Jazz/World

Karácsonyi népszokásaink

2013.12.20. 16:08
Ajánlom
A karácsony ma elsősorban családi ünnep, ezek sorában a legjelentősebb, elmaradhatatlan része a karácsonyfa állítás és az ajándékozás. A 100-150 évvel ezelőtti, paraszti karácsonyok más keretek közt zajlottak.

December 24-én böjtöltek és nem végeztek semmilyen gazdasági munkát. Az éjféli misén valamennyi családtag részt vett. Hazatérve asztalhoz ültek, a közös lakoma kezdetén mágikus céllal fogyasztottak ételeket: az ép dió egészséget, a férges vagy avas betegséget jósolt. Egy almát annyi felé vágtak, ahány családtag jelen volt és közösen ették meg. Ezzel a család összetartozását kívánták megerősíteni. Mézbe mártott fokhagymát is ettek gonoszűző, bajelhárító céllal.

A karácsonyfa állítás szokása Bécsből, főúri közvetítéssel jutott el hozzánk a 19. század második felétől kezdődően. Korábban valamilyen zöldellő ágat - rozmaring, kökény, télizöld - díszítettek almával, dióval, pattogatott kukorica füzérrel, s azt a mestergerendáról lelógatták. A termőág a megújuló természet jelképe, mely összekapcsolódott a keresztény kultúra paradicsomi almafájával.

Az ünnepen énekes és dramatikus szokásokkal köszöntötték egymást a rokonok, barátok, szomszédok. A kántálók - gyerekek vagy felnőttek - a falu minden házát meglátogatták. Házról házra járva adták elő köszöntőjüket, amelynek végén a háziak megvendégelték őket.

A betlehemezés - szemben a kántálással - élő szereplőkkel, előadott dramatikus népszokás.  Elnevezése a játék legfontosabb kellékéből származik: saját készítésű jászol vagy templom alakú házikót hordoznak a játszók házról házra. Az előadott történet a Szent Család szálláskeresése, Jézus születése. Központi alakjai a pásztorok, a játék legfőbb eleme is az ő énekük, táncuk, tréfálkozásaik. Szatmárban és a Balaton-felvidéken volt elterjedt a bábos betlehemes.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Pedro Almodóvar elkészítette élete legszemélyesebb filmjét

Élet és film szétválaszthatalanul összegabalyodik Pedro Almodóvar legújabb alkotásában. Egy héttel a cannes-i bemutató után itthon is látható a Fájdalom és dicsőség Antonio Banderas és Penelope Cruz főszereplésével. Kritika.
Klasszikus

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Vizuál

Leonardo da Vinci figyelemzavaros és hiperaktív volt, és egyszerre volt ez áldás és átok életében

Legalábbis egy újabb kutatás szerint, amely a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) magyarázza Leonardo állandó halogatását.
Zenés színház

Puccini ritkán hallható műve, A fecske az Operaházban

Az itáliai zeneszerző minden operáját felvonultató PucciniFeszt részeként a Kolozsvári Magyar Opera május 26-án és 27-én A fecske című darabbal vendégeskedik ez Erkel Színházban.
Klasszikus

„Felemelő érzés együtt játszani a gyerekekkel” - Interjú Rolla Jánossal

A Partitúra legújabb adása Pannonhalmára kalauzol el. Rolla János Kossuth-díjas hegedűművészt ezer szál köti az apátsághoz, az atyák barátságáról, az apátsági pincészet borairól, a templomi koncertekről és a zeneakadémiai életről is beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World magazin

Képregény készült John Coltrane és Billie Holiday életéről

A képregény műfaja fénykorát éli és már nemcsak fantázia szülte, hanem hús-vér szuperhősökről is készülnek képregények. Most épp a jazz nagyjairól.
Jazz/World ajánló

Ülj föl a balatoni jazzhullámokra! – Jön az első Babel Jazz Fesztivál

A Babel Sound világzenei fesztivál szervezői ezúttal a jazz műfaján belül teremtik meg azokat az ünnepi találkozásokat, amik immár a Babel védjegyét jelentik. Május 27. és 29. között Budapesten, május 30-tól június 1-ig pedig Balatonbogláron várnak az izgalmas hazai és külföldi együttesek.
Jazz/World ZSIMÜ 2019

A gothic metál egyik legnépszerűbb énekesnője a Zsidó Művészeti Napokon

Izgalmas zenei fúzióval érkezik az idei Zsidó Művészeti Napokra Moran Magal izraeli származású énekesnő.
Jazz/World interjú

„Aki azért lépi át ajtaja küszöbét, hogy a maga igazát bizonyítsa, könnyen pórul jár”

Berecz András mesemondó, énekes ezúttal a szövevényes görög mitológia labirintusában és a görög népdalokban keresi az igazságot, test és lélek harmóniáját. Síp és lant - Tisztelet Arisztotelésznek című estje május 26-án látható a Nemzeti Színházban. Interjú.
Jazz/World kritika

Omara, a napfény hangja

Omara Portuondo, a Buena Vista Social Club egykori dívája valószínűleg utolsó koncertjét adta Budapesten május 18-án és 19-én, amin beteljesítette az összes Kubáról alkotott pozitív előítéletünket: napfényt hozott az esős budapesti vasárnapba.