, mint Lovász Irén, Palya Bea vagy Szalóki Ági. Az együttes rendre bekövetkező megújulásai mellett a tagok bizonyos értékekhez mindvégig hűek maradtak, ilyenek a tradíció és a modernitás, Kelet és Nyugat, a kollektív és individuális kettőssége, az ősi egység és harmónia keresése.

A rendszeres külföldi fesztivál-meghívások mellett (Koppenhága, Delhi, Bombay, Moszkva, Velence, Prága, Párizs, Brüsszel) a Makám a hazai zenei élet aktív részeseként is számos koncertet ad. Novemberben a Művészetek Palotája-beli 25 éves jubileumi estjükön a zenekar új albumát is megismerheti a közönség. Az együttes állandó tagjai mellett vendégelőadók is színpadra lépnek, és az új dalok mellett a régi, jól ismert Makám szerzeményekben sem lesz hiány - bár bizonyos, hogy a tizennégy album anyagából nem lesz könnyű választani.

A másik népzenei szülinapos számára sem lehet könnyű összeállítani a repertoárt, hiszen az negyvenesztendős Kaláka több mint ezer dalból szemezgethet. A zenekar nevének jelentése egy erdélyi népszokás: közös munka, bár eredetileg házépítést jelentett. Összetartó, jelentős munkájukat bizonyítja, hogy az 1969-óta működő zenekar megzenésített versein, filmzenéin generációk nőttek fel. Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Mikó István és Radványi Balázs már a kezdeteknél is a vers ősi állapotába való visszahelyezését tűzte ki célul, hisz a költeményeket eredetileg nem szavalták, hanem - gondoljunk csak Balassi Bálint munkásságára - énekelték.

Az együttes szellemiségét kigondoló Mikó István végül 1973-ig maradt a Kalákával, helyére előbb Dabasi Péter, majd Huzella Péter érkezett, de korábban rövid ideig Kobzos Kis Tamás is játszott az együttesben. 1996-ban csatlakozott a zenekarhoz Becze Gábor, s azóta ebben a felállásban játszanak. Mikó István mellett hosszabb időre Gryllus Vilmos is megvált a zenekartól, hogy más területen próbálja ki tehetségét. A „kalákátlan" tizenöt évben Levente Péterrel és Döbrentey Ildikóval gyermekszínházat alapított, illetve a rádió és a televízió számára készített gyermekműsorokat.

A zenekar minden tagja - még a később csatlakozók is - a Lórántffy Zsuzsanna Úti Zenei Általános Iskolában tanult. Az ott alkalmazott Kodály-féle nevelési koncepció valamennyiük zenei ízlését és szellemi horizontját alapjaiban határozta meg. A tananyagnak a kezdetektől része volt a népzene, a kamarazene, a kóruséneklés, a tánc, valamint minden nap volt énekóra. A Kodály-módszer félreismerhetetlenül ott lüktet zenéjükben, így nem meglepő, hogy a legkisebbeknek szánt koncertjeiken a gyerekek nemcsak hallgatói, hanem résztvevői is az előadásnak.

Az elméleti alapokon túl természetesen hangszeres zenét is tanultak, zongorázni vagy csellózni jártak. E lehetőséget kihasználva egy-egy koncertjükön - a versek hangulatának tökéletes érzékeltetése érdekében - a cselló és a nagybőgő mellett előkerül brácsa, gitár, charango, koboz, mandolin, ukulele, cuatro, kalimba, furulya, citera, pánsíp, klarinét, tárogató, harangjáték, duda vagy épp a doromb.

A Kossuth- és Prima Primissima-díjas zenekar negyven év alatt 25 lemezt jelentetett meg. A Magyar népmesék vagy a Mesék Mátyás királyról fülbemászó dallamai nekik köszönhetően mára beleívódtak kultúránkba. Megismertették és megszerettették a magyar és a külföldi közönséggel József Attila, Weöres Sándor, Arany János, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Kányádi Sándor műveit - és még hosszan sorolhatnánk az általuk népszerűsített költőket.

Noha az elmúlt évtizedekben túlnyomórészt a régi és a mai magyar zene világát kalandozták be, más népek zenéi iránt is mindvégig nyitottak maradtak, így indiai, jiddis és latin-amerikai hatások is megjelentek a Kaláka dallamai között. A Művészetek Palotájában rendezendő jubileumi koncertjükön természetesen - sok egyéb meglepetés mellett - az egykori zenésztársak is feltűnnek majd.

25 éves a Makám - jubileumi és lemezbemutató koncert
Tagjai: Bede Sarolta, Hornai Zóra, Korzenszky Klára (ének), Horváth Olga (hegedű, ének), Eredics Dávid (klarinét, kaval, szaxofon, furulya), Krulik Zoltán (gitár, zongora, szintetizátor), Boros Attila (basszusgitár), Keönch László (derbuka, udu, marimba, cajon, dobok)
Vendégek: Bognár Szilvia, Lovász Irén, Herczku Ági, Szalóki Ági (ének), Lantos Zoltán, Borlai Gergő, Juhász Endre, Grencsó István, Krulik Eszter, Szokolay Dongó Balázs, Zsemlye Sándor, Mizsei Zoltán
2009. november 25. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem


Kaláka 40 - nagyoknak
Tagjai: Becze Gábor (nagybőgő, gitár), Gryllus Dániel (furulyák, citera, pánsíp, klarinét, tárogató, duda), Gryllus Vilmos (cselló, gitár, charango, koboz, doromb), Radványi Balázs (mandolin, 12 húros gitár, ukulele, cuatro, brácsa, kalimba)
2009. november 28. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem


Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Plusz

Ilyet még nem hallottál: hódít a mongol torokének metál

Nem a hörgős metálról van szó, hanem tradicionális mongol hangszereken és énektechnikával előadott heavy metálról, aminek hirtelen rengeteg rajongója akadt világszerte.
Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World

Még Mohay András játéka is hallható a MAO most megjelenő lemezén

Régi és új felvételekből, kortárs zeneszerzők műveiből áll a Modern Art Orchestra (MAO) új lemeze, amit vasárnap a Budapest Music Center nagytermében mutatnak be Szilágyi Kinga hárfaművész, Borbély Mihály szaxofonos és Gőz László harsonaművész közreműködésével.
Jazz/World irodalom

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.
Jazz/World hír

Ő itt Django Reinhardt unokája, és hamarosan magyar romazenészekkel játszik

A legendás cigány jazzgitáros, Django Reinhardt unokája, Dotschy Reinhardt énekes is fellép az Európai Roma Fesztiválzenekarral február 10-én a Müpában.
Jazz/World hír

Herbie Hancock nevét viseli ezentúl a Thelonius Monk Intézet

2019. január elseje óta a fúziós jazz élő legendájának nevét viseli az intézmény.
Jazz/World interjú

Andreas Shaerer: „Hagyom magam oda sodródni, ahol az igazi varázslat történik”

Sokak szerint az egyik leginnovatívabb és legbátrabb európai, férfi jazzénekes az ECHO-díjas svájci Andreas Schaerer. A hangvirtuóz január 12-én az Opus Jazz Clubban játszik Kalle Kalima finn gitárossal, aki szerinte hozzá hasonlóan egy igazi punk zenész.