Jazz/World

Kelemen László: "Ezen a kísérleten Bartók is mosolyogna"

2016.09.08. 10:45
Ajánlom
Először szólalnak meg Bartók Béla népzenei feldolgozásaiban a népdalok úgy, ahogy azokat a zeneszerző is hallhatta a gyűjtések során. A Hagyományok Háza által szervezett koncert egy nem mindennapi művészi kísérlet, ahol a népzene és a Bartók-kompozíció egyszerre szólal meg például a zongorára írt kolinda dallamokban. A koncert címe – Bartók kivirágzott fái – is innen fakad. A hangversenyt szeptember 21-én 19:30-tól tartják a Zeneakadémián. A műsor szerkesztőjével és ötletgazdájával, Kelemen Lászlóval, a Hagyományok Háza megbízott főigazgatójával beszélgettünk.

- Milyen zenei koncepcióra épül és mitől különleges a Bartók kivirágzott fái című koncert?

- Izgalmas kísérletnek leszünk fültanúi a Zeneakadémián szeptember 21-én. Ha ez jól sikerül, akkor egy új minőség jön létre Bartók zenéjének előadásában. Azért kísérlet, mert ilyet még nem nagyon csináltunk. Hogy megértsük az ötletet, vissza kell menni az időben. Egyrészt tudni kell, hogy Bartók Béla határtalanul tisztelte a népzenét, azt vallotta, hogy a népdal a művészi kifejezés legmagasabb formája.

Azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet a népzenéhez nyúlni, Bartók három utat jelölt meg, és ez a három út máig érvényes.

Az első út, amikor mint egy követ a gyűrűn, foglalatba helyezi a népdalt, előjátékot és utójátékot ír köré, és kíséretet is ír hozzá, de magán a népdalon nem változtat. A második út ennek egy változata, amikor a szerző ír népdalszerű képződményeket, ilyen például az Este a székelyeknél című műve, ami egy szerzett dallam, ugyanakkor teljesen népdalszerű. A harmadik, amikor a népzenei nyelvet a zeneszerző szétszedi, elemeire bontja, és kialakít belőle egy teljesen új, saját poézist, művészi kifejezésformát.

Kelemen László

Kelemen László (Fotó/Forrás: Bege Nóra)

Bartók az elsőnél ragaszkodott az eredetihez, feltételezésem szerint nemcsak azért, mert nagyon tisztelte a népdalt, hanem olyan elképesztő zenei hallással és memóriával rendelkezett, hogy képes volt fényképszerűen rögzíteni és megőrizni a népdalnak azokat a sajátosságait is, amelyeket kottába nem lehet leírni, rögzíteni. A kottaírás nyugati találmány és a népzene rögzítésére kevéssé alkalmas, hiszen ezeknek a népdaloknak a ritmusa nem mindig négy negyed, hanem esetleg le sem írható aszimmetriát tartalmaz. Vagy mondhatnám példának a belső hangsúlyokat, amiket nem lehet kottában rögzíteni és maga Bartók sem írta le ezeket, de amikor lejátszotta zongorán, akkor ezeket a hangsúlyokat belejátszotta a műbe. A Rapszódiában például, amikor Bartók két portátót írt fölfele, az nem azt jelenti, hogy kétszer kell játszani ugyanazt a hangot, hanem hogy a népzenei dűvőt beleírta a zenéjébe. Bartók Béla, Lajtha László vagy Kodály Zoltán vért izzadtak, mire le tudták kottázni ezeket a dallamokat. Ne feledjük, hogy akkor még nem volt lehetőség digitálisan rögzíteni azokat, a papír alapú megőrzés volt az egyetlen biztos forma, ezért muszáj volt leírni mindet.

Számunkra az első bartóki út a legérdekesebb, ahol az eredeti népdal jelenik meg idézetszerűen a művekben. Ezt akarjuk a koncerten is bemutatni úgy, ahogy Bartók hallotta, ahogy megszólalt benne a dallam.

- Mely műveket mutatják be a koncerten?

- Olyan műveket fogunk megszólaltatni, amelyek eredeti népdalokat tartalmaznak. Ilyenek elsősorban a népdalfeldolgozások, amelyeket Herczku Ágnes stílushű előadásában fognak hallani. A feldolgozásokon mindössze annyit változtattunk, hogy transzponáltuk Ágnes hangjához a dalokat. Egy másik változtatás a kolindákkal kapcsolatos: a zongorára átírt, eredetileg vokális népdalt ráhelyezzük a zongoraszólamra, ezt Pál Eszter adja elő. Ez azért is nagyon érdekes, mert a román nyelv hangsúlyozása és a hangsúlyok esése teljesen eltérő attól, amit amúgy a kottakép sugall. Hogy mást ne mondjak, a román nyelvben soha nincs az első szótagon hangsúly, ettől kezdve a zene is egy teljesen más interpretációt kap. Érdekes az is, hogy, a klasszikus és a népi vonózás teljesen eltér egymástól, ettől kezdve a zenei hangsúlyok is teljesen máshová kerülnek a hegedűs darabokban. A II. Rapszódiánál például a népdalidézet népi hegedűn szólal majd meg Pál István Szalonna előadásában, a „hozzáírott” részeket pedig klasszikus hegedűn Kokas Katalin hegedűművész adja majd elő. Hasonlóan ez a gondolat meg fog jelenni a duóknál is, de ott rövidségük miatt köréjük építettem egy kicsit többet az eredeti népdalokból, így azok atmoszféráját is jobban be tudjuk mutatni. A kétrészes műsorba Bartók Béla népdalfeldolgozásai közül a Nyolc, a Tíz és a Húsz Magyar népdalból, a Gyermekeknek ciklusból, a Bagatellekből, a Román kolinda dallamokból, valamint a hegedűduókból válogattam, de elhangzik mind a két rapszódia is.

Herczku Ágnes

Herczku Ágnes (Fotó/Forrás: Bege Nóra)

- Miben más ez, mint amit a Muzsikás csinált a Bartók-albumon?

- A Muzsikás a jellemzően a Bartók által gyűjtött zenének az eredeti változatát tette lemezre, nem Bartók zenéjébe helyezték bele a népzenét, hanem arról szólt, hogy hogyan hallhatta Bartók ezeket a dallamokat annak idején a gyűjtései során. Próbálkoztak olyan újszerű megoldásokkal is, mint az Allegro Barbarónak a zongora-gardonos előadása, tehát más hangszerelésben adták elő a művet, de igazából ennek zenei konzekvenciája kevés lett. Amit mi próbálunk, az egy újabb lépés lehet a Bartók-interpretációban.

- Milyen kihívást jelent a felkészülés a klasszikus és milyent a népzenészek számára?

- A koncerten a komolyzenei és a népzenei élet kiváló előadói lépnek fel: a klasszikus zene előadóművész-élvonalába tartozó Kelemen Barnabás, Kokas Katalin vagy Nagy Péter együtt fognak játszani a népzenészek élvonalába tartozó Pál István Szalonnával és bandájával vagy Herczku Ágnes népdalénekessel. Remélem, hogy a kísérlet nem robbanással fog fenyegetni, hanem összeolvad az, ami összetartozik és egy új minőség jön létre. A klasszikus zenészek alapvetően konzervatív szemléletűek, Kelemen Barnabásék viszont tág látókörű muzsikusok, és szeretik is a népzenét. Amikor felvetettük az ötletet, örömmel vállalták a részvételt. A komolyzenészeknek nehézséget jelent például a népi vonózás, hiszen nem csak technikájában, de gondolkodásban is eltér egymástól a két módszer. A feladat nem csak a komolyzenészeket, de a népzenészeket is kihívások elé állítja. Nekik többek között az lesz szokatlan, hogy az előadás során számolni kell, hiszen nem fogunk a Bartók-műtől eltérni, egy darab addig tart, ameddig tart; tehát mindenkinek a türelmére és nyitottságára szükségem van, hogy ezt a projektet sikerrel megvalósítsuk.

- Mit szólna ehhez Bartók Béla, ha hallaná?

- Ezzel kapcsolatban két gondolatom van. Egyrészt, hogy az ortodox Bartók-előadók valószínűleg ezért haragudni fognak. Másrészt, hogy Bartók ehhez mit szólna, nagyon remélem, hogy csak mosolyogna, és azt mondaná, hogy „Na”.

Nem volt sokszavú ember, nem hiszem, hogy hosszú előadást tartana egy ilyen műsor után, de azt hiszem, hogy mindenképp mosolyogna a kísérleten.

- Kinek szól a koncert? Inkább szakmai, műértő közönséget várnak vagy a laikus is megérti, hogy mi történik a színpadon?

- Minden koncertnek az a lényege és a célja, hogy egyfajta művészi katarzist éljen át a közönség. Ebben egyrészt a magával hozott tudás, másrészt a pillanatnyi lelkiállapot és még sok egyéb tényező játszik közre. Azoknak ajánlom ezt a koncertet, akik felismerték már azt, hogy a katarzis fontos dolog az életükben és kíváncsiak arra, hogy ebben a zenében hogyan lehet katarzist átélni. Azt remélem, hogy a koncert során Bartók zenéjének és a népzenének is egy mélyebb rétege tárul fel a laikus zeneszeretők és a szakma számára is.

Felkeltettük érdeklődését? Váltsa meg jegyét egyszerűen, a Port.hu felületén!

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Klasszikus

Ez a nagybőgő elfér egy kézitáskában

A nagybőgősnek soha nem könnyű dolog az utazás, ezen segít a TravelBass nevű olasz cég. Persze egy kis trükk van a dologban.
Zenés színház

Signor Crescendo

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Hajdu Kláráért szurkolhatunk A Dal 2019 előválogatójában

A Dal 2019 legjobb 30 mezőnyébe bekerült a magyar jazzélet egyik kiemelkedő énekese, Hajdu Klára a You’re gonna rise című dalával, amit január 26-án mutat be élő adásban.
Jazz/World videó

A kecskeméti zeneiskola a Trónok harca zenéjével támadott a plázában

Kétszáz zenész és énekes ünnepelte villámcsődülettel az M. Bodon Pál Alapfokú Művészeti Iskola fennállásának 125. évfordulóját. Videó!
Jazz/World ajánló

„…a jó dolgok úgyis összekapcsolódnak"

A 2019. esztendőben több jubileumi programmal lép a Pesti Vigadó színpadára a Kaláka együttes: Kiss Anna 80. születésnapja, Kányádi Sándor születésének 90. évfordulója, valamint Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából. A rendezvényekről és az 50 éves együttes titkáról Gryllus Dániellel, a Kaláka alapítójával, a Gryllus Kiadó vezetőjével beszélgettünk.
Jazz/World

Még Mohay András játéka is hallható a MAO most megjelenő lemezén

Régi és új felvételekből, kortárs zeneszerzők műveiből áll a Modern Art Orchestra (MAO) új lemeze, amit vasárnap a Budapest Music Center nagytermében mutatnak be Szilágyi Kinga hárfaművész, Borbély Mihály szaxofonos és Gőz László harsonaművész közreműködésével.
Jazz/World irodalom

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.