Jazz/World

Kárpáti Dódi: „Nem kell a biztonságérzet!”

2018.04.20. 10:00
Ajánlom
A Quimby „trollhangú” énekes-trombitásaként is emlegetett Kárpáti Dódi a napokban ünnepli 60. születésnapját. Ez alkalomból április 23-án a Get Closer Concerts szervez neki nagy szabású születésnapi koncertet, ahol saját, Priváti Projekt formációja mellett olyan vendégelőadók is fellépnek, mint Erik Truffaz, Barabás Lőrinc, vagy anyazenekara, a Quimby.

- Mennyire érzed úgy, hogy ez a 60. év fordulópont az életedben?

Nem érzem úgy. A koncerten sem azt szeretném bemutatni, hogy mennyi mindent csináltam az elmúlt években, inkább egy olyan előadás lesz, ahol kijelölöm az előttem lévő irányt. Eljutottam egy olyan pontra, ahol csodálatos megerősítéseket kaptam az én régóta dédelgetett, szokatlan zenei világom iránt.

A jazzben kirándulóként eddig is részt vettem, de most már látom, hogy a műfaj általam felvázolt innovatív megközelítése értő fülekre is talál.

Kárpáti Dódi

Kárpáti Dódi (Fotó/Forrás: Kleb Attila)

- Úgy látod, hogy a korszellem, vagy a zenei divat mostanra ért utol téged?

- Ez egy nagyon jó kérdés. A family togetherben (értsd: Quimby – a szerk.) ellátott komoly, meghatározott feladataim mellett mindig is vonzódtam az extrém hangzások iránt. Már amikor elkezdtem saját projektekben gondolkodni, vállaltan egy őrület volt az egész, a saját agyszüleményeimet adtuk elő. Ez egyrészt a hangszerkezelésben, másrészt egy eltérő kollektív gondolkodásban, az improvizáció másfajta módozataiban nyilvánult meg nálam. Szerencsére ehhez olyan kiváló társakra találtam, mint a legendás dobos, Kőszegi Imre, a kiváló improvizatőr, Szaniszló Richárd vibrafonos, valamint Vasvári Pál barátom, akinek helyébe tavalyelőtt bekövetkezett halála után fia, a basszusgitáros-billentyűs Vasvári Marci lépett. Velük a kezdetek óta egy doktrínáktól mentes zenét igyekszünk létrehozni, ami az alapoktól kezdve máshogy építkezik, mint amit a jazz viszonylag kötött szabályrendszere előír. Az utóbbi időben azonban felfedeztem, hogy nem vagyok egyedül. Leesett az állam, amikor ráakadtam a hozzám hasonló, különutas előadókra. Még egy olyan tanult zenész, mint a trombitás Phil Grenadier is úgy elcsavarja az iskolában tanultakat, hogy egy pillanatig nem érzed azt, hogy ilyet már hallottál.

Úgy látszik, hogy van egy elképzelés, ami most kezd érvényre jutni zenei irányzattól függetlenül, és ami azt üzeni: nem kell a biztonságérzet!

- De ha az alapoktól eldobjátok a szabályokat, hogy lehet, hogy mégsem válik ebből free jazz? Mi az a közös alap, amire építetek?

- A közös alapot a bennünk élő motívumok jelentik, amik lent fortyognak a mélyben, és amikor eljön az alkalmas pillanat, akkor kitörnek. Ez egy kényes, rizikós dolog, de eddig azt tapasztaltuk, hogy organikusan tudjuk egymás gondolatait folytatni. Játék is ez, mert arra törekszünk, hogy kibillentsük a dolgokat a megszokott menetből. Ha feldob valaki egy zenei mondatot, akkor azt lehessen folytatni bármilyen irányban. Rengeteg zenei történet alakul így ki, ezért is találtuk ki azt a meghatározást, hogy a mi zenénk narratív jazz.

Kárpáti Dódi Priváti Projekt

Kárpáti Dódi Priváti Projekt (Fotó/Forrás: Attila Kleb)

- Van ennek a történetmesélésnek egy másik aspektusa, hiszen sok prózai szöveget is használtok. Ha jól tudom, a saját szövegeid mellett idézeteket is.

Marci rengeteg idézetet gyűjtött különböző zenészekkel készült interjúkból. Ezek használata azt a szándékunkat erősíti, hogy

miközben eltérünk a szabályoktól, valamilyen módon mégis kerüljünk párhuzamba az elődökkel.

Olyan töredékeket ragadunk ki ezekből az interjúkból, amiket magunkra is érvényesnek érzünk. Mintha az ember kezet nyújtana ezeknek az embereknek: például Roy Haynes-nek, de Kőszegi Imrétől és Vasvári Palitól is emeltünk be korábbi megnyilatkozásokat. Ezzel el is helyezzük magunkat a jazz nagy vonulatán belül az európai, azon belül a magyar jazzben, ami a hetvenes években nagyon divatos volt. Azt szeretném, ha ahhoz az időszakhoz hasonlóan erősödne az emberek jazz-szeretete, ezért próbálunk úgy alkotni, hogy gondolatokat is eljuttassunk a közönséghez.

- Tavaly a Get Closeren a francia sztártrombitással, Erik Truffazzal is játszottál, aki idén vendégként tér vissza hozzád. Milyen élmény volt vele akkor játszani?

- Soha nem gondoltam volna, hogy lehetőségem lesz Erik Trufazzal játszani. Itthon ismeretlen a közös alkotás iránti, effajta nyitottság. Truffaz a hangbeállás során megmutatta, hogy melyik dalban kellene játszani, és volt körülbelül 5 percem, hogy átgondoljam, mit fogok csinálni. Végül úgy döntöttem, hogy B trombita helyett C trombitát fogok használni, hogy helyből legyen egy olyan kis nüansz, amivel el tudom magam helyezni ebben a rendszerben.

Szerettem volna, hogy legyen egy jól körülhatárolt véleményem, és ne csak menjek a hangok után.

Ezért játék közben egy picit elcsavartam moll irányába az ő dúros dallamát, de ez nem volt probléma, mert rettentő erős ritmusszekciója van, akik azonnal követtek. A koncert végén gratuláltak is, nemcsak nekem, de a zenekarnak is. Ők értették, hogy mi mit szeretnénk elérni a zenénkkel.

- Rajta kívül milyen vendégelőadók lesznek jelen a koncerten?

- A magyarok közül régóta szerettem volna Frankie Látóval közösen zenélni. A hegedű és a trombita együtt egészen extrém hangzást eredményez, ami nekem rettentően tetszik. Barabás Lőrinc a koncert szervezőjének, Kelb Attilának az ötlete volt: Lőrinc egy olyan figura, aki egyéníti a jazzt és ebből a szempontból teljesen hasonlatos a hozzáállásunk. A Quimby is ott lesz teljes létszámban, és ez nagyon fontos, mert ha ők nincsenek, akkor semmi sincs. A Quimby volt ugyanis az a zenekar, amiből az anyagi hátterét tudtam finanszírozni a saját projektjeimnek. Az említett Erik Truffaz meghívására érkezik Horváth Sára Nina, akivel egy dalt közösen fognak előadni. Rajtuk kívül jelen lesz még az egyik legérdekesebb fiatal lengyel zongorista, Kasia Pietrzko is, akit egy kedves barátomon, a fotós és koncertszervező Jarek Wierzbitzky-n keresztül ismertem meg. Ő volt az, aki a tavalyi Get Closer koncert után odajött hozzám, és elkezdtünk a külföldi koncertek lehetőségéről beszélni, és ez odáig jutott, hogy mára vannak lengyel ügyeim. Ez nagy dolog számomra.

- Ha jól tudom, bakelit lemezed is megjelenik a koncertre. Erről mesélnél?

Nekem nagyon sok okom van arra, hogy minden hátránya ellenére a bakelitet forszírozzam. Szerintem mind a mai napig ez az anyag adja vissza szinte a legjobb minőségben az élő zene hangulatát. Emellett egy gyönyörű tárgy is, a saját készítésű borítóval együtt pedig egy képzőművészeti alkotás. A bakelit ugyanakkor egyfajta tisztelgés a múltam iránt:

a szüleim 78-as fordulatszámú bakeliten hallgattak klasszikus zenét, amit sokszor a darab közepén kellett megfordítani. Van bennem egy nagyon erős vágy arra, hogy a saját gyerekkoromból is átvigyek valamit a zenébe.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Balogh Ádám Erasmus-naplója: Véletlenek játéka

Balogh Ádám Erasmus-ösztöndíjjal tanulhat Hannoverben. A Figaro hasábjain beszámolt róla, hogy miként talált rá barátaira, és minek köszönhető, hogy megszerette a sushit.
Vizuál

Liv Ullmann, Ingmar Bergman múzsája 80 éves

December 16-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját Liv Ullmann, Ingmar Bergman svéd rendező kedvenc - norvég - színésznője, több filmjének főszereplője. 
Klasszikus

A Kodály-módszer ezer arca mögött egyetlen lényeg rejlik: az ember

A világ számos országában alkalmazott Kodály-módszer nemzetközi útjáról, megbecsültségéről és eredményességéről szól a Kodály mindenkié című dokumentumfilm.
Klasszikus

Idén is Presser Gábor és az Amadinda búcsúztatja az óévet a Zeneakadémián

Immár tizennyolcadik alkalommal tart közös szilveszteri koncertet az Amadinda Ütőegyüttes és Presser Gábor. Vendégük ezúttal Falusi Mariann.
Vizuál

Apánk és Atyánk nyomában - megnéztük Az Úr hangját

Pálfi György hosszú idő után ismét nagyköltségvetésű filmet forgatott - Az Úr hangja egyedi világdráma családi krimi-sci-fi köntösben. A filmet december 20-tól vetítik a mozik.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Dés László: „Ha megértenénk, hogy mi vagyunk a Grund, ez egy békés ország lenne”

Az egyik legsokoldalúbb magyar muzsikus, szaxofonos, zeneszerző hatvannégy évesen új oldaláról mutatkozik be az Éjféli járat című, nemrég megjelent szerzői lemezével, amit december 29-én mutat be az Arénában egy nagyszabású koncerten.
Jazz/World magazin

Történelmet írt Nat "King" Cole ezzel a karácsonyi dallal

A The Christmas Song című dal ugyanis minden idők első fekete karácsonyi slágere.
Jazz/World hír

Ők kapták idén az Artisjus-díjakat

Könnyű- és komolyzenei kategóriákban díjazott tíz zenetanárt és tíz előadót az Artisjus hétfőn.
Jazz/World magazin

Sötét sarkok a modern jazzben - 2. rész

David Lynchen túl is van dark jazz, ahogy ez a sorozatunk folytatásából kiderül.
Jazz/World interjú

„Tudtam, hogy zenész leszek!”

A Liszt Ferenc Kamarazenekar már harmadik éve ad újévi koncertet a Pesti Vigadóban, és 2019-ben Szirtes Edina Mókus énekesnő sztárvendégük a koncerten.