Jazz/World

Kárpáti Dódi: „Nem kell a biztonságérzet!”

2018.04.20. 10:00
Ajánlom
A Quimby „trollhangú” énekes-trombitásaként is emlegetett Kárpáti Dódi a napokban ünnepli 60. születésnapját. Ez alkalomból április 23-án a Get Closer Concerts szervez neki nagy szabású születésnapi koncertet, ahol saját, Priváti Projekt formációja mellett olyan vendégelőadók is fellépnek, mint Erik Truffaz, Barabás Lőrinc, vagy anyazenekara, a Quimby.

- Mennyire érzed úgy, hogy ez a 60. év fordulópont az életedben?

Nem érzem úgy. A koncerten sem azt szeretném bemutatni, hogy mennyi mindent csináltam az elmúlt években, inkább egy olyan előadás lesz, ahol kijelölöm az előttem lévő irányt. Eljutottam egy olyan pontra, ahol csodálatos megerősítéseket kaptam az én régóta dédelgetett, szokatlan zenei világom iránt.

A jazzben kirándulóként eddig is részt vettem, de most már látom, hogy a műfaj általam felvázolt innovatív megközelítése értő fülekre is talál.

Kárpáti Dódi

Kárpáti Dódi (Fotó/Forrás: Kleb Attila)

- Úgy látod, hogy a korszellem, vagy a zenei divat mostanra ért utol téged?

- Ez egy nagyon jó kérdés. A family togetherben (értsd: Quimby – a szerk.) ellátott komoly, meghatározott feladataim mellett mindig is vonzódtam az extrém hangzások iránt. Már amikor elkezdtem saját projektekben gondolkodni, vállaltan egy őrület volt az egész, a saját agyszüleményeimet adtuk elő. Ez egyrészt a hangszerkezelésben, másrészt egy eltérő kollektív gondolkodásban, az improvizáció másfajta módozataiban nyilvánult meg nálam. Szerencsére ehhez olyan kiváló társakra találtam, mint a legendás dobos, Kőszegi Imre, a kiváló improvizatőr, Szaniszló Richárd vibrafonos, valamint Vasvári Pál barátom, akinek helyébe tavalyelőtt bekövetkezett halála után fia, a basszusgitáros-billentyűs Vasvári Marci lépett. Velük a kezdetek óta egy doktrínáktól mentes zenét igyekszünk létrehozni, ami az alapoktól kezdve máshogy építkezik, mint amit a jazz viszonylag kötött szabályrendszere előír. Az utóbbi időben azonban felfedeztem, hogy nem vagyok egyedül. Leesett az állam, amikor ráakadtam a hozzám hasonló, különutas előadókra. Még egy olyan tanult zenész, mint a trombitás Phil Grenadier is úgy elcsavarja az iskolában tanultakat, hogy egy pillanatig nem érzed azt, hogy ilyet már hallottál.

Úgy látszik, hogy van egy elképzelés, ami most kezd érvényre jutni zenei irányzattól függetlenül, és ami azt üzeni: nem kell a biztonságérzet!

- De ha az alapoktól eldobjátok a szabályokat, hogy lehet, hogy mégsem válik ebből free jazz? Mi az a közös alap, amire építetek?

- A közös alapot a bennünk élő motívumok jelentik, amik lent fortyognak a mélyben, és amikor eljön az alkalmas pillanat, akkor kitörnek. Ez egy kényes, rizikós dolog, de eddig azt tapasztaltuk, hogy organikusan tudjuk egymás gondolatait folytatni. Játék is ez, mert arra törekszünk, hogy kibillentsük a dolgokat a megszokott menetből. Ha feldob valaki egy zenei mondatot, akkor azt lehessen folytatni bármilyen irányban. Rengeteg zenei történet alakul így ki, ezért is találtuk ki azt a meghatározást, hogy a mi zenénk narratív jazz.

Kárpáti Dódi Priváti Projekt

Kárpáti Dódi Priváti Projekt (Fotó/Forrás: Attila Kleb)

- Van ennek a történetmesélésnek egy másik aspektusa, hiszen sok prózai szöveget is használtok. Ha jól tudom, a saját szövegeid mellett idézeteket is.

Marci rengeteg idézetet gyűjtött különböző zenészekkel készült interjúkból. Ezek használata azt a szándékunkat erősíti, hogy

miközben eltérünk a szabályoktól, valamilyen módon mégis kerüljünk párhuzamba az elődökkel.

Olyan töredékeket ragadunk ki ezekből az interjúkból, amiket magunkra is érvényesnek érzünk. Mintha az ember kezet nyújtana ezeknek az embereknek: például Roy Haynes-nek, de Kőszegi Imrétől és Vasvári Palitól is emeltünk be korábbi megnyilatkozásokat. Ezzel el is helyezzük magunkat a jazz nagy vonulatán belül az európai, azon belül a magyar jazzben, ami a hetvenes években nagyon divatos volt. Azt szeretném, ha ahhoz az időszakhoz hasonlóan erősödne az emberek jazz-szeretete, ezért próbálunk úgy alkotni, hogy gondolatokat is eljuttassunk a közönséghez.

- Tavaly a Get Closeren a francia sztártrombitással, Erik Truffazzal is játszottál, aki idén vendégként tér vissza hozzád. Milyen élmény volt vele akkor játszani?

- Soha nem gondoltam volna, hogy lehetőségem lesz Erik Trufazzal játszani. Itthon ismeretlen a közös alkotás iránti, effajta nyitottság. Truffaz a hangbeállás során megmutatta, hogy melyik dalban kellene játszani, és volt körülbelül 5 percem, hogy átgondoljam, mit fogok csinálni. Végül úgy döntöttem, hogy B trombita helyett C trombitát fogok használni, hogy helyből legyen egy olyan kis nüansz, amivel el tudom magam helyezni ebben a rendszerben.

Szerettem volna, hogy legyen egy jól körülhatárolt véleményem, és ne csak menjek a hangok után.

Ezért játék közben egy picit elcsavartam moll irányába az ő dúros dallamát, de ez nem volt probléma, mert rettentő erős ritmusszekciója van, akik azonnal követtek. A koncert végén gratuláltak is, nemcsak nekem, de a zenekarnak is. Ők értették, hogy mi mit szeretnénk elérni a zenénkkel.

- Rajta kívül milyen vendégelőadók lesznek jelen a koncerten?

- A magyarok közül régóta szerettem volna Frankie Látóval közösen zenélni. A hegedű és a trombita együtt egészen extrém hangzást eredményez, ami nekem rettentően tetszik. Barabás Lőrinc a koncert szervezőjének, Kelb Attilának az ötlete volt: Lőrinc egy olyan figura, aki egyéníti a jazzt és ebből a szempontból teljesen hasonlatos a hozzáállásunk. A Quimby is ott lesz teljes létszámban, és ez nagyon fontos, mert ha ők nincsenek, akkor semmi sincs. A Quimby volt ugyanis az a zenekar, amiből az anyagi hátterét tudtam finanszírozni a saját projektjeimnek. Az említett Erik Truffaz meghívására érkezik Horváth Sára Nina, akivel egy dalt közösen fognak előadni. Rajtuk kívül jelen lesz még az egyik legérdekesebb fiatal lengyel zongorista, Kasia Pietrzko is, akit egy kedves barátomon, a fotós és koncertszervező Jarek Wierzbitzky-n keresztül ismertem meg. Ő volt az, aki a tavalyi Get Closer koncert után odajött hozzám, és elkezdtünk a külföldi koncertek lehetőségéről beszélni, és ez odáig jutott, hogy mára vannak lengyel ügyeim. Ez nagy dolog számomra.

- Ha jól tudom, bakelit lemezed is megjelenik a koncertre. Erről mesélnél?

Nekem nagyon sok okom van arra, hogy minden hátránya ellenére a bakelitet forszírozzam. Szerintem mind a mai napig ez az anyag adja vissza szinte a legjobb minőségben az élő zene hangulatát. Emellett egy gyönyörű tárgy is, a saját készítésű borítóval együtt pedig egy képzőművészeti alkotás. A bakelit ugyanakkor egyfajta tisztelgés a múltam iránt:

a szüleim 78-as fordulatszámú bakeliten hallgattak klasszikus zenét, amit sokszor a darab közepén kellett megfordítani. Van bennem egy nagyon erős vágy arra, hogy a saját gyerekkoromból is átvigyek valamit a zenébe.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

„Az együttjáték olyan, mint egy megújuló energiaforrás” – Beszélgetés Fejérvári Zoltánnal

Fejérvári Zoltánt az utóbbi években a legváltozatosabb koncerteken hallhatta a közönség, emellett rendszeresen tanít is, idén kezdte meg oktatói tevékenységét Bázelben. A zongoraművésszel az egyedüllét fontosságáról, a kortárs zenéről és a zenetanítás feladatairól is beszélgettünk.
Zenés színház

Vörös Szilvia Kékszakállú-felvételét Grammy-díjra jelölték

Az énekesnő két évvel ezelőtt Helsinkiben vette lemezre Bartók operáját, a produkciót most az öt legjobb operafelvétel közé választotta a neves zenei díj bírálóbizottsága.
Vizuál

Mikortól színész a színész? - Megjelent Trokán Nóra fotóalbuma

Trokán Nóra egész életét áthatja a színházi közeg varázslatos világa, amelyre gyermekkora óta második otthonként tekint. Színésztársairól készült portrésorozata, a színpadi fellépés előtti átváltozás varázslatos és a néző számára elképzelhetetlen pillanatait rögzíti.
Könyv

„Ne hagyd a sorsod csillagokra” – 100 éve született Pilinszky János

November 27-én ünnepeljük a 20. századi magyar költészet egyik legtitokzatosabb alakja, Pilinszky János születésének 100. évfordulóját, akinek irodalmi hatása máig elevenen él. Szikár sorai számos művészt megérintettek és megihlettek, megemlékező cikkünkben olyan alkotók méltatják a költőt, akik saját munkásságukkal is szorosan kapcsolódnak Pilinszky János költészetéhez.
Klasszikus

Adventi koncert a Belvárosi-templomban a Soproni Szimfonikusokkal

December 3-án ad adventi koncertet a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban Magyarország egyik legrégebbi szimfonikus zenekara, az 1829-ben alapított Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

A Showtime Budapest adventi ajánlatai

Falusi Mariann 2022. május 7-én Darabjaim címmel ad koncertet a Budapest Kongresszusi Központban, a Dead Can Dance pedig „Europa – 2022” turnéjukon látogat el Budapestre, a Papp László Arénába 2022. május 8-án.
Jazz/World ajánló

Hazaszeretet-export magasfokon - Interjú Rosonczy-Kovács Mihály népzenésszel

Idén ünnepli megalapításának tízedik évfordulóját a Junior Prima Díjas hegedűs, Rosonczy-Kovács Mihály által alapított Hungarian FolkEmbassy. Az együttes november 30-án kétrészes ünnepi koncerttel várja a közönséget a Fonóban olyan vendégművészekkel, akikkel az elmúlt évtizedben dolgoztak együtt.
Jazz/World ajánló

Perfekcionizmus és dallamközpontúság

Bill Stewart perfekcionista, mégis lélekkel teli játékmódja több generációnyi jazz-dobost inspirált és inspirál mai napig, több tucat jazz lemez megszólalását emeli a legmagasabb fokra, miközben élőben – az aktuális zenekar stílusától függetlenül – minden pillanatban száz százalékos jelenlétével varázslatos élményt nyújt.
Jazz/World ajánló

Újra színpadon a Rackaláka

November 27-én a Kaláka együttes a Ferenczi György vezette 1-ső Pesti Rackákkal ad közös koncertet a Marczibányi Téri Művelődési Központban. A két formáció nem először lép együtt színpadra, ilyenkor úgy nevezik magukat: Rackaláka.
Jazz/World ajánló

Dalok, amelyek végérvényesen a szívünkhöz nőttek

Először 2014-ben nyílt ki a nagy magyar daloskönyv, 2017-ben érkezett a második rész, idén pedig folytatódik a sikersztori, hiszen ki ne szeretné a mindenki által jól ismert és szeretett slágereket maibb, frissebb köntösben hallani? A recept a következő: végy egy nagy csokorra valót a legkedveltebb magyar dalokból, csempéssz közéjük pár meglepetést, porold le őket, fűszerezd az aktuális évjáratnak megfelelően, majd kérd meg a hazai könnyűzenei élet állócsillagait és egy klasszis rendezőt, hogy együtt tálalják! Legközelebb december 13-án, a Fesztivál Színházban kóstolhatunk bele a 20. század legjobb dalaiba – ugye ott találkozunk?