Jazz/World

Kárpáti Dódi: „Nem kell a biztonságérzet!”

2018.04.20. 10:00
Ajánlom
A Quimby „trollhangú” énekes-trombitásaként is emlegetett Kárpáti Dódi a napokban ünnepli 60. születésnapját. Ez alkalomból április 23-án a Get Closer Concerts szervez neki nagy szabású születésnapi koncertet, ahol saját, Priváti Projekt formációja mellett olyan vendégelőadók is fellépnek, mint Erik Truffaz, Barabás Lőrinc, vagy anyazenekara, a Quimby.

- Mennyire érzed úgy, hogy ez a 60. év fordulópont az életedben?

Nem érzem úgy. A koncerten sem azt szeretném bemutatni, hogy mennyi mindent csináltam az elmúlt években, inkább egy olyan előadás lesz, ahol kijelölöm az előttem lévő irányt. Eljutottam egy olyan pontra, ahol csodálatos megerősítéseket kaptam az én régóta dédelgetett, szokatlan zenei világom iránt.

A jazzben kirándulóként eddig is részt vettem, de most már látom, hogy a műfaj általam felvázolt innovatív megközelítése értő fülekre is talál.

Kárpáti Dódi

Kárpáti Dódi (Fotó/Forrás: Kleb Attila)

- Úgy látod, hogy a korszellem, vagy a zenei divat mostanra ért utol téged?

- Ez egy nagyon jó kérdés. A family togetherben (értsd: Quimby – a szerk.) ellátott komoly, meghatározott feladataim mellett mindig is vonzódtam az extrém hangzások iránt. Már amikor elkezdtem saját projektekben gondolkodni, vállaltan egy őrület volt az egész, a saját agyszüleményeimet adtuk elő. Ez egyrészt a hangszerkezelésben, másrészt egy eltérő kollektív gondolkodásban, az improvizáció másfajta módozataiban nyilvánult meg nálam. Szerencsére ehhez olyan kiváló társakra találtam, mint a legendás dobos, Kőszegi Imre, a kiváló improvizatőr, Szaniszló Richárd vibrafonos, valamint Vasvári Pál barátom, akinek helyébe tavalyelőtt bekövetkezett halála után fia, a basszusgitáros-billentyűs Vasvári Marci lépett. Velük a kezdetek óta egy doktrínáktól mentes zenét igyekszünk létrehozni, ami az alapoktól kezdve máshogy építkezik, mint amit a jazz viszonylag kötött szabályrendszere előír. Az utóbbi időben azonban felfedeztem, hogy nem vagyok egyedül. Leesett az állam, amikor ráakadtam a hozzám hasonló, különutas előadókra. Még egy olyan tanult zenész, mint a trombitás Phil Grenadier is úgy elcsavarja az iskolában tanultakat, hogy egy pillanatig nem érzed azt, hogy ilyet már hallottál.

Úgy látszik, hogy van egy elképzelés, ami most kezd érvényre jutni zenei irányzattól függetlenül, és ami azt üzeni: nem kell a biztonságérzet!

- De ha az alapoktól eldobjátok a szabályokat, hogy lehet, hogy mégsem válik ebből free jazz? Mi az a közös alap, amire építetek?

- A közös alapot a bennünk élő motívumok jelentik, amik lent fortyognak a mélyben, és amikor eljön az alkalmas pillanat, akkor kitörnek. Ez egy kényes, rizikós dolog, de eddig azt tapasztaltuk, hogy organikusan tudjuk egymás gondolatait folytatni. Játék is ez, mert arra törekszünk, hogy kibillentsük a dolgokat a megszokott menetből. Ha feldob valaki egy zenei mondatot, akkor azt lehessen folytatni bármilyen irányban. Rengeteg zenei történet alakul így ki, ezért is találtuk ki azt a meghatározást, hogy a mi zenénk narratív jazz.

Kárpáti Dódi Priváti Projekt

Kárpáti Dódi Priváti Projekt (Fotó/Forrás: Attila Kleb)

- Van ennek a történetmesélésnek egy másik aspektusa, hiszen sok prózai szöveget is használtok. Ha jól tudom, a saját szövegeid mellett idézeteket is.

Marci rengeteg idézetet gyűjtött különböző zenészekkel készült interjúkból. Ezek használata azt a szándékunkat erősíti, hogy

miközben eltérünk a szabályoktól, valamilyen módon mégis kerüljünk párhuzamba az elődökkel.

Olyan töredékeket ragadunk ki ezekből az interjúkból, amiket magunkra is érvényesnek érzünk. Mintha az ember kezet nyújtana ezeknek az embereknek: például Roy Haynes-nek, de Kőszegi Imrétől és Vasvári Palitól is emeltünk be korábbi megnyilatkozásokat. Ezzel el is helyezzük magunkat a jazz nagy vonulatán belül az európai, azon belül a magyar jazzben, ami a hetvenes években nagyon divatos volt. Azt szeretném, ha ahhoz az időszakhoz hasonlóan erősödne az emberek jazz-szeretete, ezért próbálunk úgy alkotni, hogy gondolatokat is eljuttassunk a közönséghez.

- Tavaly a Get Closeren a francia sztártrombitással, Erik Truffazzal is játszottál, aki idén vendégként tér vissza hozzád. Milyen élmény volt vele akkor játszani?

- Soha nem gondoltam volna, hogy lehetőségem lesz Erik Trufazzal játszani. Itthon ismeretlen a közös alkotás iránti, effajta nyitottság. Truffaz a hangbeállás során megmutatta, hogy melyik dalban kellene játszani, és volt körülbelül 5 percem, hogy átgondoljam, mit fogok csinálni. Végül úgy döntöttem, hogy B trombita helyett C trombitát fogok használni, hogy helyből legyen egy olyan kis nüansz, amivel el tudom magam helyezni ebben a rendszerben.

Szerettem volna, hogy legyen egy jól körülhatárolt véleményem, és ne csak menjek a hangok után.

Ezért játék közben egy picit elcsavartam moll irányába az ő dúros dallamát, de ez nem volt probléma, mert rettentő erős ritmusszekciója van, akik azonnal követtek. A koncert végén gratuláltak is, nemcsak nekem, de a zenekarnak is. Ők értették, hogy mi mit szeretnénk elérni a zenénkkel.

- Rajta kívül milyen vendégelőadók lesznek jelen a koncerten?

- A magyarok közül régóta szerettem volna Frankie Látóval közösen zenélni. A hegedű és a trombita együtt egészen extrém hangzást eredményez, ami nekem rettentően tetszik. Barabás Lőrinc a koncert szervezőjének, Kelb Attilának az ötlete volt: Lőrinc egy olyan figura, aki egyéníti a jazzt és ebből a szempontból teljesen hasonlatos a hozzáállásunk. A Quimby is ott lesz teljes létszámban, és ez nagyon fontos, mert ha ők nincsenek, akkor semmi sincs. A Quimby volt ugyanis az a zenekar, amiből az anyagi hátterét tudtam finanszírozni a saját projektjeimnek. Az említett Erik Truffaz meghívására érkezik Horváth Sára Nina, akivel egy dalt közösen fognak előadni. Rajtuk kívül jelen lesz még az egyik legérdekesebb fiatal lengyel zongorista, Kasia Pietrzko is, akit egy kedves barátomon, a fotós és koncertszervező Jarek Wierzbitzky-n keresztül ismertem meg. Ő volt az, aki a tavalyi Get Closer koncert után odajött hozzám, és elkezdtünk a külföldi koncertek lehetőségéről beszélni, és ez odáig jutott, hogy mára vannak lengyel ügyeim. Ez nagy dolog számomra.

- Ha jól tudom, bakelit lemezed is megjelenik a koncertre. Erről mesélnél?

Nekem nagyon sok okom van arra, hogy minden hátránya ellenére a bakelitet forszírozzam. Szerintem mind a mai napig ez az anyag adja vissza szinte a legjobb minőségben az élő zene hangulatát. Emellett egy gyönyörű tárgy is, a saját készítésű borítóval együtt pedig egy képzőművészeti alkotás. A bakelit ugyanakkor egyfajta tisztelgés a múltam iránt:

a szüleim 78-as fordulatszámú bakeliten hallgattak klasszikus zenét, amit sokszor a darab közepén kellett megfordítani. Van bennem egy nagyon erős vágy arra, hogy a saját gyerekkoromból is átvigyek valamit a zenébe.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Klasszikus

Beethovent, ahogy kevesen – Jevgenyij Kiszin koncertjéről

Jevgenyij Kiszin az ötvenhez közelítve is csodagyerek maradt. Nem Beethoven-játékosként ismerjük, de olyan órákat okozott a Müpában, amilyent csak a legnagyobbak tudnak.
Vizuál

A nap, amikor Charlie Chaplin 20. lett a Chaplin-hasonmás versenyen

Igaz, vagy csupán legenda – nem tudni. Mindenesetre az alábbi történet olyan, mintha Charlie Chaplin rendezte volna.
Klasszikus

Komolyzene szól a budapesti szórakozóhelyeken

A zene éjszakáján, november 16-án este hat órától éjfélig nyolc frekventált szórakozóhelyen hallhatunk ingyenes komolyzenei koncerteket. A fellépők között találjuk a Budapesti Fesztiválzenekar zenészeit és Fischer Annie-ösztöndíjas muzsikusokat is.
Vizuál

Vecsei H. Miklós: „Nagyon remélem, hogy a Szép csendben bátorságot ad” 

„Végre egy gondolat, ami nem bűnöst és vádlottat hirdet, hanem a viszonyok teljes újragondolását” - mondja Vecsei H. Miklós a Szép csendben című új magyar filmről, amelyből egy nappal a bemutató előtt több filmrészlet is felkerült a netre. Mutatjuk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World videó

Színeket hoz a télbe az Antal Gábor Trió zenéje – Videópremier!

A Fidelión debütál az Ávéd János szaxofonossal kiegészült Antal Gábor Trió új videója, amit a Winter Colors című dalhoz készítettek.
Jazz/World ajánló

Egy egész nap a népzene jegyében – A Halmos Béla Program napja az A38-on

Az NKA Halmos Béla Program egy igazi minifesztivált varázsol november 17-én az A38 Hajó több helyszínére. Izgalmas előadásokkal, szórakoztató gyermekműsorokkal, fantasztikus koncertekkel és az elmaradhatatlan táncházzal várják az érdeklődőket.
Jazz/World magazin

Tudósok megfejtették a jó dalok írásának titkát

Egy kutatócsoport az amerikai Billboard slágerlistán szereplő klasszikus popsikerek több tízezernyi akkordhangzását elemezték ki statisztikailag.
Jazz/World magazin

Milyen zenéket hallgat az egyik „legzeneibb” író, Murakami Haruki?

A japán szerző olvasói tudják, hogy vannak bizonyos visszatérő elemei szövegeinek: macskák, fülek, kutak, furcsa párhuzamos valóságok és mindenekelőtt a zene. De milyen zene?
Jazz/World ajánló

Még csak 30 éves, de négy jelölésből hármat már Grammyre váltott: Cécile McLorin Salvant

Kevés alkotó mondhatja el magáról, hogy mindössze 21 évesen megnyerte a műfaj egyik legrangosabb megmérettetésének számító Thelonious Monk Jazzversenyt, és négy jelölésből hármat Grammy-díjra tudott váltani. A francia-haiti gyökerekkel rendelkező, Miamiban született Cécile McLorin Salvant jazzénekesnővel éppen ez történt, ráadásul még csak harminc éves. November 18-án élőben tapasztalhatjuk meg a Müpában a kivételes tehetségű művész sokoldalúságát, ahova ezúttal Sullivan Fortner zongoristával érkezik.