Jazz/World

Jubiláló népzenészek

2009.11.13. 00:35
Ajánlom
„Jonatán, a kapitány húsz éves sem volt talán, / Messze-messze délen járt, és fogott egy pelikánt” – emlékezetes sorok egy feledhetetlen zenekar (élet)művéből. Novemberben két nemzetközileg ismert együttes is látható és hallható lesz a Művészetek Palotájában. A 25 éves Makám jubileumi és lemezbemutató koncertet is tart egyben, míg a Kaláka együttes negyvenedik születésnapját ünnepli – ezúttal kifejezetten felnőttekkel.

A világzene hazai követeként ismert zenekar eredetileg Makám és Kolinda néven mutatkozott be, majd 1984-től áttértek a rövidebb Makám elnevezésre. A szó eredetét a perzsa-arab kultúrában kell keresni: zenei szakkifejezés, hangsort és hangkészletet jelent, ugyanakkor az arab klasszikus zenében makámnak hívják magát a zenei művet is. A zenekar elsősorban a különböző kultúrák ötvözéseként értelmezi a kifejezést, merthogy maguk is erre törekednek dalaikban.

A Krulik Zoltán gitáros-zeneszerző, költő alapította együttes pályafutása alapvetően három korszakra osztható. Kezdetben kamarazenekarként működtek, ekkor az ázsiai, távol-keleti, balkáni, afrikai és a kortárs repetitív zene hatásait gyúrták össze sajátos világgá, és klasszikus oboa, balkáni hegedű, indiai tabla egyaránt felbukkant zenéjükben. A Makám elsőként mutatta meg Magyarországon, hogyan hangzik például az európai népdalok hangkészlete, ha indiai, afrikai ritmussal párosul, vagy hogyan viszonyulnak a balkáni páratlan lüktetéshez az ír dallamok.

Második korszakukban a jazz és az avantgárd felől közelítették meg a világzenét, míg nagyjából az ezredfordulótól következett a mostani vokális korszak, melyet a magyar népzene ősi formái, s a dal újrafelfedezése jellemez. Ekkor jelentek meg a zenekarban a jobbnál jobb énekhangok is. Olyan népszerű énekesnők álltak a Makám elé szólistaként, mint Lovász Irén, Palya Bea vagy Szalóki Ági. Az együttes rendre bekövetkező megújulásai mellett a tagok bizonyos értékekhez mindvégig hűek maradtak, ilyenek a tradíció és a modernitás, Kelet és Nyugat, a kollektív és individuális kettőssége, az ősi egység és harmónia keresése.

A rendszeres külföldi fesztivál-meghívások mellett (Koppenhága, Delhi, Bombay, Moszkva, Velence, Prága, Párizs, Brüsszel) a Makám a hazai zenei élet aktív részeseként is számos koncertet ad. Novemberben a Művészetek Palotája-beli 25 éves jubileumi estjükön a zenekar új albumát is megismerheti a közönség. Az együttes állandó tagjai mellett vendégelőadók is színpadra lépnek, és az új dalok mellett a régi, jól ismert Makám szerzeményekben sem lesz hiány - bár bizonyos, hogy a tizennégy album anyagából nem lesz könnyű választani.

A másik népzenei szülinapos számára sem lehet könnyű összeállítani a repertoárt, hiszen az negyvenesztendős Kaláka több mint ezer dalból szemezgethet. A zenekar nevének jelentése egy erdélyi népszokás: közös munka, bár eredetileg házépítést jelentett. Összetartó, jelentős munkájukat bizonyítja, hogy az 1969-óta működő zenekar megzenésített versein, filmzenéin generációk nőttek fel. Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Mikó István és Radványi Balázs már a kezdeteknél is a vers ősi állapotába való visszahelyezését tűzte ki célul, hisz a költeményeket eredetileg nem szavalták, hanem - gondoljunk csak Balassi Bálint munkásságára - énekelték.

Az együttes szellemiségét kigondoló Mikó István végül 1973-ig maradt a Kalákával, helyére előbb Dabasi Péter, majd Huzella Péter érkezett, de korábban rövid ideig Kobzos Kis Tamás is játszott az együttesben. 1996-ban csatlakozott a zenekarhoz Becze Gábor, s azóta ebben a felállásban játszanak. Mikó István mellett hosszabb időre Gryllus Vilmos is megvált a zenekartól, hogy más területen próbálja ki tehetségét. A „kalákátlan" tizenöt évben Levente Péterrel és Döbrentey Ildikóval gyermekszínházat alapított, illetve a rádió és a televízió számára készített gyermekműsorokat.

A zenekar minden tagja - még a később csatlakozók is - a Lórántffy Zsuzsanna Úti Zenei Általános Iskolában tanult. Az ott alkalmazott Kodály-féle nevelési koncepció valamennyiük zenei ízlését és szellemi horizontját alapjaiban határozta meg. A tananyagnak a kezdetektől része volt a népzene, a kamarazene, a kóruséneklés, a tánc, valamint minden nap volt énekóra. A Kodály-módszer félreismerhetetlenül ott lüktet zenéjükben, így nem meglepő, hogy a legkisebbeknek szánt koncertjeiken a gyerekek nemcsak hallgatói, hanem résztvevői is az előadásnak.

Az elméleti alapokon túl természetesen hangszeres zenét is tanultak, zongorázni vagy csellózni jártak. E lehetőséget kihasználva egy-egy koncertjükön - a versek hangulatának tökéletes érzékeltetése érdekében - a cselló és a nagybőgő mellett előkerül brácsa, gitár, charango, koboz, mandolin, ukulele, cuatro, kalimba, furulya, citera, pánsíp, klarinét, tárogató, harangjáték, duda vagy épp a doromb.

A Kossuth- és Prima Primissima-díjas zenekar negyven év alatt 25 lemezt jelentetett meg. A Magyar népmesék vagy a Mesék Mátyás királyról fülbemászó dallamai nekik köszönhetően mára beleívódtak kultúránkba. Megismertették és megszerettették a magyar és a külföldi közönséggel József Attila, Weöres Sándor, Arany János, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Kányádi Sándor műveit - és még hosszan sorolhatnánk az általuk népszerűsített költőket.

Noha az elmúlt évtizedekben túlnyomórészt a régi és a mai magyar zene világát kalandozták be, más népek zenéi iránt is mindvégig nyitottak maradtak, így indiai, jiddis és latin-amerikai hatások is megjelentek a Kaláka dallamai között. A Művészetek Palotájában rendezendő jubileumi koncertjükön természetesen - sok egyéb meglepetés mellett - az egykori zenésztársak is feltűnnek majd.

25 éves a Makám - jubileumi és lemezbemutató koncert
Tagjai: Bede Sarolta, Hornai Zóra, Korzenszky Klára (ének), Horváth Olga (hegedű, ének), Eredics Dávid (klarinét, kaval, szaxofon, furulya), Krulik Zoltán (gitár, zongora, szintetizátor), Boros Attila (basszusgitár), Keönch László (derbuka, udu, marimba, cajon, dobok)
Vendégek: Bognár Szilvia, Lovász Irén, Herczku Ági, Szalóki Ági (ének), Lantos Zoltán, Borlai Gergő, Juhász Endre, Grencsó István, Krulik Eszter, Szokolay Dongó Balázs, Zsemlye Sándor, Mizsei Zoltán
2009. november 25. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem


Kaláka 40 - nagyoknak
Tagjai: Becze Gábor (nagybőgő, gitár), Gryllus Dániel (furulyák, citera, pánsíp, klarinét, tárogató, duda), Gryllus Vilmos (cselló, gitár, charango, koboz, doromb), Radványi Balázs (mandolin, 12 húros gitár, ukulele, cuatro, brácsa, kalimba)
2009. november 28. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem


hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Mind elmegyünk” – végső búcsút vettek Eötvös Pétertől

Április 18-án délután kollégái, barátai, tisztelői körében emlékeztek meg a március 24-én elhunyt, Kossuth-nagydíjas zeneszerző-karmesterről. A BMC-ben tartott eseményen Káel Csaba, Perényi Miklós, Kovács Géza és Kurtág György mondott beszédet.
Zenés színház

Történelmi pszichothriller operai köntösben – közeleg a Borisz Godunov bemutatója

A Kossuth-díjas Bretz Gábor címszereplésével viszi színre április 27-én a Magyar Állami Operaház Muszorgszkij Borisz Godunov című alkotását, amely az 1869-es ősváltozatban először hangzik el Magyarországon.
Vizuál

Ha május, akkor Artmozik éjszakája!

Oppenheimer, Szegény párák, Érdekvédelmi terület, Lefkovicsék gyászolnak, Magyarázat mindenre – néhány sikerfilm a közelmúltból, amelyet ismét átélhetünk az Artmozik éjszakáján, de a szervezők premier előtti vetítésekkel is készülnek.
Könyv

Krasznahorkai- és Nádas-mondatok Szvoren Edina tollából

A Libri Irodalmi Díjas Szvoren Edina legújabb, Kérődző Kronosz című kötetében kortárs szerzők stílusát imitálja, köztük saját magáét is. A májusban megjelenő könyvet négy különböző borítóval adja közre a Magvető Kiadó.
Vizuál

Izgalmas, titkokkal teli film mutatja be Ravel leghíresebb művének keletkezését

Az ünnepelt rendező, Anne Fontaine Bolerója a világ egyik leghíresebb és leggyakrabban előadott zeneművének történetét, illetve a zeneszerző és a körülötte lévő különleges nők viszonyát mutatja be.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Nekem a zene gyógyszer minden bajra” – interjú Király Lindával

Anyák napján ad koncertet Király Linda a Várkert Bazárban, az est vendége pedig nem más, mint testvére, Király Viktor lesz, így a közönség lélekemelő duettekre is készülhet.
Jazz/World interjú

Mit jelent európainak lenni? – interjú Oláh Krisztián zongoraművésszel, a Ludus Europae zeneszerzőjével

Az idei JazzFest Budapest egyik legizgalmasabb programja a Ludus Europae című, huszonhét szereplős darab, amelynek ősbemutatója április 30-án pontban éjfélkor lesz a budapesti Merlin Színházban.
Jazz/World ajánló

Kihagyhatatlan programok az idei Budapest Ritmón

A 2016 óta futó Budapest Ritmo világzenei fesztivál Közép-Európa egyik legjelentősebb ilyen eseménye, amely egyszerre mutat be felfedezésre méltó, még kevésbé ismert vagy éppen feltörekvő tehetségeket, illetve hozza el Magyarországra a műfaj világsztárjait.
Jazz/World interjú

„A művészet olyan, mint a planktonok az óceánban” – beszélgetés Gyémánt Bálinttal

Egy padláson talált, poros gitár volt az első hangszere, ma már a Zeneakadémián oktatja a jazzgitárosokat. Triójának most jelent meg legújabb lemeze, de az alábbi beszélgetésben szó esik arról is: tudja-e Gyémánt Bálint, hogy hány banánnal gitározik jobban vagy gyengébben, mint a külföldi sztárok.
Jazz/World ajánló

Bartók és a legsátánibb jazzdallamok

Dübörög a jazz, a műfaj egyre szélesebb körben hódít, Bartók Béla pedig hűvös távolságtartással figyeli a merőben új zenei nyelv születését. Hogyan alakult a zeneszerző viszonya a jazzel az 1920-as évektől kezdve?