Jazz/World

Karácsonyi örömzenék a Kalákától

2005.12.11. 00:00
Ajánlom
Észrevétlenül költöztek be mindennapjainkba az angolszász karácsonyi szokások: amellett, hogy már nálunk is kaphatók a hatalmas zoknik, amelyekbe Santa Claus csempész a kéményen keresztül ajándékokat, a hagyományos karácsonyi dalkultúránkat is kezdik felváltani a Rudolfról, a vörös orrú rénszarvasról és más, nálunk kevésbé megszokott szereplőkről szóló énekek. A plazákban hónapok óta angol nyelvű karácsonyi dalok csilingelnek, holott alig hiszem, hogy az ünnepről szóló magyar népdalok, megzenésített versek lankasztanák a vásárlókedvet.

A Kaláka együttes CD-jét például sokkal szívesebben hallgatnám, mint a karácsonyi hevületben izzó mega- és pikosztárokat, hiszen ismét népdalfeldolgozásokat (A kis Jézus megszületett, örvendjünk!; Hallod pajtás, új hírmondás) és Kányádi Sándor-, illetve Nagy Gáspár-verseket, valamint egy régi templomi éneket (Ím jászlad mellett térdelek) gyűjtöttek a most megjelent Karácsonyi Kaláka című lemezükre. A CD egyébként a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című 1987-es zenés könyv folytatásának és előzményének is tekinthető, az új dalok között ugyanis egy harmincegy éves feldolgozás is megtalálható.

Aki szereti az évtizedek óta változatlanul igényes és ötletes Kaláka-hangzást, annak nyugodt szívvel ajánlhatjuk Gryllus Vilmos tizenöt perces gyereklemezét is, a Karácsonyi angyalokat. Játékosság, könnyen megtanulható dallamok, visszafogott hangszerelés jellemzi ezt a válogatást is, és persze ritmusos, megjegyezhető, szép szövegek, amelyek Gryllus Vilmos és Döbrentey Ildikó munkáját dicsérik. A lemezen a Marczibányi téri Kodály iskola tanulói énekelnek (Lévai Luca, Szvetnik Jolán, Oláh Réka, Takács Márton és Oláh Petra), tiszta gyerekhangjuk azonban korántsem viszi el a Karácsonyi angyalokat az érzelgősség, az öncélú szépelgés felé, hanem az ünnep mindenki által megélhető bensőségességét idézik fel a hallgatóban.

Egészen más vonulat, de szintén a Gryllus testvérek kiadásában jelent meg napjaink egyik leghíresebb cimbalmosának, Balogh Kálmánnak a Karácsonyi örömzene című CD-je. A dalokat Frankie Lato (azaz Látó Ferenc) dzsesszhegedűs dolgozta át, így nem csoda, hogy egy különleges hangzásvilágú, dzsesszes, népies, sodró lendületű lemez született. Ráadásul lenyűgöző előadói gárda hallható: Berki Károly girározik, Dresch Mihály szaxofonozik, Szalóki Ági, Kiss Bernadett és Szabó Enikő énekel, Nagy Zsolt brácsázik, Novák Csaba nagybőgőzik, Ökrös Csaba hegedül és Gryllus Dániel furulyázik.

A Gryllus fivérek kiadói háttérmunkája mellett még egy közös vonást találhatunk e három lemezen: mind azt üzeni, hogy nem szépelegni kell karácsonykor, hanem örülni, a dzsessz karácsonykor is dzsessz, a rock az rock, a népzene pedig népzene. Még akkor is, ha több figyelmet igényelnek, mint a százezredszerre lemezre énekelt Silent Night vagy a vörös orrú rénszarvas kalandjai.

Balogh Kálmán: Karácsonyi
örömzene
Gryllus kiadó, 2005

Gryllus Vilmos: Karácsonyi
angyalok
Treff kiadó, 2005

Karácsonyi Kaláka
Gryllus kiadó, 2005

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Tankcsapdát és Quimby-t is feldolgoz új lemezén a Sárik Péter Trió

Nemrég még Bartók jazzfeldolgozásai apropóján beszélgettünk Sárik Péter zongorista-zeneszerzővel, most azonban könnyedebb vizekre eveztünk a Jazzkívánságműsor magyarul című lemez kapcsán, amit december 14-én mutatnak be a MOMKultban.
Jazz/World magazin

60 éve készült ez az ikonikus fotó a jazz-legendák találkozójáról

Art Kane, az Esquire magazin jazz-szerető szerkesztője 1958-ban ötvenhét veterán és feltörekvő jazz-csillagot hívott egybe, hogy elkészítse A Great Day in Harlem című, azóta emblematikussá vált fotót.
Jazz/World soul

Ötven év után bemutatják az Aretha Franklinnel készült koncertfilmet

Sydney Pollack dokumentumfilmje 50 éven át dobozban lapult, most, hogy az énekesnő elhunyt, az ügyvédei sem akadályozzák meg a bemutatását.
Jazz/World interjú

Stanley Jordan: „Az emberek megérdemelnek egy olyan világot, amelyben hiteles művészek alkotnak”

Vajon miért pont Bartók Béla a kedvenc zeneszerzője és miért ragaszkodik annyira magyar zenésztársaihoz, Horváth Kornélhoz és Dörnyei Gáborhoz? A gitárvirtuóz november 17-én ad koncertet a Müpában, ennek apropóján válaszolt a fenti kérdésekre.
Jazz/World magazin

A test is egy hangszer, amit meg kell tanulni használni

"A zene fölemel" – szól a Snétberger Központ mottója. Igen ám, de a zenéléshez szükséges napi 5-8 óra gyakorlás rengeteg terhet, feszültséget is ró a zenészekre, különösen a testükre. Ezt felismerve indított Alexander-órákat a felsőörsi intézmény.